bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
1 I | után ítélve nápolyi, ahol ez a szó „dajkát” jelent, a
2 I | hítták Künzli Péternek; ez svájci lehetett.~A bécsi
3 I | ismeretes vonalzó); a plága: (ez hasonlított a légycsapóhoz,
4 I | scutica a falon függött: ez egy fonott korbács volt,
5 I | volt, őzlábra alkalmazva. (Ez különben otthon is minden
6 I | alá elrejtve volt a virga: ez a félelmetes erkölcsnemesítő
7 I | végett.~– Minek neveztetik ez? (A lénia.)~– Sollicitator
8 I | tudniillik egy szamárfejet.~Ez az erkölcsi hatást gyakorló
9 I | a bal keze mutatóujján. Ez megengedhető segédeszköz
10 I | mentorára, Wammána úrra. Ez nincsen az írott studiumban.~
11 I | előtt”.~– És mit mívelt ott ez a hungáriai jövevény?~Erre
12 I | szárú pipából füstölve.~Ez aztán az igazi Rákóczy alak!
13 I | előtt. Azt mondta, hogy ez egy magyar.~– No, és hát
14 I | látóhatáron. Nem tudom, mi ez a bolondság? Úgy tetszik,
15 II | telepipázni a szobát?~– Hát már ez nekem így szokásom.~– Mert
16 II | kacagtak jovialiter duettben.~Ez meglévén, a konziliárius
17 II | diskurzust.~– Jó dohány! Csakhogy ez már volt az abaldóban. De
18 II | kardja markolatát melengesse. Ez nem hagyja ott a nimfát
19 II | való kalandja még cifrább. Ez a perszóna nem volt valami
20 II | Rákóczy-ivadék!~– De még nem ez a legnagyobb skandaluma.
21 II | el a vetélytársát.~– No, ez nem fogja Magyarországot
22 II | fegyverbe öltöztetni.~– Ez lett belőle. Kákompille
23 II | túlságosan kifejlett. Ha egyszer ez beszabadul a bécsi társaságba,
24 II | felébred az ördög, akkor ez nem ismer se Istent, se
25 II | másik ördöggel lehet kiűzni. Ez az én metódusom. Akárki
26 II | hercegnőnek.~– Hát hiszen ez semmi bajt nem okozhat.
27 II | van rá.~– No, hát nekem ez az ember gyanús! Én ismerem
28 II | akármiféle komédiázásbul. Ez az első! S nevezetes, hogy
29 III | amelyből füstölni méltóztatott. Ez volt a békepipa. És azután
30 III | rejicite. Pium suscipite.”1~Ez a ritka könyv a legpompásabb
31 III (2) | Felvilágosításul szolgál, hogy amikor ez történt, Izraelnek nem vala
32 IV | sorakozni a szomszédjával, hogy ez a mondat jőjjön ki belőle: „
33 IV | nyitva a tolózár.~Ki volt ez a Méte? Hogy kísért az még
34 IV | múlva megint divatba jött – ez a mesemondás.~Először azt
35 IV | nem bírja őket felfedezni, ez csak arra mutat, hogy nagyon
36 IV | Isten csapása: a színészet!~Ez most kezdett Bécsben is
37 IV | az örökkévalóság lánca. Ez a „Méte”. A másik oldalán
38 IV | egy oroszlánfőn nyugtatva. Ez a „Jaldabahot”.3~Az erkély
39 V | jutalomjátéka alkalmával ez maga is ott ült a nyeregben,
40 V | születése és neveltetése”. Ez alkalommal a feleségéről
41 V | Adelungban fel nem találhatók. Ez tetszik nagyon!~Harlekin
42 V | megtudni, hogy milyen lehet ez a szamárfegyver, ami hátul
43 V | hátrarúg mind a két lábával. Ez az ő fegyvere. A Harlekin „
44 V | allegória értelmét kitalálni. Ez a hazai művészet diadala
45 V | fakad.~Hanswurst mestert ez a jajveszékelés kihozza
46 V | bugyogója, krézlije. – Ez a kis baba természetesen
47 V | kénytelen elismerni, hogy ez az ő fia.~– No ha a te fiad,
48 V | érzésnek kifejezést ad? Például ez:~Fekete szemű menyecske,~
49 V | Meghalok szégyenletembe…~Hát ez a másik:~Ne nézz rám, ne
50 V | asszonynak a szeme.~A fajban van ez az indulat.~A kutya úton-útfélen
51 V | arckifejezését, amellyel ez a Hanswurstiádák sikamlós,
52 V | foglalja el a polichinello: ez az elől-hátul púpos törpe
53 V | fején csörgősipka. Még ez is az olasz komédia alakja;
54 V | ölében.~– Nos? Tetszik? Ez, vagy a másik? – kérdezi
55 V | kacér nevetésre elnyújtva. – Ez monsieur! Ez garçon; – mert
56 V | elnyújtva. – Ez monsieur! Ez garçon; – mert elpirult!~
57 V | elő.~– Hallod-e mester: ez a komédia engem untat –
58 V | Ördögöt vagyunk! Hisz ez komédiaház!~– S ez téged
59 V | Hisz ez komédiaház!~– S ez téged nem gyönyörködtet?
60 V | nem gyönyörködtet? Hisz ez művészet.~– Meglehet, hogy
61 V | van a Méte misztériuma. Ez a Hanswurst-ház csak az
62 V | csinál, mit mond a Hanswurst? Ez a legmagasabb szemfényvesztés.
63 VI | lénynek.~– Micsoda ember ez itt?~– Ez a „Korax”.~– Mit
64 VI | Micsoda ember ez itt?~– Ez a „Korax”.~– Mit jelent
