1-amali | amann-balva | balve-birod | biroh-cipru | circu-deliz | delne-elega | elege-eltil | eltor-evek | evekb-felny | felol-folya | folye-gunyv | gurig-harmo | harom-homlo | homok-irosz | irtak-kancs | kanda-kerev | kerge-kisul | kisut-konin | konju-leg | legal-lovag | lovai-megha | meghi-mellv | melod-mutog | muve-nyulf | nyulk-olvas | olyan-pelyh | penes-ragal | ragas-sarka | sarla-szaka | szake-szikr | szila-tarsa | tarse-torok | torol-ugran | ugrat-vegig | vegke-vivot | vivov-zurza
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
10046 XIII | legényeket, akik alig ülnek már a lovaikon, a sok áldomástul. A győztes
10047 XXXIV | cselédeket, s aztán felülének a lovaikra.~Györgynek a paripája azt
10048 XXI | dragonyosok leugráltak a lovaikról; két ember közül egy a két
10049 XVI | ifjúnak látni, akinek a lovakban telt legnagyobb öröme.~De
10050 XIII | világon nem ért olyan jól a lovakhoz, mint ő.~– De hát ki az
10051 XIX | bajtársaink felkapjanak azokra a lovakra, aztán az apámmal együtt
10052 II | szemmel kísérik, akik négy lóval jönnek fel Bécsbe, s a veres
10053 V | capiálják ezt a taljánok? Az én lovamnak hátul van az armaturája”.~
10054 X | benne részt, ki-ki a saját lován jelent meg, az ünnepmester
10055 XXXIV | vadászára, s felugrott a lovának a nyakára, szügyébe vágva
10056 XXXIV | szenvedélyét. Reggel korán már lovára vetette magát, s este került
10057 X | felemelt térde támaszt adjon a lovarnő kengyelvasának. És ugyanakkor
10058 XXXII | vadásztársaság. Mindenki leszállt a lováról, azokat kipányvázták, s
10059 X | fecsegni kellett neki a lovartársnőjével, ha pedig átgaloppírozott,
10060 X | nézett. Majd leszédült a lovárul.~Ez az istennői arc! Ezek
10061 XXVII | Hasztalan nógatta, ösztökélte a lovasa, nem mozdult ki onnan. Régi
10062 XIII | Ezek a „Scharlachrennen” lovasai, akik a bevégzett verseny
10063 XIII | azzal a szándékkal, hogy a lovasának felüsse az állkapcáját.
10064 XIII | Tudom én azt jól, hogy lóvásárnál csalni gavalléros dolog.
10065 XIII | nekiiramodni az avarnak, vitte a lovasát vízen, tüskén keresztül,
10066 XX | Téged már ismernek. Láttak a lovasjátékban. Mind rád mutogatnak. „Ez
10067 XXI | Egyszer-egyszer egy csapat lovaskatona vágtatott közéjük: azt kőzáporral
10068 XIX | mind szétszalad, ha egy lovaskatonát meglát. Jaj ides virem.
10069 XIII | zsibongó tömeg között a lovaslegények számára. Ezek a „Scharlachrennen”
10070 XIX | pálinkával elkábítják. A lovasok ménjeinek tüzes taplót dugnak
10071 XXI | terület tőzegvermeivel a lovasságra nézve veszedelmes terep
10072 XXXIV | valamennyi csatlóssal, lovásszal, a nádas felé. A párduc
10073 X | udvarol az ő hölgyének a lovastánc közben. Annak szeretett
10074 XXXII | kipányvázták, s a fejedelem lovászainak az őrizetére bízták. Aztán
10075 XXIV, 1 | ismeretes világból: egykori lovászát, Künzli Pétert. Az „alter
10076 I | lakása, udvarmestere és lovászlegénye, s helyébe jártak a professzorok
10077 I | a szó „dajkát” jelent, a lovászlegényt hítták Künzli Péternek;
10078 X | fordulatokat és caracoládokat a lovászmester utasítása szerint tanulták
10079 XII | gyaloghintókban a Madonna di Santa Luca kolostorához, ahol szabad
10080 XXV | míg lassankint helyt ád a lúcfenyőnek; azután következik a törpefenyő,
10081 II | Sylvius regénye. Euriolus és Lucretia. Amit pápa korában a szerző
10082 VII | egy királyné. Amannál volt Lucrétia, ennél Bethsábe.~A banktartó
10083 XXV | alamizsna-dénárt meg nem kapta.~Lucskosan, agyonázva jutott el a karaván
10084 IV (4) | jelképekben. „A farkas, aki a ludaknak prédikál.” – „A fekete madonna.” – „
10085 XXVII | a hangja olyan, mint a lúdgágogás, mint a megmerített korsó
10086 XVIII (3) | Flick: fiú. – Breitfusz: lúdpecsenye. – Regenwurm:kolbász. –
10087 XIX | süveg, foltos kék mentéjén lúdtojásnyi ezüst filigrán gombok; a
10088 XX | puliderrel; veres süveg fehér lúdtollal. Keskeny, görbe kard hozzá.~
10089 XXV | izomerő kell, hogy az ember a lúdtollat beledugja a kalamárisba:
10090 XXXII | ünnepekre emlékeztető lombfedte lugas. Ezek megint más metódust
10091 VIII | Delila megjelenéséhez egy Lully-féle ballabilét játszott az orgona,
10092 XII (1) | urak nem ültek le, akkor „lunch” volt; ha meleg étel is
10093 XIX | ki nem tudja kaparítani a lurdéha5 kezéből, bizony eljut abba
10094 XIX | viszik a dolmánhoz. Sok-sok lurdok voltak. Eressz vissza, hadd
10095 II | egy főnemesnek: ignorans, luxuriosus, rixator.6~– Eszerint te
10096 XXX | gályarabok a pénzzel? Hát luxust űznek. Rágnivaló dohányt
10097 V | tartanak a gyantapor és lycopodiumliszt faggyúgyertyán keresztül
10098 XIII | vagy fejét a faköpönyeg lyukán visszahúzta volna: le lett
10099 I (2) | füstölgő áldozatoltár, melyet lyukas száránál fogva az emberek
10100 VII | sisakján levő háromszögű lyukba, hogy annak az ezüstkondérja
10101 XIII | kettő kidugta a fejét a lyukon. Olyan közel voltak, hogy
10102 XIV | a szép asszonynak a neve Machaira”.1~Visszatérett Giorgiónak
10103 XXIV, 2 | mindez?~A véletlen: a Deus ex machina működött tán e történetben?
10104 XII | Hiatz Buam un Diandln, machtz eng afdi Haxn; und haltz
