1-amali | amann-balva | balve-birod | biroh-cipru | circu-deliz | delne-elega | elege-eltil | eltor-evek | evekb-felny | felol-folya | folye-gunyv | gurig-harmo | harom-homlo | homok-irosz | irtak-kancs | kanda-kerev | kerge-kisul | kisut-konin | konju-leg | legal-lovag | lovai-megha | meghi-mellv | melod-mutog | muve-nyulf | nyulk-olvas | olyan-pelyh | penes-ragal | ragas-sarka | sarla-szaka | szake-szikr | szila-tarsa | tarse-torok | torol-ugran | ugrat-vegig | vegke-vivot | vivov-zurza
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
1 VI, 1 | mester, akár tanítvány.~1. Előkelő és magas állású
2 VI, 1 | tanúk által kiszabadítani.~10. Pasquillokat a hatalmasok
3 VI, 1 | paloták kapuira felragasztani.~11. Fejedelmeket kísértetlátások,
4 VI, 1 | idegen legyen rá nézve.~14. Családot senki ne szeressen,
5 VI, 1 | mindenkire nézve közönyös legyen.~15. Papokat hamis gyónások
6 VII (1) | pávasültből 1598-ban, amely 1592-ben készítődött; kellemes
7 VII (1) | ő evett egy pávasültből 1598-ban, amely 1592-ben készítődött;
8 VI, 1 | gyónások által el kell ámítani.~16. A parasztok számára misztériumokat,
9 VI, 1 | cselszövények végrehajthatók.~17. Fényes ünnepélyeket adni,
10 XXXIII | előbb írt levelében Mikes. (1720. aug. 23.)~Ugyan hogy vitte
11 XXXIV (1) | partján April 25-én Urunk 1723-ik esztendejében. Életének
12 IX (1) | ismerjük H. E. S., mely azon 1739-ben megjelent monográfiája
13 VI, 1 | polgárleányokat tőrbe ejteni.~18. Szeretőknek gazdag öreg
14 VI, 1 | tételükről gondoskodni.~19. Ezzel egybefüggőleg a farmakopeiának
15 VI, 1 | gyöngeségeiket haszonra fordítani.~2. Szemfényvesztések, lélekidézések,
16 VI, 1 | eljuttatásával foglalkozik.~20. A filtrák főzéséhez titkos
17 III | birtoklását II. Pius pápa 200 arany forint büntetés terhe
18 VI, 1 | szerelmet felforralják.~21. A kártyajáték rációját
19 VI, 1 | jutottak, becsalogattassanak.~22. Gazdag családok ifjait
20 VI, 1 | az örökséget elragadni.~24. Kitüntetéseket, rendeket,
21 XXII | kiterjesztjük. Azonfölül 2500 scudi évdíjat adományozunk
22 VI, 1 | visszatértét akadályozni.~26. Szép asszonytul, aki törhetlen
23 VI, 1 | visszatorlásbul maga is elcsábuljon.~27. Könnyelmű örökösöktül nagy
24 VI, 1 | potom áron elszereztetni.~28. Könyveket és képeket nyomatni
25 VI, 1 | és táncokkal is hevíteni.~29. Erényes nőket addig rágalmazni,
26 VI, 1 | praestigiumot gyakorolni.~3. Csodatevő képeket, kutakat
27 VI, 1 | csodaorvosoknak kihíresztelni.~31. A borivás mesterségét virtuozitásra
28 VI, 1 | mesterségét virtuozitásra fokozni.~32. Szükség esetén angyalokat
29 VI, 1 | esetén angyalokat csinálni.~33. És azt, aki az asphaleiának
30 XI (2) | játéka, két kockával és 34 kalkulussal.~
31 XXII (2) | stb. Lásd: Századok II. 586.~
32 VI, 1 | anekdotákat közrebocsátani.~6. A fentebbi cél előmozdítására
33 XXIV, 2 | az apa javára kötelezett 6000 livre évi járadékot. Őt
34 XXXIV (1) | esztendejében. Életének 69-ik, száműzetésének 13-ik
35 VI, 1 | kolostorokba becsempészni.~7. A lutheránusokat Krisztustagadással
36 VI, 1 | Krisztustagadással vádolni.~8. A zsidókra rituális gyilkosságokat
37 VI, 1 | felőli mesét felújítani.~9. Ahol az asphaleiának egy
38 III | Migeod Gáspár vállalatában, „à l’enseigne des trois Vertus”
39 XXIV, 1 | visszazökkent, elővették az a-bé-abot, s amit Wammána elmulasztott,
40 II | Csakhogy ez már volt az abaldóban. De nekem sokkal jobb van.
41 XXXII | hátratolták a székeiket, s abbahagyták a disputát. Rákóczy Ferenc
42 III | az~„Approbation de Mr. l’Abbé Courcier, Theologal de l’
43 XXXII | éjjel lehunyni a szemét abbeli izgatottságában, hogy ő
44 II | kedélyesen döcögtetve az abdomenét. – Minek játszanak komédiát
45 XIV | hölgyeknél az ilyen anesztétikus aberráció, vagy mondjuk hisztérikus
46 XII | Norimbergában megkaptam a consilium abeundit, átmentem Bolognába, széttekinteni.~–
47 XXXV | gyertyát sem tett ki az ablakába a hazatérő fejedelemfi üdvözlésére.~
48 XXVII | lávából összerakva, a házacska ablakában megtűzött a napsugár, s
49 XXXII | a háza volt, annálfogva ablakai is voltak az utcára. A házigazda
50 XXV | volt már sem ajtaja, sem az ablakain redőnyök. A vas drága a
51 XVIII | szerencsésen lejutott a gömbölyű ablakból a pányvakötélen a bástyára.~
52 XXV | ajtókat értékesítették, s az ablakfák elrohadtak. Most szabadon
53 IV | egyetlen nagy gömbölyű ablakkal a közepén, amit sohasem
54 XII | Wammána és Lodoiszka egy ablakmélyedésbe húzódott, a selyemfüggöny
55 XIX | papirossal beragasztott ablakok, leskelődőlyukak az oldalfalakon.
56 XXXIV | megdöbbenté, hogy a ház ablaktáblái mind tárva vannak. Mikor
57 XVI | jámbor Nábál megtért az Ábrahám kebelébe. Nagyon meg találta
58 XIII | közbeszólva véget vetett az ábrándozásnak. Ő is megmutatta, hogy járt