65 VI | Annak is megvan a módja. Ez a vasajtó nem csak kifelé,
66 VI | volt már a rozsdátul.~– Ez az ember büntetésből van
67 VI | is jó lesz előre tudnod. Ez az ember el lett ítélve
68 VI | visszafordulhatsz az ajtóbul. Ez az ember itten dali legény
69 VI | ember odújára.~– Honnan kap ez ételt és italt?~– Két kürtő
70 VI | fény: borszesz égett benne. Ez a csalfa világítás minden
71 VI | elégült kacaj hangja.~– Ez lesz a mi emberünk!~– Ez
72 VI | Ez lesz a mi emberünk!~– Ez a derék mathetes!~– Ebből
73 VI | vékony dongájú és könnyű. Ez aligha tartaná fel a kardcsapást.~
74 VI | az övön alul. Mire való ez a megkülönböztetés?~A nagymester
75 VI, 1 | titok. – De ha tiltva van ez az érzés, akkor miért érezzük?~
76 VI, 1 | imádnak, a gyilkos szegektül?~Ez a vadember logikája.~Azt
77 VII | s most íme kitüntetik. Ez a jutalma a becsület tudásának.
78 VII | kellett találni az értelmét. Ez kézcsókot jelent.~Ezt annál
79 VII | volt az ezüst kondérsisak, ez ismét csak olyan érccsók
80 VII | Minő megkülönböztetés lehet ez?~A visszás érzések közé,
81 VII | egyszerre az asztalra? varázslat ez? ki itt a szakács? a pástétomsütő?
82 VII | lakomához, fiam Abrekh, hogy ez a Sabbath Passachkor készült;
83 VII | György visszahőkölt tőle.~Ez mégis hiénafogra való étel!~
84 VII | végén a veres bor járja. Ez a boroknak a királya, mely
85 VII | visszavonulhatsz.~Még csak ez az intés kellett neki, hogy
86 VII | kiáltása. A bank nyert.~Ez az örömkitörés figyelmeztetheté
87 VII | Fel voltak ellene lázadva.~Ez a sárgacsőrű fiókmadár idejön
88 VII | osztás után iszik.~Hisz ez az ördögnek a legkisebbik
89 VII | Wammánától tanult: a szemszúrás. Ez az, ami a gyöngébb testalkatú
90 VII | szemnyílása; amaz gömbölyű, ez pedig háromszögű.~– Tehát
91 VII | nevét mindenki megtudja, s ez rosszabb rá nézve a halálnál.~
92 VII | dolgot ád fölemelned. De ez még nem tied azt ne gondold;
93 VIII | valamennyit: az ászt kivéve; ez a kettős.~Francia kártyákkal
94 VIII | arcvonásaiból olvashatott – s ez kártyánál erős fegyver, –
95 VIII | alak egy testté vált dal. S ez élő költeményen valami meleg
96 VIII | azt a két emberalakot!~De ez sem kápráztatta el Giorgiot.~
97 VIII | Láttam; de nem néztem. – Ez nem a „Méte”.~– Ez „csak”
98 VIII | néztem. – Ez nem a „Méte”.~– Ez „csak” az Éva.~– Folytassuk
99 VIII | mindenki rájuk fog mutatni: ez volt az!~– Ne tarts te attól.
100 VIII | a szép Anais?~– Szép; de ez még nem a Méte!~Azzal visszament
101 VIII | aki előtt még zárva van ez egész élet titka, s akinek
102 VIII | aminek neve asszonyi szem.~Ez volt az examen.~És Giorgio
103 VIII | mindenkit, aki melléje állt: ez a játszó joga, nem tűrni
104 VIII | Hozzatok bort! Nem megy ez a játék ivás nélkül.~Odahoztak
105 VIII | szállt alá egy tündéri alak. Ez már nem asszony volt, hanem
106 VIII | ezt az alakot nézte.~Pedig ez nem csábított, nem mosolygott
107 VIII | falombok közül átlopózott.~– Ez az! Ez az! Ez a Méte!… –
108 VIII | közül átlopózott.~– Ez az! Ez az! Ez a Méte!… – rebegé
109 VIII | átlopózott.~– Ez az! Ez az! Ez a Méte!… – rebegé György
110 VIII | Elpusztultok, ti vén gazemberek, ez istennő elől!~S azzal felkapja
111 VIII | Ezt nem adják pénzért. Ez Zsuzsánna, akinek a férje
112 VIII | átadott a nagymesternek. Ez a dézsma. Ezerrel tartozik
113 VIII | Jakub kánt: az ő találmánya ez a tigrisköröm.~A többi cókmókot
114 VIII | lángoló vérét egyszerre lehűté ez a látvány.~Egy penésszé
115 VIII (2)| mint szájhagyományt, hogy ez a két bírói hivatalt viseló
116 IX | Pétert nagyon megijeszté ez a bevezetés. Beszaladt Wammána
117 IX | egyszerre felnyíltak.~– Hát ez micsoda marotte már megint
118 IX | megint a kancellártól?~– Ez a kegyelmes válasz a fényes
119 IX | maradjon a szép fővárosban.~– Ez is kap húszezer tallér apanázst?~–
120 IX | sőt a Bourbonokkal is. Ez a kettős atyafiság biztosítja
121 IX | zsinórokból alkotott csodát.~– Mi ez a pimasz fickó, amit itt
122 IX | vicsorgatja a fogait!~– Ez bizony egy míder.~– Hát
123 IX | látod ott a dohányzacskót?~– Ez nem dohányzacskó; mert ez
124 IX | Ez nem dohányzacskó; mert ez egy ridikül.~– Ridikül?
125 X | ünnepélyessége megkívánta.~Ez által már előzetesen megszerezte