10105 X | szemeik valának. Vékony macskaezüst lemezke alá egy darab foszfor
10106 X | precízióval találta el a macskaezüstlemezt a fekete fejen.~A férfiak
10107 I | amelyiknek a kapuja fölött egy macskafejforma emberarc van kőbül.~– No,
10108 IV | szörnyeteg fej volt. Férfiarc, macskafülekkel, hosszú bajusszal, és kecskeszakállal.
10109 VIII | szépség volt, hamis, hízelkedő macskatermészet, Bethsába valódi keleti
10110 XVI | Koleikháb felfortyant.~– No hát, madame Zsuzsanna, ha ön így exegetálja
10111 V | fejét.~– Ejh, hagyj békét madame-nak. Csak nem vagy Sapphó, –
10112 XXVII | veszem én a pecsenyének való madarakat itt a sziklaodúban? Hát
10113 II | ügyeskednek a betanított madarakkal, a cigányok táncolnak és
10114 XVII | Ilyen szerelmes dalt csak a madaraktól lehet eltanulni.~A dalra
10115 XXVIII | keresztül.~– Elszalajtottuk a madarat – szólt az a vékony tenorhang,
10116 VIII | a fuvolahangon utánzott madárdal. Azt az érzést, mely összekeveri
10117 VIII | Üvegfuvolán utánozták a madárdalt. Az éjszakák dalnokának,
10118 XXVII | sohasem csordult.~Négy sült madárféle volt egy cseréptálban, hozzá
10119 XXXII | Durrantson közéjük!~– Én? Repülő madárra vesztegessek puskaport és
10120 XII | azon egy boglár van, egy madonnakép a Jézuskával; villogó gyémántok
10121 XVII | kezdett. Pajkos francia madrigál volt. Dicsőítése a női hűtlenségnek.
10122 VIII | múlt század elején kedvelt madrigálokat énekelték, aminőket Orazio
10123 XXVII | hanem egyike azoknak a madrigáloknak, amiket valamikor Bécsben
10124 XVII | visszatért, s tovább énekelték a madrigált.~– No most csend! Ott jön
10125 XI | t mondott, a harmadik „madzsart” facsart ki belõle: az „
10126 XV | leszakítása végett sem. A Märzveilchen-szedés különben is a felső-ausztriai
10127 XXV | pedig még él.~György nagyon magába szállt e felvilágosításra.~
10128 XXIV, 1 | elferdített nevelés miatt magábul Bécsbül is csak azt ismerte
10129 XXIX | sziklaforrást elérték. – Te menekülj magadban.~De ez a forrás is iszapot
10130 XXXIV | udvarmester: az vagy te magad magadnak, parancsolód, bírád, oltalmazód
10131 XXVIII | szokásaival.~– No most sógor, magadra hagyunk a mátkáddal. Egyedül
10132 XXVII | Ma estére vártalak. Ha magadtul nem jöttél volna, hoztak
10133 X | kapott a visszaszerzett magáé után.~A karusszel főpróbája
10134 XXVI | szikrát adott kölcsön a magáéból. A tarsolyomban van egy
10135 XIII | Lodoiszka ki akart tenni magáért. Ő tud a csikósok nyelvén.
10136 XI | Lodoiszka hercegnõ azonnal magáévá tette az indítványt. Õ vállalkozott
10137 XXI | előléptetést. Gratulálok magamnak. Engem serenissime őrnaggyá
10138 XXIX | forró homok.~– Hagyj engem magamra itt a forrásnál – lihegé,
10139 XXXIV | kegyelmed azt, akiről beszél.~– Magamról beszélek.~– Azért mondom,
10140 I | megtartották az exament a magánlakáson, mely alkalommal a legilletékesebb
10141 XIX | seregestül felszállnak a magányos nyárfákra, meg arra a négy
10142 VIII | egész női maskarádát mind magara kellett szedni, s a sok
10143 XXV | valamerre, fel a magasba! Még magasabbra! Ki a világba!~Még nem tudta,
10144 XII | kompasz; a házak pedig oly magasak, hogy alig látni meg köztük
10145 XXV | körüle, mint a hold.~Az Etna magasáról mind a három tengert beláthatá,
10146 XXV | szaladni valamerre, fel a magasba! Még magasabbra! Ki a világba!~
10147 XXVII | földiek tréfálták meg a – magasban lakókat.~– Ne kérdezz semmit,
10148 XII | tapasztalt róka volt. A helyzet magaslatán állt. Nevetett rajta.~–
10149 XXV | fölé, végre előtűnt nagy magasságban egy párkányozott bástya,
10150 XVII | száz.~Az indulat őrjöngéssé magasul, a lélek egészen testté
10151 XXII | udvaronc sereg közül délceg magatartása által kivált, s halk, melankolikus
10152 XVI | apokrif könyvet Zsuzsannáról, magatoktól is rájöhettetek a valóságra.
10153 XXII | pártfogásába vettünk, s ki hűséges magaviselete, engedelmessége s jóakarata
10154 XXIV, 2 | tulajdonságaiért, s olyan kiváló magaviseletért, mely egy szicíliai grófság
10155 VIII | a moha alól, elcsábítja Magdolnát az imakönyvétől s az özvegyasszonyt
10156 XII | szokott sétálni a Piazza Maggiorén; különösen a Neptun szobra
10157 I (1) | Jacinto és három baccalaureus magister mindenféle hasznos tudományokra:
10158 II | gondolat az tetőled, három magiszterrel taníttatni mindenféle tudományokat
10159 XV | napon Freitheater volt. A magisztratus kegyéből, aki a színházdirektornak
10160 IV | a Szajna szigetén, ahol máglyán megégtek. A föld megbocsátott
10161 III | Sylvius korában írt, szintén a máglyára ítélt könyvek sorába tartozott,
10162 XIV | hogy Svájc regényes tájai, magnetikus jéghegyei, ózonteljes levegője
10163 XXIII | lépcsőfokra.~– Ugyan édes magnifice, nem tudná ön nekem megmondani,
10164 II | reverendissimo Guardiano necnon coram magnifico domino Prorectore. Omnibus
10165 XXXIII | kik felkendőzik sárral magokat és akik olyanok, mint az
10166 XV | tartott kosarakban szállíták magokkal a lakomához való ételeket. –
10167 VI, 1 | Pétertől), aki helyette magolta az „in usum delphini” készült