59 XXI | sohasem látott. Micsoda ábrázat! Barna, mint a diófa s még
60 XXII | kép Erdély meghódolását ábrázolja a Habsburg-ház királya előtt:
61 XVI | erényes hírnevet és az – Abrekhemet.~– Éljenek a Dániel próféták! –
62 XVI | lemondok, és átengedem neki Abrekht.~– No hát bevallom – mondá
63 VIII | minden szála rebellál az abroncs ellen.~Lázadás van az arc
64 V | volt. Colombina erre az abroncsos baleine-jának az előrészére
65 V | hitvestársa.~Széles nagy abroncsszoknya védelmezi csípőtül kezdve
66 V | polichinello utoléri, elkapja az abroncsszoknyáját, a buffándli kapcsa elszakad,
67 II | gorombaságot követett el rajta.~– Absit! Dehogy magyarosat. Pasquillt
68 II | tette fel a tanácsúr.~– Az abszurdum! A mi políciánk Árgus-szemei
69 II | mondd meg nekem, micsoda abszurdus gondolat az tetőled, három
70 VIII | öleléssel gyilkolta meg Abu Szaid emír a bátyját, Jakub
71 XIX | elővenné a pipáját, meg az acél-kovataplót, kicsiholna, rágyújtana:
72 X | barnapiros kasztíliai szépséget, acélfényű fekete hajával, hosszú szempilláktól
73 XI | mellett eléneklé szép csengõ acélhangon a „Repülj fecském” dalát
74 VIII | tigrisköröm alakú finom acélpengéje belül, mely a tenyérbe van
75 XV (1) | Euer Gnaden könnten besser acht geben!”~
76 XXXIV | hangzik, mint mikor két ács húzza az öreg fűrészt előre-hátra!
77 XX | Ott maradsz? Aluszol! – acsarkodott rá a leány, a szemeit karikára
78 XX | jobbra-balra.~– Hagyjátok! Ácsi! – szólt a Malach. S aztán
79 II (2) | Az ácsok csapózsinórjáig.~
80 XXV | az idegennek a szabadban ácsorgás. A természet rabja az, akit
81 XXV | mélységbe rohan alá a kék Acys vize, melynek partjain egykor
82 XXIII | szállásáig. Ott azután tudtára adá, hogy őneki legmagasabb
83 XXXIV | de a szíveddel ne légy adakozó. Akinek a fején koszorú
84 XXVIII | volt, hosszú nyaka, kiálló ádámalmacsutkával, sápadt arca, ritka szakállal,
85 VIII | férfiak pedig álcázva vannak. Ádámnak, Sámsonnak ál-szakáll az
86 XVI | botrányt, ismét visszavezeté Ádámot Hévához, s összebékíté a
87 XI | kalmárnak védelem és szabad adásvevés volt biztosítva a város
88 XI | Ezek igazítottak minden adásvevési viszálkodásban.~S a vásári
89 XXXV | história, mind a hagyomány adatainak felhasználásától letiltott
90 IX (1) | címlapján látható, melyből adatainkat mertítettük; címe: „Merkwürdiges
91 XXXV | a Rákóczy-korszak minden adatait legjobban ismeri, legújabb
92 VIII | több vitéz lovaggal.~– Nos, Adelphos! Hát mit akarsz a kártyáidon
93 V | érvényre, amelynek kifejezései Adelungban fel nem találhatók. Ez tetszik
94 XVIII | fröhlich sein:~ Lass nur Ader.~Wiltu ein Monat fröhlich
95 III | helybenhagyott, azt már kezébe adhatja egy nevelő a serdülő növendékének.~
96 X | elmondva. (Saját hölgyének nem adhatta azt kardhegyre tűzve.)~–
97 III | Si hoc in arido, quid adhuc in viride?”3~Aztán gúnyolódó
98 VIII | Nem! Nem kártyázom többet. Adjátok elő az írást! Adjatok kalamust
99 XXII | kérelemmel, hogy azt fiának adjuk át, vedd kezünkből. Ez az
100 XXXIV | gratulációt vérbeli rokona adná a kezébe, mintha egy szimpla
101 X | akitől azon frissében az az adoma terjedt szét, hogy a délelőtti
102 XII | az apokrif kommentátorok adomáját, miszerint Burgund fejedelme, „
103 VII | az ital, sem a putridus adomák. Utoljára hordták körül
104 VII | próbára tegyék. Undorító adomákkal fűszerezték azt, ami anélkül
105 XXXIV (1) | a természet és gazdagság adományaival felruházva, kegyességgel
106 XXIV, 2 | pedig a III. Károly király adománylevele, melyben a gyermekifjú felmagasztaltatik,
107 XXII | szicíliai grófsággá tesszük, s adományosát a szicíliai grófok minden
108 XXIV, 2 | akarta tüntetni ily fényes adományozás által, miért nem tette ezt
109 XXIV, 2 | hatalmas pénzbeli apanázs adományozására méltó.~Hogy tartja fenn
110 XXVI | kegylevelek, a grófi címek, az adományozások, a kitüntetések mind csak
111 XXII | előjogaival felruházzuk: s ez adományt annak minden törvényes utódaira
112 XXV | száműzöttnek a birtokát kapta meg adományul. Egy nemesemberét, akit
113 XIII | viseltek: ott beszélgettek, adomáztak, énekeltek; úszóasztalokat
114 XI | sequioris sexusból is), aki azt adoptálta, s az annál inkább le lett
115 XVI | Azonban Ádám sem maradt adós. Ő meg azalatt, amíg a hivatalba
116 VII | a suhanc korában felvett adósságait revokálni: hát akkor a megtorlás
117 II | csinálsz abból, hogy nem adsz nevelést Giorgio grófocskának?~–
118 III | megégettetett, jelszavul adván ki: „Aeneam rejicite. Pium
119 III | megégettetett, jelszavul adván ki: „Aeneam rejicite. Pium suscipite.”1~
120 III (1) | Aeneást elvessétek, Piust bevegyétek.”
121 XII | Buam un Diandln, machtz eng afdi Haxn; und haltz eng tzamm
122 XXV | most beszéljünk a saját affárénkról. Signorik valószínűleg az
