bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
1 I | lekalligráfiálta. S miután ezt dictando kellett elvégezni,
2 I | fábul készítve) és a ferula (ezt fiatal fűzfavesszőbül szerezték).
3 I | szorgalmazó.)~– Hogy hívod ezt itt? (A plága.)~– Benignus
4 I | jól felelt a discipulus, ezt akasztották a nyakába, s
5 I | szövetségeseiket.~– Optime.~Ezt követi azután a beneventatio:
6 I | a textusban benne hagyni ezt az incisumot: „paradicsomi
7 I | Tetszett látni, hogy amidőn ezt elmondá: behunyta mind a
8 I (1)| az inasa, a Künzli Péter. Ezt tanította dr. Wammána Jacinto
9 I (2)| Horatius Flaccus ódáiban ezt a szót fel nem találjuk:
10 I | ütve a pipaszár.~– Aha, ezt a fogást nem tudod védeni,
11 I | Derék volt. No még egyszer! Ezt a máltai keresztet itt a
12 I | furcsa érzés bennem. – Amint ezt a szót kimondják előttem,
13 II | sanitati! Prosit!~– Eh, ha! Ezt nevezem aztán füstnek! –
14 II | köszönhetem méltóságod részéről ezt a megduplázott szerencsét?~–
15 II | obedientissimus Georgius.1 – Ezt egy igen magas védasszonya
16 II | ennyi grádicson felfáradni: ezt a levelet majd el fogom
17 II | saját szemeim láttára írja ezt a levelet. S én a kötelesség
18 II | egyúttal? A legfelsőbb körökben ezt nem így akarták. Még most
19 II | most senki sem orrontja ezt az imposztorságot; egyedül
20 II | arckifejezéseknek.)~– Hiszen ezt preveniálta éppen a te bölcs
21 II | oda a Bärenhaus elé, ahol ezt a kutyatáncoltató magyart
22 IV | kell gondoskodni róla, hogy ezt a „megrótt” divatot a Hübschlerinek
23 IV | bajusszal, és kecskeszakállal. Ezt tarták a Bafomet jelképének.~
24 IV | Egyszóval, nem lehetett ezt egyébnek használni, mint
25 IV | padozattal. Ki cselekedte ezt a barbár toldozást? a Johanniták-e
26 V | lett volna megengedve; de ezt a hiányt bőven pótolta az
27 V | basa és medve”.~Megelőzi ezt egy előjáték, melynek címe: „
28 V | visszatromfol: „mit capiálják ezt a taljánok? Az én lovamnak
29 V | végigfesti a fehér bugyogót.~Ezt a jelenetet aztán falrengető
30 V | vertugadine rejtekéből.~Ezt a tojást azután feltöri
31 V | természetesen automat. (Ezt még az angol színművészektől
32 VI | megengedik a törvények, hogy ezt tegye valakivel az asphaleia?~–
33 VI, 1 | válaszolni, „nem írom alá ezt a törvényt!”~Rémíteni fogják!
34 VI, 1 | korax”; mint „mandolosz”.~Ezt diktálta neki az a vércsepp,
35 VII | értelmét. Ez kézcsókot jelent.~Ezt annál könnyebben megtehette
36 VII | a szomszédjára mutatva. Ezt az intést annyival inkább
37 VII | bátorságát.~– Gyorsan utána ezt a pohár marsalait!~A többi
38 VII | Iskariotes! Mennyire taksálod ezt az ifjú metastest?~– Ötszáz
39 VII | jobban szerette. És ő átadta ezt az ereklyét, azzal a „Felsővadászi
40 VII | kezét tanítványa elé.~– Ezt jól csináltad.~Györgyben
41 VII | sírva fakadt.~– Mért tetted ezt velem? – rebegé félig engesztelő,