10168 XXV | fákról a fattyúhajtásokat; a magtermő növénynek ahol elhullott
10169 XIV | csalogatták, azt mondták magukban „majd kapsz te szép asszony
10170 XIV | magával.~Azt sejtik, akik magukhoz hívják. Ő pedig szintén
10171 XVIII | rézfödelű kézilámpát, mellyel maguknak hazavilágítottak.~Györgynek
10172 VI | saját súlyuknál fogva ismét maguktól összevissza fordulnak a
10173 X | amikor még csak ígértük azt magunknak – s azt hisszük, hogy ígérve
10174 XII | pedig követelte tőle annak a magyarázatát, hogy miért nevezte őt jó
10175 XVI | Erre többen is kezdték neki magyarázni:~– Ezt elébb meg kell szolgálni!
10176 I | elég jól meg lettek önnek magyarázva. Hanem az újabbkori pogányokat
10177 XXV | kalauzt, követelve tőle, hogy magyarázza meg neki, miért világít
10178 XXXIV | a világon szebb idióma a magyarnál. Azt a hercegnek meg kell
10179 XXVII | tudtuk. Minden nemzet a magyarokra gondolt. Mikor azok elkezdik
10180 XXXIII | rá, hogy anyanyelvén, a magyaron beszélni megtanuljon. Azt
10181 XIV | nagybirtokos főúr, aki a legutóbbi magyarországi politikai küzdelmek után
10182 II | vetélytársát.~– No, ez nem fogja Magyarországot fegyverbe öltöztetni.~–
10183 II | a szittya ivadék milyen magyaros gorombaságot követett el
10184 II | el rajta.~– Absit! Dehogy magyarosat. Pasquillt szerzett német
10185 V | megelégelvén a kicsapongó magzatja kihágását, kapja magát,
10186 V | elé, a segítségül hívott maia egyelőre csak egy óriási
10187 V | hogy egy teljesen empirikus maiensicai szcénát hozzon a színház
10188 XIII | tréfálkozást: éppen úgy, mint mainapság a csárdást és valcertáncolást.~
10189 X | meg a mesterséges tour de maint, a másik azalatt áll és
10190 XII | csípős voltát, amidőn a petit maitre-nek kosztümözött lakáj jött
10191 XXXIV | is szerette: ti. a galamb máját. De az ő porciója keserű
10192 XXXIV | menyecske!”~(Hiszen ha csak a májával tartotta volna jól!)~A vacsora
10193 XXIII | válasza ez volt.~– Force majeur volt, ami visszatartott.
10194 II | a taljánok mutogatják a majmokat, a tirolok ügyeskednek a
10195 XXXIV | és serlegek, úgyszintén majolika vedrekbe ültetett virágok
10196 XXXIV | filofózus azt mondá neki: hogy „majorem concedo: minorem nego!” –
10197 XXV | az uradalma. Elvezette a majorsághoz, ahol apró tehenkék és tyúkok
10198 XXXIV | is csak tisztesség végett majszol valamelyest foghegyen, mondott
10199 XXIX | siessünk Taormina felé.~De Io makacskodott.~– Nem! Nem! Én nem hagyom
10200 XXV | gesztenyeerdőkben, meg odafenn a makkosokban, de az is régen kipusztult
10201 XXXIII | mint az olyan állatok, akik makkot esznek”, írá Mikes. „Ott
10202 XIX | békóit lereszelje. Az őrséget mákonyos pálinkával elkábítják. A
10203 XXXIV | törököket „szelim alejkum”-mal, a görögöket „pola téti”-
10204 XIX | mint aki itthon van, a Malachig furakodott.~– Ohó, Herterick!14
10205 VII | vadkanfej, agyarastul, egész malacok, citrommal fogaik közt,
10206 XIX | Malach ezért meginvitál malacpecsenyére. Jobbkor nem kerülhettél
10207 XXV | egyfelől a nagyon tisztelt malandirini urakkal, másfelől pedig
10208 XXV | értelmében kifizették a malandriniknak a kilencszáz scudit, mire
10209 XXV | zaffókról és a kedélyes malandrinikról, aztán meg arról a jó alkuról,
10210 XXV | nekik a kaput, hadd menjenek malandrinit fogni.~Signore Bonaventura
10211 XXV | keze: az ő puskáikat is a malandrinók hozták. Mindegyiknek két
10212 XXVIII | átadjam. Ami a bérlőtül s a malandrinoktul megmarad: az legyen a tietek.
10213 XXV | Az, uram, nem lehet. A malandrinóval nem lehet alkudozni, mert
10214 XXV | láthatatlan alakban mint malária lopózik be a hálószoba ajtaján,
10215 XXV | irányzatos költemény.~Mint az égi malasztot, úgy szítta a lelkébe a
10216 XXV | népség lakja. Hanem egy nagy maleficiuma van. Az idegent, amint letelepül
10217 I | tételig: „sed libera nos a malo”.~– „Amen” – ismétlé a konziliárius. –
10218 XIII | Trausnicht” (ne higgy neki) malom. Ökör hajtotta taposómalom
10219 XXIV, 1 | Messinának; hanem lelódult Máltába, mert oda volt irányozva
10220 XXIV, 1 | kellett maradnia, amért Máltát érintette, ami már a Kelethez
10221 I | signum bonum és a signum malum. A jó jel volt egy piros
10222 I | prelekció alatt, akkor a signum malumot kötötték a nyakába. Az pedig
10223 VII | az igyék!~Először az édes malváziai járta, azután jött a nehéz
10224 XVII | Abrekh, még a varázslat mámorában is észrevette a gonosz játékot.~–
10225 XXIX | szerelem édes örömei folytonos mámorban tartották egész idegzetét.
10226 XIX | udvaroltak felcicomázott mamzeleknek, s egypár hegedű és klarinét
10227 V | ember, veres barát, kínai mandarin, török basa és medve”.~Megelőzi
10228 XXII (2) | aláírással, Dominus Rex mandavit mijhi Andreae de Molina
10229 V | fejéhez. Zöld kalapja, veres mándlija és sárga bugyogója, a nyaka
10230 VIII | Azok a mandolosz és az ő mandolinája gyertyái.~– Akik itt maradnak
10231 XXV | útféli bozót, a pálmák, a mandulafenyővel összekeveredve, a gránátalmák
10232 XXV | vegyítve píniákkal, pálmákkal, mandulákkal, a mély televény talaj el
10233 I | examinandusnak az üdvözlés.~– Bonum mane praecor, domini reverrendissimi,
