Rész,  Fezejet

 1   I      |       papiroson? – Hiszen nem tudok én írást olvasni.~– Az őseid
 2 VII      |       tudsz a l’hombre-hez?~– Tudok. De most semmi kedvem sincs
 3   X      |      névjegyemet.~– De én nem tudok olvasni.~– Hát nem tanították
 4   X      |       ön azt sem tudja?~– Nem tudok én arról semmit.~– Én sem
 5   X      |     én arról semmit.~– Én sem tudok róla többet. Hát az atyjától
 6 XIII     |    megtudom, hogy lengyel. Én tudok németül. Hadd értsék ezek
 7 XVIII    | Kammesierer vagyok. Diákul is tudok. Vinus, vina, vinum! Vinum
 8 XVIII    |      te tudsz-e diákul?~– Nem tudok.~– Hát „kart”-ot tudsz?
 9  XX      | szeresselek még jobban. Én is tudok ám szebb lenni, mint most
10 XXIII    |     levélben? – Hiszen én nem tudok írni.~A konziliárus a két
11 XXIII    |    Olvassa ön.~– Uram, én nem tudok írást olvasni.~– Hát törje
12 XXVII    |  kérdek tőled semmit, mindent tudok – mondta a lány. – Elébb
13 XXVII    |      te az én bátyám légy. Én tudok valami még lenni terád nézve,
14 XXVIII   |       sógor Domenichino.~– Én tudok jól írni, de csak szemüveggel,
15 XXXIV    |      Liebe Zsuzsikám!” Én nem tudok magyarul beszélni. De azért
16 XXXIV    |      Az a misére szól. Én nem tudok imádkozni.~Az özvegynek