42 VII | állj föl mint athletes.5~Ezt még csak meg hagyta történni
43 VIII | ötöt kell megnyerni, s hogy ezt kifurfangozza: ott van számára
44 VIII | pedig eldöntetlen maradt.~– Ezt a fickót vagy a szentek
45 VIII | nézte, mit dob bele. Csak ezt az alakot nézte.~Pedig ez
46 VIII | feléje a sisakot.~– Vedd! Ezt mind neked adom! Légy az
47 VIII | Fiacskám! – csitítá Wammána. – Ezt nem adják pénzért. Ez Zsuzsánna,
48 VIII | és hatalmas világi főúr. Ezt nem lehet megvenni, csak
49 VIII | Óh én kapubálvány! Hogy ezt nem éreztem meg!~– Ördög
50 VIII | Mondsza! Ki az, aki most ezt a szolgálatot teszi őneki,
51 IX | ephemeridessel szolgálhatok, de ezt már csak sub rosa közlöm:
52 IX (1)| nevezetes úrnak a nevéből csak ezt a három betűt ismerjük H.
53 IX | kerül a „Kalandozó”-ba.2~– Ezt mind egybevetve, elismered,
54 IX | míder.~– Hát ki hozta ide ezt a mídert?~– Te magad vetetted
55 IX | odatartá Giorgionak.~– Hát ezt a nagy zacskó aranyat csak
56 IX | borbély, s le fogja vágni.~– Ezt az én szép hajamat? – riadt
57 IX | rögtön beváltani: olvasd el ezt a két iratot, nyomtatás
58 X | teljes ellenszenvét.~– Én ezt a fickót egyszer letaszítom
59 X | Mintha látta volna már ezt valahol? Talán csak álmodta. –
60 X | Abulfeda jegyét, Giorgio pedig ezt a nevet olvasá az átadott
61 X | embernek atyjának lenni.~– Ezt én sem tudom.~– Hallja ön,
62 X | az arcot látta volna már, ezt a lángveres hajzászlót,
63 X | röptében az arcát érinti; ezt a nevető, rózsapiros arcot,
64 X | mely sugárzik a kéjtől; ezt az amazoni termetet, mely
65 X | pályadíj is volt kitűzve. Ezt az a pár nyeri el, melynek
66 X | Igaz. De hát te hogy tudod ezt? Hallottad?~– Nem. Láttam.
67 XI | titkaiba, azok jól tudták, hogy ezt az indítványt Wammána ütötte
68 XI | búcsúnak a programját, s ezt azután bekebelezé az irányadó
69 XI | Ekkor aztán kedve támadt ezt a helyzetet értékesíteni.
70 XI | palóc nõ: annál ismerte meg ezt a gyönyörû öltözetet.~De
71 XI | az urak közül kimondani ezt a szót: „magyar, üsd!”~A
72 XI | pedig sorban belebuktak; ezt a szót „magyar” is nehéz
73 XI | apád, a fejedelem szerzette ezt a dalt, az õ tábori karmestere
74 XI | legszerencsétlenebbike dalolta ezt, amikor a te bölcsõdet ringatta,
75 XII | győzött, beléphet közénk.~– Ezt a napot nem fogja megérni
76 XII | Egyet pödör a bajuszán. Ezt csináld meg.~A vendégsereg
77 XII | hercegnő életének titka. Ezt meg kell hallanunk.~A többi
78 XII | sugdos a fülembe.~– Vigye ezt Giuseppe a tudvalevő helyre.
79 XII | vissza ahhoz a házhoz, ahol ezt a kényes természetű megbízást
80 XII | semmi közöm. Ha még csak ezt kaptam volna!~De hogy teljes
81 XII | kicsikét ápolta. Hát amint ezt meglátta az én stranierám,
82 XII | Signora – mondám neki –, ezt a kicsikét én hoztam ide.
83 XII | megáldotta az ég, mint az egyház. Ezt minálunk szégyenfoltnak
84 XII | megkísértem a kibékítést. Ezt nem szabad karddal megoldani.~