10234 X | elvezették a hölgyeiket a manézsbe.~Az a lovagias kötelessége
10235 XIX | azután ledobják a rongyaikat, mankóikat, lemossák a beteg színt,
10236 VI | gnosztikusok hitregéje szerint a mankóvá alakult kardmarkolat: egy
10237 XIX | előjöttek, koldusrongyokban, mankóval, sántán, vakon, álsebekkel
10238 XI | beszámítva, hogy a „Der Mann mit den scythischen Wölfen”
10239 XXVII | hullanak az égből?~– És manna: gesztenyealakban. És olaj
10240 XXIX | csepeg az izzatag harmat; a mannafán jegeccé válik a gyógyerejű
10241 XIII | dévánkodik velük. A kurta sárga mantill a vállukon tudatja, hogy
10242 XXIII | felől én a testimoniumát manupropria infraskribáltam. Csakhogy
10243 II | solutus. Osculor Vestras manus obedientissimus Georgius.1 –
10244 I | középen egy íróasztal, tele manuscriptumokkal; a szögletben egy óriási
10245 XIX | paripáját? Akit a kutyás manusz19 kifogott? Csakhogy akkor
10246 I | Az examen termének falai mappákkal valának feldíszítve. A háttérben
10247 XXV | geográfiáról, sohasem látott mappát.~A temetés utáni nap felnyergelteté
10248 X | szövetből van, a gallérja marabú tollakkal prémezve.~Hogy
10249 XVI | bokrok között akárki ott maradhat elrejtőzve. A kert közepén
10250 XXXIV | sokáig. Nekem addig itt kell maradnom, amíg jól meg nem tanulok
10251 XXI | annak a marasztalása igazi marasztalás volt. Az őhozzá igazán jó
10252 XXI | igazi csók volt: annak a marasztalása igazi marasztalás volt.
10253 XXXIV | menyecske ott találja őket marasztani ebédre.~Györgynek sehogy
10254 XII | elegyedve egymást gróf úrnak, marchesének szólítgassák. Lodoiszka
10255 XXIII | nélkül cselekedtem, amidőn a marcheset megsértettem és provokáltam.
10256 V (2) | neveztetnek azon apró gömbölyű marcifánkocskák, melyeket vásárok alkalmával
10257 XXI | füttyentésre rögtön előevezett egy marcona fickó, keskeny lélekvesztőjével
10258 XXVIII | drága.~Azzal odadobott egy marék pénzt a kőasztalra, amin
10259 VII | többiek az ellenesek.~Az arany marékszámra repült egyik asztal szélétől
10260 XVIII | elemosinam. Nec parentem, nec marentem habeo: solummodo unum fratrem,
10261 XXXV | Györgyről.~Történetíróink azt a marginális jegyzetet közlik felőle,
10262 XI | a szegény szittyáknak. A marhaállomány megcsökkent, gabona annyi
10263 XIII | olyan könnyen, mint a rendes marhapiacon, ahol a megvett paripának
10264 XIV | fölszed egy-egy darabka száraz marhatrágyát, azt zsebében hazaviszi,
10265 XIII | ostorkongatás mellett megindultak a marhavásár felé, ahol a minden országbul
10266 II | és jövendölnek, a németek marionetteket játszanak. – De én még magyar
10267 XIII | előtt verték az öregdobot, a marionettszínház Paprika Jancsija trombitálva
10268 X | hauts menestriers”-ek „mariskatáncát”, s a strassburgi dáma divatba
10269 XXV | skorpiót lenyelt, s most az marja odabelül.~Mindamellett nagy
10270 I | kapta a kezét az ifjú, s a markába vakkantá a kitörni készülő
10271 XIII | valamennyinek kiröpült a markábul a fütykös.~Többen nem vettek
10272 XVI | unokája D’Aubigné Agrippa márkinak, aki abban a hírben állt,
10273 XXXIV | legyen az grófnő, hercegnő, márkinő: feleségül nem veheti, csak
10274 XXXIV | házasodhatik: így is kaphat francia márkinőt, de magyar grófnét nem.~–
10275 XXIX | övébül azt a kést, melynek markolata mindkét végén pengével van
10276 XXV | ezt az én tőrömet: ennek a markolatába van vésve a nevem. Ezt mutassa
10277 X | fegyverét, minélfogva az egész a markolatáig hajlott, s aztán úgy is
10278 XXI | lépett, kihúzta a kardját, s markolatával nyújtá a tiszt felé.~– Kapitány
10279 XXX | öv és kövekkel kirakott markolatú kard volt benne, melyeket
10280 XVI | karddal, ha én a botomat a markomba fogtam! Lássuk, hogy ki
10281 XIX | barlangjai voltak. Az a sok markotányos, kufár, csiszár, uzsorás,
10282 XIII | volt a respektus. Aztán markotányosnéjuk is van.~A csaplárosok lélekszakadva
10283 IX | fejeiket leüttetni, amíg a markunkban van a nyakuk, s nem várni
10284 XXVIII | Igen. Én lőttem meg.~– Tán marmota?~– Nagyobb.~– Talán vadkecske.~–
10285 XXV | Péter azonban még mindig maródi volt, a megitatott keserű
10286 XVII | Delilát, s előjött a sátorból, marokra fogva ólmos fütykösét. Csakhogy
10287 III | a kitárt biblia. Pompás maroquinba kötött, ezüst kapcsokkal
10288 IX | felnyíltak.~– Hát ez micsoda marotte már megint a kancellártól?~–
10289 XXV | végzi a szicíliai patécsot.~Márpedig Györgynek meg kellett vallani,
10290 XXXV | hites felesége volt: Bethune marquis, egykori nagykövet leánya.
10291 VII | utána öblíté a tűzitalt. A marsalai expiálta, amit a páva vétett.~
10292 VII | Gyorsan utána ezt a pohár marsalait!~A többi asztaltárs is hasonlóul
10293 XII | Eredj. Kérdezd meg tőle.~Egy marsall-jelmezes lakáj porcelán kagylóforma
10294 XXXIV | hajó indulni készül vissza Marseille-be: tehát ideje volna azt a
10295 XIX | tábort, s vásárt ütött a martalék fölött, amit a portyázó
10296 XXXII | sáfrányos levek, orrtekerő mártások, veszedelmes saláták. Ha
10297 XX | az ördögök égő szurokba mártogatnak.~Ébren még jobban hallotta