126 X | társnőjének.~Miféle ember lehet ez, aki az egész illusztris
127 X | átellenese arcát megpillantá.~Ez az arc úgy hasonlított az
128 X | felé az arcát:~„Hogy mer ez az ember énhozzám hasonlítani?”~
129 X | ember énhozzám hasonlítani?”~Ez az első képlet volt a „cartell”.
130 X | aláomló palástot tartja össze, ez tarka kínai szövetből van,
131 X | tisztában, hogy Zenobia-e ez itt, vagy valaki más?~Ez
132 X | ez itt, vagy valaki más?~Ez az ámbra-zománcú arc, –
133 X | aranyfonálra volt fűzve. (Ez volna a heraldikai színe?)~
134 X | meg, hogy miképpen kerül ez a két név együvé? hogy keresztelnek
135 X | Io Abulfeda”.~– No hát ez az ellenfelemé – mondá magában
136 X | Lodoiszka Braniszko hercegnő.”~Ez már érthető név. Lengyel
137 X | Majd leszédült a lovárul.~Ez az istennői arc! Ezek a
138 X | ragyogása egyesítve van! – Ez ő! Ez a Zsuzsánna! – Ez
139 X | ragyogása egyesítve van! – Ez ő! Ez a Zsuzsánna! – Ez a „Méte”.~
140 X | Ez ő! Ez a Zsuzsánna! – Ez a „Méte”.~Felséges nyugalommal
141 X | akart szaladni a szíve.~Ez a tündérek fejedelemnője
142 X | egészen egymáshoz illünk.~Ez veszedelmes deklaráció lett
143 X | játékba. Valóságos örvény volt ez, melynek forgatagát a szépség
144 X | volt beléjük illesztve.~Ez a játék nagy gyakorlottságot
145 X | oldalról; taps is támadt elég.~Ez volt az igazi remek szúrás!~
146 X | így mienk a pályadíj.~– Ez már igaz. De gondolja meg
147 X | megváltani.~– Látszik, hogy ez a kép sokszor elrontja az
148 X | pasa azt jegyzé meg, hogy ez tréfának sok, komolynak
149 XI | uram nagyra volt vele, hogy ez a dicsõ felújítása a múlt
150 XI | meg három komondorával. Ez a három ember és három eb
151 XI | értékesíteni. Nagyon jó kereset ez! Mutogatta magát a kutyáival
152 XI | mozsárforma csikóssüvegébe. Jó nép ez a bécsi nép!~Egyszer aztán
153 XI | ember legyõzetlen maradt. Ez is sok pénzt hajtott. Megbecsülik
154 XI | a felséges nép rovására?~Ez a szikra mindenütt tüzet
155 XI | egész terv rendezésére. Ez egy hétre való mozgalmas
156 XI | az arcához, a termetéhez? Ez beható tanácskozás tárgya
157 XI | egyszerre megismerik, hogy ez tót, ez német, ez rác, s
158 XI | megismerik, hogy ez tót, ez német, ez rác, s kicsúfolják
159 XI | hogy ez tót, ez német, ez rác, s kicsúfolják érte.
160 XI | A te bölcsõdalod volt ez! A te apád, a fejedelem
161 XII | volt hivatalos repastra.~Ez alkalommal csak az inasok
162 XII | népies alakok: exzellenz ez! durchlaucht amaz! Ki ismerne
163 XII | arcaikat látta volna!~Hisz ez itt „Éva”; amaz a „Fárao
164 XII | banális bókokat mond neki.~Ez már egészen kihozta a sodrábul
165 XII | mikor a térde mezítelen. (Ez tudniillik a tiroli jelmezzel
166 XII | Egy szót felelj. Tagja ez az ember a mi asphaleiánknak?
167 XII | asphaleiánknak? Ott volt ez is a Méte lakomáján? Látta
168 XII | a Méte lakomáján? Látta ez is azt, amit én láttam?~
169 XII | jogod van „veto”-t mondani.~Ez a felvilágosítás így-amúgy
170 XII | visszatért Lodoiszkához.~Ez annyival inkább idején volt,
171 XII | Magában mondogatta pedig: „ha ez a nagy kamasz odaát nekem
172 XII | belőle semmi.”~A társaságnak ez a lakoma arra is szolgált,
173 XII | Mirasassi hercegnő?~– Ah, ez nagyon érdekes. Mirasassi
174 XII | pólyái fel voltak díszítve. Ez valami princessznek a kicsikéje.
175 XII | Cornelia úgy kívánja. De ki ez a Cornelia?~Alig kanyarodtam
176 XII | gyémántos boglárral.~– Ah uram, ez az ő kalapja.~– Az ön vőlegényéé?
177 XII | szállásomra.~A gazdasszonyom ez idő alatt már kerített dajkát
178 XII | vagyok-e Giuseppe?~– Igen. Ez Alfonzo megbízottjának a
179 XII | kardjainkat.~– Ah. Ön volt az? Ez a kalap azé az úré, akit
180 XII | elébb szólhassak Alfonzoval.~Ez rögtön fölismerte bennem
181 XII | megkötni „in extremis”.5 No ez pedig valósággal in extremis
182 XII | hölgyek el voltak ragadtatva ez elbeszélés által. A férfiak
183 XII | fogadni az érdekes pletykákat. Ez pedig olyan társaság volt,
184 XII | bamba képpel.~– Mért mondta ez nekem: „jó Fülöp?”~Wammána
185 XII | medencében.~Szavazás volt ez.~Arra szavaztak, hogy felavassák-e
186 XII | velem ismétlődött volna ez az anecdoton; de Giorgio
187 XII | ménesének a csikósai, s ez most nagyobb hatalom, mint
188 XII | határon. Olyan egyszerű ez, mint a gordiusi csomó kettévágása.~–