85 XII | A diákéletben megszoktuk ezt. Reggel korán felkeltem,
86 XII (4)| Ezt mint igaz történetet jegyzé
87 XII | nagy hallgatással fogadták ezt.~Csak György nem tudta magát
88 XII | önkénytelen fejbólintással fogadta ezt a szavát a fiatal bölcsnek.
89 XII | alapszabály.~– Jól adtad ezt, „jó Fülöp” – vágott vissza
90 XII | Életre-halálra. Jól főztem ezt ki?~– Őrültség volt, amit
91 XII | őrültség volt, ami történt. Ezt a párbajt csináld vissza!~–
92 XII | Te lész a mandolosz.~Ezt Lodoiszka súgta.~Egész teste
93 XII (6)| Nem tudom én ezt más nyelvre lefordítani. ~
94 XIII | megbotránykoztatás nélkül engedték ezt a kedélyes tréfálkozást:
95 XIII | hajtotta taposómalom volt. Ezt nem pusztította el a török;
96 XIII | bozótban könnyen menekültek.2~Ezt a nagy sivatagot kapták
97 XIII | csikósok nyelvén. Hogy lefőzi ezt a vadembert egyszerre, amint
98 XIII | György elmélázva hallgatta ezt az idegen nyelven folytatott
99 XIII | szabad senkinek észrevenni ezt az akaratlan szemébe lopózott
100 XIII | György is meghallhatta ezt a szót.~ ~
101 XIV | rokonok egymás között? – Ezt nevezik hallucinációnak.~
102 XIV | milyen délcegen vetette ezt a szót oda! Pedig tudta,
103 XIV | a nosztalgia előláza. – Ezt úgy hívják, hogy incubatio.
104 XVI | az asszonyi szép szemek.~Ezt is ragadta már magával ugyanaz
105 XVI | Gábriel angyal, megsokallva ezt a botrányt, ismét visszavezeté
106 XVI | átfűzve. Bizony megcsókolta ezt a szép arcot Bethulia hölgye
107 XVI | Zsuzsanna, nekihevült arccal.~– Ezt hallgassuk! – kiáltozák
108 XVI | kezdték neki magyarázni:~– Ezt elébb meg kell szolgálni!
109 XVI | hátulján a bástyára szolgál.~Ezt az ablakot felnyitá s kinézett
110 XVII | vak Sámsont.~Miért éppen ezt? Ezt a rokonszenves alakot,
111 XVII | Sámsont.~Miért éppen ezt? Ezt a rokonszenves alakot, akihez
112 XVII | irigyli? Miért szemelték ezt ki, hogy megnyomorítsák?~
113 XVIII | elzüllött fickók voltak.~Ezt a szállítmányt csak éjjel
114 XVIII | társaság ujjongása kísérte ezt a beszédet, melyet úgy látszott,
115 XIX | az a Malach, a király. Ezt szabadon választják. S ez
116 XIX | a király. Tetszik, hogy ezt a nagy nevet kuszpitolja.
117 XIX | a papoktól.~– S a bátyám ezt a mesterséget űzte volna?~–
118 XIX | pofádra. Majd elcsináljuk mink ezt nálad nélkül.~De György
119 XIX | Györgynek úgy rémlett, mintha ezt a sunyi vigyori pofát látta
120 XIX | száján. A Mirikló aztán ezt a füstöt megint a piros
121 XIX | fújta a rákló szeme közé. Ezt az úri dámák nem csinálják
122 XIX | fejedelme.~S ő becsülte ezt a csőcseléket!~Mennyivel
123 XXI | alakosdit játszottak vele: ezt is zokon vette; de hogy
124 XXII | pecsétes levelet vett elő. Ezt már a palástja zsebéből.~–
125 XXIII | főváros és a birodalom.~– S ezt én fedeztem volna fel, –
126 XXIII | megváltozott.~György nem állhatta ezt meg nevetés nélkül.~– Tehát