10298 VIII | apród viszi utána, s hideg márványarccal úgy tud nézni, hogy senkit
10299 XXXIV | Bercsényi örök álmát aludta a márványkő alatt.~Mikor kijöttek a
10300 XXXIV | Az özvegy már ott volt a márványkő-szarkofág széles talapzatán térdelve.~
10301 IV | Bafomet jelképének.~Az erkély márványkőbül volt, s annak a középső
10302 XXXIV | Miatyánkot, összetett kezeit a márványkoporsó párkányára támasztva.~György
10303 VI | megnyomta a tenyerével a márványlapot, melyre az könnyedén félrefordult.~–
10304 XII | tarkabarka parasztlagzi a palota márványlépcsőin, nevetve, jodlirozva, dévánkodva,
10305 XVII | hallgatást intene.~A vízmedence márványlépcsőjét érintik rózsaszínű lábujjai.
10306 XVI | mind a kettő), közöttük a márványmedence, mely fölé egy faragott
10307 VI | túltengett a sárga pincegomba. A márványpadlatra lehullott penészhóban meg
10308 XXV | melynek üres fülkéiben valaha márványszobrok álltak.~A kastélynak nem
10309 VI | csigalépcső, elzárva egy márványtábla által, melyen a Méte alakja
10310 XXXIV | oda annak a síremléknek a márványtalapjára, amelyen ő térdepelni szokott,
10311 XII | terített asztal szakasztott mása volt annak, amit a Méte
10312 XXXIV | életnek, s ne rontsa el a másét.~Az ellenállás csak még
10313 XXXIV | rosszkedvét, megkísérté másfelé téríteni az eszejárását,
10314 XI | bámulóra. Azok is egészen másformájú állatok, mint más rendes
10315 VII | A játékkártyák egészen másformák voltak, mint aminőkkel György
10316 VIII | s aztán nem nézett többé máshova, mint a kártyába.~A zene
10317 XXII | melyek egyikét Del Contrasto, másikát Valle di Giunchinak nevezünk.
10318 XXIX | egymással, egyik csalitból a másikba. Fölébresztik őket a rigók,
10319 VII | A terem egyik falátul a másikig fekete posztókárpit volt
10320 XVII | viadal. Egyiknél bot, a másiknál kard.~És annak, akinél a
10321 XXVII | egymásnak. Egyik sem kérdezte a másiktól: „hogy kerültél ide?” –
10322 V | kísérő karjába kapaszkodva masíroztak el az árgus szemekkel őrködő
10323 XXVII | tenni. – Ezért volt a népies maskaráda a vásárban; a csikós-látogatás,
10324 XIX | asphaleia nagymestere a maskarádában. Csakhogy ez nem volt maskara,
10325 VIII | Giorgionak az egész női maskarádát mind magara kellett szedni,
10326 XX | most vagy. Ma már nincs maskarák napja. Ebben a kantusban
10327 XV | megrakva rogyásig mindenféle maskarás néppel, két oldalt bandérium
10328 XX | Elébb a tarka óegyiptomi maskarátul kellett Györgynek megválni.~
10329 XXV | majd én megpróbálok vele másképpen értekezni; csak hozzon ön
10330 XXXIV | szép Zsuzsika erényéért.~A másnapi ebéd nagy hallgatás között
10331 XI | botvívásban, akár egyedül, akár másod- vagy harmadmagával a kutyás
10332 VIII | lát!” „Ha igaz, hogy van másvilág!” Giorgió lángoló vérét
10333 XVIII | tündérszép Paradies Flóra! ott a másvilágon!~– Ne az égben keresd azt,
10334 XIX | elvitte a devla, dikhec a másvilágra. Nem maradt már csak a phrálod
10335 X | farsang idejére behozta a maszkerádokat; az álarcot és dominót még
10336 XXXIII | vertek a földbe, s a fára mászót pofonütik az ágaikkal.~Egy
10337 XXI | Györgyöt, hanem a kerítéseken másztak keresztül. Azok ugyan mindenütt
10338 VIII | több színből biztos ütés s matadorokkal, akkor azé az elsőbbség.
10339 VIII | Úgy tudta megoldani a maga matematikai feladványait, mint egy professzor.
10340 I | bizottság, mely állt az Alma Mater protektorából, a kancellária
10341 VIII | mint az egész sublimior matéziséhez.~Négy örökös tromf van benne:
10342 IX | ameddig akarja, s büfflálhat matézist, amennyi neki tetszik; a
10343 XII | sanhedrinben, hogy ki vétessék föl mathetesnek, s jogod van „veto”-t mondani.~
10344 I | Johannes Hunyades és fia, Mathias Corvinus oláhok voltak;
10345 XXVIII | Előre megmondom. A szicíliai mátka, mikor a nász estéjén a
10346 XXVIII | sógor, magadra hagyunk a mátkáddal. Egyedül maradsz vele. Mi
10347 XII | Mirasassi Alfonzo herceg mátkája, Cornelia hercegnő.~– Az
10348 XXXIV | ez az a tiszteletreméltó matróna? az a hősnő? a Bercsényi
10349 XXXIV (1) | Itt nyugszik a kitűnő matrónák való eszményképe, Csáky
10350 XI | nehéz kimondani: az egyik „mátyár”-nak ejté, a másik „modjor”-
10351 V | ő fegyvere. A Harlekin „maustodt” esik hanyatt.~Erre a katasztrófára
10352 XII | kipraktikázni.~Aztán semmi mázolás az arcokon!~Giorgio úgy
10353 V | melynek mitológiai allegóriás mázolmányai fölött lebegett, két tenyeres-talpas
10354 II (5) | Dohányban másfél mázsás csomag.~
10355 XIX | össze volt főzve, füge, mazsolaszőlő, szerecsendió és avas szalonna.~
10356 XI | osztályozták: ki legyen mazúr, ki oláh, ki talján?~Lodoiszka
10357 II | rigorózus. In praesentia mea kell neki az episztolát
10358 XIX | hinni, hogy valami török mecset, csakhogy a tetejét sem
10359 XXIX | egy kagyló alakú márvány medencébe.~Ennél a kútnál megállítá
10360 VI | a nagymester.~György, a medencéből kilépve, bámulva látta,
10361 XXV | a víz maradt a győztes: medencét vájt magának a lávatömegben,
10362 XXV | Serenissimének címezte, ami a mediatizált hercegeket megilleti. Az
10363 XIV | izgató beszédek által) a médiumokat, akik erre fogékonysággal
