1-amali | amann-balva | balve-birod | biroh-cipru | circu-deliz | delne-elega | elege-eltil | eltor-evek | evekb-felny | felol-folya | folye-gunyv | gurig-harmo | harom-homlo | homok-irosz | irtak-kancs | kanda-kerev | kerge-kisul | kisut-konin | konju-leg | legal-lovag | lovai-megha | meghi-mellv | melod-mutog | muve-nyulf | nyulk-olvas | olyan-pelyh | penes-ragal | ragas-sarka | sarla-szaka | szake-szikr | szila-tarsa | tarse-torok | torol-ugran | ugrat-vegig | vegke-vivot | vivov-zurza
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
14066 XIII | búskomor nótáikat, a vándor sarlatán római lovag jelmezében árulta
14067 XIX (2) | Sárlyuk.~
14068 XXXIII | olyanok, mint az ijesztők, sárosan, de nem másként.”~„Abból
14069 XXXIII | leány, kik felkendőzik sárral magokat és akik olyanok,
14070 XXXIII | be van zománcozva vastag sárréteggel. A cserény mögött lemosakodnak,
14071 XXXIII | fekete, meleg és büdös.~A sártükör felett sok női fejet is
14072 XXXII | lába nem fér el a kicsi saruban, megkapja a nagy habdát.~„
14073 XXXII | megkívántató zöld szattyán saruk végett azonban már a török
14074 XXXIV | tarkója. Annálfogva a sok öreg sas között eddigelé versenytárs
14075 XXXII | vadászterület volt; magas fű és sás, amiből a vadászkutyának
14076 XXVII | királyságban lobognak az ő kétfejű sasai. S mikor ezek a minden országból
14077 XXVIII | szimpatetikus recept volt az a sáskák ellen.~György furcsán nézett
14078 XXVIII | azzal íratta alá a nevét – a sáskareceptnek. A barát kiverte a tollát,
14079 XX | Rátámadtak öten-hatan.~Mint a saskeselyű a fészkét, úgy védelmezte
14080 XXXII | felékesíték a süvegeiket annak a sasnak a szárnytollaival.~
14081 V | fekete szemeiről, kevély sasorráról s a lisztfehér francia parókájáról,
14082 XXXII | héj, bár én is inkább sasra vadászhatnék!”~A magyar
14083 XXXII | előhúzott a bokorból egy óriási sast, melynek a két szárnya másfél
14084 XVI | Voltak bukott angyalok, Sátánnak a kadét öccsei. Azok igen
14085 XXIX | ne disputáljatok most a sátánról, hanem kapjatok fel a corricoloba;
14086 XXVI | Jupiter. Horác írja: „Jam satis terris nivis atque dirae
14087 XVI | volt Delila pompás keleti sátora tigrislábú kerevetével,
14088 XVII | s áthajítja azt Delila sátorába.~A pávaszem pillangónak
14089 XXXIII | ismét elő s ballagnak a sátoraikhoz.~Ilyen patinával aztán maga
14090 XXI | felgyújtották a hentesek sátorait.~A csatorna hídjánál György
14091 XXVII | hosszú aranyba játszó hajának sátorával körös-körül. Ezt nem járja
14092 XVII | félrelökte Delilát, s előjött a sátorból, marokra fogva ólmos fütykösét.
14093 XIII | támad a közelben, szellős sátorokkal, gyékényfödeles kordékkal
14094 XXXII | voltak szilárdabbak a hajdani sátoroknál, minden szárnyék akol és
14095 XXVIII | tollát, s átadta az írást Satturnonak.~Io az egész műtét alatt
14096 XXIX | hegyrepedésen egy világító sáv kígyózik alá: a kiömlő láva.
14097 XXXIII | fertelmes.”~„Ez a víz nem savanyú, hanem sós, az is rossz
14098 XXXIII | El kellene őt vinni a savanyúvízforrásra.~– Azt hiszem, hogy jobban
14099 XXXIII | Abból a fekete apotékából a savanyúvízre kell menni, abból harmadnapig
14100 XXII | szőnyegek fedik; a nagy Savoyainak diadalait megörökítő képekkel.
14101 XI | illeni a tiroli, melyikhez a savoyard kosztüm? (Akadt cigányleánynak
14102 XII | futott az utcán fölfelé, a sbirrekkel ellenkező irányba; az én
14103 XXV | zsöllye volt a jármű.~Mikor a Scala hegy ormait eléri az út,
14104 XVI | Megmagyarázták aztán neki, hogy Scarron poétának szép felesége unokája
14105 XI | bécsi mûszóval nevezték, „Scharlach-rennen”. A kikiáltó trombitaszó
14106 XIII | lovaslegények számára. Ezek a „Scharlachrennen” lovasai, akik a bevégzett
14107 XVI | színházi mulatozásnak. A Scharwache tisztára portyázza az utcákat,
14108 XII | Giuseppéből Sepplt, Wammánát Schatzinak szólíták, a Vajda megszólítása
14109 II | hogy az a siheder, aki a mi schédáinkra a feleleteket elrecitálja:
14110 III | egy Breenberg, Hubraaken, Scheits: a vésnök többnyire Folkman
14111 XV | találtak, annál nem érték be a Schinderlinggel,3 hanem annak csókkal kellett
14112 XVIII | Monat fröhlich sein:~ Schlächt ein Schwein.~Wiltu ein Jahr
14113 XVIII | Kammesierereket. – Ha egy kántáló scholaris került eléje, azt alamizsna
14114 XXIX | Látom. Kétárbocos török schooner.~– Az a jéghajó.~– Hát mi
14115 II | bált.5 Igazi verpeléti, schwärzolva. Ugyanaz a magas rangú patróna
14116 XVIII | sein:~ Schlächt ein Schwein.~Wiltu ein Jahr fröhlich
14117 XXII | közé fogva felvezették a Schweizerstiegén keresztül az uralkodók arcképgalériáján
14118 XII | mikor késő éjjel a Belle Science-ből hazatértem.~– Az egy tudományos
14119 I | neve? (A ferula.)~– Pater scientiarum. (A tudományok atyja.)~–
14120 XXV | gondoskodik. Ez legfeljebb kétszáz scudiba fog kerülni évenkint, az
14121 XXV | asztalra, s amíg leszámlálja a scudikat, folyvást kell egy úrnak
14122 XXV | szerződést.~– Most még egy száz scudim volna elajándékozni való –