189 XII | örvénybe merüljön alá?~Hát még ez az észháborító súgás:~–
190 XII | A becsület. – Nem! – Ez keményebb, mint a gyémánt,
191 XIII | kedvenc találkozóhelyét. Ez volt a polgári osztály legjobb
192 XIII | török; szüksége volt rá. Ez idő szerint pedig úgy volt
193 XIII | csikósnak, meg az ő ménesének ez a kedves tájék! Annyival
194 XIII | országos vásár idejében ez a nagy sivatag is betelepítődött.
195 XIII | anyatejtől tanult; hanem ez a harmadik jócskán töri
196 XIII | Két ellen kémszemléje volt ez!~Mind a kettő azt vizsgálta:
197 XIII | meg tudom mondani a lórul: ez telivér, ez félvér, ez arab,
198 XIII | mondani a lórul: ez telivér, ez félvér, ez arab, ez spanyol,
199 XIII | ez telivér, ez félvér, ez arab, ez spanyol, ez mokány
200 XIII | telivér, ez félvér, ez arab, ez spanyol, ez mokány ivadék;
201 XIII | félvér, ez arab, ez spanyol, ez mokány ivadék; hát egy szép
202 XIII | volna ehhez hasonlót. És ez a vadon pusztaság, ezek
203 XIII | dénárokkal telt hólyagzacskót.~Ez hát világos beszéd volt. „
204 XIII | felugrott.~Hanem a középső (ez lehetett a többieknek az
205 XIII | prüsszent, a fejét megrázva. Ez nem az ő embere. Továbbmegy
206 XIII | Hatalmas, farkaskergető ugatás ez. A két szeme rubinfényt
207 XIII | csak legyen, aki megérti). Ez sem az igazi neki.~Ekkor
208 XIII | tanulmányozzák. A „vad” ló „szelíd”. Ez még nem ismer korbácsot,
209 XIII | ismer korbácsot, sarkantyút. Ez még azt tudja magáról, hogy
210 XIII | teremtés remeke, akiért ez a föld lett alkotva, s lenézi
211 XIII | többi száz ló vágtat odább, ez az egy ott marad. Eleinte
212 XIII | közelebb húzza magához. Mikor ez az ember ott áll a síkon,
213 XIII | száján keresztül köttetni.~– Ez betanított ló. Vigyázzunk –
214 XIII | csikó fejére, attul aztán ez is felhagyott a rossz tréfájával,
215 XIII | kockáztassa a drága életét.~– Ez a mi emberünk – dörmögé
216 XIV | nem lehet eltagadni, hogy ez az ideges affekció realiter
217 XIV | Mint minden idegbaj, úgy ez is ragályos, néha endémikussá
218 XIV | kigyógyítani. Azonban örökölhető is ez az ideges passzió. – Többrendbeli
219 XIV | alapján konstatáltatott, hogy ez a nervózus ragaszkodás egy
220 XIV | szuggesztió útján is felkölthető ez a hajlam. Vannak ügyes delejezők,
221 XIV | az emberek laknak?~Kivált ez a vezéralakjuk, ez a mesebeli
222 XIV | Kivált ez a vezéralakjuk, ez a mesebeli vasgyúró, aki
223 XIV | hisztérikus allotriofagia.~S most ez a vademberek vezére kész
224 XIV | oda, ahová őt hívják?~Hogy ez a csikósgazda Rákóczy Ferencnek
225 XV | kertészek „Eselsritt”-je.~Ez a gúnyos felvonulás a Bécs
226 XV | keresztül a kitűzött célig.~Ez volt a Bafomet-templom.
227 XVI | voltak felőle nyugodva.~Ez az ember nem fogja őket
228 XVI | nem fog beszélni, amiket ez éjszaka megismertet vele.~
229 XVI | József nem volt arra való. – Ez már képtelenné volt téve.
230 XVI | volt a korhely életmódtól s ez a lelkét is eltompítá.~Csak
231 XVI | romlottsága fölött. – Így van ez az arab tudósok irataiban
232 XVI | mit beszélnek franciául? Ez volt a társalgás nyelve.~
233 XVI | özvegyasszony maradtál! Ez megjárta a bethuliaiaknál,
234 XVI | Igaz történetet beszél ez a dáma?~– Csitt! Bolond!
235 XVI | életéből van véve.~– Eh! Ez szomorú história! – sóhajta
236 XVI | ütötte a kését az asztalba.~– Ez igazán infámia, amit Mózes
237 XVI | fordult.~– Ah! Igaz volna ez? – hangzott több oldalról
238 XVI | egyiptomi szokásokat. Hanem ez esetből nagy pletyka lett
239 XVI | dévajul.~– Koleikháb asszony! Ez ellen tiltakozom! – szólalt
240 XVI | szólalt meg Zsuzsanna. – Ez az én Abrekhem.~S maga felé
241 XVI | kiáltozák az asztaltársak. – Ez derék lesz! Meghazudtolja
242 XVI | Abrekhnek hű cimborája. Ez megapellálja a bírák ítéletét –
243 XVI | csúful rászedte eddig. Ön ez ideig a hipokrízisben1 azt
244 XVI | kettőnek.~De megzavarta ez elíziumi jelenetet egy goromba
245 XVI | Ott van átkötve a derekán; ez a csikós jelmez kiegészítő
246 XVII | fegyverzetében.~De talán éppen ez a csábító benne: megtalálni
247 XVII | igen egyszerű módja van.~Ez volt az első csók. A néma,
248 XVII | ahol megszületett.~Csakhogy ez a halott nem engedi magát
249 XVII | hogy megnyomorítsák?~De ez az ember hatalmasan védi
