1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2367
Fezejet
501 9 | hamisan magad? Prédikálnál az ötödik parancsolatról, s
502 9 | nem suttognának a füledbe az ördögök ezalatt? Hirdetnéd
503 9 | rettegve gondolnál reá, vajha az apád föl ne támadjon halottaiból,
504 9 | egyenesen magadat. Végezzünk!~Az ifjú roskadozva keresett
505 9 | gyöngéd női hang zsolozsmája, az ismert esti ének:~„Szeretem
506 9 | ének:~„Szeretem és áldom az Úr Istent,~Mert meghallgatá
507 9 | Istent,~Mert meghallgatá az én kérésemet:~Könyörgésemre
508 9 | Melyért imádom őtet örökké.”~Az ifjú elkezdett zokogni.
509 9 | ifjú elkezdett zokogni. Az apa a pallosra támaszkodott
510 9 | sokáig hallgatott.~Nem akart az estima alatt megszólalni.~
511 9 | Akarsz élni? – kérdé halkan az apa.~Henrik repeső örömmel
512 9 | nyomorult teremtést? – kérdezé az apa.~– Szeretem őt, mint
513 9 | vallj.~– Úgy van.~– Sajnálod az apádat?~– Szeretlek és tisztellek.~–
514 9 | akkor kelj fel. Ne sírj. Az nem szép. Nem hozzád illő.
515 9 | Férfi vagy. Vesd le azt az öltönyt. Itt van másik.
516 9 | a vászonzubbonyt, melyet az öreg vett elő számára egy
517 9 | összeszorítsa. Henrik jól látá, hogy az öreg ugyanazon faliszekrényből
518 9 | szépen megszabadulhasson az öregtől, többet ugyan nem
519 9 | soha, amíg életben tudja.~S az öreg tudta jól, hogy a fia
520 9 | gondol. S tett róla, hogy az meg ne tehesse azt, amire
521 10 | fejezet ~(Melbenn elmondatnac az maas azzoni aallatnac heaabawalo
522 10 | heaabawalo zvgolodaasai az Zeep welaagi rend ellen.)~
523 10 | levetkőzteté, hogy lefektesse az ágyba.~A Babura Pirka mindenféle
524 10 | férjével egyedül.~Leült hát az ágya mellé, mikor lefekteté
525 10 | ágya mellé, mikor lefekteté az asszonyt, és annak a piciny
526 10 | dörzsölni. Azt mondta, hogy az jó az álmatlanság meg a
527 10 | Azt mondta, hogy az jó az álmatlanság meg a szívbeli
528 10 | a lábait dörzsölgetik.~– Az én kezem pedig sikeres kéz –
529 10 | Pirkának pedig tetszett az, hogy Mikhál imára kulcsolva
530 10 | teszi a kezeit a keblére.~– Az ám, most boszorkány vagyok.
531 10 | még akivel jót teszek is, az is megbánja. Azelőtt én
532 10 | csudálom, hogyan engedheti az a bíró másnak, hogy akit
533 10 | ne maga ölje meg. Mikor az, hogy egy eleven embert
534 10 | tenni parancsolt, csakugyan az ő lelkét terheli, ha van
535 10 | is. Én mindig ott jártam az urammal, mikor dolgozott.
536 10 | hajakat vágtam le! Mikor az uram meghalt (egy veszett
537 10 | magam kaptam ki a kezéből az eszközt, én végeztem helyette.
538 10 | szolgálatba Vihodárhoz. Az se kapna más asszonycselédet
539 10 | eszébe jutott Mikhálnak az ő kedvenckéje, aki most
540 10 | vijjongatásaitól is meghal az ilyen félénk teremtés. Ha
541 10 | teremtés. Ha pedig megmarad az ilyen nősténygalamb, aztán
542 10 | ami előtte ismeretlen. Ez az asszony volt az egyedüli
543 10 | ismeretlen. Ez az asszony volt az egyedüli némber a háznál.
544 10 | Mikhál aztán mondá neki, hogy az pestisűző, semmi más.~Erre
545 10 | halt még bele.~– Hogy lehet az?~– Hát nem tudja? Konvenciójuk
546 10 | nem kell elhinni; hanem az olyan embereken, akiknek
547 10 | olyan embereken, akiknek az idegeik el vannak fásulva,
548 10 | a némber. – Valahányszor az emléket megcsókolják, a
549 10 | hogy mondja el neki annak az asszonynak a történetét,
550 10 | feladta.~– Jaj, lelkem, az igen szomorú történet. Attól
551 10 | Gyönyörű szép asszony volt az; nemes házból való egyetlenegy
552 10 | feleségén. Kérdi tőle: hol vette az asszonyom ezt a szép selyemruhát?
