Fezejet

  1 1 |             nem lehetett tökéletes.~Hát még a sok mindenféle aqua
  2 1 |             emlékezetet megerősíti. Hát a drága jó balzsamok, amikkel
  3 1 |           kincsbánya volt a kertje.~Hát még azután a virágoskert
  4 2 |        szeresse a rövid asztalt.”~– Hát az olasz mit mond? „La cucina
  5 2 |        miatt elvesztett két várost. Hát még az a sok ivás! Írjad
  6 2 |          felelé Mikhál.~– Senkinek! Hát hol beszéltél te valakivel?~–
  7 2 |           én feleltem neki rá.~– De hát hogy lehetett az? Házam
  8 2 |             tűzben a könyved!” – De hát mért hiszed, hogy azok az
  9 2 |       felelni.~– Felelni? Hogyan?~– Hát amit írtam, azt az írott
 10 2 |         mind a sírig.~– Itt van mi! Hát mit ér minden zár és lakat,
 11 2 |     copulatio végre nem hajtatik?~– Hát az, aki tetőled kérte a
 12 2 |              Ki mondta ezt neked?~– Hát a sárkány és a balom. Ő
 13 3 |           Az utolsók felé igyekező. Hát még ex moribus! Milyen az
 14 3 |            szülővárosába?~Megölje-e hát érte kedvenc galambjait?…~
 15 4 |             azt kérdezte tőle, hogy hát ők nem félnek-e a rablóktul
 16 4 |      osztogat.~– Ki az a Vihodár?~– Hát ki volna más, mint a szebeni
 17 4 |        kopanicsárné suttogó hangon. Hát mikor eső van, akkor a zsiványok
 18 4 |   megnyirkosodott puskapor elsül-e. Hát inkább kegyelmet gyakorolt,
 19 4 |            meg a feleségét.~– Akkor hát lutheránus pap. Köszönje
 20 4 |           hangosan föl ne kacagjon.~Hát hiszen mindegy: ha mindjárt
 21 4 |   négykézláb. S mi csak hagyján! De hát ez a gyönge teremtés?~–
 22 7 |           amint a szánt meglátta.~– Hát a papok is „pemét”-en utaznak
 23 7 |             hord mindig az utamban? Hát hol az a létai pap?~– Ott
 24 7 |          patrónus”-nak címezték.)~– Hát hol volna? Ott van a laboratóriumában.
 25 7 |         megnövök, feleségül veszem. Hát, lesz-e lakodalmas kása?!~–
 26 7 |                Az átkozottak! Talán hát jobb volna most lefekünni
 27 7 |           Olyan erős szíve van? No, hát még jobb. Azzal kifordult
 28 8 |  észrevették a csodálkozást.~– Nos, hát nem azért küldték-e ide
 29 8 |         hivatásomra gondoltam.~– De hát ha nem azért jött tisztelendőséged
 30 9 |         atyád. Bírád és bakód!~– De hát miért akarsz engem megölni?~–
 31 9 |            küldetése Istentől jő.~– Hát te azt hiszed, hogy ez megfér
 32 10|             férjével egyedül.~Leült hát az ágya mellé, mikor lefekteté
 33 10|        másvilágon, ha van másvilág; hát azt a gyönyörűséget mért
 34 10|             tesz le, s azt kikölti, hát abból lidérc lesz.~A babona
 35 10|            bele.~– Hogy lehet az?~– Hát nem tudja? Konvenciójuk
 36 11|         volt pedig szó!”~„Mire való hát a bölcsek minden tudománya,
 37 11|        emberhalál lesz belőle!”~„De hát, mire valók akkor az amulettek,
 38 11|        asszony fekszik.~Ha fekszik, hát beteg; mindenki azt hitte.~
 39 11|         többé, hogy mi lett belőle.~Hát pedig az lett belőle, hogy
 40 12|        parancsolá ehelyett.~Megjött hát már a szava is, meg az étvágya
 41 12|          azt kérdé tőle a Mikhál:~– Hát akkor mit csinál egy asszony,
 42 12|           ahhoz meg nagyon értek!~– Hát akkor mit csinál egy asszony,
 43 13|     kérdésre is választ akar kapni. Hát még a harmadikra! Márpedig
 44 13|    bűvölőasszony elnevette magát.~– Hát nem tudod, kis bogarkám,
 45 13|            a boszorkánynak mindent.~Hát mit tehetett mást? Mikor
 46 13|           jó volt. Azt gondolta, no hát legyünk rosszak, talán azért
 47 14|              Hiszen, ha boszorkány, hát találja ki magátul!~A gonosz
 48 14|           menyecske az én kedvesem. Hát az urát láttad-e?~– Láttam.