123 XIV | eltagadni, hogy ez az ideges affekció realiter létezik. Hanem
124 XII | sértőt talált ebben? – kérdé affektált hidegen Lodoiszka.~– Én,
125 XXXII | megkapja a nagy habdát.~„Afferum!” (Jól van.)~Pipázás közben
126 XXIII | konfrontálható. Az letaliter affligálva maradt ott a teátrumon.
127 XXV | egy párkányozott bástya, afölött egymás fölé hágó teraszok,
128 VI | hétágú gyertyatartó, minden ágában égett egy viaszgyertya.~
129 XXXIII | fára mászót pofonütik az ágaikkal.~Egy szép kánikulai napon (
130 VII | csak olyan érccsók volt, az agapé hideg csókja: két ezüst
131 X | asztalnál, váltott vele agape-csókot, ittak egy pohárból, megosztotta
132 XXXIV | nyakába ugrik mind a két agár (régi ismerősök levén).~
133 XXXIV | nagyon gyanús volt ez az agarászás.~Annál inkább, mert György
134 XXXIV | mellé, elindult egyedül agarászni.~Mikesnek nagyon gyanús
135 XXXIV | felkapott a paripára, s két agarat véve maga mellé, elindult
136 XIII | vad mén eleinte elkezdett ágaskodni, felhányta a farát, szügyébe
137 X | lovát, mely aztán nagyot ágaskodott s kiugrott a porondra, jobbra-balra
138 X | lovaikat két hátulsó lábaikra ágaskodtatják. Olyan bűbájos tünemény
139 XVI | de Héva letört egy hajlós ágat az almafáról, s jól végigverte
140 VII | a keresztnek a negyedik ágát. Erre mindenki talpra ugrált
141 III | Zsuzsanna, a két lator agg férfi által meglesve.~Eszter
142 XXXIV | tűrnie kellett, hogy az aggastyán fővezér grófnét csinált
143 XVII | melynek a szélein körül aggatott arany és ezüst pléhdarabok
144 XXV | Ne legyen serenissimének aggodalma emiatt. Ezekkel minekünk
145 XXIV, 1 | hívei már áldozatul estek. Aggódik a többi híveiért, akik az
146 XXXII | hálószobája, egyszerű tábori ággyal.~Bőséges lakoma várt a kedves
147 VI, 1 | szent ostyára, mely az „agnus Dei” jelképét viseli. –
148 II | Már tegezték egymást.)~– Ago gratias.~– De abból ne adj
149 XVI | felesége unokája D’Aubigné Agrippa márkinak, aki abban a hírben
150 XXII | nagynevű atyádnak, velünk anyai ágról vérrokon: kedvelt hívünk,
151 VIII | ünnepélyes recepciónál a tizenegy ágú diadém van a fején, amíg
152 XXXIV | mert egyszerre kiugrott az ágyából; de még jobban bevált a
153 XXVII | csináltak, s azt lezárták egy agyagkondérral: onnan jön fel a földalatti
154 XVIII | jólesett György lángoló agyának itt künn a szabadban.~Az
155 VII | Egy roppant vadkanfej, agyarastul, egész malacok, citrommal
156 XXXV | Magyarországba, s e célból előrement ágyasának testvére, a helyzetet elkészíteni
157 XXXII | fiával együtt átment az ágyasházba.~Se a levetkőzésnél, se
158 XXV | vulkánfüstöt, azalatt az ágyát úgy ellepték a kakerlakok (
159 XXVIII | mert kiütöd a fogadat az agyával. Én lovagias szándékkal
160 V | kapálózik, utoljára az apját üti agyba-főbe a csettentyűvel.*1~A közönség
161 XXIII | midőn mint kisgyermekek egy ágyban aludtak, éjjel felkölt a
162 VII | vértet csatoltak rájuk, mely ágyékon alul ért. „Dejszen keresztül
163 XXXIV | darabokra szétszedhető s tábori ágynak is elnyújtható. Mikor az
164 XXV | meg nem kapta.~Lucskosan, agyonázva jutott el a karaván a Del
165 XXXV | s futás közben az őrök agyonlőtték.~Egy történetíró barátom,
166 XIII | hátulról meg lehet támadni: az agyonrúgja a kutyát. Az öreg komondor
167 XXVII | a rémkomédiát. A csikós agyonüté bottal az ellenfelét. Maga
168 XXV | nem futhat. – Legfeljebb agyonüthetik a fuggitivik, s akkor majd
169 XVIII | Üsd, magyar!” A mesterét agyonüti az idegen ember! – A bálványistennője
170 XXVII | valamennyi katonáját mind agyonverem kövekkel. Kiéheztetni sem
171 XXVII | visszaverhet százakat, s sziklákkal agyonzúzhatja az ostromlókat, anélkül,
172 XIV | szükségeit nem ismerik. Jó ágyuk van a puszta földön s gyönyörűségük
173 XVIII | parton már puszta tér volt, s ágyúlövésnyi távolban kezdődött a külváros,
174 XXXI | hajtott a part felé.~Az ágyúlövésre Rodostó egész férfinépessége
175 XXXI | partraszállásnál tizenkét ágyúlövéssel kell megadni a tisztességet.
176 XXXI | Ott tette meg a tizenkét ágyúlövést. Mely tisztességadás után
177 XXX | török hadihajó: tizenkét ágyúval és százhúsz tengerészkatonával
178 IX | a furfangos nevetésbe.~– Ahahaha! Hiszen te is ott voltál
179 XXI | meg, hogy hol voltam.~– Ahán! Értem. Szép hölgynek a
180 XVII | jöjjetek, Sisera hadai! ahányan vagytok, s próbáljatok ide
181 XXXIV | fölséges tenger! melyet ahányszor meglátunk, annyiféle arcot
182 XVI | királyvér.~Azért vevé el Ahásvér.~A zsidóknak üldözése:~–
183 XVI | hasonlított Eszter története Ahasvérrel a modern chronique d’oeuil
184 XXIX | vallása, a poézise.~György áhítattal hallgatja az új Seherezádét,
185 XXXIV | mind a hármat!~Erre szelíd, áhitatteljes arccal néze a szemébe az
186 V | napsugártól összezsugorodik. Áhította az ismeretlent: a nőt, s