553 10 | selyemruhát? Azt mondta az asszony: „Az anyám küldte
554 10 | Azt mondta az asszony: „Az anyám küldte Szikszóról
555 10 | Szikszóról a nevem napjára.” Az ura nem sajnált elmenni
556 10 | feleségéhez. „Asszonyom, az anyád azt mondá, hogy igenis,
557 10 | köntöst. Te is hazudtál, az anyád is hazudott. Valld
558 10 | Akkor azt mondta neki az asszony, hogy maga vette
559 10 | örménytől, a maga pénzéből. Az ura nem sajnált lemenni
560 10 | lemenni Ungvárra, felkereste az örményt, megkérdezte tőle:
561 10 | csak hazajött, elővette az asszonyt: „Feleség, feleség,
562 10 | feleség, nem mondtál igazat; az örmény is utánad hazudott:
563 10 | búzavirágszín köntöst.” Ekkor aztán az asszony csak megvallotta,
564 10 | nyakat. Ekkor történt velem az, amiről már beszéltem. Mikor
565 10 | amiről már beszéltem. Mikor az öreg legényem kezébe vette
566 10 | teremtést, csak elzöldült az arca, a szeme elmeredt,
567 10 | adtam a kezébe a pallost. Az meg azt tette, hogy térdre
568 10 | kézzel, elkezdé imádkozni az „Ave Mariá”-t. A bírák elszörnyedtek;
569 10 | kontyánál fogva, odavágtam az arcához: „Nesze polyák,
570 10 | báránykám, s hallgatózom az ajtón, mit beszélnek az
571 10 | az ajtón, mit beszélnek az öreggel?~A Pirka kiment
572 10 | öreggel?~A Pirka kiment az étterembe, a vasajtón keresztül
573 10 | kincsem. Már kiengesztelődött az öreg, most csókolódnak.~
574 10 | nem jött Henrik a nejéhez.~Az a sok kutya úgy üvöltött
575 10 | a sok kutya úgy üvöltött az udvaron.~A vastag boltozaton
576 10 | a patrónus felesége is. Az első nyáron minden fának
577 10 | első nyáron minden fának az ága visszafelé görbült,
578 10 | gyérülni. Mintha kevesbednének az énekesek.~– De soká jön
579 10 | soká jön Henrik! – sóhajt az asszony.~– Mindjárt jön
580 10 | kétségbeesett magánydalt az éjszakában. A meglódult
581 10 | A meglódult vihar rázta az ablaktáblákat dühödten.~
582 10 | dühödten.~Egyszer aztán az utolsó is, mintha kettévágták
583 10 | bűvmondást Mikhálnak, amit az nem értett; valami cigány
584 10 | valami cigány áldás lehetett az, s azzal elkotródott a szobából.~
585 10 | hogy a felesége ne láthassa az arcát.~Azután levetkőzött,
586 10 | percre el találta nyomni az álom, úgy tett, mintha fojtogatnák,
587 10 | férj nyögött, a vihar rázta az ablaktáblákat, a háztetőkön
588 10 | sikoltozott a kuvik. Ebben telt le az éjszaka.~Hajnal felé nyomta
589 10 | Hajnal felé nyomta el csak az álom a nő fáradt szempilláit,
590 10 | párolgó borlevest hozott az ébredő asszony számára.~
591 10 | asszony számára.~Mikhál az alvás után még fáradtabbnak
592 10 | Nem törődött vele, hogy az boszorkány, s nem sokat
593 10 | sokat kérdezte, hogy attól az italtól, amit készített,
594 10 | Babura Pirkától:~– Hol van az én uram?~Mire a Pirka azt
595 10 | neki:~– Bement a városba az apjával.~– S mit csinál
596 10 | S mit csinál a városban az én uram? – kérdezé tovább
597 10 | Kutyákat segít fogni az apjának…~ ~
598 11 | wezedelem leezen abbol, ha az azzoniaallat ninchen megeleegedwe
599 11 | azzoniaallat ninchen megeleegedwe az ew sorsaawal ees nem engedelmeskedic
600 11 | ees nem engedelmeskedic az ew hitews taarsaanac.)~A
601 11 | nem ver többet, és hogy az egész világ el fog sötétülni
602 11 | sötétülni körülötte; még az ujjai hegyében is érezte
603 11 | mégis úgy kell lenni, hogy az a vajákos asszony valamit
604 11 | valamit adott be neki abban az italban, amitől olyan rögtön
605 11 | amiket nemcsak magában, de az ágy szélére ülve félig öltözetlen
606 11 | öt ujja hegyének, amire az ajkát támasztá, a térdére
607 11 | szentek mondásai. A horoszkóp. Az égi aspektusok! Hogy adnád
608 11 | egy olyan férfinak, akinek az apja vérben dolgozott? S
609 11 | is azt fogja tenni, amit az apja. Örök vérontás munkájába
610 11 | munkájába temetnéd-e el az életedet? Mindennap vérre
611 11 | emberhez, akinek a hivatala az, hogy Isten teremtéseit,
612 11 | Isten teremtéseit, miknek az Úr életet adott, erőszakos
613 11 | tudománya, ha így megeshetnek?”~„Az az önmozgó kutya nemhiába
614 11 | ha így megeshetnek?”~„Az az önmozgó kutya nemhiába csóválta
615 11 | kutyahalál lesz ebből. És az élő bölcs ember nem tudta,
616 11 | De hát, mire valók akkor az amulettek, a nyakban hordott
617 11 | Mire valók a szentek karai az égben, ha ettől meg nem
618 11 | gyémántom, úgy van ám az, hogy több az ember a világon,
619 11 | úgy van ám az, hogy több az ember a világon, mint a
620 11 | Engem is így lopott ám el az uram hazulról. Azt mondta,
621 11 | megfizettem én neki ezért az egy csalásért.~Mikhál ránézett
622 11 | dacosan Mikhál, s visszafeküdt az ágyba. – Hol vannak az öltönyeim,
623 11 | visszafeküdt az ágyba. – Hol vannak az öltönyeim, amikben idejöttem?~–
624 11 | megtette, hogy nem kelt föl az ágybul; nem vette fel azt
625 11 | gyászruhát magára, amit az a másik szerencsétlen asszony
626 11 | Babura Pirka behozta neki az ebédet; de ahogy behozta,
627 11 | folyosókon. Csak amikor az ő ajtaja előtt elment valaki,
628 11 | lépéseit; valaki azt suttogta az ajtó előtt:~– Lassan járjatok,
629 11 | előtt:~– Lassan járjatok, az asszony fekszik.~Ha fekszik,
630 11 | Itt könyvek sincsenek.~Az éj beállt. Mindenki alunni
631 11 | óvatos léptek közelítettek.~Az ajtó felnyílt, s belépett
632 11 | szarvasbőr irhát viselt a szárán, az is tele paszománttal. Nyalkább
633 11 | szobába, Mikhál felszökött az ágyábul; a medvebőrt termete
634 11 | kiálta:~– Ki mer idejönni? Ez az én uramnak az ágyasháza:
635 11 | idejönni? Ez az én uramnak az ágyasháza: a nagylétai lelkipásztoré!