14123 XXIII | Serenissime. Non faciat sculptile! Méltóztatik velem tréfálkozni.
14124 V | s a közönség figyelmét a scurrilitások leigézik.~A síp, dobszó
14125 IV | kezd, hogy valami célzatos scurrillitás lett elbocsátva. S ezeket
14126 I | megtalálta a maga ellenszerét a scuticában; morális defektus esetében
14127 XI | hogy a „Der Mann mit den scythischen Wölfen” olyan specialitásban
14128 XXXIV | zsidóhoz: begyógyul az a seb magátul is; átkocogott a
14129 XVII | színpadon, a fején kapott sebből kiszökellt a vér, s odahullott
14130 X | Lancelot Wammána: mert ő sebes vágtatva villámgyors kettős
14131 XIX | elvezette, megismertette őt így sebes-kutyafuttában a helyzettel.~– No hallod-e,
14132 VI, 1 | Egy kérdés, mely a szívet sebesebb dobogásba hozza, s követeli
14133 XXIX | mellvéddel.~De erre ismét még sebesebben gurigázta vissza Györgyöt
14134 XII | bal vállamon meg vagyok sebesítve. A viaskodástól egészen
14135 XIX | hogy ők koldusok, vakok, sebesültek, viselős asszonyok, megesett
14136 XXXII | bocskorai alatt, amidőn nagy sebtében ugrott ki a rekettye közül
14137 XXXIV | a trónja zsámolyára. Pro secundo: György herceg egyúttal
14138 XXIII | most eléjük ment.~Az egyik segéd így szólt hozza.~– Uram.
14139 VII | fejére.~Iskariotes, György segéde megdicsérte a vívó hőst: „
14140 XXIII | a marchese di San Carlo segédei voltak.~Az esteli órákban
14141 I (1) | és egyéb üdvös pedagógiai segédeszközök; ő volt a nem szokatlan „
14142 I | végeztével, legelőször is e segédeszközöket vette oculata alá.~Ott volt
14143 VII | belőle? – kérdezé György a segédjétől, aki maga volt Iskariotes. (
14144 VII | intésére két lovag, aki a vívók segédjeül lett kijelölve, megtette
14145 XII | barátját maga mellé véve segédül, hárman elindulánk Alfonzo
14146 VIII | Zsuzsánna, aki nevet! Egy segélyére rohanó suhancnak a természetadta
14147 XXI | kavargott egybe: káromlás, segélykiáltás, bestiális röhej; vérszomjú
14148 VIII | tisztára levetkőztették. Mire a segélykiáltásra az őrszobábul előjöttek
14149 XII | utcába, amint egyszerre segélykiáltozás s összevert kardok pengése
14150 XV | van, s aki férjet keres, – segélyül híva a hatalmas szabómesterség
14151 VIII | talonbul.~S akit hívott, meg is segíté.~– „Solo couleur.”~De nemcsak
14152 XXXII | szegény.~– Majd mindjárt segítek rajta – monda Mikes, s aztán
14153 XXXII | esztergályozta. Az ország nagyjai segítettek neki benne. Mindjárt az
14154 XXIX | uralma alatt.~– S hogyan segíthetnék én ezen a nemes népfajon?~–
14155 XXV | kapja. Ha hébe-hóba mi nem segítjük egy kis keresethez, éhen
14156 VIII | felelt rá.~– Haha! Méte segíts! „Oscuró”.~S azzal lecsapta
14157 X | nyeregfogantyúból kiemelni segítse s aztán a földre lebocsássa.~
14158 XXVI | kolostorodnak.1~– Isten segítsen, fiam, a te gondolatodban!~
14159 XXIX | áhítattal hallgatja az új Seherezádét, míg mind a kettőnek a szemeit
14160 XXXII | nyelven tudsz imádkozni?~– Sehogysem.~– Nem tudsz imádkozni?
14161 IX (1) | Siebenbürgen Joseph Ragoczy, und Seiner vorfahren. Aus verlässigen
14162 VII | múlva.~Olyan bizonyos volt a sejdítésében.~A kártyázók közbe-közbe
14163 XXXIII | érzékizgató biztatásra. Előre sejté, hogy ebből is az lesz,
14164 VIII | eszére, kombinációjára, sejtelmére és szerencséjére van utalva.~
14165 VII | húzva. A boltozat félíve sejteté, hogy azon túl kell még
14166 XVIII | Vigyetek a temetőbe.~Annyit sejtett, hogy a temető kívül van
14167 XXVII | kiszabadítsunk. És Wammána sejtette a terveinket. Azzal hiúsította
14168 XXIX | azt már megszoktuk. Hogyan sejtetted te azt meg, hogy minket
14169 V | kalapja alatt pedig senki sem sejtheté Conte Giunchi Giorgiót.
14170 XXVII | vendégfogadó ház, azt onnan is sejthette György, hogy az út zsákutcává
14171 XIV | hívják. Ő pedig szintén sejti, hogy őneki oda kell menni,
14172 XIV | fiát elvigye magával.~Azt sejtik, akik magukhoz hívják. Ő
14173 XXVI | páter Oloferno, akinek mi sejtjük, akkor bizonyosan kitalálta.~
14174 XXXI | magas tengeren, a kikötő sekély medre miatt nem vitorlázhatott
14175 VI | egyik lovag felnyitotta a sekrestye ajtaját, s kivezette rajta
14176 VIII | Egész hosszú sor vonult el a sekrestyeajtóig, amelyen kilépkedtek.~Ők
14177 VI | előtt bocsátva őt.~Valami sekrestyeforma volt, amit György maga előtt
14178 X | megtették, de akkor a hölgyek selyemálarcot viseltek, s közönséges lovagruhát.
14179 VIII | világban senki. Ott az alakjuk selyembe, vasabroncsba, halcsontba
14180 VII | fáresz”-t.~A hosszú asztal selyemdamaszttal volt leterítve, s azon cifra
14181 XII | ablakmélyedésbe húzódott, a selyemfüggöny takarta őket.~– A két marchese
14182 X | dugva, azonfelül térdig selyemharisnya, a gömbölyű lábszárak gyöngysorokkal
14183 XXV | gondozza, tenyészti: a méhet, a selyemhernyót, a cochenillát, a cantharidest.~
14184 XII | a kezében tartott piros selyemkendővel arcul legyinté.~Giorgio
14185 VIII | mind a játszásnál kötött selyemkesztyűket kellett a játszóknak használni
14186 XII | másiknak aranycsipkés főkötője, selyemköténye, tarka viganója. Járta a