187 X | katona-manőver alkalmával, aholott is az álütközet hevében
188 II | olyan berkek Bécs városában, ahova a policáj be sem meri ütni
189 XVI | közbe: „démoni gondolat! az ahprodisis és haemothypos4 egyesítve!
190 XXX | Sztambulban. Mennyi fényes ajándék vár reá: egész palota; szép
191 XXII | mint nevelőatyád, még egy ajándékkal bocsátalak el. Íme atyádnak
192 XIII | pedig hangosan megugatja az ajándékkínálót. Hatalmas, farkaskergető
193 XXXIV | annyira, hogy azt másnak nem ajándékozhatja, mint uralkodó fejedelmi
194 XXV | Serenissimének két domíniumot ajándékozott a római császár őfelsége;
195 XXV | d’Arena kolostorhoz, ott ajándékozza ön a mezítlábos barátoknak
196 XXII | lelki tulajdonságai felette ajánlanak s kit már gyermekkorától
197 VIII | kincsét.2~A két bűnös arcátlan ajánlatokkal lép a meglepett Zsuzsánna
198 XXV | Hallgassák meg önök az én ajánlatomat. Jelenleg négyen osztozunk
199 XII | Carlo.~A hölgy ráállt az ajánlatomra, s karomba csimpajkozva,
200 XXV | feltalálójánál.~– Tehát elfogadják az ajánlatot?~– Szíves örömmel.~– Ezért
201 XXIV, 2 | livre évi járadékot. Őt ajánlja franciaországi rokonai magas
202 XIX | üldözőik elől menekültek s ajánlólevelekkel voltak ellátva. Sápadt leányok
203 XII | felmagasztaltan, mint ennek az ajkához ragasztott hajcsipetnek.
204 X | így az arcodat, a beszélő ajkaidat, s ki foga találni, mit
205 XXVI | kezét, s odavonta azt az ajkaihoz és megcsókolá.~– Miért akartál
206 XXVIII | forró csókot szívjon az ajkairól.~– Oloferno! Te csodatevő
207 VIII | orrcimpákban, a felvetett piros ajkakban, mik közül az összeszorított
208 XXI | tették az arcát, s a felső ajkának az egyik oldalán kiirtották
209 XII | odaragasztotta Gyurica felső ajkára. Olyan pompásan odaillett
210 XXXII | sóhajtás valamennyi férfi ajkáról.~Másfél óráig tartott az
211 XXVII | vonalú lépcső nem megy a ház ajtajának, hanem az utolsó foknál
212 VIII | hogy mit tégy?~A gineceum ajtajánál egy férfi alakja jelent
213 XX | felakasztották egy hentesnek az ajtajára. Akkor aztán nagy lármát
214 XIX | oldalfalakon. Néhol egy alacsony ajtajú bolt, melynek küszöbén rongyokba
215 XXXIV | leírta. Ami ideje maradt az ájtatoskodásból, azt délelőtt írással, délután
216 XXXIV | kobakbul.~Az ebéd utáni rövid ájtatoskodást végezve, a fejedelem rendes
217 XXXII | a fejedelem a kápolnában ájtatoskodott, azalatt elvezette a két
218 IV | terem: egykor talán kegyes ájtatosság színhelye, egészen átalakítható
219 II | hallani, hogy ő most az ájtatosságát végzi: a litániát énekli.
220 XXVIII | megfelelő. Folyvást következetes ájtatossággal végzé a szent szertartást,
221 XXXIV | nagyszakállas barát már ott várta az ajtóban; kevéssel beérte: egy piaszter
222 VI | most visszafordulhatsz az ajtóbul. Ez az ember itten dali
223 VI | Hahaha!~A kacagást elfojtá az ajtócsörömpölés.~A vasajtón túl egy csigalépcső
224 VIII | mind eltávozának a terem ajtóin át, melyek a pillérek mögé
225 XIX | belepett veres tégla; zárt ajtók, papirossal beragasztott
226 XXV | vas drága a szigeten: az ajtókat értékesítették, s az ablakfák
227 VIII | mögé voltak rejtve: még az ajtókbul is visszafordultak nevetni.~
228 XIX | reggelt kívánnak, nyitott ajtókon belopózva, akik megint tolvajkulcsokkal
229 VI | kulcsok.~Csakhogy a jobboldali ajtónak a kulcsa valami elátkozott
230 VIII | keresztül kellett bújni.~Az ajtóőr odújában nagy lagzi volt.~
231 X | jutni a vak Sámson helyére ajtóőrnek holtig!~– Igaz. De hát te
232 VI | gránitból. Két lyuk a gránit ajtóragasztókba fúrva, képezte az ütközőket,
233 VI | Korax”.~– Mit jelent az?~– „Ajtósarok.”~– Miért híják így?~– Azért,
234 VII | FEJEZET ~A borkeresztség~Az ajtózár nyikorgott: érte jöttek.~
235 XV | parterre zsúfolva volt, ott ájuldoztak a közbeszorult fehérszemélyek.~
236 XVII | odahullott Delila arcába, aki ájultan rogyott le a kerevet mellé.~
237 XIX | ezüst és arany a kezükbe akad, azt elszeretik a papoktól.~–
238 XXX | megbízásából.~Ez azonban nem akadályozá a hajóskapitányt, hogy mellékesen
239 VI, 1 | s azoknak visszatértét akadályozni.~26. Szép asszonytul, aki
240 XVI | akik Györgyöt kísérték, nem akadályozták volna őt a fejedelemfi elragadásában,
241 IV | rézkarika van a közepén. Ezek akadályozzák, hogy akár az egyik, akár
242 XXI | hidat. A szekét átmehetett akadálytalan. A kísérő svadronybul is
243 II | kikerül, elküldik magasabb akadémiákra, s ott elfelejti a bolondokat,
244 I | nagyobbik, József, németországi akadémián diákoskodott. A kisebbik,
245 IX | bevégezettnek lehet tekinteni az akadémika promócióját. A császár megbocsátott
246 II | megírni.~Wammána úr meg volt akadva. A „vice”, a megexaminált
247 XXV | annálfogva a tarka levelű akantusz s az árticsóka dúsan burjánzott
248 XXV | körülfogva babérfüzérekkel, akantuszlevelekkel: az ökörkoponyás homlokzatok,