127 XXIII | legyen úgy, hogy én írtam ezt a levelet a császárnak.
128 XXIII | György megköszönte szépen ezt a gondoskodást, s nem talált
129 XXIII | Kérem az urakat, vegyék ezt tudomásul.~A két lovag tudomásul
130 XXIV, 1 | alatt bőséges ideje jutott ezt a két végtelenséget tanulmányozni:
131 XXIV, 2 | is volna itten befejezni ezt a regényt?~Ha rajtam állna,
132 XXIV, 2 | adományozás által, miért nem tette ezt az elsőszülöttel, Józseffel;
133 XXIV, 2 | működött tán e történetben? Ezt a mai kor kritikus szelleme
134 XXIV, 2 | tudott? Miért halmozta el ezt a fiát szeretetének egész
135 XXV | az éjszakai szolgálatra.~Ezt el kellett fogadni Györgynek
136 XXV | el, hogy milyen jó lesz ezt tovább álmodni, még tovább
137 XXV | rovátkolt pillérek. „Hja, akik ezt építették, azok még nagy
138 XXV | hálótársai ébrenléte felől.~Ezt bizony meg kell szokni:
139 XXV | No hát nem megmondtam ezt előre? – dünnyögé Bonaventura
140 XXV | osztozó társra? Lökjük ki ezt magunk közül, s osszuk fel
141 XXV | átnyújtá Györgynek.~– Hordja ön ezt magával, signore. S akárhol
142 XXV | veszély fenyegeti, csak ezt a sípot fújja meg, s tapasztalni
143 XXV | Bóvét. Vigye ön magával ezt az én tőrömet: ennek a markolatába
144 XXV | markolatába van vésve a nevem. Ezt mutassa meg a barátoknak.
145 XXV | kettőtöknek! Fogd rögtön ezt a levelet, és vidd a konziliáriusnak.
146 XXV | ha fecsegsz. No hát fogd ezt a levelet, és szaladj vele.
147 XXV | út erdők között visz el. Ezt az utat éjszaka tették meg.
148 XXV | ott még ötven év előtt.~Ezt is a legutolsó vulkánkitörés
149 XXVI | A levél rólam van írva. Ezt a haldokló elmondá. De már
150 XXVI | Bűnt követek-e én el, ha ezt a levelet felbontom és elolvasom?~–
151 XXVI | kérdés! Ugyan ki akarná ezt a rettenetes csodát tulajdonának
152 XXVI | gondolatom támadt, hogy ha mi ezt a jeget innen az Etnáról
153 XXVII | Amint közelebbről nézte ezt a sziklafészket, egyre nagyobb
154 XXVII | kellett nekik tenni, hogy ezt egymásnak megmondják? Nem
155 XXVII | megmondják? Nem tehették ezt a Méte-ünnep misztériumai
156 XXVII | fejedelmi várkastély ez itten. Ezt bevenni egy hadsereggel
157 XXVII | közel voltam hozzá, hogy ezt a tőrt az oldaladba fúrjam.
158 XXVII | fúrjam. Még most is szeretném ezt a szívedbe döfni, ha rágondolok.~–
159 XXVII | embernek gúnyolva. – Wammána ezt az embert akarta ártalmatlanná
160 XXVII | Pelargus a neve.~– Tehát ezt megtudtad?~– Igen. Az általános
161 XXVII | Pedig azért nyertem jutalmul ezt a két grófságot Szicíliában.~–
162 XXVII | kezdtél a csőcselékkel. Ezt is a bátyád akadályozta
163 XXVII | hajának sátorával körös-körül. Ezt nem járja át a tőr!~– Jó
164 XXVII | viaszból, azt tudod. S nézd ezt a sípot; ha ezzel jelt adok,
165 XXVIII | szeme-szája a bámulattól, amint ezt az idegen alakot meglátták
166 XXVIII | barátnak a pofáján. Nézd csak ezt az arcot!~– Én nem találok