250 XVII | a karddöféseket.~Ismeri ez a regulát! A fejszúrásnál
251 XVII | szerelmese volt Wammána! Ez a tündér! Ez az istennő
252 XVII | volt Wammána! Ez a tündér! Ez az istennő szeretője volt
253 XVII | üldözhessenek. – Fuss innen! – Ez a pokol!~György futni készült,
254 XVIII | a méneshez!~De merre van ez a karám? Hogy találjon ki
255 XVIII | rivallt rá a bástyán járó őr.~Ez a kiáltás felrázta kábulatából.
256 XVIII | kezében pöröly és vaspatkó.~Ez a meseszörny volt a „Radelsäule”.
257 XVIII | Nimm ein jung Weib.~Ez pedig nem volt káprázat,
258 XVIII | szemfödelekbül még épen megmaradt, ez a sírásók osztályául jutott.
259 XVIII | eszére tért.~– Hová megy ez a szekér? – kérdezé az ökörhajtótul.~–
260 XVIII | lovak vannak.~Ezen aztán ez egész társaság röhögött.~
261 XVIII | erre a beszédre. Honnan tud ez az idegen ember ilyen titkokat?~–
262 XVIII | szalutáltatni az őrséggel. Ez itten princ Rákóczy! a király
263 XIX | Ezt szabadon választják. S ez tesz igazságot a peres ügyeikben;
264 XIX | koptassuk azt a Rákóczyt.~Mikor ez az alak végigmegy Bécs utcáin,
265 XIX | lovat fékező férfialak. Ez a vajda családi címere.
266 XIX | kígyóval küzdő oroszlán. Ez meg a vajdaság címere. Hát
267 XIX | van tudomása róla, hogy ez a király. Tetszik, hogy
268 XIX | török megszállás idején ez az épület volt a tábori
269 XIX | No hallod-e, Bruder, ez szerencsés fogás volt, hogy
270 XIX | Lehetetlen!~– A biz úgy van. Ez a templáriusok közé tartozott.~
271 XIX | kutyás ember utasította.~Ez az egész társaság, amelybe
272 XIX | a maskarádában. Csakhogy ez nem volt maskara, hanem
273 XIX | Györgynek nem is esett rosszul ez a megtévedés. Fogadta az
274 XIX | kardot, te – kinek hínak.~Ez a lovagköntösű csavargónak
275 XIX | kard fábul volt.~Györgyöt ez a röhej egészen kiforgatta
276 XIX | Nemhiába mondják: békepipa! Ez igazán kibékíti a haragos
277 XIX | szónok követné a jó példát. Ez volna a kotűr.~Úgy történt
278 XIX | György kezdett rájönni, hogy ez egy igen jól rendezett állam,
279 XIX | között.~Mégis nagy úr lehet ez a Malach, aki egy sípfüttyentéssel
280 XIX | Büszke lehet az apjára. – Ez az a valódi Rákóczy Ferenc,
281 XX | négy sor piros klárist! – Ez volt az utolsó szava a gyügyögtetőnek.~
282 XX | csókolta meg a phrálját. Ez volt a jó reggelt. Aztán
283 XX | elmenekülnek vele a Dunára.~– Ez nagyon jó terv.~– Csak egy
284 XX | lovasjátékban. Mind rád mutogatnak. „Ez az egyik.” „Ez a kisebb.”
285 XX | mutogatnak. „Ez az egyik.” „Ez a kisebb.” Akkor aztán mikor
286 XX | egy kis ezüstcsengettyű. Ez volt az egész öltözete.~
287 XX | mint egy elhervadt virág. Ez a „nángó-nicséri” tánc.~
288 XX | cseh diákok viselete volt ez. Gombos dolmány, szűk nadrág,
289 XXI | tornyábul a harangszót. Ez a szegény bűnösök lélekcsengettyűje.
290 XXI | Itt a princ: itt a Jiló!” ez a jelszó futott át egyszerre
291 XXI | Kammesierer Györgynek.~– Ez az én phrálom? – hebegé
292 XXI | akiről aztán megtudta, hogy ez az ő édestestvére: fia az
293 XXI | karikafüggő akasztva.~S ez akar San Carlo József lenni!
294 XXI | odakiáltott a diákoknak.~– Ez nem az én bátyám! Ez nem
295 XXI | Ez nem az én bátyám! Ez nem Trenk Frigyes! Ez egy
296 XXI | bátyám! Ez nem Trenk Frigyes! Ez egy tolvaj lókötő. Fussatok
297 XXI | blauen Herrgott! Serenissime! Ez aztán az ostoba szerencse! –
298 XXI | vonultak a szekér után. Ez nagyon jó intézkedés volt,
299 XXI | koldusok is megcsalják! Ez mar keservesen esett. –
300 XXI | igazságtalan volt iránta, ha ez csakugyan az ő apja. S akkor
301 XXII | di Giunchinak nevezünk. Ez utóbbit szicíliai grófsággá
302 XXII | előjogaival felruházzuk: s ez adományt annak minden törvényes
303 XXII | adjuk át, vedd kezünkből. Ez az atyai örökséged.~Most
304 XXIII | el.~Györgynek a válasza ez volt.~– Force majeur volt,
305 XXIV, 1 | Kelethez tartozik.~Györgynek ez út alatt bőséges ideje jutott
306 XXIV, 1 | alkalma rá, hogy megismerje ez istenarcot jókedvében és
307 XXIV, 1 | reményét.~Sohasem beszélt ez ideig senki György előtt
308 XXIV, 2 | szeretet sugallata által.~Ez volna a legideálisabb megoldás.~
309 XXIV, 2 | méltó.~Hogy tartja fenn ez a homlokegyenest ellenkező