249 I | akinek legkegyelmesebb akarata az, hogy a fejedelemfi a
250 VI, 1 | hogy az Isten fia saját akaratából vette fel a halált, hogy
251 XIII | senkinek észrevenni ezt az akaratlan szemébe lopózott könnyet.~–
252 XX | kissé. Ne készülj még. Az én akaratom ellen úgysem mehetsz el
253 IX | lehetett lelket verni bele. Akárhogy emelgették, támogatták,
254 XXVIII | golyhó. De jól megnézd!~– Akárhogyan nézem, én ezt a barátot
255 XXV | ezt magával, signore. S akárhol jár ezentúl, ha valami veszély
256 XXVII | keresztül.~Mindegy volt neki, akárhova vezet az út. Másutt sem
257 XVII | te testvérbátyád! Egymást akarjátok megölni! – S ezért az asszonyért
258 XIX | szép menüettet jártak, mint akármely szalonban, a muzsikusok
259 II | tőrrel és karddal, hogy akármelyik gavallérral ki merem állítani.
260 XXV | elkergetni, hogy engemet, akármerre bolyongok egyedül, erdők,
261 XXVII | metódus. György nem bánta, akármi történik a római császárnak
262 II | előtt produkálta volna magát akármiféle komédiázásbul. Ez az első!
263 XXIX | fog elolvadni, kedvesem, akármilyen forró legyen is a mi szívünk.~
264 XXXII | ugyan hiába intéz kegyelmed akárminő kérdést. – monda Mikes. –
265 XIII | felemeli hozzá, mintha kezet akarna neki nyújtani, s mikor aztán
266 XXVI | Csodálatos kérdés! Ugyan ki akarná ezt a rettenetes csodát
267 XXX | néven sem venék, ha fel akarnám őket szabadítani?~– Sőt
268 XVIII | emelkedtek, mintha az égbe akarnának hágni.~„Átkozott ,Katzensteg’!
269 XXIV, 1 | vedd olybá, mintha gonoszat akarnék azoknak is, akik óhajták
270 XXV | megbántás! Minket szolgálatért akarni megfizetni! Mi nem szolgálunk
271 XXXIV | érezteték, hogy kitörni akaró zokogását fojtja vissza.~„
272 X | mondá neki:~– Abrekh! Korax akarsz-e lenni?~– Nem! Hanem mandolosz.~
273 XXIX | hogy itt halunk meg. Most akarunk meghalni együtt. Mikor legjobban
274 XXVI | szédülés fogta el. Félig akarva, félig öntudatlan maga is
275 XX | mi történt?~– Azt viszik akasztani. Nem használt semmit a hamis
276 XIX | botoztat, korbácsoltat, akasztat. Életnek és halálnak ura,
277 XVIII (3) | Klems: börtön. – Dolmán: akasztófa. – Schmalkachel: áruló. –
278 XIX | esik a társaságból, hogy az akasztófán végzi: annak a nevét megörökíti.
279 I | csak két ága van, mint az akasztófának, s azt ők „lignum vitaenek”
280 I | felelt a discipulus, ezt akasztották a nyakába, s ezzel pompázhatott
281 XI | pusztán lakó magyarok is egy akcentusról, egy betûnek a lágyabb vagy
282 I | melyet a vizsgázó megfelelő akciókkal kísér, hol az egyik, hol
283 XXV | az arcukon örökre; hanem akiben egy csepp német vér folyik,
284 XIII | hogy ő a teremtés remeke, akiért ez a föld lett alkotva,
285 XIX | Mennyivel derekabb emberek, mint akikből az a társaság áll: amelyet
286 XIX | prédájukra a hamisjátékosok, akikhez az áldozatul kiszemelt parasztot
287 XXX | fel egész a királyig. S akin törvényellenes igazságtalanságot
288 XVII | másiknál kard.~És annak, akinél a bot van, nem szabad visszaütni.~
289 XI | mint más rendes kutya. Akkorák, mint egy borjú, szép hosszú
290 VIII | rögtön abba a diabolkát), akkorra már üthették bottal a nyomát
291 XXIX | megvilágítva a tűzhányó aknájábul kitörő tűzoszlop által.~–
292 XXV | főtt csicsókagyökérrel. Akörül telepedett le az uraság,
293 XIII | fogai között kitologatva, s aközben végignézte az egész úri
294 XXXII | sátoroknál, minden szárnyék akol és lakás. Az udvarokban
295 XXXIV | lovaikat be sem köttették az akolba.~Magyar szavak tanulásáról
296 XXV | még azokat az engedetlen ákombákokat a papiroson megjelenésre
297 XVIII | az kézrül kézre járt; az akonájárul ittak.~És aztán dalolták
298 XXIV, 2 | kockázatra, hogy mint komédiás akrobata, a titkos társaság ünnepélyére
299 IX | primipilusok felnégyeltetnek, az aktáik betétetnek az archívumba,
300 IX | Herrgott!” Mennyi penészes akták porát kell nekem nyelnem,
301 IX | Megsúghatom, hogy most látják el akvarellfestésű kezdőbetűkkel a diplomádat,
302 XXV | Hisz ön nagyobb számtudós Al-Gebernél, a számok feltalálójánál.~–
303 VIII | Sámsonnak ál-szakáll az állán, ál-haj a fején: ki ismerne azokban
304 VIII | vannak. Ádámnak, Sámsonnak ál-szakáll az állán, ál-haj a fején:
305 I | a falon? (A scutica.)~– Ala virtutis. (Az erény szárnya.)~–
306 XII | loholva a piazza felől, alabárdjaikkal és lámpásaikkal. Erre aztán
307 XVIII | előidézte az őrszobából az alabárdos kapuőrséget.~A kulcsár tudni
308 XVIII | nevetésre fogta a dolgot: az alabárdosok tisztelkedtek a lándzsáikkal,
309 XXVI | félig öntudatlan maga is alábukott a meredélyről.~Ha páter
310 XIII | fenekére esett pénzt egészen alábukva búvárkodták elő. És senkinek
311 XIX | szekér soha nem jár. A házak alacsonyak, rendetlenül össze-vissza