14187 XV (1) | vissza a királyleánynak a selyempincset, nem mulasztván el a jóakaratú
14188 XXIII | proficientiáját in studiis de semestri ad semestrim kontemplálta.
14189 XXIII | in studiis de semestri ad semestrim kontemplálta. Énnekem méltóztatott
14190 I | az examenre megjelenvén, semestris végeztével, legelőször is
14191 I | szabályoknak megfeleljen. Minden semestrisben megtartották az exament
14192 X | szerint nevezték: ott volt Semiramis, Zenobia, Amalazunta, Zoraide,
14193 VIII | szokott nézni a plafonra. Az a semleges terület, mely gondolatait
14194 XVII | már kétszer döfött el a semmibe a Sámson feje fölött.~Abrekh
14195 VIII | hiszem, hogy nem szenvednek semmiben fogyatkozást.~– Ah, ha én
14196 IX | írja. Nem hajlandó többé semmiféle zászlót kezébe ragadni:
14197 I | gvárdiánt, akik megcensiáltak.~– Semmiházi! Nézz ide, milyen testimóniumot
14198 VI | balra fordítja az ember, semmiképp sem nyitja ki a zárát: elfordul
14199 II | így szokásom.~– Mert az semmiképpen nem volna megengedhető,
14200 XXXIV | megtörtént, el lehet mondani, semmin meg nem botránkozik, nagyot
14201 V | tett kézzel esküszik, hogy semminemű tilalmas viszonya nem volt
14202 XXIX | Bizony nem emlékszem már semmire.~– Mikor választ követeltél
14203 V | bitorló olasz Harlekint így semmisíti meg a nemzeti vérbül és
14204 XX | akarsz menni? Hát nem tudlak semmivel visszatartani? Pedig úgy
14205 VII | hagytam magamat traktálni Senakérib király idejéből fennmaradt
14206 XXXIV | magamban nem mehetek. S nincs senkim, aki kísérjen.~Egész öntudatlanul
14207 XXV | Egész ifjú életében soha senkitől nem hallott valami igazat.
14208 XII | félredűlt tornyokat? – kérdezé a Sennerhölgy.~– Nekem mondhatom, hogy
14209 XII | átengedve azt a tiroli Sennerhölgynek, s félreállt, Wammána vállára
14210 XII | volna el azt, mint Jäger Seppl, az egész paraszttársaság
14211 XII | csináltak Julit, Giuseppéből Sepplt, Wammánát Schatzinak szólíták,
14212 XI | arra való embert (néha a sequioris sexusból is), aki azt adoptálta,
14213 III | kezébe adhatja egy nevelő a serdülő növendékének.~És mégis a
14214 XIX | Kammesierer és a sírásók a sereghajtók lehettek már. (Éjfél után
14215 XIII | csak egy patyolat öltönyben sereglettek össze a nagy tükörfürdőben,
14216 XXX | akik otthon vannak, minden sérelemért nagyon érzékenyek. A hazájában
14217 XXV | Kevésbé kellemetes lesz serenissimére nézve a Malandrinik és a
14218 XIII | Nem nagy termetűek, de serények, kitartók: könnyen találtak
14219 IV | nőalak, egyik kezében a serleg, másikban az „élet kulcsa”,
14220 XXXIII | poharankint kell inni, hanem serlegenkint. Aki harmadnapig vagy negyven
14221 XXXII | ima után kezébe fogta a serlegét.~– Ezt a poharat a te szerencsés
14222 XXVII | belőle. Ha az olajjal telt serpenyőt föléje tartották, az olaj
14223 XIII | hazáig. A közönség borral, serrel kínálja a legényeket, akik
14224 IV | csapszékekben a bort és sert megkóstolni: nincsenek-e
14225 I | quidam, sűrű, rövidre vágott sertehaj a fején; kék, tágra nyílt
14226 XXVIII | jó néven. Ez a legnagyobb sértés. Kételkedni abban, hogy
14227 VII | megkétszerezte az erőmet a sértett becsület!~A nagymester ekkor
14228 XXIII | hibáztam, és önt ok nélkül sértettem meg. Lovaghoz illően megkövetem
14229 VII | őket a középre, sértőt és sértettet; vívjanak meg azonnal előttünk.~–
14230 XXXIV | szót fölvesz, semmi meg nem sérti, és azért mégis olyan tiszteletet
14231 VII | előtte – Wammána.~Ő volt a sértő lovag: őtet öntötte arcul
14232 X | karusszel alatt cavalier servant-juk legyen.~Tizenhat pár képezte
14233 XIV | rajtakapatni, hogy esti sétái közben a mezőrül fölszed
14234 XXV | engem kísérni párosával a sétáimon?~Kérdésére rögtön előállt
14235 XXV | távolban, kettő hátul kísérte a sétája közben.~Mint egy rabot.~
14236 XXV | virágból font övvel. Csak sétáljon őhercegsége itt a puha gyepen,
14237 XXV | csizmatalpát elszaggassa miatta; sétálnivaló hely van itt sokkal szebb
14238 XXV | erkélyre, s kérdezé az udvaron sétáló Bonaventura úrtól, hogy
14239 XXV | aztán azokon folytatták a sétát a hegyi úton, fölfelé a
14240 XIII | Elébb azonban a közelben settenkedő kovácscigánynak két betűt
14241 XI | embert (néha a sequioris sexusból is), aki azt adoptálta,
14242 XI | Ahogy a régi hebraeusok a „shiboleth” kimondásáról ismerték meg
14243 XXV | elmúlt róla. Csak az ős siculus marad meg, aki a lávarétegre,
14244 IX (1) | Praetendenten von Ungarn und Siebenbürgen Joseph Ragoczy, und Seiner
14245 XXX | került a sor.~– „Lát” = „sieht”, „láthat” = „kann sehen”, „
14246 XXIX | indulásra készséget jelenté.~– Siess! – kiálta Io. – Nem vagyok
14247 XII | tudvalevő helyre. Azután siessen vissza: Cornelia várja.~
14248 XXIX | isteni tűzbálvány, mely siet elfoglalni a helyét a bíborral
14249 XXI | résztvevő. Csak mint intéző. Sietek tiltakozni. A karusszel
14250 XXI | Györgyre a Kammesierer.~– Ugyan sietnünk kell a hídhoz, hogy idején
14251 XVII | percre megállt.~– Mért nem sietsz? – kiálta rá Pelargus.~–