310 XXIV, 2 | számára; Györgyöt díszíti fel ez uradalommal járó „Makovicai
311 XXIV, 2 | címével. (Hányadik címe ez már!) György kezébe bocsatja
312 XXIV, 2 | szeretetének egész összességével?~Ez a gondolat még végtelenebb
313 XXV | viselte is a serenissime. Ez itt fekszik Palermo közelében:
314 XXV | vámpírszájával szívja ki a vérét. Ez ellen nem tudjuk az új hűbérest
315 XXV | élelmezésükről gondoskodik. Ez legfeljebb kétszáz scudiba
316 XXV | kápribokrokkal és babérfával. És ez óriási kert teleszórva az
317 XXV | mely őt ide átvarázsolta.~Ez az egész tájék úgy tűnt
318 XXV | négyszázötven scudi.~Hát ez bizony nem valami hercegi
319 XXV | mire elkölteni a pénzt, ez is elég sok.~Reggelre megszűnt
320 XXV | oszlopcsarnok; egy egész vár. Ez a Del Contrastói várkastély.
321 XXV | a felhőivel összevegyül.~Ez az Etna.~Ez is a György
322 XXV | összevegyül.~Ez az Etna.~Ez is a György uradalmához
323 XXV | puha gyepen, az árnyékban; ez sokkal egészségesebb mulatság,
324 XXV | ház el van látva bőven.~Ez első sétájában útitársul
325 XXV | az új földesúrnak, hogy ez a roppant építmény a hajdani
326 XXV | mint a befűtött kemence.~Ez lesz itt a mindennapi mulatság.~
327 XXV | bizony meg kell szokni: ez együtt jár a paradicsom
328 XXV | bort és poharakat.~– No ez már okos gondolat.~A rablók
329 XXV | beleveszett a tengerbe.~– Ez tetszik nekem! – mondá a
330 XXV | megmérgezve a bor.~– Eh, ez jól esett! – mondá Fra Barbarigo.~–
331 XXV | sarkamra.~A rablóknak tetszett ez az utasítás, s már erre
332 XXV | tartani a kezét.~– No hát ez most mind fölösleges ceremónia
333 XXV | kapni a jövedelemből.~– No ez már nemesemberhez illő beszéd.~–
334 XXV | engem oda felvezet.~– De ez még nagyobb megbántás! Minket
335 XXV | Györgynek olyan jó kedve volt ez után a kaland után, aminőt
336 XXV | arról a jó alkuról, amit ez utóbbiakkal kötött.~Azt
337 XXV | valamit írt.~György előtt ez volt a tökéletes egészségnek
338 XXV | szól? A kancellárnak.~– Ez bizony félrebeszél – mondá
339 XXV | tövétől a tengerpartig: ez a jártasságuk. Hogy mi van
340 XXV | világít.~– Mikor történt ez? – kérdezé György.~– Nem
341 XXV | kérdésére, hogy mi volt ez óriási rom valaha? annyit
342 XXV | a föld alatti tűztől; s ez a fehér füst megáll a csillagos
343 XXV | nevet, a házak gyászolnak.~Ez a fekete út vezet egy fekete
344 XXV | vezet egy fekete városba: ez San Nicolosi.~Az egész város
345 XXV | jártában-keltében mindenütt találkozott. Ez egy szelíd, komoly ember
346 XXV | bölcs barát felfedezéseit. Ez neki mind új világ volt. –
347 XXV | uradalmak az új földesuraknak. Ez a föld mozog a hódítók lába
348 XXV | épít.~György megtudta, hogy ez a széles nagy völgy, melynek
349 XXV | tó a vulkán oldalában. – Ez sem volt ott még ötven év
350 XXV | borító jégtömeg, s aztán ez a két folyam rohant egymásra!
351 XXV | a gigászok harca, mikor ez a két istenerő egymással
352 XXV | emlék, egy görög tudósnak. Ez a bölcs is addig tanulmányozta
353 XXV | e meredélyről leugorjon. Ez a torony szolgál pihenőül
354 XXV (1) | Ez még manapság is így van:
355 XXV | egészen különálló kis világ ez, egy háromszegletű csillag,
356 XXV | itt nem más, mint fogoly. Ez az egész világ csupán börtön
357 XXVI | beszélni rettenetes dolog. Ez itten Vulkánus ugye, akit
358 XXVI | Adott. Mondsza csak, kié ez a tűzhányó hegy?~– Csodálatos
359 XXVI | kinek a birtokához tartozik ez?~– Beleesik a Del Contrasto
360 XXVI | részedet belőle.~– De akkor ez a jég is az enyim, ami az
361 XXVI (1)| Ez idő szerint a cataniai püspökség
362 XXVII | mulatságos és amellett jószívű, ez pedig unalmas és kegyetlen.~
363 XXVII | mosolygó nőarcot nem látni!~Ez az utolsó volt a legszomorúbb
364 XXVII | teremtés.~És őt most idedobták ez idegen szigetre, mint a
365 XXVII | körülvevő kert. Honnan került ez oda? Egy óriási gesztenyefa
366 XXVII | a szikla oldalában.~Hogy ez nem vendégfogadó ház, azt
367 XXVII | dalt: feltűnt neki, hogy ez mégsem olasz néprománc melódiája,
368 XXVII | György óvakodó volt. Hátha ez csak fortély? A vasajtó
369 XXVII | a ház fölé.~Hogy tudott ez a fa itten ily nagyra megnőni?
370 XXVII | talajban elszivárog. Talán ez a titka a mesés tenyészetnek.~
371 XXVII | Tündérálomnak, varázslatnak tetszett ez a találkozás. A vad fantázia