10364 XXXI | tengeren, a kikötő sekély medre miatt nem vitorlázhatott
10365 XXIX | szenvedélye, mint a csodás tengeri medúza színei: öt percig rózsa,
10366 XXIX | folyott a tiszta víz egy medúzafőn keresztül egy kagyló alakú
10367 XXIV, 1 | millió fantasztikus alakú medúzáival, salpáival, vénusöveivel.~
10368 IX | csak úgy félig. Akkor is a medvebőrön feküdt, a Péter ott strázsált
10369 XXV | a szobájába, azt hitte, medvebőrrel van leterítve az ágya: fekete
10370 XX | hogy egy medvetáncoltató medvéjét megölték, levágták a fejét,
10371 VII | mézeskalácsok, csokoládé medvék, hímes húsvéti tojások egész
10372 XXVII | sok borókabozótot meg a medveszőlőt. Az egész esztendőben rakva
10373 XX | bőrét, s aztán a nyúzott medvét felakasztották egy hentesnek
10374 XX | tették az embereink, hogy egy medvetáncoltató medvéjét megölték, levágták
10375 II | megfordulni. – Vannak itt lengyel medvetáncoltatók, a csehek produkálják a
10376 XXV | olyan fehér, mint a hófelhő, meg-megvillanva időközönkint a föld alatti
10377 XXXIII | Az elmulasztott oktatást megadhatja az ifjúnak a fejedelem udvari
10378 XXXI | tizenkét ágyúlövéssel kell megadni a tisztességet. Mellesleg (
10379 XI | Nürnbergtõl Szmirnáig a közönség megadóztatására kifundált a kézmûvesek leleményessége.
10380 XXXIV | Pelargussal együtt. A fejedelem megadta rá az engedélyt, de azzal
10381 III | bál dohányért viszonzásul megajándékozá a konziliárius urat azzal
10382 XXXIV | vevének a háziasszonytól, megajándékozták a cselédeket, s aztán felülének
10383 IV | tiltott eredetű dohány után; megakadályozni a diákok és mesterlegények
10384 XXVIII | melyet a tonzúra képezett.~Megáldá az ifjú párt, s kötelességükké
10385 XII | íme szerelmünket hamarább megáldotta az ég, mint az egyház. Ezt
10386 XIII | megjelenésben, ahogy a természet megalkotta: táncoltak, cigánykerekeztek
10387 XXXII | termetéről, azalatt Mikes megalkudott az örménnyel a teljes öltözet
10388 XIX | midőn az, a holnapi haditerv megállapítása után, elkiáltá magát, „upre
10389 XXIII | Carloval együtt ma reggel a megállapodás szerint megjelentünk a Spinnerin
10390 XXIV, 1 | nyugatnak, míg szerencsésen megállapodott a sziget északi oldalán,
10391 XIII | róla. Egy füttyentéssel megállítják, egy ostorkongatással megtérítik
10392 XIII | cigánynak a billogért.~– Megálljunk csak, gazda, még egy szóra –
10393 XIX | bizonyítvány elkészítésére.~– Megálmodtam én azt! – jajveszékelt Mirikló. –
10394 XVI | Abrekhnek hű cimborája. Ez megapellálja a bírák ítéletét – saját
10395 II | meghívására többé. Azért fölöttébb megapprehendált a domicella, s amint a Jóska
10396 XXXIV | Mint annak a másiknak! A megátkozottnak! A szívből kitépettnek!~
10397 XXV | felvezet.~– De ez még nagyobb megbántás! Minket szolgálatért akarni
10398 XI | Ez is sok pénzt hajtott. Megbecsülik Bécsben, aki valamit tud!
10399 XXIV, 2 | amivel őt Mikes Kelemen megbélyegzi: „az apa felől elmondhatom,
10400 VI, 1 | méreggel, megölni, az árulót megbénítani, megvakítani, minden módon
10401 XXIX | egyszerre egy minden érzéket megbénító zuhaj hömpölygött végig
10402 II (4) | A kanálon keresztül megberetválni.~
10403 XIX | hajdúlegény, akinek én tegnap megbillogoztam ott a ménesben a paripáját?
10404 X | viselete? Azt Giorgio nem tudta megbírálni, minthogy az archeológiában
10405 XXX | számára, egyenesen a kormány megbízásából.~Ez azonban nem akadályozá
10406 XXV | piacuk van. Egy rendes, megbízható bérlő gondozza az egészet,
10407 XII | csikósok az összeesküvők megbízottai. – Vezetőjük a kutyás ember. –
10408 XII | Giuseppe?~– Igen. Ez Alfonzo megbízottjának a neve. A nő az én cselédem
10409 XXXIV | s később a borbélyát is megbízta, hogy nézzen utána, használt-e
10410 XII | nevezték, s mindent kölcsönösen megbocsátottak.~Én azután elvezettem őket
10411 XXXIV | Betanított engem arra az én megboldogult nevelőanyám, a drága jó
10412 XIX | keresztül, víziókat látnak, a megboldogultak lelkeivel beszélnek, s apró
10413 XXXIV | vigyázni a lépteire, nehogy megbotlásában fejének dísze lehulljon.
10414 XVII | hallá a lábdobogását. Ha megbotlik a vízmedence párkányában,
10415 XXXIV | szakkermentezek.~Mikes nagy megbotránkozással csóválta a fejét. Micsoda
10416 III | nevetéssel torkolá le a megbotránkozást.~– Hát mit olvasna az ember
10417 XII | kiáltozának a hölgyek, megbotránkozva, s csak akkor vették észre,
10418 XIII | menyasszonyaiknak minden megbotránykoztatás nélkül engedték ezt a kedélyes
10419 XXVI | holtig tartó nehéz fogságra. Megbüntetve, kondamnálva, mielőtt vétkezhetett
10420 IV | a pápai hatalmat akarják megbuktatni.~Valaminek kell lenni a
10421 VII | a banktartást.~Odaült a megbuktatott helyére.~Ekkor aztán valóságos
10422 I | vagy a gvárdiánt, akik megcensiáltak.~– Semmiházi! Nézz ide,
10423 XIII | megengedi, hogy a fejét megcirógassák; de ha férfi nyúl hozzá,
10424 V | polgárférj, akit mindig megcsal a felesége, Colombina. A
10425 XXI | tolvajok és koldusok is megcsalják! Ez mar keservesen esett. –
10426 VIII | szeme, domború homloka, megcsattanó ajkai! Dúsgazdag gesztenyeszínű