312 XXVII | csapóajtó rögtön elkezdett aláereszkedni, s csendesen keresztülfeküdt
313 XXIII | császári kincstár lépcsőin aláhaladtak, a következő diskurzus fejlődött
314 XXII (2) | átvéve: „Yo, el Re m. p.” aláírással, Dominus Rex mandavit mijhi
315 XXVIII | Mikor a házassági szerződést aláírja. Mi nevetnivaló van azon?~–
316 VI | monda a nagymester. – Ha aláírod őket, beléphetsz a homiliába3
317 VI, 1 | eltenni.~– Elfogadod-e és aláírod-e a syngraphe törvényeit,
318 VIII | Tanítsatok meg a nevemet leírni. Aláírom a törvényeiteket.~Általános
319 XXXIV | annak a címét, megcsókolá az aláírt nevet, s ismét összehajtva
320 I | cum laude.”~A vizitátorok aláírták a protokollumot, amellyel
321 VII | kardvédelem helyett hirtelen alákapta a fejét, s a vítőrével alulról
322 XIII | embere. Továbbmegy a másik alakhoz. A hölgyeknek megengedi,
323 XXXII | összetoborzották, azokból alakítottak egy francia huszárezredet.~–
324 XXVII | mint a másik.~Nemsokára az alakjából is láthatott meg valamit
325 XV | elsajátítani a népélet hagyományos alakjait. A halászok díszszekerén
326 V | ismeré: daliás, szélesvállú alakjáról, simára borotvált, kihívó
327 XIX | az oldalán, aki az ittas alakokat jobbra-balra taszigálva,
328 V | volt lepve feles számú női alakokkal; akik közül a valóságos
329 XXX | legyen tartva, olyan kiváló alakoknak, akiket az a nemzet vezérül
330 XXXIV | megismerhettelek. Saját ifjú alakomra ismerek benned. Dícsérendő
331 XIII | a szemeit az ismeretlen alakon. Idegen, ismeretlen volt
332 VII | háromszögű.~– Tehát csak alakosdi vívás lesz belőle? – kérdezé
333 XXI | magasrangú urak és delnők alakosdit játszottak vele: ezt is
334 XVI | komédiásokkal. És minden alakoskodásnak az volt a célja, hogy a
335 XXVII | rálépő terhe alatt, s azt aláküldi a kaszaverembe. Egy jó szökéssel
336 V | tartományaiban, ugyanannyi alakzatokban: mint „német lovag, magyar
337 XX | reggelt. Aztán meg egy korty alamázia.~– Mondsza csak – kérdé
338 XVI | amelynek örvényébe a bátyja alámerült. A szibariták szövetsége
339 XVIII | scholaris került eléje, azt alamizsna nélkül el nem bocsátotta. –
340 XXV | tágított addig, amíg az alamizsna-dénárt meg nem kapta.~Lucskosan,
341 XXX | mutasd ki, hanem dobj egy kis alamizsnát!” György odahajított nekik
342 VIII | az ős hebraeusoknál az „alamóth” hangokat (leányhang) csak
343 XVIII (3) | Wunnenberg: szép lány. – Alamzáia: pálinka. – Schmollis fiducit:
344 VIII | hanem tudomány. A puszta alapelveinek megtanulásához is nagyobb
345 XII | aranyszínű hajtincsei emlékére alapította az aranygyapjú rendét.~–
346 I | morális érzületére volt alapítva. Ezek voltak a „signum”-
347 XIV | Többrendbeli észleletek alapján konstatáltatott, hogy ez
348 XI | karusszelekhez, a jelmezbálokhoz, sõt alapos a föltevés, hogy magát az
349 XII | volt, ahol a titoktartás alapszabály.~– Jól adtad ezt, „jó Fülöp” –
350 XIX | egyetért. Vannak törvényeik, alapszabályaik, s van aki törvényt tart
351 X | szereplők mind letették az álarcaikat, s akik még ismerősök nem
352 X | spádéját, baljában a levett álarcát tartva, megnevezte magát.~
353 XVI | való tréfa. Tegyétek le az álarcokat, a fátyolt, s mondjátok
354 VII | fisztula nyefegéssel, ahogy álarcos mulatságban szokták. Györgynek
355 X | behozta a maszkerádokat; az álarcot és dominót még nappal is
356 VII | arcul a veres borral; őt álarcozta le a társaság előtt.~Most
357 XVI | szövetségesei a nappali álarcukban mehettek fel a Bafomet-templomba.
358 VI, 1 | ünnepélyeket adni, s azokat hamis alarmok által megzavarni, s a zűrzavarban
359 XVII | a fejét, hanem egyszerre alásunyni, mintha a nyakcsigáját szegte
360 XXIX | sziklák s a tűzfelhőkbül alászálló aranyveres csillagok: –
361 XXV | mind a négy oldalon egynek; alattomos megrohanás ellen őrködve.
362 XXIV, 1 | megvallom az én szívemnek alázatosságában, hogy én csak a haragnak
363 XXIX | csókolóznánk? S az égbül alázuhanó kövek, az égő meteorok,
364 XXVIII | vendégség lesz ma itten. Az albergo csak egy futamodás, ahol
365 XXV | rá! – Hisz akkor is csak álca volt az.~Most az a neve,
366 V | a Hanswurst-ház csak az álcája a mi ünnepélyünknek. Arra
367 XXIX | is megjárta Bécs városát álcázottan, s ő fogta el a híres Ocskayt,
368 VIII | emléktábláját, mely a bejáratot álcázta, helyreilleszteni.~György
369 VIII | Láttalak!” A férfiak pedig álcázva vannak. Ádámnak, Sámsonnak
370 XXXIV | holdvilágnál.~– Páter Oloferno áldása mellett.~Mikor aztán megint
371 XXXIV | nevemnek – és az én lelkemnek. Áldom az Urat, hogy megengedett
372 XXXIV | villa, – pohár, – bor, – áldomás” – „szállok kendnek!” – „
373 XXXII | megérkezésedre, édes fiam!~Az áldomáspoharat mindenki körömpróbáig kiitta.~
374 XIX | aranyból, ezüstből isszák az áldomást.~– S a bátyám ebben részt
