Fezejet

  1 2  |            ez abszurdum.~– Tudod is te, hogy mi az a szeretet! „
  2 2  |              Emberre szóló indok.~– Te mást szeretsz? Hol vetted?
  3 2  |     bemocskoltatik!” Kinek engedtél te a szemedbe nézni?~– Senkinek –
  4 2  |         Senkinek! Hát hol beszéltél te valakivel?~– Sehol.~– De
  5 2  |         valakivel?~– Sehol.~– De ha te se szemmel, se szájjal nem
  6 2  |        ütéssel átröpíté a kertedbe: te kivetted belőle a levelet,
  7 2  |     bölcsesség és matematika? Tehát te elígérted a kezedet atyád
  8 2  |            atyja; ő árva gyermek.~– Te mondád, hogy a legkisebb
  9 3  |           rá semmit.~– Íme, tehát a te negatióid megcáfoltattak,
 10 3  |        ragyogtak hozzá.~– Mit tudod te? Csak kívülről láttad? „
 11 3  |     nyújthatja-e kezét? Ez volt-e a te neveltetésed, hogy sorsodat
 12 3  |         Azonban sorsod felett mégis te magad határozz. Én erőszakot
 13 4  |            ki minden veszélyből, ha te nem vagy mellettem. Vétekkel,
 14 4  |              Tedd helyettem meg azt te. Eredj velük. Ha baj találja
 15 4  |       segíts rajta: szabadítsd meg. Te okos vagy, jártas vagy ebben
 16 4  |            Most aztán lóra, katona! Te trombitás, leghátul. A panye
 17 4  |         pomóz, Jézus Krisztus! Gyíh te, sárkány!~A meglódult fenyőfa
 18 4  |         Holla hó! Holla hó! Repülj, te ördögló!~A bohó Simplex
 19 6  |     különben becstelen vagyok én és te, és házasságunk semmis. –
 20 7  |          fejedet az éjjel!~– Eredj, te ördög diákja! – monda a
 21 9  |             félénken kérdezve:~– De te is utánam jössz nemsokára?~
 22 9  |           rettenetes gazember, mint te vagy, még nem került a kezem
 23 9  | oltáriszentséghez, tudva, hogy az a te kezedtől megfertőztetik.
 24 9  |           ölve, mint ahogy megöltél te engemet, ezt az ártatlan
 25 9  |      törvényszék.~– Semmi beszéd. A te számodra nincsen törvény.
 26 9  |        számára a halál nemei közül. Te pedig martalóc vagy. Leányt
 27 9  |         visszaküldöm őt atyjához, a te halálhíreddel együtt.~E
 28 9  |             merd a kezedet emelni a te urad és bírád: a te apád
 29 9  |        emelni a te urad és bírád: a te apád ellen! Ezeregy eset
 30 9  |         fiam: ki apját megcsúfolta! Te elszöktél tőlem. Azt mondtad: „
 31 9  |           ember, mint a kígyótojás. Te magad láttad őket. Körül
 32 9  |           Istenre, nem utállak meg. Te is az emberiségnek szolgálsz.