636 11 | valósággal varázslat volt, az onnan is bizonyos, hogy
637 11 | onnan is bizonyos, hogy az a nagy erős ember, akinek
638 11 | leforrázott kutya, kioldalgott az ágyasházból, s elhordta
639 11 | cifra zsinóros irhát.~Künn az ajtó előtt valaki elnevette
640 11 | fogcsikorgatva fújta ki az Isten nevét. – Az csak nem
641 11 | fújta ki az Isten nevét. – Az csak nem a létai lelkész
642 11 | De nem bizony! Hol van az már? A tegnapi éj meg a
643 11 | Visszagondolt elmúlt leánykorára: az ártatlan örömökre, amik
644 11 | gondolt, mikor a hold besütött az ablaka kettős vasrácsozatán,
645 11 | seprűre, s ki tudnak repülni az ilyen szűk vasrács között
646 11 | hogy megzendül odaalant az udvaron egy kedves dala,
647 11 | egy kedves dala, aminek az a verse, hogy: „Amott kerekedik
648 11 | Fortélyos egy hangműszer az: aki nem ért hozza, mikor
649 11 | eljátszani rajta: olyan hang az, hogy elfacsarja az embernek
650 11 | hang az, hogy elfacsarja az embernek a szívét, s maga
651 11 | úgy hangzanak belőle, hogy az embernek eszébe jut tőle
652 11 | nekiereszti annak harsogó zenéjét, az meg oly hatalmas riadót
653 11 | lelkesítő hangszere. Azért annak az elmúlta után a békeszerető
654 11 | tárogatót összekerestetett az országban, nemkülönben,
655 11 | is csak egy ember ért még az országban: a tilinkós Nagy
656 11 | akkoriban is nagy tudomány volt az. Csupán Kisszebenben lakott
657 11 | tanítványnak, akit felfogadott, s az embernyi embernek aljas
658 11 | ezt a dalt meghallotta.~Az atyja gyakran beszélt előtte
659 11 | tudományoktól. Különösen az a Kalondai minden korhelységét
660 11 | keresi a kenyerét. Elmegy ez az ország egyik végitől a másikig
661 11 | hallotta elzengedeztetni az udvaron, ilyen okoskodást
662 11 | jutottam, bizonyosan felkeresi az ő testi-lelki barátját,
663 11 | szép holdvilágnál azokat az ismerős, búskomor nótákat,
664 11 | előtte, mikor meghallották az erdőn a tárogatót. (Mert
665 11 | erdőn a tárogatót. (Mert az ilyen fehércseléd: mindjárt
666 11 | mihelyt a muzsikát hallja az utcán.) Maga is utána dúdolta
667 11 | haragosan Pirkától:~– Ugyan ki az az alkalmatlan ember, aki
668 11 | Pirkától:~– Ugyan ki az az alkalmatlan ember, aki az
669 11 | az alkalmatlan ember, aki az éjjel itt trombitált az
670 11 | az éjjel itt trombitált az udvaron?~Már kezdődött nála
671 11 | ravaszkodás. – Mert ilyen az asszonyember. Ha szeretettel,
672 11 | galamb. – A nyelve együtt jár az eszével. De hogyha bántják,
673 11 | mégis megtanulja. Elébb jár az esze, mint a nyelve, s mást
674 11 | azt mondta, hogy ki volt az az alkalmatlan ember? Tudta,
675 11 | mondta, hogy ki volt az az alkalmatlan ember? Tudta,
676 11 | Babura Pirka. – Fügegyerek az! Az én trombitásom.~– S
677 11 | Pirka. – Fügegyerek az! Az én trombitásom.~– S mikor
678 11 | Mikhál.~– Dejszen, nem válik az innen meg egyhamar. Ha kergetnék,
679 11 | legényekkel. Bált is csaptak az éjjel. A legények táncosnét
680 11 | megy, mókuskám; ide van az kötve. Énbelém szerelmes.~
681 11 | milyen erős lehet azoknak az embereknek a barátsága egymás
682 11 | barátsága egymás között, akiknek az egyike megteszi azt a másikért,
683 11 | ruháit, amikben idejött; az pedig ma sem vette föl a
684 11 | hogy beteg, és fekve maradt az ágyban.~Henrik pedig egész
685 11 | Mikhál egyszer fel fog kelni.~Az pedig inkább nem evett egész
686 11 | hallotta azokat a dalokat az ablakán keresztül; mintha
687 11 | komlóval készült sert, amitől az ember feje elbutul. Enni
688 11 | fokhagymát adtak neki, ami az embert goromba pimasszá
689 11 | goromba pimasszá teszi. Az a tudat maga, hogy az ember
690 11 | teszi. Az a tudat maga, hogy az ember fokhagymát evett,
691 11 | vejét: azt hinné, hogy ez az a „homunculus”, akiből az
692 11 | az a „homunculus”, akiből az alkimista kiszivattyúzta