375 XIII | ülnek már a lovaikon, a sok áldomástul. A győztes megfelel minden
376 XXV | csontujjaival összeszorítja az áldozata torkát, vámpírszájával szívja
377 XVII | lenyírja. Csakhogy azért Delila áldozatokat hoz. Már tudniillik az a
378 I (2) | neveztetik az a füstölgő áldozatoltár, melyet lyukas száránál
379 I | együtt a Bafomet oltárán áldoznak.~– Ki az a Bafomet?~– A
380 X | azok a rangjukat fel nem áldozzák.~– Vagy talán egy halálra
381 VII (1) | Aldrovandi Ulysses természettudós beszéli,
382 XIII | is kezdett semmi szálem alejkumot. Megvárja, míg a látogató
383 XI | ménest hajtottak fel a magyar Alföldrõl a bécsi országos vásárra:
384 XII | régen szeretjük egymást Alfonzó herceggel; de családaink
385 XIX | Nincs lábam. Nem találom. Alhatnám.~S kiráncigálta a kezeit
386 VI | vékony dongájú és könnyű. Ez aligha tartaná fel a kardcsapást.~
387 XXIX | hajnal! Keleten sárgul az ég alja, majd bíborszínbe megy át,
388 XXIII | átadva.~György a lépcső alján búcsút vett a konziliáriustól,
389 I | ferulát, mely az ünnepély alkalmából spanyol nád volt.~De a discipulus
390 XXVIII | aminőknek a hatása az ilyen alkalmaknál mindig bebizonyult. Egyet
391 IV | bazilikáknál a tribuna) egészen alkalmas volt színpadnak.~E földszinti
392 XXV | hogy mikor a fuggitivik alkalmatlankodnak nálunk, azokat kegyeskedjenek
393 XXXIV | számkivetésünk helyén semmi alkalmatossága nincsen. Pro quinto: a francia
394 XVIII | keresetben jártak), s ezzel az alkalmatossággal utazának a kapun keresztül,
395 XXXIII | minthogy a görög papok semmi alkalmatosságot sem mulatnak el, ahol egynehány
396 I | másik serkentő segédeszköz alkalmazásba véve: a deputáció meggyőződhetett
397 I | csak az előkelőbb ifjaknál alkalmaztatott, akik már hazulról hozzák
398 XXXIV | fejedelmet megszólítsa abból az alkalomból, hogy a francia hajó indulni
399 VI, 1 | híreszteltetnek.~30. Az alkalomcsinálókat magas hivatalokba juttatni:
400 XXV | Györgynek Bécstül a palermói alkirályi palotáig eljutni. No de
401 XXVI | elolvasá.~A levél a palermói alkirálynak szólt.~Abban le volt írva
402 XXX | messzebbre tűntek el szeme elől. Alkonyatra nem látszott már belőle
403 XXV | csak egy fényes álom. Az alkonyég fényváltozatai belenyúlnak
404 VIII | állt előtte.~Amilyennek alkotá az Úr az asszonyt, a maga
405 XXX | elfoglaltak, abból rendes államot alkottak, aminek törvényei vannak,
406 XIII | remeke, akiért ez a föld lett alkotva, s lenézi az embert.~A karcsú
407 XXIX | kárpitot képezve a nagy alkoven előtt. Nappal ez a biztos
408 XXV | alkalmával újrakezdi az alkudozást, mintha mi komisz szaracénok
409 XXV | malandrinóval nem lehet alkudozni, mert az kegyelen szerzet.
410 XXV | malandrinikról, aztán meg arról a jó alkuról, amit ez utóbbiakkal kötött.~
411 XIII | Herrschaftok is, hogy miben alkuszunk meg?~György elmélázva hallgatta
412 XXVII | bőrük. Kár volt velük azt az alkut kötnöd. Az uradalmad jövedelmének
413 XVII | végei át voltak kötve az álla alatt s körülcsavarva a
414 I | nőjjön elébb egy kis prém az álladon.~– Mondsza csak! Igazán
415 XIX | Valóságos állam volt az államban. (Status in statu.)~Huszonnyolc
416 IX | felesége kabalája folytán az államfogságbul megszökött: (héj, az is
417 XI | akik be voltak avatva az államgépezet titkaiba, azok jól tudták,
418 XXXI | nagyvezírré emelkedett első török államhivatalnok teljes tudatával bírt annak
419 XXX | elfoglaltak, abból rendes államot alkottak, aminek törvényei
420 XXV | csuklyás barát maradt meg állandóul az üldözésében, aki szamárháton
421 XXV | nyugtatva a hű mindenesének az állapotja felől, mikor azt írni látta.~–
422 XXX | egészen hozzászoktak a maguk állapotjához. Többször beszélgettem velük,
423 XII | észrevette tanítványa eksztatikus állapotját, s a fülébe dörmögött.~–
424 XXXIV | másik értesítette már az új állapotról Györgyöt és Pelargust.~Másnap,
425 XIX | magukat, akik eksztatikus állapotukban nem érzik, hogyha a karjukon
426 VI, 1 | tanítvány.~1. Előkelő és magas állású személyek, úgymint fejedelmek,
427 VII | összevegyülve növényi és állati roha és penészszaggal.~A
428 XIII | trombitarecsegéssel; közbe hangzott az állatmutogató oroszlánjainak bömbölése;
429 XI | komédiásbódék, kötélentáncolók, állatmutogatók, paprikajancsik összes tiszteletreméltó
430 XIV | Olyan embereket, olyan állatokat látott maga előtt, aminők
431 V | éles felfogással bírunk az allegória értelmét kitalálni. Ez a
432 X | nem engedte meg, hogy még allegóriában is megvakítson egy embert.
433 V | takarta, melynek mitológiai allegóriás mázolmányai fölött lebegett,
434 XXXIV | akivel a bujdosó szóba állhat ez idegen földön.~De beleszeretett
435 XXXIV | hazájának megszabadítója állhatna elő, ha annak az ideje eljön.~
436 II | akármelyik gavallérral ki merem állítani. Úgy tud lovagolni, mint