10427 XIX | Odament a pesteshez, s megcsiklandta a leánynak az egyik talpát.
10428 XI | szittyáknak. A marhaállomány megcsökkent, gabona annyi termett, hogy
10429 XVI | Abrekh arcát, nehogy a másik megcsókolhassa.~– Ördögnécskéim! Tartsunk
10430 XXX | mint hogy a feszületet megcsókolják: akiknek a börtön nem oly
10431 XXV | Szicíliában, s ha a Fiumárák megdagadnak, nem tud majd eljutni a
10432 XVII | ha cibálják.~Egész arca megdicsőülést fejez ki.~Halkan lopózik
10433 XXXIV | oktatására mondám fel: én az én megdicsőült uramnak a lelki üdvösségeért
10434 XXXIV | Elmondá a végpillanatait a megdicsőültnek. Itt ült, ezen a karszéken,
10435 XXXIV | párkányán.~De már messziről megdöbbenté, hogy a ház ablaktáblái
10436 XXVI | Ott lefektette a jégre, és megdörzsölte az arcát, karjait hóval.
10437 XXV | fegyverest – monda az alkirály –, megduplázhatom: adhatok huszonnégyet.~Az
10438 II | méltóságod részéről ezt a megduplázott szerencsét?~– Elfelejtettem
10439 VII | Várni fog újabb esztendőt, s megduplázza az összeget.~– De én írást
10440 XII | gyémánt, mert a gyémánt megég az összetett napfény hőkörében;
10441 III (1) | valaha pápa lennék, én is megégettetném minden regényemet. Szerencséjük,
10442 IV | Szajna szigetén, ahol máglyán megégtek. A föld megbocsátott nekik;
10443 XXVIII | György. S ha a móringon megegyezhetünk, azonnal fizetek, s hozhatjátok
10444 XXIX | Györgyömet tőlem elszakítani. Mi megegyeztünk, hogy itt halunk meg. Most
10445 XXXIV | szállítmánya került. Onnan mégegyszer visszatér, s akkor azután
10446 I | examen azonban a legnagyobb megelégedésére lett befejezve a vizsgáló
10447 I | máltai kereszt közepébe.~Megelégedetten szorította meg a kezét a
10448 XXV | menekültek, akik nincsenek megelégedve az idegen kormányzattal;
10449 XXXIII | szerecsenek.~Mikor aztán a hölgyek megelégelték a fürdést, akkor kiszállnak
10450 V | megoldással, hogy az apa, megelégelvén a kicsapongó magzatja kihágását,
10451 I | arcképe szállna alá a rámából megelevenülve. Az a telt piros arc, gödrös
10452 XXX | nélkül a világban nem lehet megélni. A rabszolgaság egészen
10453 V | mandarin, török basa és medve”.~Megelőzi ezt egy előjáték, melynek
10454 XXIV, 1 | megérkezik, a császári staféta őt megelőzze, a palermói vicekirálynak
10455 VIII | eset – dörmögé Giorgio.~– Megengedem, hogy vidd oda a kártyáidat
10456 XXXIV | lelkemnek. Áldom az Urat, hogy megengedett látnom, hogy megismerhettelek.
10457 XIII | másik alakhoz. A hölgyeknek megengedi, hogy a fejét megcirógassák;
10458 VI | holtig való fogságra.~– S megengedik a törvények, hogy ezt tegye
10459 IX | nem bánhatunk velük, ahogy megérdemelnék; mert hiába, csak igaz marad
10460 XI | etikája szerint, mindenképpen megérdemelte.~Õ volt a mozdító szelleme
10461 XXVII | vehetné valami hasznát? Megeresztett rajta egy éles füttyöt.~
10462 XXV | dicsekedésére fog válni, ha az estét megéri. Odament hozzá.~Péter hagymázban
10463 XXXII | poharat a te szerencsés megérkezésedre, édes fiam!~Az áldomáspoharat
10464 XXV | tájékból a zápor miatt.~Megérkezésekor a bérlő fogadta, ki előreküldött
10465 XXV | értesítve volt az új földesúr megérkezte felől.~A bérlő az urasági
10466 XXI | képtelen víziók.~Ezalatt megérkeztek a sapeurök, az égő sátrak
10467 XXXI | vinni a fejedelmi apának fia megérkeztéről. Szárazföldön rövidebb annak
10468 XXXIV | rontani ezt a fejedelmi vért!~Megérkezvén Bercsényiék lakása elé,
10469 XII | Ezt a napot nem fogja megérni az az ember.~– Tudtod nélkül
10470 X | fejbólintást is tett hozzá, mintha megerősítené: „Io Abulfeda”.~– No hát
10471 VI, 1 | emelni az égig. S az ott megerősödött.~A nagymester azt mondá: „
10472 XVIII | mert azt nem tudod.~György megerőtette az eszét. Hogy is hívják
10473 XXXII | világnyelv, amit mindenki megért, s amihez nem kell tolmács.~
10474 XXXIV | grammatikát, akkor egyszerre megértem.~– Könnyebb is egy nyelvet
10475 XXV | út a tűzhányó felé: azok megértették vele, hogy csak haladjon
10476 XXXIV | szabadságharcunk történetét. Megérthetted belőle, hogy az a had, mely
10477 XXXIV | is), szabadszájú, tréfát megértő: aki előtt minden bohóságot,
10478 XXX | gyors felfogása volt, hogy megértse, mit jelent az: egy ország,
10479 XXV | megtestesülve.~A barátok, megértve a kívánságát, egynapi pihenés
10480 XIV | egy ételnek az íze, egy megérzett szag.~Egy eklatáns példa
10481 XXXIV | ugrott s összecsókolta.~– S megesküdött vele a holdvilágnál.~– Páter
10482 XXXIV | balkézre volt a gróffal megesküdve. Igen derék asszony volt.
10483 I | közéjük vetődő idegeneket is megeszik.~– Praestanter. Mióta tartozik
10484 IV | jó, mert a patkányok mind megették benne a pumpernikkelt. Nem
10485 II | volt akadva. A „vice”, a megexaminált Péter most már inasruhában
10486 I | azután a tantárgyakból való megexamináltatás.~– Domine comes Georgi de
10487 XXXIV | gyászfátyol, ami a viselésben megfakul, hanem olyan, mint az ősz
10488 II | felelősségre von emiatt, megfelelek magamért. Csakhogy „noli
10489 I | nevelése a szabályoknak megfeleljen. Minden semestrisben megtartották
10490 XXXIV | vannak. Csak azok képesek megfelelni annak a hírhedett hurkának,