14252 XII | további utasításhoz híven, siettem vissza ahhoz a házhoz, ahol
14253 VIII | minden érzéke hall; amik siettetik az ér verését, mert belevegyültek
14254 XXV | nem tanult volna. Azzal siettették, hogy ebben az időszakban
14255 XIX | gavallérok és demoisellek sietve bújtak be a köröndöt sorban
14256 XII | hazataláltam, s fellármázva a signorát, átadtam neki az édes terhet,
14257 XXV | Akkor mi visszahozzuk signorenak a zaffókat.~– Ezer köszönet.
14258 XXV | minő új szerződés jött a signori malandrinik meg az új földesúr
14259 XXV | beszéljünk a saját affárénkról. Signorik valószínűleg az osztalékuk
14260 XXV | Majd elvégzem én magam a signorikkal az elvégzendőket.~– De én
14261 XII | Akkor legjobb lesz, ha signorina elfogadja a karomat, s az
14262 V | amellyel ez a Hanswurstiádák sikamlós, leplezetlen tréfáit fogadta.
14263 XII | védencem hirtelen becsapott egy sikátorba, míg az ellenfelei az utcakanyarulatban
14264 XII | szerencsém, amint a sötét sikátorban továbbhatolok, szembejön
14265 XIX | kommandírozta, szintén nem volt ma siketnéma. A hosszú asztalnál javában
14266 XXI | evezőkre kapva, sebesen siklottak tova a megáradt csatorna
14267 XII | jutott az a másik nóta: „Sikolt-rikolt a sarkantyú, Csókot kér
14268 XVII | ifjú öléből, kétségbeesett sikoltással rohant oda Wammánához, önfeledten
14269 XII | csecsemőhöz, örömteljes sikoltozással, s leborulva eléje, csókjaival
14270 V | nyájaskodások ellen: kacagva, sikongatva, dévajkodva, tréfát tréfával
14271 XIII | térnek vissza a st. marxi síkról. Elől a győztes dalia fején
14272 XXVIII | és szemöldökkel, a haja simán borult le a két fülére.
14273 I | főfő nevelőjére.~– No csak sincere meg kell mondani: „a Bärenhaus
14274 III | Wammánára.~– No, csak mondd meg sincére.~– Az úrfinál van.~– No,
14275 XXI | a városlakóknak sejtelme sincsen, mintha a föld alól bújnának
14276 I | templomaikban tartanak: a Sion hegyén kiadott tízparancsolatok
14277 XXXI | nyelv szólamos hangzását: „A Sionnak hegyén Úr Isten, tiéd a
14278 VII | Eh! Hát osszuk meg – sipegé vékony orrhangon a bal oldali
14279 XIX | lehet ez a Malach, aki egy sípfüttyentéssel mind a huszonnyolc nemzetségből
14280 XXX | gályarabok nevetnek is!~S aztán a sipkájukat tarták fel hozzá. Hát természetes
14281 X | Közben szól a tábori zene, sípok, dobok, trombiták.~A második
14282 V | utcáit, s a szögleteken a síppal, dobbal összegyűjtött sokaságnak
14283 XXI | karusszel társasága nem jó Sippschaft.~– Hogyan?~– Még ön kérdi,
14284 XXVII | rajta egy éles füttyöt.~S a sípszónak csakugyan volt hatása. A
14285 XXXIV | itteni lézengése valóságos siralom és kínlódás. Se ifjú korához
14286 XIX | A Csercsen már ott van a siralomházban, s a nyakravalójának a vége
14287 IX | voltam. Leányruhában.~Péter siránk hangon szólt közbe:~– Hát
14288 XVIII | Ezek lehettek az igazi sírásólegények. A többi a díszes alvilág
14289 XXIX | értette György.~Végre aztán a sírást kacagással keverve rikácsolt
14290 XXI | őhozzá igazán jó volt. Meg is siratta, mikor elvált tőle.~A Miriklóért
14291 XI | bele. Azt hiszem, meg is sirattam, mikor halálhírét hozták.
14292 VI | nehéz és búszos, mint egy sírboltban.~A túlsó végén a szűk gádornak
14293 XXXIV | Bercsényi Miklós befalazott síremlékéhez.~Az özvegy már ott volt
14294 XXXIV | ideje volt, s oda annak a síremléknek a márványtalapjára, amelyen
14295 XVIII | elsíralták egy nagy közös sírgödörbe. Azok az éneklő legények
14296 XII | Virágokat vitt az anyja sírjára.~Mi rögtön mind a hárman
14297 XXXIV (1) | Benois templomban elhelyezett sírkő e szavakkal örökíti meg: „
14298 XIII | utcák helyeit, düledező sírkövek a hajdani temetőjüket.~Valami
14299 XIII | sövényből font cserényt. Sírkutat is vájtak, s ahhoz vályút
14300 VI, 1 | kell felváltani ott abban a sírodúban azt a haldokló vak embert:
14301 XXIX | visznek.~Io egyre kiabált és sírt, hogy mért nem engedik meghalni?
14302 VIII | mindeddig azt az alkalmatlan sisakálarcot a fejükön; ha most így jönnek
14303 VI | alaknak ezüstből volt a sisakja, egynek aranyból. Hosszú,
14304 VIII | viszonza Giorgio, kitéve a sisakjából tíz tekercset az asztalra.~
14305 VII | odatalált az ellenfele sisakján levő háromszögű lyukba,
14306 X | öklével egyet ütni a tollas sisakjára.~A játékmester jelszava
14307 VII | igazi arany. Ha betöltöd a sisakodba, dolgot ád fölemelned. De
14308 XVI | a Bafometre.~A barbután sisakokat sem tették fel a fejükre,
14309 VIII | aranyakat hova tenni. Még fér a sisakomba.~Így szoktak hetvenkedni
14310 XVII | elé.~– És most jöjjetek, Sisera hadai! ahányan vagytok,
14311 XXIX | fényfarkat húzva maga után, sisteregve vonult el a fejük felett:
14312 XXV | következik a nagy fekete sivataggörgeteg, melyen semmi tenyészet
14313 XIII | menekültek.2~Ezt a nagy sivatagot kapták meg vásártelepül
14314 XIX | háromszor belefújt.~Erre a sivító hangra egyszerre abbahagyta
14315 II | még nem ez a legnagyobb skandaluma. Ezért a pasquillért az