437 VII | kártyázni. A mestered azt állítja, hogy értesz hozzá.~– Igenis –
438 VI | amiket én most egymás mellé állítok. Az ő feladata, amint mi
439 XI | voltak, mindent a kézi munka állított elé, s a távol vidékek terményét
440 X | lovagpár volt, annyi oszlopot állítottak fel a köröndben. Mindegyikre
441 VII | lépett, s igazságot tett.~– Állítsátok ki őket a középre, sértőt
442 XXV | Hozatott vizescsebreket, azokba állíttatta bele az ágya lábait; hát
443 XIII | hogy a lovasának felüsse az állkapcáját. Ilyenkor a bojtár hirtelen
444 XVIII | koponya a világon? Milyen szép állkapocs! A két sor foga csupádon
445 V | nézőterén leginkább csak állóhelyek voltak; csupán a hölgyek
446 V | a többi gavallér fekete allongeparókái közül. A páholyában szemközt
447 VIII | a simára borotvált arcú, allongeparókás kegyelmes urakra?~– Hát
448 XIV | vagy mondjuk hisztérikus allotriofagia.~S most ez a vademberek
449 XXIX | elé, akivel rokonságban állsz, s megújíthatod vele azt
450 I | bizottság, mely állt az Alma Mater protektorából, a kancellária
451 XXIV, 1 | polgárság? Arról még csak álma sem volt.~A szándékosan
452 XX | megy vissza az ember az álmába soha, ha egyszer fölébredt.
453 XXXII | valóban az én fiam vagy!” Még almában is folyvást tigrisekkel
454 XVI | letört egy hajlós ágat az almafáról, s jól végigverte a hátát
455 XVI | azzal a kígyóval, meg az almafával? Szegény Ádám, sehogy sem
456 XIII | fájdalom. Mintha valaha álmaiban vagy az élet előtti időkben
457 XXXIV | annak, hogy Bercsényi örök álmát aludta a márványkő alatt.~
458 XIII | beszélő ember. És mégis valami álmatag gyönyör lepte meg a szívét
459 X | rontsd te ezzel az álmaidat! Álmodjál te csak a szép Zsuzsannáról.
460 XIX | voltak. Eressz vissza, hadd álmodjam tovább mi lett a Csercsennel.~–
461 IX | akarsz? Azt hiszed, most is álmodom!~Azzal haragosan felugrott
462 XVIII | s ott elnyomta az álom. Álmodott rémségeseket, a kövön fekve.~
463 VIII | a homlokát tapogatta.~– Álmodtam-e most?~– Jer vissza az asztalhoz.~–
464 XXXIV | éjjel tüzes tatárokkal nem álmodunk, hát sohasem – dörmögé a
465 XXIX | gyógyerejű mézga. Ez az álmok ideje. A vízkárpit mögött
466 XXVII | ha én küldelek.~Az édes álmokat egy puskalövés a völgyben
467 XIX | arcába. A szemeit, mint az álmos macska, összehúzva tartja,
468 XXV | A kalauz elmondta nagy álmosan, hogy az ott a láva. Valamikor
469 IX | majd mindjárt kiverem én az álmot a szemedből, csak a füledet
470 XXV | európai szem nem szokott, az aloék, kaktuszok mint sövénykerítés,
471 XIV | Gyakran előfordul. – Nincsenek alóla kivéve sem az öregek, sem
472 XXV | elnyújtózott a lehevert alomban.~– Hát nem fogtok kísérni?~–
473 VIII | mert az egy megtestesült álomkép. Senki más nem versenyez
474 XXXI | emlékezett már György, mint egy álomképre.)~– Hol van ő most?~– Az
475 XIX | se kúre.22 Kell neked álompecsenye. Vidd magaddal, Mirikló.
476 XVI | egyenkint lecsókolni, hogy álomra hunyjanak.~A regélő szépség
477 XX | még tehetetlen volt a mély álomtól; a leány pedig olyan erős
478 VI, 1 | 12. Hamis hercegnőket és álőrgrófokat a magas társaságokba becsempészni.~
479 XI | szóban rejlik, mert minden alpáré megszólításra az alföldi
480 XIX | mankóval, sántán, vakon, álsebekkel a tagjaikon, ragyás, sárgalázas
481 VIII | József? Az csak nem visel álszakállt?~– Ahá! József sorsa érdekel
482 XXIX | vagyok Pelargus – mondá az álszerzetes. – Atyád vezére egykor:
483 IX | titulálták.)~– Itthon van, de alszik.~– Hát a növendéke?~Künzli
484 XIII (2) | Städte und Geschichtsspiegel. Alt und Neu Wien, von Moriz
485 XIII | No meg a hebraeusoknak általában.) De már az apácák nem voltak
486 I | pedagógusok által nem is volt általánosan elfogadva; mivelhogy inkább
487 VI, 1 | ösztön, amit az álom el nem altat. Ami az emberben fölkelti
488 XXIV, 1 | lovászát, Künzli Pétert. Az „alter ego” nemigen volt „másik
489 XXXII | Reggel van?” kérdezé.~– Csak aludjál, fiam – monda az apa. –
490 XI | homokban, s úgy tesznek, mintha aludnának. Nem ugatnak minden helyes
491 XXXIV | hogy Bercsényi örök álmát aludta a márványkő alatt.~Mikor
492 XXIII | kisgyermekek egy ágyban aludtak, éjjel felkölt a fekhelyéről
493 X | alkalmával, aholott is az álütközet hevében négy katona valósággal
494 XXXV | szerinti rokonának, rangján aluli nővel csak „balkézre” volt
495 XX | fölemelkedve.~– Ott maradsz? Aluszol! – acsarkodott rá a leány,
496 XXV | utáni időt minden ember alvással tölti. Egész estig okosabbat
497 X | mesterséges kanyargások, álviadalok, ellentétes környargalások,
498 XVIII | sírásólegények. A többi a díszes alvilág nemzetségéhez tartozott,
499 XXXIV | volna jól!)~A vacsora utáni „amabilis confusio” alatt úgy eltűnt
500 IX | anyai vér azonban védi őket. Amália princessz rokonságban áll
|