 33 9  |         rosszat akarom irtani, amit te irtasz, de nem vassal, hanem
 34 9  |        küldetése Istentől jő.~– Hát te azt hiszed, hogy ez megfér
 35 9  |              Hogy apád bakó legyen, te meg lelkipásztor? Hogy mikor
 36 9  |        palloscsapásomon, úgy mint a te imádságodon? Vagy nem azt
 37 10 |          neked a szép zöld köntöst. Te is hazudtál, az anyád is
 38 11 |          égi aspektusok! Hogy adnád te a kezedet, te, egy lelkész
 39 11 |            Hogy adnád te a kezedet, te, egy lelkész leánya, egy
 40 11 |         nászajándékba.~– Minek vagy te már nekem? – mondá az amuletthoz
 41 11 |          hazulról: ahhoz beszélt.~– Te vagy az oka mindennek! Miért
 42 13 |          neked, szépséges violám, a te szeretődet. Azt se kérdem,
 43 13 |             kétszáz aranyat.~– Ez a te móringod!~Aztán mondja valaki,
 44 14 |             fújt neki egy riadót.~– Te pacholec! – harsant rá a
 45 14 |       kastélyánál fellármáztak; nem te voltál az az ördögös trombitás,
 46 14 |         hogy: „Én voltam az!”~– No, te ördög trombitása – ordított
 47 14 |      mentének, dolmánynak; hozd elő te is, Havrán, a tiedet, mérj
 48 14 |            neki nogavicsához valót; te meg; Bajusz, adj hozza a
 49 14 |            nem bánom, hát akkor adj te is neki hat tallért, ahogy
 50 14 |            láng.~– Hát kinek nézesz te minket, te paraszt? Aki
 51 14 |             kinek nézesz te minket, te paraszt? Aki úr, az nem
 52 15 |           jött haza Sára asszony.~– Te Bálikám! A fürmenderék Nácija
 53 15 |     feleséget, s város bírája lett. Te is kapsz még, te is az lehetsz
 54 15 |       bírája lett. Te is kapsz még, te is az lehetsz még. Agyon
 55 15 |      asszony azt mondta a fiának:~– Te Bálikám. A fürmenderék Nácija
 56 16 |        angyalok között van a helye. Te pedig olyan csábító módon
 57 16 |      odavágtatva a szekérhez.~– Hát te gonosz fiú, ha már erre
 58 16 |       somfordálni.~– No, gyere ide, te trombitás! Hogy a mennykő
 59 17 |        akarsz szaporítani, nem vagy te arra szorulva, hogy emberhúst
 60 17 |            Ej, ej, fiacskám Bálint, te valami titkos dologban töröd
 61 17 |          andapálkatonája volt, mint te vagy: két esztendeig titkolta,
 62 17 |            csak azt látom meg, hogy te szereted. – Ha tudatlan
 63 17 |           amit az oldalán viselt. – Te nem jóban töröd a fejedet!
 64 17 |          nem jóban töröd a fejedet! Te olyan asszonyszemélyt szeretsz,
 65 18 |              hogy: „Várj csak, majd te is elutazol oda, aztán megtudod,
 66 18 |           és címezd azt a levelet a te kedves pajtásodnak, nemes,
 67 19 |        török asszony.~– Azért, mert te is énekelni kezdtél, s félek,
 68 19 |            bele az ő nótáiba.~– Hát te nem tudsz virágdalokat énekelni? –
 69 19 |             levenném azt a láncot a te lábadról minden éjjel; tudom,
 70 19 |             nem vallottad meg, hogy te voltál a kártevő?~– Megmondom
 71 19 |         abból az Ibrahim, hogy én a te hibádat magamra vállaltam?~
 72 19 |         értem ötszáz aranyat. De ha te adnál neki értem ezer aranyat,
 73 19 |  Dzsigerdila.~– Ah, hisz akkor ez a te vallásod nekem nagyon tetszik.
 74 19 |        elszököm veled; megismerem a te Istenedet, elmegyek a te
 75 19 |            te Istenedet, elmegyek a te templomodba, s hagyom magamat
 76 19 |          annak kereszteltetni, amit te választasz a számomra.~De
 77 19 |           asszonyok olyan torkosak. Te, Bálint, nem ettél abból
 78 20 |           Itt küldöm vissza neked a te trombitásodat, a nyüves
 79 20 |       felelte neki, hogy: „Vettem a te ajándékodat: látom, hogy
 80 21 |       szegény Bálint.~– Nem tehetsz te ottan egyebet, édes jó pajtásom –
 81 21 |            elhozod magaddal onnan a te kedvesedet.~– De hisz az
 82 21 |            hiszem a predestinációt; te vagy a kálvinista: neked
 83 21 |             világ megteremtetett; a te akaratod nem változtat azon;
 84 21 |           hegy tetején halj meg: ha te nem mégy fel a hegyre, a
 85 21 |            Nem burokban születtél-e te, Bálint? Tele van a város
 86 22 |     skarlátöltözetes alakra!~– Ez a te Mikhálodnak a férje, Kaczenreiter
 87 23 |    megmondta a kártya.~– Most már a te urad lesz gazda a háznál.