14316 IX | hanem kergették. Annyi skandalumot és adósságot csinált már
14317 XXV | sziklaszakadékok közül, az ég skarlátfényétől visszatündöklő Piano del
14318 XXIX | a rózsaszínű jégkúp, a skarlátpiros sziklák s a tűzfelhőkbül
14319 XI | melyet képvisel egy egész vég skarlátposztó.~A lovak futtatása után
14320 XIII | zöld koszorúval, az elnyert skarlátvörös posztó a termetén körülcsavargatva.
14321 VIII | játszótárs.~– De jót adott.~Azzal skartolt, és fölvette a talont.~A
14322 XXV | azt hajtotta, hogy ő egy skorpiót lenyelt, s most az marja
14323 I (1) | kimívelésére szolgáltak a skutikák és egyéb üdvös pedagógiai
14324 X | arasznyival alább aranybul, smaragdokkal kirakva, karcsú termetét
14325 XI | tekercsekké idomítatni, minden „Sminket”, hamis zománcot, szépségflastromot
14326 XXIII | írott levelében a státus és societas korrupciójára koaleált asphaleia-ligának
14327 II | Hallgass csak rám, domine sodalis, hadd mondok valamit. Te
14328 XVI | forgatagot, mely magával akarja sodorni s felemeli az égbe. Nem
14329 V | jajveszékelés kihozza a sodrából. Azzal gyanúsítja Colombinát,
14330 XII | Ez már egészen kihozta a sodrábul Giorgiot.~Hogy mer az ő
14331 XXIX | csikós volt, atléta termetű, sodrott bajuszú, hosszú hajú magyar,
14332 XXXII | bokros csalitok, tocsogós sömlyékek. Egy domboldalban nádkévékből
14333 I | cipőket, nyisd ki az ablakot, söpörd ki a szobát, mindenekelőtt
14334 X | teketóriát, arcát a lova sörényéig lehajtá, nevét halkan elmondva. (
14335 XIII | annak a szemét a ló saját sörényével, a bal kezével befogta az
14336 XIII | oroszlánjainak bömbölése; a boros, sörös sátrak alatt ki-ki a maga
14337 XX | ezek a fogak világítottak a sötétben.~S aztán, hogy a rossz gyermek
14338 VIII | ott a teremben, mely egyre sötétebb kezdett lenni. Ahány lovag
14339 XX | elő.~Amíg a nagy körönd sötétjében járt, alig volt látható,
14340 XXV | megáll a hasonlíthatatlan sötétkékben, mely tele van szórva milliárd
14341 XXXIV | felszáradtával. Ez a szivárvány sötétkékje.~– Hát hogy tetszik a hercegnek
14342 XXVII | túl egy tátongó hasadék sötétlik.~Ebben a házban olyan ember
14343 XX | nap e föld alatti boltozat sötétségéből kigömbölyített.~– Hajh!
14344 XXV | gránátalmák és narancsfák sötétzöldje felváltva az olajfaligetek
14345 XXXII | meg nincs vad. A madárfogó sövény az egyedüli sport.~Eleven
14346 XIII | készítik, s a lovak védelmére sövényből font cserényt. Sírkutat
14347 XXV | az aloék, kaktuszok mint sövénykerítés, a virító oleander mint
14348 XXXIV | írott levelében. Zsuzsikáért sóhajtozik örökké. El is vette volna,
14349 XXIX | fényes csillaga.~Io nagyot sóhajtva mutatott fel az égre.~–
14350 XXVII | ezért dühösek rád nagyon.~– Sohase legyenek azért dühösek;
14351 XIII | csikót kötőféken kivezetni. Sohse látná többet az a napot!~
14352 XIX | hogy viszik a dolmánhoz. Sok-sok lurdok voltak. Eressz vissza,
14353 XI | szempontbul, hogy egy ilyen sokadalom mindenféle veszedelmes gyülevésznek
14354 XIII | Policájnak híre sem volt a nagy sokadalomban; mégsem volt semmi zűrzavar.
14355 XXV | kell.~– Eszerint ön nem sokallja az angáriát?~– Sőt kevesellem.
14356 XXV | dacolást.~– Ellenkezőleg. Sokallom a tizenkét zaffót. Elég
14357 VIII | egész lelkemet.~– Hajh fiam! Sokan elvesztették már azon a
14358 VII | mindenféle alakú korsók nagy sokasága egészíté ki a lakoma pompáját.
14359 XV | pokulálva az utcarekesztő sokasággal, eljutottak valahogy a társzekereikkel
14360 XXXIV | utcákon, a piacokon. Ez a sokfajta nép, érdekes keleti viseletével!
14361 XXIX | gyorsan, ahogy csak a rémület sokszorozta a testi erejüket, rohantak
14362 XXIX | lehetett a házban megmaradni. A solfatára kürtője oda alant a pincében
14363 XXIX | langy melegben tartja a solfatarától elpárolt víz a pinceodúban.
14364 I | neveztetik ez? (A lénia.)~– Sollicitator celerrimus. (Leggyorsabb
14365 XI | kinevezett vásári bíróság, a maga soltészaival és fogdmegeivel. Ezek igazítottak
14366 XVIII | parentem, nec marentem habeo: solummodo unum fratrem, sed est etiam
14367 II | Prorectore. Omnibus numeris solutus. Osculor Vestras manus obedientissimus
14368 III | előszó után a~„Permission de son Eminence Monseigneur le
14369 VII | citrommal fogaik közt, óriási sonkák, vár alakú aranyozott pástétomok;
14370 XXXIV (1) | fejedelmi helytartónak, mindkét sorában leghűségesebb élettársa,
14371 IV | közül kell egynek-egynek úgy sorakozni a szomszédjával, hogy ez
14372 XXI | vette a kezébe, s gyalog sorakozva vonult a híd felé.~A zendülők
14373 XXIX | jéggel? Hisz nem akarok én sorbetet meg fagylaltot készíteni
14374 XXVI | az urak fagylaltjához és sorbetjéhez, s annak is a fele elolvadt,
14375 IX (1) | zu Gefallen und Plaisir sorgfältig gesammlet.”~
14376 XXI | égő sátrak tüzét eloltani, sorkatonaság vonult ki a vásártérre,
14377 XIII | botját kiröpítse a kezéből.~Sorra próbálkoztak vele az úri
14378 XXXII | látszó ciprusfák halmánál. A sorrendre nézve nyilat húzának, azaz
14379 XXXIV | Édes herceg! A kegyelmed sorsában annyi az irigyelni méltó,