693 11 | s újat fújtatott beléje.~Az, hogy a felesége kikergette
694 11 | találtatott. Abban a században az asszonyok olyan szemérmetesek
695 11 | is lett volna illendő, ha az új házasok mindjárt az első
696 11 | ha az új házasok mindjárt az első napokban szerelmetes
697 11 | megkívántatott, hogy mikor a férj az első csókot elrabolja a
698 11 | elrabolja a felesége ajkairól, az asszony tíz körmének a nyomait
699 11 | a nyomait ugyan elhozza az ábrázatján; nemkülönben,
700 11 | egypárszor a hálószobájából, az nagy magasztaltatásra tarthatott
701 11 | magát, megvonja magátul az eledelt; sőt úgy tesz, mintha
702 11 | mintha megnémult volna az első napokban. Ez is a jó
703 11 | azután, ha sokáig tartott az absztinencia, úgy hogy az
704 11 | az absztinencia, úgy hogy az egészségi állapotot lehetett
705 11 | gondoskodtak annak eloszlatásáról. Az enni nem akarás ellen ürömlevelet
706 11 | ellen ürömlevelet dugtak az asszony csizmácskájába.
707 11 | békakorsócska” levelét mártották az italába (mivelhogy a béka
708 11 | béka a víziállatok között az egyedüli, amelyiknek szava
709 11 | közötti antipátia, ennek az eloszlatására semmi sem
710 11 | lábszárával, s szintén, mint az embernél, külön van a férfi–,
711 11 | külön a nővirág. Azért az ilyen mandragoragyökeret
712 11 | mandragoragyökeret szokták az egymástól idegenkedő házastársak
713 11 | Pirka belépett a Mikhálhoz, az erőset tüsszentett.~Péntek
714 11 | Azután meg észrevette, hogy az ablak vastáblái éjszakára
715 11 | azért megfeddé Mikhált: „Az nem jó, ha valakire a hold
716 11 | alszik, mert mind kihúzza az ember szívének az erejét.”~
717 11 | kihúzza az ember szívének az erejét.”~Azután azt is megsúgta
718 11 | megsúgta a Mikhálnak, hogy az ifjú patrónus ma teszi le
719 11 | azt elgondolhatta Mikhál.~Az ilyen alkalomra minden legénynek
720 11 | antidotumot be kell venni, ami az akkoriban oly nagy becsben
721 11 | hevítő hatása volt a vérére.~Az is meglehet, amint a tudósok
722 11 | vérengzés látása felkölti az állati szenvedélyeket, s
723 11 | hogy ezen a napon este az öreg patrónus nagy áldomást
724 11 | patrónus nagy áldomást adott az egész legénységnek, ahol
725 11 | nyakárul meg le volt szakítva az a drága amulett, amit az
726 11 | az a drága amulett, amit az anyja készített a pestis
727 11 | készített a pestis ellen, s amit az apjától kapott nászajándékba.~–
728 11 | vagy te már nekem? – mondá az amuletthoz beszélve –, ha
729 11 | ahhoz beszélt.~– Te vagy az oka mindennek! Miért fájt
730 11 | eredj haza. Vidd vissza az amulettet. Kössük a nyakadba.
731 11 | Kössük a nyakadba. Vidd el az atyámnak. Tégedet védjen
732 11 | atyámnak. Tégedet védjen meg az amulett az úton vércséktől,
733 11 | Tégedet védjen meg az amulett az úton vércséktől, kányáktól,
734 11 | kányáktól, atyámat otthon az én keserű sóhajtásaimtól.~
735 11 | sóhajtásaimtól.~Azzal fogta az amulettot, s a szalagnál
736 11 | szárnyai alá. Aztán kinyitá az ablakot, s szárnyára bocsátá
737 11 | mi lett belőle.~Hát pedig az lett belőle, hogy még aznap
738 11 | elmélyülve ülne, megzörgeté az ablakát.~Tudós Frölich Dávid
739 11 | kérdezte aztán a jó tudós az égi jegyek aspektusaitól,
740 11 | aspektusaitól, hogy jó nap-e ez az utazásra, se karavánra nem
741 11 | szerint ott kellett már lenni az új párnak.~Ott az özvegy
742 11 | lenni az új párnak.~Ott az özvegy tiszteletesné pedig
743 11 | még színe világát se látta az új papnak; ami nagy hiba;
744 11 | új papnak; ami nagy hiba; az újszülötteket mind a szomszédba
745 11 | Kérdezősködött Henrik atyja, az öreg Kaczenreiter felől.~
746 11 | Vihodár”-nak hítták annak az apját is, a nagyapját is.
747 11 | mint Vihodár. A fiáé is az lesz.~Az öreget kinevették
748 11 | Vihodár. A fiáé is az lesz.~Az öreget kinevették a Kaczenreiterével.