372 XXVII | vad fantázia véletlene-e ez? Misztikus romanticizmus?
373 XXVII | amennyi a konyhámon kell. Ez minálunk a baromfiudvar.
374 XXVII | kifogyhatlan korsójábul. Azt ez a szép olajfa adja. – De
375 XXVII | pincébe. Másutt a pince hideg: ez itt meleg volt. A tűzhely
376 XXVII | micsoda fejedelmi várkastély ez itten. Ezt bevenni egy hadsereggel
377 XXVII | haragudtam is rád! Hisz ez a Giunchi név az én családomnak
378 XXVII | vagyok. De mégis tömlöc ez a sziget.~– Hogy volna tömlöc,
379 XXVII | marad?~– Nekem pedig marad ez az egész világ, amit most
380 XXVII | már most nem börtön nekem ez a sziget; hanem paradicsom.
381 XXVII | az ide fel fog jönni?~– Ez a mi közös menedékünk.~–
382 XXVIII | lesz a lakodalomhoz.~(No, ez derék sógor! Mondhatom –
383 XXVIII | Testa di madonna! No ez szép dolog! Pecsenye van;
384 XXVIII | egy – monda György; – de ez az apámrul rám hagyott címeres
385 XXVIII | gondviselés ujjmutatása volt ez, fiam.~György tudatta vele,
386 XXVIII | nevetett.~Györgyöt bosszantotta ez a nevetés. Egy menyasszony!
387 XXVIII | sír, mikor esketni viszik. Ez meg röhög!~Io, még akkor
388 XXVIII | megszelídíteni. Nem tréfadolog ám ez. Előre megmondom. A szicíliai
389 XXVIII | nagyon kell vigyáznod. Mert ez amilyen vad erényes, megteszi
390 XXVIII | bátya nem vett jó néven. Ez a legnagyobb sértés. Kételkedni
391 XXIX | nagy alkoven előtt. Nappal ez a biztos menedék. Künn rekkenő
392 XXIX | válik a gyógyerejű mézga. Ez az álmok ideje. A vízkárpit
393 XXIX | idegük elzsibbadt bele.~– Mi ez? – kiálta fel György, elijedve.~–
394 XXIX | neki Io. – Sokszor megjön ez.~Ami az égről letörülte
395 XXIX | biztatá Io Györgyöt. – Ez csak a Monte Frumento.~Ez
396 XXIX | Ez csak a Monte Frumento.~Ez csak a kisöccse az öregnek.
397 XXIX | haragszik.~De Györgynek ez is elég volt.~A háztetőről
398 XXIX | számításba vették, hogy ez a szikla él és mozogni szokott.~
399 XXIX | Te menekülj magadban.~De ez a forrás is iszapot okádott
400 XXIX | nemsokára, hogy minő menekülés ez?~Ahol a forró hamutalaj
401 XXIX | monda György Iónak. – Ez egy corricolónak a dübörgése.~–
402 XXIX | bizony corricolo gördülése ez, jól hallom.~Amint aztán
403 XXIX | csakugyan kétkerekű jármű döcög ez egyenes úton feléjük, melyet
404 XXIX | a szamarai futni bírnak.~Ez pedig közelebb jön.~Már
405 XXIX | el legyek temetve, hogy ez a sziget rám nézve egy börtön:
406 XXIX | felszabadítására.~– Különös beszéd ez egy paptól. De hát ki hívott
407 XXIX | kérdezed, hogy hová lett? Hisz ez a Padre Oloferno a te megmentőd,
408 XXIX | visszatiltá.~– Vége van! Ez a könny volt rajtam az utolsó,
409 XXX | a kormány megbízásából.~Ez azonban nem akadályozá a
410 XXX | az egyik barátcsuhában: ez törökül is beszél. A török
411 XXX | füstje a láthatáron.~Csak ez a füst emlékeztette még
412 XXX | füst emlékeztette még Iora.~Ez volt egyetlen és igazi szerelme.~
413 XXX | hatalmasabb, az egész nemzet. S ez a szabadság.~György egészen
414 XXX | lánccsörgés kórusban. S ez így megy szakadatlanul,
415 XXX | kútforrása a szívben van.~– Ez egy magyar dal – monda Pelargus
416 XXX | mindenki ismeri.~Az evezősorbul ez a dal hangzott fel kórusban:~
417 XXX | koccint veled többet.~– Akkor ez még nehezebb, mint írni
418 XXX | Rágnivaló dohányt vesznek rajta. Ez nem ád a magas kormány:
419 XXX | engedik át nekik. Pedig hát ez a rab életének az egyedüli
420 XXX | szabadság zászlaját.~– Hercegem! Ez tréfának nagyon komoly;
421 XXX | Miért?~– Azért, mert ez a török szultán hajója,
422 XXX | kívánkoznak-e haza? Nem kívánkoznak. Ez a kesergő nóta csak egy
423 XXX | elküldték Szíriába kormányzónak (ez nagy barátjuk volt a magyaroknak),
424 XXXI | nemzetek között. Egyedül áll ez.~Azután megismerteté Györgyöt
425 XXXI | első találkozásnál: mert ez hazugság volna. Én még nem
426 XXXI | tisztelettel közeledtek, de ez nem az, akit Pelargus leírt
427 XXXI | megtudta György, hogy melyik ez arcok közül az atyjáé. Valamennyi
428 XXXI | fenn a fején a kalpagját. Ez a fejedelem. S aztán kiválva
429 XXXII | XXXII. FEJEZET ~„Otthon”~Ez tehát az „otthon”. A száműzöttnek
430 XXXII | befuttatva szőlőlugassal, ez a fejedelem palotája. Bútorzatát
