Rész,  Fezejet

 1   I    |        láttam. – ismétlé az halk hangon.~– Hol látta őtet?~Az ifjú
 2   I    |    komolyságát, s aztán recitáló hangon mondá el a választ.~– Nagy
 3 VII    |          Mindenki elváltoztatott hangon beszélt: egyik erőltetett
 4  IX    |       Leányruhában.~Péter siránk hangon szólt közbe:~– Hát hisz
 5  XI    | gömbölyûre nyitott szájjal, mély hangon, rövid tompa, „a” hangzóval,
 6  XI    |        összehúzott szájjal, mély hangon, mintha fújnánk valamit,
 7 XII    |       mondta neki igen fulladozó hangon:~– Ah, hercegnő! Én ma meghalok!~
 8 XII    |         halmozta azt el: fojtott hangon rebegve: „gyermekem! kedves
 9 XVI    |      közbedörgött goromba borízű hangon, amilyenen ittas emberek
10 XVII   |          s teljes fuvolacsengésű hangon egy dalt énekelt hozzá,
11  XX    | odakiáltott a leányra parancsoló hangon, de a leány mindig azt kiáltotta
12  XX    |    Malach. S aztán csendes, halk hangon beszélt a leányhoz cigányul,
13 XXII   |     kivált, s halk, melankolikus hangon szólt hozzá.~– Lépj közelebb,
14 XXII   |      ifjú, s halkan, de hallható hangon mondá:~– Én, György, Rákóczy
15 XXIX   |          kocsirul, s mély, dörgő hangon szól:~– Ah! Io! Giorgio!