Rész,  Fezejet

 1  II     |     szerencsét?~– Elfelejtettem valamit. Examen végeztével a grófocska
 2  II     |     domine sodalis, hadd mondok valamit. Te ezekkel a levelekkel
 3  VI     | elélődik, amíg ismét szórnak le valamit. Az italát pedig összegyűjti
 4   X     |    eszébe, hogy kérdezzen tőlük valamit.~Egyszerre fölemelte a fejét,
 5   X     |      melyikünk tanít a másiknak valamit?~      ~Harmadnap megtartották
 6  XI     |        Megbecsülik Bécsben, aki valamit tud! Csak ne szégyellje
 7  XI     |     mély hangon, mintha fújnánk valamit, az „s” hangzó itt nem a
 8 XIII    |          Mind a kettő megtudott valamit az első tekintetre.~– Hát
 9 XIII    |      törölgette a fekete orrát, valamit mormogott is hozzá, s aztán
10 XXV     |   Pétert nagy munkában találta: valamit írt.~György előtt ez volt
11 XXVII   |      alakjából is láthatott meg valamit az éneklőnek. Egy fürtökkel
12 XXVII   |        körül? – Hát kérdesz még valamit? Ne kérdezz. Nincs ahhoz
13 XXIX    |        meg engem egyszer, mikor valamit kérdeztél tőlem? Aztán megint,
14 XXXII   |       marad. Végre mégis hoztak valamit, amit megízlelhetett, sült
15 XXXII   |           De igen, én is lőttem valamit.~S azzal előhúzott a bokorból
16 XXXIV   |        De hát a „bal kéz” talál valamit adni, azt jó lesz megtudni