14380 XXXII | lesz a rodostói száműzöttek sorsára? Az egyik úrnak radikális,
14381 X | ki melyiknek a párja, ami sorshúzás útján lett eldöntve. Tudniillik,
14382 XXX | megfizetve, s kikérdeztem őket a sorsuk iránt, ha nem kívánkoznak-e
14383 XVI | meztelenen.~Megkezdte a sort Héva.~Elmondta, hogy volt,
14384 VIII | Ilyen igaznak, mint most, sose látja őket senki. S ki merné
14385 XIX | kiráncigálta a kezeit a Sosojéból.~Ekkor aztán maga a vajda
14386 XX | vissza: „náné”.~Odaküldték a Sosojt, hogy költse hát az fel
14387 XI | karusszelekhez, a jelmezbálokhoz, sõt alapos a föltevés, hogy
14388 XIII | két lakója, két kofa: egy sovány, meg egy veresképű. Azokat
14389 XVII | Szembeállítják a leggyakorlottabb spadassinnal. Azzal a mestervívóval,
14390 X | markában levő karikára görbült spádé miatt, nagy derültséget
14391 X | s jobbjában a felemelt spádéját, baljában a levett álarcát
14392 XVII | egyszerre eldobta a kezéből a spádét. Egy percig a halál vigyorgására
14393 XIV | Rákóczy-vírus ébredt-e fel azzal a spamaticus hatással Giorgio szívében,
14394 XII | beszélgetésre. Pompás festményű spanyolfalak voltak rendetlenül elhelyezve,
14395 XXV | göröggel, arabbal, normannal, spanyollal, franciával, amelyik felváltva
14396 XXVII | országból összejött idegenek, spanyolok, belgák, magyarok, olaszok
14397 XXIX | Mindig fedezett föl hol egy spárgatelepet, hol egy csiperkefészket,
14398 XIV | kútforrásunk példálózik, az a speciális Rákóczy-vírus ébredt-e fel
14399 XI | scythischen Wölfen” olyan specialitásban tüntette ki az ügyességét,
14400 IV | tartják megszállva, akik a spiclit1 kilökik, ha felismerik.
14401 V | figyelmét lekösse. Az egész spionázs mind azt lesi, hogy mit
14402 III | már abba azt a litániát, spirité! Aztán jer elő! – kiáltá
14403 XXXII | madárfogó sövény az egyedüli sport.~Eleven eszű fiatalembernél
14404 IX | kell nekem nyelnem, mennyi sportulát összekaparnom, hány instánst
14405 VII (1) | már egy kicsit pondrós. (Sprache ohne Worte. Kleinpaul Rudolftól.)~
14406 XIII (2) | Johann Christoph Wagners Städte und Geschichtsspiegel. Alt
14407 XXIV, 1 | Szicíliába megérkezik, a császári staféta őt megelőzze, a palermói
14408 XXI | egy hang a tömeg közül.~„Statim erit!”~Egy diák már kapott
14409 XIX | az államban. (Status in statu.)~Huszonnyolc nemzetségre
14410 XIX | állam volt az államban. (Status in statu.)~Huszonnyolc nemzetségre
14411 XXIII | Őfelségéhez írott levelében a státus és societas korrupciójára
14412 II | szolgálatot fogsz tenni a státusnak. De kérlek, te se beszélj
14413 XXV | nyugodt klasszikus építészi stíl! Azok az emberentúli mértékek!~
14414 I | kiegészítő részét képezi a stíriai őrfejedelemségnek, a horvát
14415 II | fáradok vele, mint a három stomfax magiszter a Petivel. Úgy
14416 XII | amint ezt meglátta az én stranierám, egyszerre ledobta a fátyolát
14417 X | ek „mariskatáncát”, s a strassburgi dáma divatba hozta a karusszelt.~
14418 XIX | otthona”-ik elosztva: egész stratégiai rendben.~Egy része a Bettlerstiege
14419 XXX | hogy kikapjam a kardot a strázsájuk kezéből s kettéhasítsam
14420 XV | rácsozattal, s kívül-belül puskás strázsák őrzik, hogy valami vadorzó
14421 IX | medvebőrön feküdt, a Péter ott strázsált mellette.~– Mért húzod a
14422 XVI | sóhajta fel a vajda. – A strelicekre emlékeztet! Hol az a bor?
14423 XIX | koldusjelmez látható. Divatos stuccerek udvaroltak felcicomázott
14424 XXIII | serenissime proficientiáját in studiis de semestri ad semestrim
14425 I (1) | számára. Az exament tevő studiosus nem Rákóczy (Giunchi) Georgius
14426 I | egyszer el kellett olvasni a studiosusnak azt a stúdiumot, amíg de „
14427 XXIV, 1 | gyülevész vajdája! Ahogy a „studium”-ban volt leírva.~És nyomban
14428 I | úrra. Ez nincsen az írott studiumban.~Wammána kenetteljes mozdulattal
14429 I | praestanter felelt minden stúdiumból. Nehogy azonban úgy tűnjék
14430 I | olvasni a studiosusnak azt a stúdiumot, amíg de „papiro ad chartam”
14431 XXIV, 1 | a legfőbb rakodmánya: a styriai vas és az istriai bútorfa;
14432 VIII | fogékonyság kell, mint az egész sublimior matéziséhez.~Négy örökös
14433 X | Csak figyelő elmém. Egy süketnéma lássa így az arcodat, a
14434 XXVIII | idegen alakot meglátták a süllyesztőből kiemelkedni.~A Domenichino
14435 VII | szolgadeszkákon felrakva sültek, sütemények és déligyümölcsök.
14436 XIX | megtanította rá, hogyan kell a sültet tíz körömmel trancsírozni,
14437 XXVIII | nevetett a vadászkalandon.~– A sülthöz való polentát a Satturnónak
14438 XVIII (3) | Tolvaj nyelven Sündfeger: bűnbánó. – Dallinger: önkorbácsoló. –
14439 XVIII | akkor te egy princ vagy? Héj Sündfegerek! Dallingerek.3 Kezet-lábat
14440 XIII | része vadszeder szövevény, sündisznók tanyája, s a mocsárlég bűzös
14441 XXXIII | visszatértek, a fejedelmet egy sürgöny várta Konstantinápolybul.~
14442 XVI | hallgatag diadalérzettel süté le szemeit.~– Nézzétek! –
14443 VII | disznófej pézsmaszagú, a sütemény dohos. – Igazi másvilági