749 11 | találta őket sehol.~Arra az egyre nem jött rá, minden
750 11 | bölcsessége mellett, hogy abban az egyetlen egy házban keresse
751 12 | reggelen a Babura Pirka feljött az asszonyához, nagy bámulatára
752 12 | hát már a szava is, meg az étvágya is.~(Ezt már bizonyosan
753 12 | palack borral, Mikhál leült az asztalhoz, s elébb ivott,
754 12 | asszony, hogyha nem szereti az urát?~– No, ahhoz én értek
755 13 | de egeezlen nem tvdatnac az gonoz bozorkaan alattomoss
756 13 | tégelyben olyan szert, amitől az ütések kék foltjai csoda
757 13 | megfelelt neki legelőször is az első kérdésére.~– Tehát
758 13 | egy asszony nem szereti az urát: akkor úgy tesz, mintha
759 13 | elalszik. Aki nem szereti az urát, azon van, hogy az
760 13 | az urát, azon van, hogy az se ne lásson, se ne halljon.
761 13 | megvakuljon, megsiketüljön, mintha az asszony megcsókolja a szemeit,
762 13 | Amely asszony haragos, az mindig a hátán hordja a
763 13 | ellenben mindig a fején ül az urának, s oda viszi, ahova
764 13 | tenyere, ami végigcirógatja az ura orcáját, olyan aranybánya,
765 13 | olyan aranybánya, hogy nincs az a selmeci bánya, ami úgy
766 13 | pedig nagy szüksége van az olyan asszonynak, aki a
767 13 | Elküldöm érte a bakkecskémet, s az elhozza őtet, ahova kívánod,
768 13 | őtet, ahova kívánod, ha az én tanácsomat mindenben
769 13 | asszonyi teremtésen úgy, hogy az megfogadta az első tanácsát.
770 13 | úgy, hogy az megfogadta az első tanácsát. Mikor délesti
771 13 | ebéden összetalálkozott az urával, bár mások is láttak,
772 13 | sőt azt is eltűrte, hogy az ura a térdére ültesse, s
773 13 | gyöngédséggel megcsókolja az arcán azt a kék foltot,
774 13 | hogy ez csak tettetés volt az asszony részéről, mert szívének
775 13 | iránt, aki elszakította őt az igaz szeretőjétől, azon
776 13 | való vászonköntös), hogy az ura örömében és nyájasságában
777 13 | átszorító bőrtüszőt, s odaönté az ölébe, a kötényébe a kétszáz
778 13 | fel nem találja más, mint az én fekete bakkecském. Az
779 13 | az én fekete bakkecském. Az pedig mindaddig nem kelhet
780 13 | bakkecske; csak el kell várni az idejét, amikor egyszer mind
781 13 | idejét, amikor egyszer mind az öreg, mind a fiatal patrónus
782 13 | ami bizonyosan meglesz az eperjesi országos vásáron.~
783 13 | hallá a tárogató dalait az udvarban zengeni.~
784 14 | Tizennegyedik fejezet ~(Az holott elmondatic, mikippen
785 14 | mindenkoron keewaanatos zerenche az hatalmas vracnac taarsasaagaabann
786 14 | többé a tárogató dalait az udvaron felhangzani, nem
787 14 | felhangzani, nem egyéb volt az oka, mint hogy a Pirka elküldé
788 14 | fel azt a férfiút, akit az ifjú asszony szíve szerint
789 14 | mondta meg a boszorkánynak az ifjú valódi nevét, sem azt,
790 14 | teremtést megrontsa. Mert az ilyen boszorkánynak nemcsak
791 14 | boszorkánynak nemcsak azért jár az esze a fiatal asszonyok
792 14 | saját maguk dúskálkodhatnak.~Az előre kapott nyolc aranyból
793 14 | járt, jól tudta azt, hogy az olyan házasságot, melynek
794 14 | kívánta, elválaszthatá lészen az asszonyt a csalárdul hozzákötött
795 14 | a kürtőben megfüstölve; az is derékban tüszővel leszorítva,
796 14 | puska és hosszú nyelű balta.~Az útonállók azt mondták a
797 14 | kapaszkodhatott. Olyan volt az, akár egy kürtő. S hellyel-közzel
798 14 | féljen, medvebarlangok azok, az öreg medve szoptat ilyenkor:
799 14 | két lábra emelkedik, és az útban talált embert, nem
800 14 | feszítve, bevárja, hogy az ölelkező medve markolatig
801 14 | szügyébe. Így néha megmenekül az öleléséből.~Amint a szűk
802 14 | később tudta meg a Simplex.~Az első tekintetre bizony káprázott
803 14 | szájra adott leírása szerint.~Az egyik vezér a Havrán volt,
804 14 | csüggtek le a rozinoblék, az akkori divat szerint viselt
805 14 | viselt füles aranypénzek, az ujjain is aranygyűrűk voltak,
806 14 | amely asszonyt megcsókolt, az rögtön elkábult, ha pedig
807 14 | beleharapott annak a nyakába vagy az arcába, az rögtön holt emberré
808 14 | nyakába vagy az arcába, az rögtön holt emberré lett.~
809 14 | zsiványok előtt nagy vétek az, ha valaki tőlük fél, s
810 14 | felvillantak erre a szóra.~– Az a menyecske az én kedvesem.