431 XXXII | kisírhatták magukat kedvükre. Ez a világnyelv, amit mindenki
432 XXXII | hangzott fel.~– Kinek szól ez? – kérdé György, akit ez
433 XXXII | ez? – kérdé György, akit ez a harcias jel egyszerre
434 XXXII | leül az asztalhoz és ír.~Ez az ő rendes életmódja.~Amint
435 XXXII | palotában – monda György.~– Ez csak az első dobolás – nyugtatá
436 XXXII | is fognak.~– S mit jelent ez a dobszó?~– A fejedelem
437 XXXII | kápolnába hívó.~– Így megy ez mindennap? – kérdezé György
438 XXXII | kalitkarács mögött. Milyen lehet ez még a szabadban! Lőni jól
439 XXXII | fog állni előtte, ordíthat ez, ahogy a nagy száján kifér,
440 XXXII | összerakott gunyhó volt. Ez előtt megállt az egész vadásztársaság.
441 XXXII | nyúl és fogoly?~– Biz itt ez az egyedüli vadállomány.~–
442 XXXIII | leveleiket a víz színén. Ez a hölgyek számára való bejárat
443 XXXIII | jó előérzete volt, hogy ez a fürdői gyönyörűség is
444 XXXIII | anélkül nem volna hasznos.”~„Ez a víz éppen hozzáillik a
445 XXXIII | utálatos, a másik fertelmes.”~„Ez a víz nem savanyú, hanem
446 XXXIII | engedelmet”.~Szóba került, hogy ez örvendetes esemény fölötti
447 XXXIII | megbízott által.~De ki legyen ez a megbízott? Aki egyúttal
448 XXXIV | kipróbálja a fogakat a „peszmeg”. Ez pedig olyan eledel, hogy
449 XXXIV | világosította fel őket, hogy ez a kitűnő asszonyi alakja
450 XXXIV | szomorú zöld színű tenger! Ez a zagyvalék nép, mely bivalyfogataival
451 XXXIV | szerettek, szeretnek”.~– Hisz ez meg úgy hangzik, mint mikor
452 XXXIV | Milyen gyöngyen hangzik ez németül „ich liebe, du liebst,
453 XXXIV | meglepte Györgyöt, hogy ez a lakás sokkal kényelmesebben
454 XXXIV | hogy nem teljesülhetett ez a kívánsága!~Györgynek egyszerre
455 XXXIV | is kezdett lenni. – Hát ez az a tiszteletreméltó matróna?
456 XXXIV | könnyek felszáradtával. Ez a szivárvány sötétkékje.~–
457 XXXIV | üdezöld, mosolygó szőlőhegyek. Ez az eleven élet az utcákon,
458 XXXIV | az utcákon, a piacokon. Ez a sokfajta nép, érdekes
459 XXXIV | zamatos keleti nyelvek! Ez nekem mind végtelenül tetszik.
460 XXXIV | Egész öntudatlanul jött nála ez a kacérság.~– Hát én majd
461 XXXIV | elébb: „szeretlek”.~De már ez sok volt Mikesnek!~– Hiszen,
462 XXXIV | azt tetszett mondani, hogy ez olyan, mint a fűrészelés.~–
463 XXXIV | ám, édes hercegem, mert ez a szó „szeretek” csak annyit
464 XXXIV | liebe dich”.~– Ah! hisz ez egy valódi csodanyelv! –
465 XXXIV | megfogtam? – kérdezé György.~– Ez az én kezem.~– „Az én kezem.”~–
466 XXXIV | galamb, gyömbérbefőttel. Ez a gyönge gyomrúaknak való.~
467 XXXIV | kendnek!” – „állok elibe!” Ha ez így megy, a grammatica vivában
468 XXXIV | amikor eszébe jutott, hogy ez volt az ő szeretett Miklósának
469 XXXIV | vitorlás-csónakázáshoz! Ez már csak egész szillogizmus!”~
470 XXXIV | végezte a Hiszekegyen, s ez így ment tovább. György
471 XXXIV | György azt hitte, hogy ez mind az ő oktatására történik.~
472 XXXIV | az özvegytől:~– Így megy ez mindennap?~– Bizony így
473 XXXIV | most kezdett elbámulni.~Ez az asszony nem a Lodoiszkák
474 XXXIV | Lodoiszkák s nem az Iók képmása. Ez valami másforma lény! Érthetetlen
475 XXXIV | odadörmögve Pelargushoz:~– Ez nem történik Isten hírével!~
476 XXXIV | természetesen szó sem volt ez alkalommal. György diplomatai
477 XXXIV | Mikesnek nagyon gyanús volt ez az agarászás.~Annál inkább,
478 XXXIV | akivel a bujdosó szóba állhat ez idegen földön.~De beleszeretett
479 XXXIV | ilyen szót, édes herceg: ez nem tréfálni való.~– Nem
480 XXXIV | veheti, csak balkézre. No hát ez szokás külföldön, de a magyaroknál
481 XXXIV | külföldön, de a magyaroknál ez nincs bevéve.~– Ki mondta
482 XXXIV | felesége: egy lengyel nő. Ez is balkézre volt a gróffal
483 XXXIV | legvégső gondolatját.~– Bizony ez is megjárja egy argumentumnak.~–
484 XXXIV | Fata viam inveniunt”, ez volt Apafi Mihály jelszava.
485 XXXIV | fognak felverni a nádasból. Ez még Györgynek is örömet
486 XXXIV | én életemnek a zárószava ez, nem annak az ügynek, amelyért
487 XXXIV | szolgál. Akik velem maradtak, ez a maroknyi hű csoport, mind
488 XXXV | elkészíteni számára a törököknél.~Ez a két nagy ecsetvonás: a
489 XXXV | kérlelhetetlen vétójával.~Ez újabb adatok szerint Rákóczy
|