14444 VII | szolgadeszkákon felrakva sültek, sütemények és déligyümölcsök. Egy roppant
14445 V | a két ujjával egy mézes süteményt tartva Giorgio szájához,
14446 XXXII | tizenöt lépésnyire, akkor süti el rá a puskáját. Ott fogja
14447 XXVII | lehetett benne pecsenyét sütni, a gesztenyét pedig csak
14448 XXVII | szeretnéd tudni, ugye, hogyan sütöm én meg a fürjeket és a gesztenyét,
14449 XIX | elfogott Csercsennek zsemlyébe sütött finom ráspolyt juttatnak
14450 XIX | hadsereg számára a kenyeret sütötték. A kerek épületben volt
14451 XIX | épületben volt körös-körül száz sütőkemence. Ugyanakkor támadtak azok
14452 XXVIII | elbújik a pincébe, bemenekül a sütőkemencébe, onnan kell előhúzni. Akkor
14453 III | Annak a szemei le voltak sütve.~Magában dörmögé:~„Si hoc
14454 XXI | akkor piros toll lengett a süvegébe tűzve.~A csavargók felkapaszkodtak
14455 XXXII | aztán mind felékesíték a süvegeiket annak a sasnak a szárnytollaival.~
14456 XXI | csoportját: fehértollas süvegeikről meg lehetett ismerni őket.
14457 XXI | princnek veres toll kell a süvegére!” kiálta egy hang a tömeg
14458 XX | felöltöztette a diákgúnyába. A piros süveget is feltette a fejére, szépen
14459 XII | lehet lemosni. Bátyám és süveim halálra keresnek bennünket:
14460 XXVIII | mindjárt megismerteté a süvét a szicíliai menyasszonyok
14461 XVIII | hebegé. – Valami ösztönszerű sugallat támadt az agyában. – Az
14462 XXIV, 2 | elenyészhetetlen anyai szeretet sugallata által.~Ez volna a legideálisabb
14463 XXVII | folyton hulló esőcseppeknek a sugárai olyanok, mint egy nagy tündérhárfa
14464 XII | keresztülszakítsa. – Asszonyi szemek sugaraiból van az szőve. A kutyás embert
14465 XIII | nyugtatva nézi azt a szép sugártermetű ifjút. Aztán hátrafordul.
14466 XXV | elkezdett világítani: egyre sugárzóbb lett, utoljára rózsaszín
14467 XII | Hát még ez az észháborító súgás:~– Te lész a mandolosz.~
14468 XXIII | konziliárius ottmaradt mellette, s sugdosta a fülébe, hogy melyiknek
14469 VII | kelyheiket, s mert fülbe nem súghatnak, tehát egymásnak a szájába
14470 XII | Komédia után.”~Csak Io nem súghatta azt senkinek.~– Nekem nincs
14471 VIII | lát meg: ki merné neki azt súgni: „szép Héva! Láttalak!”
14472 XI | hangzó itt nem a rendes súgó hangot adja, a nyelvnek
14473 XII | annak a férfinak a fülébe súgott, akit kísérőül választott
14474 XII | mandolosz.~Ezt Lodoiszka súgta.~Egész teste végigremegett
14475 VIII | nevet! Egy segélyére rohanó suhancnak a természetadta elszörnyedésére
14476 XI | bojnyiknak is, csak egyszer a suhogója a kezében legyen.~Meg is
14477 I | akkor a tenyerébe kapott egy sújtást a plágával; súlyosabb vétségek
14478 XXXIV | az idők teljessége eljön. Sújtja most azokat, akiket szeret,
14479 XXIX | hulló köveket, hogy oda sújtsanak le az ő fejére, de amit
14480 XI | magyarul beszélni (s itt a súly a „szépen” szóban rejlik,
14481 VII | játéktantuszt szedtem össze.~– A súlyáról megítélheted, hogy az mind
14482 I | egy sújtást a plágával; súlyosabb vétségek korrektúráját végezte
14483 VI | karikákon, amikor azok saját súlyuknál fogva ismét maguktól összevissza
14484 XV | Gaudeamus igitur, juvenes dum sumus” zsolozsmáját. A csapat
14485 XIX | úgy rémlett, mintha ezt a sunyi vigyori pofát látta volna
14486 XXIII | mirákelpalota. No meg egyebek is. Superflua cautela nonquam nocet.~György
14487 XXIII | kalligráfiai exercitiumait suppeditálni, melyek felől én a testimoniumát
14488 XXIX | ellen!~Az izzó kövek egyre sűrűbben hullottak.~A szép viadukt
14489 V | társával: az elefánt az erdők sűrűjébe rejtőzik vele.~Wammána figyelemmel
14490 XXI | felkapaszkodtak a mellvédig.~Itt olyan sűrűn verődött már össze a tömeg,
14491 XXXIV | apróra, s akkor leöntik sűrűre főzött forró musttal; akkor
14492 XXVIII | mortadella! prosciutto! susamiello! formaggio! cipolle!” Nagy
14493 III | Aeneam rejicite. Pium suscipite.”1~Ez a ritka könyv a legpompásabb
14494 X | bűvész vagy…~– Erre te azt susogtad: „Nem. Mandolosz.”~– Neked
14495 XIX | van a Mirikló? Bújj elő a sutból. Nézd, itt van a phrálod.
14496 XII | hogy udvarol, a füleikbe suttog; sőt végül azt a szemtelenséget
14497 XXII | elhangzásával örvendező suttogás támadt a főúri hallgatóság
14498 X | az a fogait mutató száj, suttogásában is elárulá, hagy mit mondott
14499 XVII | A fülemülék csattognak – suttogja Delila. – Hát te mit ügyelsz
14500 VII | tehát egymásnak a szájába suttognak.~Ezalatt a két hierodulos
14501 XII | házkapu mögül megszólít egy suttogó női hang.~„St! St! ön az,
14502 XXVII | csókban kifáradt sóhajtás suttogta: „te vagy az én Iom! Te
14503 XXII | főpapok voltak együtt, halkan suttogva egymás közt.~A két udvaronc
14504 XXV | ellepték a kakerlakok (vulgo: svábbogár), hogy mikor visszatért
14505 XXI | bivalybőr páncélban. Egy svadrony a szekér előtt, a másik
14506 XXI | átmehetett akadálytalan. A kísérő svadronybul is leszállt néhány rota
14507 XXI | vezényszóval megállítá a svadronyt a híd előtt: a dragonyosok
14508 XIV | menedékjogot, dacára annak, hogy Svájc regényes tájai, magnetikus