10491 XI | kell lenni.~Ahhoz is van megfelelõ kosztüm. Egy hajdú!4~Az
10492 IX | ruház fel, s hozzá e rangnak megfelelően jövedelmet is biztosít;
10493 XXXII | kérdezi.~Az anyós aztán megfelelt a kérdésre a menye helyett.~
10494 II | beszélj erről senkinek.~– Hát megfelezed velem azt a bál dohányt,
10495 II | a vajat. A dohányt úgyis megfelezzük kegyes ígéreted szerint.~–
10496 XIII | egyszerre rögtön megállt a ló, megfeszítve a négy lábát. De a lovas
10497 XXX | beszélgettem velük, az őreiket megfizetve, s kikérdeztem őket a sorsuk
10498 XXVIII | címeres gyűrű, amelyről megfogadtam a Boldogságos Szűznek, hogy
10499 XXVII | őt célbe vehetnék.~Az is megfoghatlan, hogy hogyan építették oda
10500 XXVII | mindig rájárnak. Azok ott megfogják magukat a kiakasztott tőrökben:
10501 XII | az még nem hagyta magát megfogni.~Aztán még Lodoiszka is
10502 XXXIV | mindjárt ma. Mi az, amit megfogtam? – kérdezé György.~– Ez
10503 XII | marchese! – mondta a mester, megfogva az ifjú karját – ne lábatlankodj
10504 XVI | kérdezz ilyeneket, mert megfojtanak! Hisz a magad csepp eszétül
10505 XXV | új birtokost az ágyában megfojtogatni: a mi dolgunk, hogy megvédelmezzük
10506 XVII | ha azt nem akarod, hogy megfojtsalak! Ne nézz oda! Ne mereszgesd
10507 XXXIV | tanácsára cselekszem.~– Megfontoltam azóta a dolgot. „Sapientis
10508 XI | kolompviselõ vezérmént kell megfordítani: az egész csapat azt követi.~
10509 IV | gyülekezeteikben a Méte-ünnepet.~Azután megfordították a nyárs hegyét, s azt hajtották,
10510 VIII | Látod: azt mi aszkéták megfordítva mondjuk.~– Hát te aszkéta
10511 II | akik itt Bécsben szoktak megfordulni. – Vannak itt lengyel medvetáncoltatók,
10512 XXV | elvették tőle. Azt is elébb megfüstölték borókabogyón: úgy adtak
10513 XXXIV | bivalyhúsból készül, s kéményben megfüstölve és kiszárítva élveztetik.~
10514 VII | Végigivott valamennyi borbul és meggondolja, hogy elfogadja-e a kölcsönt?)~–
10515 VII | gyűrűnek a segítségével.~– Meggondolom a dolgot.~(Végigivott valamennyi
10516 XXVIII | förmedt, s rárohant címerének meggyalázójára. Domenichino puskát fogott
10517 XII | elcsábította az én húgomat. Meggyalázta a családom címerét. Nem
10518 XI | Magyarországon is ínséges világ volt. Meggyengültek a fõurak, nem jártak fel
10519 VII | elcsendesültével az asphaleia társaság meggyérült. A halálfejesek mind elhagyták
10520 I | rest, ő meg a hosszú török meggyfa pipaszárat kapta a kezébe,
10521 XXVII | tornácából. Azután rende szerint meggyónt páter Olofernónak. Majd
10522 XXV | Aztán papot hivatott, az meggyóntatta a Pétert, feladta rá az
10523 XXXII | Törökországban mindenütt meggyőzheti a társalgást.~– No lám,
10524 IX | lassankint kezdett arra a meggyőződésre jutni, hogy mégis a valóságos
10525 I | alkalmazásba véve: a deputáció meggyőződhetett belőle, hogy a növendék
10526 XXXIV | ozsonna végén szürcsölve a meggypálinkát a hosszúnyakú egyesből.~
10527 XIV | hazaviszi, s otthon a szobájában meggyújtja, s amíg ennek a füstjét
10528 II | fiúnak.~Wammána úr sietett a meggyújtott fidibusszal ismét felszítani
10529 VII | terem közepén, s egyúttal meggyújtotta a viaszgyertyákat egy függő
10530 XVI | verette agyon! Nekem pedig meghagyta az erényes hírnevet és az –
10531 XII | megnyugodott a hercegnő, s én meghagytam a gazdasszonyomnak, hogy
10532 VII | felemelve felejté és olyan meghajlítással, hogy a néma jelnek el kellett
10533 I | kezét a mester.~A pipaszár meghajlott a döféstül. Annál jobban
10534 XXII | vala a térde, nem tudott meghajolni. Ennyi kegyosztás után sem!~
10535 V | principálisának a pokoltűzbe. S aztán meghajtja magát a közönség előtt.~
10536 XVI | élni tudnak! Bolond, aki meghal. Vidámabb történetet halljunk! –
10537 XXXIV | szabadságharcnak még tavaly tavasszal meghalálozott, s hat hónappal később az
10538 VII | apád nagy úr, s minden órán meghalhat. Egy év múlva ezer zecchinót
10539 XII | tehetek jobbat, mint hogy meghaljak, ha egyszer ölelhettelek.~
10540 XXX | szökött a könny, mikor azt meghallá.~Elszégyenlette magát Pelargus
10541 XIX | belőle. Sehogy sem akarta meghallani, hogy a nevét kiabálják.~–
10542 XII | parasztasszonyoknak mindent szabad meghallgatni. No hát mi lett belőle?)~–
10543 XXXII | feketekávét. S kegyesen meghallgatta a kívánságukat.~Ő maga nem
10544 XXVIII | hogy György minden szavukat meghallhatá a pinceajtón keresztül.~–
10545 XVII | az csattogott.~Hiába! már meghallották, s odalenn a nézőközönség
10546 XXIX | az ki volt mondva, hogy „meghalunk”, csodamódra elmúlt a szívükből
10547 XII | veszteg! Szóért nem szabad megharagudni! Most mindnyájan parasztok
10548 XXXIV | megszólítani. Ha valakire megharagudott, azt azzal bünteté, hogy
10549 XVI | Jóska akarta a mama képét megharapni! Látod, hogy hátul van a
10550 XXV | messze földre. – Egy éjszaka meghasadt az Etna oldala, s a kiömlő
10551 XXXIV | referálá, hogy nagyon is meghasznált a keserűvíz a hercegnek;
10552 XXXI | idegennek, udvaroncnak. Megházasíták egy német hercegleánnyal,
10553 XXXIV | özvegy Bercsényi gróf újra megházasodott: elvette a felesége nevelt
|