811 14 | szóra.~– Az a menyecske az én kedvesem. Hát az urát
812 14 | menyecske az én kedvesem. Hát az urát láttad-e?~– Láttam.
813 14 | kettőjüknek van már egy a rováson. Az asszonynak is, az urának
814 14 | rováson. Az asszonynak is, az urának is. Az asszony a
815 14 | asszonynak is, az urának is. Az asszony a minap a lőcsei
816 14 | kivilágos kivirradtig. Az ura meg nemrég elvezette
817 14 | odamegyek hozzájuk. Aztán akkor az asszonyt jókedvűnek lássam;
818 14 | asszonyt jókedvűnek lássam; az urát meg sehol se lássam.
819 14 | sehol se lássam. Mert ha az asszonyt egyszer ajkán csókolom,
820 14 | egyszer ajkán csókolom, s az urát arcul harapom, ez nekik
821 14 | amint nevetésre szétnyitá az ajkait, a két sor foga is
822 14 | Ígéré keményen, hogy elviszi az izenetet.~Ezalatt megfőtt
823 14 | bundára, annak a bőre volt az abrosz is, a tál is; amiről
824 14 | amiről bicskával ettek. Hanem az iváshoz annál nagyobb pompával
825 14 | valahányszor egy rabló ivott, az mindig áldomást mondott
826 14 | pedig tust kellett fújni az áldomáshoz.~Ivás közben
827 14 | milyen torzképeket csinált az attól; hogy vallatták ki
828 14 | ketté, fasudárhoz kötve, az elfogott pandúrokat, s hogy
829 14 | hogy gyújtották a templomot az oda menekült parasztok fejére.
830 14 | kénytelen hallgatni ezeket az ocsmány beszédeket.~A rablók
831 14 | ezt a tudományt, s győzte az italt, különben még megártott
832 14 | beesteledett, a sziklavölgyet csak az égő farakások világították
833 14 | amin a Simplex állt, hogy az mind a hegyével állt meg
834 14 | szabad. Olyan látvány volt az, hogy a pokolban sem látni
835 14 | volt, amilyennel minket az ördög kastélyánál fellármáztak;
836 14 | fellármáztak; nem te voltál az az ördögös trombitás, aki
837 14 | fellármáztak; nem te voltál az az ördögös trombitás, aki azt
838 14 | szóra, hogy: „Én voltam az!”~– No, te ördög trombitása –
839 14 | a nyomban! Tudod-e, hogy az átkozott trombitálásoddal
840 14 | legtöbb kegyelmet várt; az pedig éktelenül kacagott,
841 14 | Havrán csapásait, amiket az a szegény Simplex fejére
842 14 | fogai szétnyíltak bele, mint az oroszlán torka.~– Úgy kell
843 14 | ötvenedmagatokkal egy szál trombitástul? Az én pacholcémat ne bántsátok,
844 14 | pacholcémat ne bántsátok, mert ez az én izenetemet viszi a szeretőmnek,
845 14 | megtetszett a zsiványoknak, az egész csoport mind sorba
846 14 | követelte a tárogatóstul, hogy az ő pallosát is ugorja át,
847 14 | rabló, a Jankó elaludt. Az a szokása volt, hogy egy
848 14 | a Bajusz maradt józanon.~Az a regula volt a rablóknál,
849 14 | józanon kellett maradni; az nem ivott mást, mint mézes
850 14 | gondjának kellett lenni az egész bandára, mikor mind
851 14 | mind tele voltak a jóval.~Az idő éjfélre járt már, a
852 14 | dínomdánomnak. Készüljetek az odábbmenésre, hogy reggelig
853 14 | kalandjukat hajtsák végre.~Az egyik tervük az volt, hogy
854 14 | hajtsák végre.~Az egyik tervük az volt, hogy az iglói országos
855 14 | egyik tervük az volt, hogy az iglói országos vásárt fényes
856 14 | kirabolják.~A másik tervük pedig az volt, hogy egy föld alatti
857 14 | egyeztek meg, hogy elébb az iglói búcsút emelik el,
858 14 | trombitájával, amit vétett az ördög kastélyánál a trombitájával.
859 14 | tesszük, hogy levitetjük őt az útra, ott az egyik lábát
860 14 | levitetjük őt az útra, ott az egyik lábát eltörjük, akkor
861 14 | Reggelre majd megtalálják az utasok, s felveszik magukkal.
862 14 | Simplexnek sehogy sem tetszett ez az eligazítása a pernek: ő
863 14 | katonadolog! A juhászné az út melletti kunyhóban zsindely
864 14 | amikor kétségbeestében az a mentő gondolatja támadt,
865 14 | odatartotta a tárogatója tölcsérét az alvó Jankó füléhez, s olyat
866 14 | olyat trombitált bele, hogy az embermagasságra ugrott fel
867 14 | részegek vagyunk. Mikor elnyom az álom, ittlepnek bennünket.