 88 24 |         mint az, hogy az én vérem a te véreddel összefolyjon, s
 89 24 |             más örök életem, mint a te lelkeddel az én lelkem egybeforrva –
 90 25 |           hallgassatok, gyermekeim. Te Ancsa, eredj ki, mert ezt
 91 25 |          neked nem kell meghallani; te Simplex, maradj itt, mert
 92 25 |           Simplex, maradj itt, mert te jó titoktartó vagy, s tudod
 93 26 |             személy volt az, akiért te el tudtad hagyni az édesanyádat,
 94 26 |            iránta – akkor nagyobb a te virtusod a Sion hegyénél.
 95 28 |     méltatlan rágalommal illetett a te bevádolód: Zwirina Ágostonné,
 96 30 |             svédül van.~– Hát tudsz te svédül?~– Atyám megtanított
 97 31 |    gyarapodásunk jelképei: amiket a te őrizetedre bízunk ezután.
 98 31 |    Mindnyájunk kenyere, békessége a te kezedben lesz letéve egy
 99 31 |         annyit jelent, hogy: „Aztán te is jer fel hozzám ebédre.”~
100 32 |          asszony ellen nincs. Tudod te azt.~– Ne félj tőle. Rongyos
101 32 |      utánamegy is, megveszem tőle a te nyugalmadat. Ne rettegj
102 32 |          szép Kalondai Bálintnét, a te kedves magzatodat, akit
103 32 |          annak, hogy valaki bejut a te mennyországodba.~– Micsoda?
104 32 |     kisszebeni hóhér házában? Ezt a te szép fehér atlasz bőrödet,
105 32 |            atlasz bőrödet, ezeket a te villogó nagy szemeidet,
106 32 |       villogó nagy szemeidet, ezt a te piros orcádat, kívántató
107 32 |             nemes opált, amennyit a te két szemed meg ne érne,
108 32 |             meg ne érne, s amihez a te rózsás ujjad hozzaér: az
109 32 |           Kaczenreiter Henrikhez, s te el vagy veszve Bálintoddal
110 32 |            néz, akkor nem lát. Csak te bízd magadat énrám. Ahogy
111 32 |        legény; de egy görbe nézés a te szemedből – meglehet, hogy
112 32 |              Kassai színt kapsz már te is ebben a penészes városban.
113 32 |          hát elmondom, ha akarod. A te imádó bolondod, a gazdag
114 32 |    Aranytollat hullató madaram vagy te nekem.~– Odaadom kendnek
115 32 |           rajta.~– Megkaptalak hát, te istentelen cudar boszorkány!~
116 34 |        valahára.~– Én szoptattalak, te kutya! Boszorkánytejet szívtál;
117 34 |            hogy ott viseled holtig. Te kakaslovag! Te szarvas állat!
118 34 |      viseled holtig. Te kakaslovag! Te szarvas állat! Megkoronáztál?
119 34 |          Megkoronázlak én jobban! A te feleséged, a te szép Mikhálod
120 34 |           jobban! A te feleséged, a te szép Mikhálod most is él,
121 34 |      felesége lett volna. Állj elő, te veres ruhás pojáca: és mutasd
122 34 |        törvényes férjének! Tégedet; te veres szelindek! Ez a jámbor
123 35 |              No, páter Vihodár – ha te készen vagy: én már készen
124 38 |            mondá Simplex –, hanem a te szerelmed, a szép Mikhál.
125 Jeg|            ha elmúlsz, maradunk, ha te maradsz, mi megyünk el.~