 49 14|       Láttam. Csúf öregember.~– No, hát ha ismered, menj vissza
 50 14| feleségestül, akikre fájt a fogunk. Hát mondd meg nekik, hogy nemsokára
 51 14|          Havrán észrevette.~– Nini! Hát ezzel a fickóval mit csináljunk,
 52 14|              biztatá őt a Havrán. – Hát csak ne félj tőle olyan
 53 14|            a számára öt rőföt.~– De hát mármost adja vissza a tizenkét
 54 14|          nem kéri.~– No, nem bánom, hát akkor adj te is neki hat
 55 14|             perzselte meg a láng.~– Hát kinek nézesz te minket,
 56 15|            bajt a rossz víz okozza, hát mivel gyógyíthatta volna
 57 15|           hogy mi baj van a háznál, hát csak menjen át a szomszédba,
 58 15|             ennek a Sára asszony!~– Hát csak ez a bajod, gyönyörű
 59 15|           leánynak, leány férfinak; hát ekkor is az történt, hogy
 60 15|           hajdankorban ismertek.)~– Hát hadd járjanak.~– Azért nem
 61 15|             apja is volt háborúban, hát ő csak annak a mesterségét
 62 15|       kegyetlenül.~– No, csak eredj hát, megátalkodott rossz fiú,
 63 15|       kedvesebb, mint az édesanyád, hát eredj vele. De énnekem úgy
 64 16|           Az is elég, ha megadatik. Hát csak úgy tett, mintha a
 65 16|     tartottak, akkor mentek tovább.~Hát amint Németinél át akarnak
 66 16|          odavágtatva a szekérhez.~– Hát te gonosz fiú, ha már erre
 67 16|       elcsábítottad tőlem a fiamat, hát gyere ide, ülj mellém. Aztán „
 68 16|       forduljon vissza.~– Vissza-e? Hát tán azért jöttem én ide
 69 16|          neki engedni, hogy kísérje hát a sereget hátul a többi
 70 17|            Ugyan, ugyan, édes fiam! Hát elébb való neked kétszáz
 71 17|             A bizony meglehet.~– De hát kibe?~– Azt nem mondhatom
 72 17|          asszonyi bölcsességre. No, hát ki az?~– Nem mondhatom meg,
 73 17|         kérdésre került a sor, hogy hát aztán a keresztyén hitre
 74 17|          jámbor asszony.~– Micsoda? Hát neked négy feleséged van?
 75 18|          látod, ez már okos beszéd. Hát milyen az a mészárosmester,
 76 18|             a barátodat megvette?~– Hát olyan szép ragyás ábrázatú.~
 77 18|             mit feleltél neki rá?~– Hát azt feleltem, hogy: „Isten
 78 18|     feleltem, hogy: „Isten megáldja hát édes szülémet: akkor én
 79 18|      ügyében két szál bámbusz.~– No hát fiam, gyere ide, válassz! –
 80 18|         pedig mindenképpen kellett, hát annyi kínálásra hozzáült
 81 18|   janicsárnál is virtus, igyekezett hát azt tisztára kitörülni.~–
 82 18|        Simplex elkészült –, mármost hát írd meg a levelet, hogy
 83 19|         vágott bele az ő nótáiba.~– Hát te nem tudsz virágdalokat
 84 19|     kétfelől támogatva hazavezetni.~Hát amint elmegy a bonamera
 85 19|          magát.~– Én törtem le, no! Hát ugyan mi baj van azért a
 86 19|             volna Isten előtt.~– De hát mi sérelme van abból az
 87 19|           tied vagyok, mint az övé. Hát mért ne lehetnék egészen
 88 19|            neki értem ezer aranyat, hát bizony neked adna; mert
 89 19|            én nyomorúságomban?~– No hát, megállj, majd mondok én
 90 19|          ülj, hogy a szemembe láss. Hát mikor az Ibrahim ezt a szőlőt
 91 19|      kemence fenekét felfejtegetni. Hát az egész tapasztás mind
 92 19|             nekem gyűl meg a bajom. Hát én azt az egész kincset
 93 19|        felpénz, csak szabad akarat; hát az nálam megvan. Én elszököm
 94 19|           okoskodás a földön.~Hanem hát nem az járt a Bálint eszében.
 95 19|         hozzá.~– Hol a feleségem?~– Hát őrzője vagyok én a kend
 96 20|        kajmakám azt mondta, hogy no hát legyen négyszáz: mert a
 97 21|           szólj vele; csak meglásd, hát bizony azt teszed, amit
 98 22|           alatt, mintha alkudnék.~– Hát mire jó ez a zsivány hátábul
 99 23|            írva: „Valentinus.”~– No hát, hogy mulatott olyan egyes-egyedül
100 23|           mert igazán kívánta.~– No hát, mivel gyönyörködtessem
101 23|             az én asszonyom gondol, hát amilyen igaz, hogy én innen
102 23|        csókolódnak a háztetőn.~– De hát én hogy jutnék oda? Én nem
103 23|        mondta neki a Pirka, hogy no hát menjünk, visszariadt, és
104 23|            fog mondani. Rám bízza-e hát most magát?~– Itt van. Vegyed
105 23|       boszorkány karjai közé.~– No, hát legelébb is vegye a szépasszony,
106 23|     pincétől meggyulladhat a ház.~– Hát aztán, ha leég is, mi ég
107 24|     Rablótól, vadállattól nem lehet hát félni.~– Az Istentől félek –
108 25|         kártyám mindig igazat mond. Hát ide hallgassatok, gyermekeim.