868 14 | hanem kifizetjük: aki úr, az fizet. Mi kell, fickó? Látom,
869 14 | hagyott nekik békét, míg az egyik törökzöld karasiából,
870 14 | a muzsikusnak adott, azt az az úr vissza nem kéri.~–
871 14 | muzsikusnak adott, azt az az úr vissza nem kéri.~– No,
872 14 | minket, te paraszt? Aki úr, az nem veszi vissza a muzsikustól
873 14 | lelkére kötötték, hogy ha az élete kedves, meg ne moccanjon
874 14 | reggelig.~Meg is fogadta az utasítást, és azt nagyon
875 14 | meg helyéből, míg egyszer az a veszedelem nem érte, hogy
876 14 | falán, s akkor látta, hogy az egész sziklavölgy egy vízmedencévé
877 14 | egész stratagémáját.~Azzal az említett zsilippel elzárták
878 14 | üdvösséges szándék volt az, mely őt útra készté, s
879 14 | hogy elmulasztotta volna az útba eső medvebarlangba,
880 14 | útba eső medvebarlangba, az ott kisdedeiket ápoló medvenőknek,
881 14 | annak már útjába esett; s az olajkáros viszont szolgált
882 15 | basához (a békekötés után az erdélyi fejedelemséghez,
883 15 | bekötött könyve; s mikor eljött az ideje, elküldte őt Kézsmárkra
884 15 | Nem ment a fejébe, hogy az ő fiacskájának bajusza legyen
885 15 | fiacskájának bajusza legyen már. Az apjának még nem volt ilyen
886 15 | tulajdonította. Bizonyosan az a hegyvidéki rossz víz okozza
887 15 | professzor bővelkedett; az ő szerei sokkal egyszerűbbek
888 15 | meg, mi a baja. Olyankor az elmosolyodott, megcsókolta
889 15 | elmosolyodott, megcsókolta az anyja orcáját, s azt mondta
890 15 | szólt Sára asszonynak, hogy az iskolával hogyan járt: ahogy
891 15 | hájat vett, s megkente vele az iskola oldalát, hogy azt
892 15 | hogy tégedet kicsaptak az iskolából Kézsmárkon.~–
893 15 | vigasztalva –, akkor sohse búsulj! Az apádat három kollégiumból
894 15 | Te is kapsz még, te is az lehetsz még. Agyon ne búsuld
895 15 | szerelmes magzatját, akinek az arca egy kissé földerült
896 15 | fogyott ki a gyógyszerekből. Az ilyen szomorú képű legényeket
897 15 | nőtlen ember annyi, mint az özvegy ember, s özvegy embernek
898 15 | leányasszony, de biz annak az anyja sem volt szebb, mégis
899 15 | Bálint fiát a kalákába, ahol az ifjak és leányok, szülőik
900 15 | következett a „vánkostánc”, amiben az a szokás, hogy felváltva
901 15 | a szokás, hogy felváltva az ifjak és leányok egy selyemvánkost
902 15 | egy selyemvánkost visznek az elé, akit táncra felkérnek,
903 15 | leány férfinak; hát ekkor is az történt, hogy mikor a fürmenderék
904 15 | vértől, s tudom folytatni az apám mesterségét.~Nagyon
905 15 | a szobát felnyitja, ahol az apja eszközei állnak. Tudniillik
906 15 | és kardok. Mindezek pedig az apa halála óta senki által
907 15 | csepűt, krétát vett, hogy az apja szerszámait fényesre
908 15 | le fogja tenni a remeket, az atyamesternél le is fizette
909 15 | fizette érte már a taksát. Az akolban már készen áll a
910 15 | fejére a taglóval, amíg az ökör leesik, annyi arany
911 15 | a Bálint –, nem ott van az én céhmesterem, ahol azt
912 15 | ezredeskapitány lesz majd az én céhmesterem. Nem a vágóhídon
913 15 | a vágóhídon teszem én le az én remekemet, hanem a csatapiacon.
914 15 | törököt, aki vissza is vág. Az lesz az én mesterségem.~
915 15 | aki vissza is vág. Az lesz az én mesterségem.~Eleinte
916 15 | mikor a Bálint előhordta az apja szerszámait: az ősi
917 15 | előhordta az apja szerszámait: az ősi kardot, puskát, a hosszú,
918 15 | Bálinton semmit. Azt felelte, az apja is volt háborúban,
919 15 | asszony, hogy a szép szó, az anyai rimánkodás mind nem
920 15 | után, ha bút akarsz hozni az én fejemre. Tudom jól az
921 15 | az én fejemre. Tudom jól az egész praktikádat, ne félj!
922 15 | neked testi-lelki barátod. Az vesz rá minden gonoszra.–
923 15 | vesz rá minden gonoszra.– Az biztatott fel, hogy ülj
924 15 | katonának. No, ha teneked az a testi-lelki barátod kedvesebb,
925 15 | barátod kedvesebb, mint az édesanyád, hát eredj vele.
926 15 | rád se ismerek többet, az én fiamnak két keze volt.
927 15 | pedig egy poltrát sem kapsz. Az apád mindenét rám hagyta.~–
928 15 | rá Bálint, s nem is kért az anyjától semmi egyebet,
929 15 | csak a muskátlibokrok közül az ablakábul leskelődött ki
930 16 | nagi hazna vagion annac, ha az idess ania az ew magzatiahoz
931 16 | annac, ha az idess ania az ew magzatiahoz kemeni ziwwel
932 16 | wiseltetic wala es towabba az tewrewkkel walo cheteepatenac
933 16 | tewrewkkel walo cheteepatenac az ew dolga, mellnec elolwasaasa
934 16 | nem hagyjuk olyan könnyen az ellenségnek.~Azért kiadatott
935 16 | egyfelől a nádorispán, másfelől az erdélyi fejedelem által,
936 16 | sürgető parancsolat. Éppen az utolsó táncot járták: a
937 16 | tárogatófújás mellé még az a hivatal is adatott, hogy
938 16 | nyerge elé voltak akasztva. Az ő lova volt a legrosszabb,
939 16 | lesz. Elmondtad nekem, hogy az én szegény Mikhálom boldogtalan,
940 16 | együtt? Ha én elkárhozom, az még nem nagy baj, ámbár
941 16 | baj, ámbár én is szeretném az én lelkem jó apámat újra
942 16 | seregek közepett; „hanem az a gondolat megrémít, hogy
943 16 | gondolat megrémít, hogy ezt az ártatlan teremtést is magammal
944 16 | magammal rántsam oda. Neki az angyalok között van a helye.