14509 XIV | a külföldre menekült és Svájcban élvezte a menedékjogot,
14510 I | hítták Künzli Péternek; ez svájci lehetett.~A bécsi főiskolába
14511 XVI | bírót. Most már értjük a synaphaeiat.3 Csakhogy Abrekhnek akkor
14512 VI | megnyitására.~– Hozzátok elő a „Syngraphét”.~A Syngraphe volt az asphaleia
14513 XI | leánya, aki a város által szabadalmazott „Frauenhäuser” lakója volt,3
14514 XV | hőstetteik emlékére különös szabadalommal bírtak a pompás utcataposásra.
14515 V | csak egy óriási nagy tojást szabadít elő a vertugadine rejtekéből.~
14516 VI, 1 | előtt elmentek, mért nem szabadítják meg a hívek azt, akit imádnak,
14517 I | értünk az alatt, hogy „de szabadíts meg minket a gonosztul?”~–
14518 XXIX | amire a sors elhívott. Szabadítsd fel a hazádat! Akkor az
14519 XXV | vezetett a kertbe. Ott is szabadjára volt hagyva minden. Ide
14520 IV | azt híresztelték, hogy a szabadkőművesek tartják titkolózó gyülekezeteikben
14521 XVI | nem is így volt egészen! – szabadkozék Dávid.~– Csak te ne mosd
14522 XXX | azért, hogy egy egész nemzet szabadsága meg legyen tartva, olyan
14523 XXXIV | kitűnő asszonyi alakja a szabadságharcnak még tavaly tavasszal meghalálozott,
14524 XXXV | vállalkozott megkezdeni a szabadságharcot ugyanazon az úton, amelyen
14525 XXXIV | Elmondta előtted Pelargus szabadságharcunk történetét. Megérthetted
14526 XXIX | kereszténységnek, hős lovagja a szabadságnak, s most nyög az idegenek
14527 XXXIV | század első felében is), szabadszájú, tréfát megértő: aki előtt
14528 XXIII | egy nagy morális mételytől szabadult meg a főváros és a birodalom.~–
14529 VIII | kezük alatt.~És végül az a szabály, hogy a keverésnél nem szabad
14530 VIII | Én sem örülök; hanem a szabályaink szerint minden nyereménynek
14531 X | protestálok! A pályadíj szabályok szerint egyik szúrással
14532 VII | ujja.~A párbajsegéd közlé a szabályokat Györggyel.~„A kesztyű a
14533 I | hogy Giorgio nevelése a szabályoknak megfeleljen. Minden semestrisben
14534 X | eszménye mellett, kinek szabályos vonásai, porcelántiszta
14535 XXVII | barlangnak a szája; de elől szabályosan ki volt vágva félkerekre.
14536 X | A szokás módosította a szabályt – monda Wammána; – ha a
14537 XVIII (3) | kikeresztelkedett zsidó. – Szabbath: lakoma. – Mirakelpalota:
14538 XXXIV | Mikes Kelemen hasztalan szabódott, hogy ők most végezték az
14539 XV | csizmadialegény ütötte agyon.~A szabók népies alakja volt a hírhedett „
14540 XXXII | köntöst – mondá Pelargus. – Szabómesternél fogadtunk szállást.~S amíg
14541 XV | segélyül híva a hatalmas szabómesterség varázsát, mely pompás öltözetek
14542 XXXII | utcára. A házigazda szűcs- és szabómesterséggel foglalkozott. Ő maga volt
14543 XXXII | beszélt, megkérdezé a szép szabónőtül, hogy mikorra fog elkészülni
14544 XXXIV | indítja. De kegyelmednek szabott útja van, amelyről se jobbra,
14545 II | metódusom, mint az, amit ti elém szabtok. A ti metódustok szerint
14546 XXII | egészen a termetére volt szabva.~Azután két Hofcharge közé
14547 XXVII | megszólalsz, mindjárt bezárom a szádat: – egy csókkal.~Az ilyen
14548 I | Meg ezzel a phaicával a szádban!~– Az is az enyim.~– Leteszed
14549 VII | kieszelhetetlen illat ütötte meg a szagérzékét: mintha minden fűszerek
14550 XXV | narancsligetek, fügefagesztek szaggatják kockákra, ahol a fák összevissza
14551 XIV | az illatnak nem nevezhető szagtól az egész magyar alföldi
14552 VIII | öleléssel gyilkolta meg Abu Szaid emír a bátyját, Jakub kánt:
14553 XIX | hasonlít hozzám, mintha csak a szájamon köptem volna ki!~Azzal összeölelte,
14554 XIX | a formáját találta ki a szájbedugásnak, hogy egy pipát adott a
14555 VIII (2) | hebraeusoktól hallott mint szájhagyományt, hogy ez a két bírói hivatalt
14556 XXVII | Pelargusból? Oh te majom! oh te szajkó! te bibas! Azt kérded tőlem,
14557 IV | az örökalkotó fű, ott a Szajna szigetén, ahol máglyán megégtek.
14558 XIII | Hátha merev nyakú, kemény szájú? Hátha megtörik a dereka
14559 X | azoknak is nyitva volt a szájuk. De akkor nem jutott eszébe,
14560 I (2) | száránál fogva az emberek a szájukba szoktak dugni; s melyet
14561 XXXII | gyömbérrel.~– Nem vagyok én a szakácsnak szolgája, hogy pecsenyét
14562 XXXIV | Bizonyosan rábocsátotta az epét a szakácsné! Azok a galambmájjal kínálkozó
14563 XXX | kórusban. S ez így megy szakadatlanul, amíg újra bele nem kap
14564 XXVI | levezette Györgyöt a kráter szakadékos párkányain keresztül annak
14565 XVI | köpönyeggel: az el volt szakadva. Az öreg méregbe jött és
14566 VIII | végig a mellén, a hosszú szakállán. Vijjongva ugrálnak széllyel,
14567 XXXV | Pelargus és Jávorka, a saját szakállára vállalkozott megkezdeni
14568 XXXIV | fejedelem lesimítá dús szürke szakálláról a belehullott faréjt, felölté
14569 XIX | keskeny bajusszal, mely göndör szakállával összefoly, fényes fekete
14570 XXXI | csikósnak van bajusza, de szakállt nem visel, a kapucinusnak
14571 XXXI | csak az az egy hosszú ősz szakállú tartá fenn a fején a kalpagját.
|