167 XXVIII | Akárhogyan nézem, én ezt a barátot egy tisztességes,
168 XXIX | ezúttal a falon.~– Hallod-e, ezt a játékot én nem szeretem –
169 XXIX | aztán megszólalt az, aki ezt a játékot csinálta velük:
170 XXIX | megtölté fojtó kéngőzzel. Ezt a pokolpárát nem lehetett
171 XXIX | fejének a földön.~– Hallod ezt a morajt? – monda György
172 XXIX | itt jég?~Io értette már ezt.~– Hát nem érzed, hogy itt
173 XXIX | könnyező szemére.~– Nem ezt a választ kaptad a kérdésedre,
174 XXIX | De most már nem tartom ezt a szigetet börtönnek: nem
175 XXIX | énnekem hazám? Hogy híják ezt az országot?~– Magyarország.~–
176 XXIX | mondom azt, hogy eredj!~Ezt Io mondta Györgynek.~György
177 XXX | hadifogságba?~– Hja édes herceg; te ezt még nem érted. Ezek a magyarok
178 XXX | mondani. S akik azért, hogy ezt a láthatatlan láncot, aminek
179 XXX | szállani. Azért mert ők érzik ezt a rabságot. S mert érzik,
180 XXXI | üdvözölhesse: „édesatyám!”~Ezt megtanulta: ámbár nagy fáradságába
181 XXXI | fejébe, hogy mért nem lehet ezt úgy mondani, hogy „edés
182 XXXI | hogy „mégsem mondom én ezt az apámnak az első találkozásnál:
183 XXXII | kezébe fogta a serlegét.~– Ezt a poharat a te szerencsés
184 XXXII | héttül nyolcig. Mikes Kelemen ezt rövid időnek találja. Persze,
185 XXXIII | poltúrát nyerhetnek, azért ezt a vizet is meg kelleték
186 XXXIV | kezdődik. A magyarok is ezt választottak szintén: csodálni
187 XXXIV | tuppw” (ütök).~– Tanulja meg ezt a szót, herceg: „Szeretek,
188 XXXIV | szekeresek”. Hisz ha én ezt egy szép leánynak mondom,
189 XXXIV | Hogy el tudták rontani ezt a fejedelmi vért!~Megérkezvén
190 XXXIV | magyarul tanulni?~– Imádom ezt a nyelvet! Nincs ehhez fogható
191 XXXIV | látni.~Pelargus közbeszólt~– Ezt úgy hívják, hogy „grammatica
192 XXXIV | Enyim!” Nem felejtem el. Hát ezt hogy híjak? -A herceg nagyon
193 XXXIV | etimologizált tárgyat.~– Ezt úgy hívják, hogy „csók”.
194 XXXIV | úgy hívják, hogy „csók”. Ezt meg úgy hívják, hogy „pofon”.
195 XXXIV | pofon”, „szabad”. Köszönöm. Ezt korrepetálni kell.~Nem is
196 XXXIV | kedvenc étele, meg hogy ezt a liktáriumot a felejthetlen
197 XXXIV | vizitet tenni tartozik. Ezt így tanította dicső mestere,
198 XXXIV | Meddig fogja még kegyelmed ezt a gyászruhát viselni?~–
199 XXXIV | nem léphet.~– Nem értem ezt.~– Világosabban megmondom.
200 XXXIV | nincs bevéve.~– Ki mondta ezt kegyelmednek?~– Volt itt
201 XXXIV | tett le; azután továbbment.~Ezt tudták a kamarás urak is.~
202 XXXIV | előtte való nap tudatta ezt búcsúvevő levelében a fejedelemmel.
203 XXXIV | átnyújtá neki:~– Olvasd el ezt.~Az volt II. Rákóczy Ferencnek
204 XXXIV | neked a bécsi pártfogók? Ezt még Pelargus sem mondta
205 XXXIV | Neked most el kell hagynod ezt a mi szomorú tanyánkat,
206 XXXV | Megvallom őszintén, ki ezt a regényt írom, hogy e minden
|