109 25|            az egész országban.~– De hát ha az egyik fél már házas? –
110 25|           tud hazudni, ő pedig tud, hát akkor cselekedje azt helyette.
111 25|       találjon többet reájuk.~– No, hát mehettek haza Kolozsvárra,
112 25|             rá vesztegetni.~– Hanem hát szolgálónak nem állhatunk
113 25|        aztán azt kérdezé tőle: „No, hát tetszik-e így a leányzó?” –
114 26|     nyájaskodásnak hangzott rajta), hát azzal sem ért el egyebet,
115 26|          nagy kínnal készült ruhát, hát az csupa nevetség volt rajta.
116 27|       átengedte az ő napának.~– No, hát vágtál-e le sok törököt? –
117 27|              hol feljebb kezdte.~De hát menni kellett, mert a hintó
118 27|             származnék ebből.~– No, hát tudja mit, kegyelmed? –
119 28|           Fremden das Zipperlein”.)~Hát amint az asszonyok a legközelebbi
120 29|             közönséges szokás volt, hát ezt a fürmender annyira
121 30|          ismerném? Ez svédül van.~– Hát tudsz te svédül?~– Atyám
122 30|    kegyelmed a svéd követtel?~– No, hát micsoda levelezésben állok?~–
123 30|            elhűlt bámulatában.~– De hát hol vette ezt kegyelmed?
124 30|       olvasni? Ki ért itt svédül?~– Hát ki más, mint a várnagyom?~–
125 30|        politikát bízza másra.~– No, hát azért is megmutatom, hogy
126 31|            kassaiaknak nem tetszik, hát a kassai főbíró megnyálazza
127 31|         hogy ő hagyta ott a fogát – hát azokat csak ravaszsággal
128 32|             itt vagyok megint? Nos? Hát? Gondolkoztál-e felőlem
129 32|             anyám észreveszi.~– Ah! Hát neked rajtam kívül is van
130 32|            Zurdoki.~– Zurdoki!~– Az hát! Bizony nem is a magam mulatságára
131 32|          kellenek az ő ajándékai!~– Hát ki beszél itt ajándékról?
132 32|        Minek a jutalma?~– Minek no? Hát annak, hogy valaki bejut
133 32|        ledobom ezt a rongyos szűrt, hát úri dáma vagyok én akkor.~
134 32|           kérdé Mikhál reszketve.~– Hát legalább is azt, hogy ülj
135 32|          hogy olyan halvány vagy.~– Hát aztán?~– Van nekem egy fáin
136 32|             védve a két arcát. – No hát mit ijedezel tőle? Hát arra
137 32|           No hát mit ijedezel tőle? Hát arra való ez, hogy akinek
138 32|            arca, piros legyen tőle. Hát kinek vét vele? Bánt vele
139 32|         vele valakit? Gyere ide no. Hát nem festettelek már ki egyszer?
140 32|           beszél kend?~– Ejnye, no. Hát mindent előre akarsz tudni?
141 32|          mindent el nem mondok. No, hát elmondom, ha akarod. A te
142 32|       berohant rajta.~– Megkaptalak hát, te istentelen cudar boszorkány!~
143 32|          bosszúálló haraggal. – No, hát harapd meg magadat!~S azzal
144 32|        mardosó fogai közé.~– Harapj hát! Edd meg magadat, s fulladj
145 32|            tarkabarka lelkét!~Hanem hát másként volt elhatározva
146 33|             magának ápoló dajkája – hát akkor lesz benne annyi emberi
147 34|               mondá a Simplex. – De hát védjétek magatokat. A legelső
148 34|         tőle kérdezni, hogy ki volt hát? Hol született, ki az atyja?
149 34|           kezeit csókolá. – Mármost hát csak az utolsó ajánlatunkat
150 35|       dörmögé a kemény férfi.~– No, hát úgy bánjék majd velem, s
151 35|          figyelmezteté a lelkész.~– Hát kívánhatok már ennél nagyobb
152 35|             keserű csipdeséseket.~– Hát, jó barátom – enyelgett
153 35|        Szívét erősítette volt.~– No hát, hogy parancsolod a hajamat
154 38|         Lucifer enyeleg velük.”~*~– Hát Zwirina Ágostont hová tettétek,
155 38|         helyeztétek ebbe a sírba?~– Hát hová tettük volna? A jó
156 39|          hetyke szóval mondá:~– No, hát Homonnai János gróf uram!
157 39|          János gróf uram! Melyikünk hát a szebb legény?~… – Még
158 39|            egy torral. Kard-ki-kard hát!~Homonnainak nem volt más