945 16 | rábízom a seregek urára az ítélethozást. Ha a csatamezőn
946 16 | csatamezőn fogunk állni, az, aki a szívembe lát, meglátja
947 16 | meglátja benne azt, hogy én az én Mikhálomat, akit már
948 16 | én Mikhálomat, akit már az esküje más feleségévé tett,
949 16 | szeretem, s ha vétek ez az indulat bennem, ott vannak
950 16 | indulat bennem, ott vannak az úr drabantjai, a halál angyalai,
951 16 | fogok kerülgetni, akkor az énnekem azon való bizonyság
952 16 | nem ér, bizony felkeresem az én Mikhálomat.~– Hanem akkor
953 16 | szükség volt, mert amint az úgynevezett „akasztódomb”
954 16 | fürkészik vala, nem egyéb az, mint olyan fénylő matéria,
955 16 | olyan fénylő matéria, melyet az elásott kincs párolog ki
956 16 | vitézt kellett kisegíteni az árokból társainak, akit
957 16 | bolygó tüzek letérítettek az útból. A katonák káromkodtak,
958 16 | fogva úgy meg nem kezdte az éjszakát, hogy a maga rövid
959 16 | fel holnap jó egészségben az én szegény jó anyámat. Amen.”
960 16 | valót kérni a jó Istentől. Az is elég, ha megadatik. Hát
961 16 | káromkodásait, akkor beletemette az arcát a nyeregtakaró bundába,
962 16 | kassai polgárnő, felgyűrve az ingujj a két kövér fehér
963 16 | gonosz fiú, ha már erre az életre adtad magadat, csak
964 16 | asszony osztotta közöttük az elemózsiát bőkezűleg. Meglátta
965 16 | gyönyörködött abban, hogy az anyja két hatalmas kövér
966 16 | Aztán összevissza csókolta az áldott teremtést.~– De mármost
967 16 | huszárság a kompon, csak az utócsapat volt hátra. A
968 16 | elkísérem én fiamat, ha az Óperenciára megy is! Majd
969 16 | házamba lőttek, s hordtam ki az uramnak az ételt a táborba,
970 16 | s hordtam ki az uramnak az ételt a táborba, mikor kinn
971 16 | ahova nekem tetszik. Nekem az országúton a herkópáter
972 16 | herkópáter se parancsol. Menjenek az urak, amerre akarnak; én
973 16 | elhatározá, hogy ő fogja az ellenséget a Tiszán túl
974 16 | ellenséget se láttak sehol: az nyilván át akarta csalogatni
975 16 | engedték neki. A szekereknek az innenső parton kellett maradniok.
976 16 | a maga fiacskáját, mikor az a törökkel tülekedni fog.~–
977 16 | nem megy át a vizen, mert az lehúzza – tromfolá őt le
978 16 | onnan is a hátával nézte az egész ütközetet; pedig férfi
979 16 | elrejtett ellenséggel.~Azért is az öt lovas ellen a magyar
980 16 | Krisztust szidja, a magyar pedig az állára tette a kezét, s
981 16 | állára tette a kezét, s az öt ujját lefelé lógatva
982 16 | a seregét négy csatára, az egyik csatát elküldé az
983 16 | az egyik csatát elküldé az erdő megkerülésére. Amint
984 16 | megkerülésére. Amint ezek az erdő közelébe értek, kiront
985 16 | megfutamodnának, de csak azért, hogy az üldöző törököt a második
986 16 | Itt azonban rábukkannak az elrejtett janicsárokra,
987 16 | Ebben volt a Bálint is, az ő pajtásával, a Simplexszel.
988 16 | hozzá; a jobb kezébe fogta az apja széles görbe kardját,
989 16 | szemközt jövő két lovas közül az egyik albániai páncélos
990 16 | szpáhi, legalábbis aga.~Az albán lovasnak egész teste
991 16 | volt elrejtve, olyan volt az abban, mint a krokodilus,
992 16 | hegyes tőr a homlokán, mint az unicornisnak, s ezen a jámbor
993 16 | fölé a nyavalyás, amire az albán lovas olyat húzott
994 16 | háromélű tőrrel úgy bökte fejbe az albánt, hogy az menten lebukott
995 16 | bökte fejbe az albánt, hogy az menten lebukott a lováról;
996 16 | lováról; de ugyanakkor meg az ő embere, a szpáhi emelé
997 16 | tetejéről Sára asszony, s az ő kiáltása tette-e, vagy
998 16 | foglyul vitte ki magával. Az könyörgött neki, hogy ne
999 16 | hogy elég volt ez mára. Az ütközet befejeződött: halott
1000 16 | uralkodójának, hogy a győzelem az övé volt; az ellenség mind
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2367 |