Rész,  Fezejet

 1  II     |     informálva afelől, hogy te, kedves barátom az én tanítványom
 2 XII     |       nem állhatott ellen ennyi kedves alak unszolásának; különben
 3 XII     |     hangon rebegve: „gyermekem! kedves gyermekem”, s nem törődött
 4 XIII    |         meg az ő ménesének ez a kedves tájék! Annyival kedvesebb,
 5 XIX     |      két vérpiros ajka.~– Jiló, kedves Jiló! Jaj de szerettelek,
 6 XIX     |    szájába a falatokat, „egyél, kedves Jiló!” S minthogy a kenyérevés
 7 XIX     | jajveszékelni.~– Jáj! jáj! jáj! Kedves, édes, drágalátos rajkóm.
 8 XXV     |  tövében.~– Ah! Az nekem nagyon kedves fog lenni.~– Nagyszerű látvány
 9 XXVI    | megszökni készül.~Eszerint az ő kedves gyermekkori jó pajtása nem
10 XXVII   |     leány is bizonyosan szép és kedves fiatal korában, csakhogy
11 XXX     |   láthatnám~      Kéklő bérced, kedves hazám.~Vígan hunynám le
12 XXXI    | megszenvedett érte.~(Ah, erre a kedves anyaarcra is csak úgy emlékezett
13 XXXI    |    együtt vonultak ki az érkező kedves vendég elé, akiről már a
14 XXXI    |     zokogással szorítá kebléhez kedves gyermekét, akit a bölcsőben
15 XXXI    |         lázasan rebegve: „fiam! kedves kicsi fiam!”~György pedig
16 XXXII   |   ággyal.~Bőséges lakoma várt a kedves vendégre, ki az asztalnál