1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2367
Fezejet
1501 25 | a nagylétai paphoz. S az az ember nem létezik a földön;
1502 25 | fogott a kátránnal együtt. Az is meg fog házasodni nemsokára.
1503 25 | Bártfára, ott én a szépasszonyt az én tulajdon leányomnak adom
1504 25 | beszegődtetem szolgálónak. Az úrfi beszegődik máshová
1505 25 | mondá: „Kolozsvárra.” Mert az is kötelessége a jó barátnak,
1506 25 | boszorkány előtt nem mondani meg az igazat, hogy hol van Bálintnak
1507 25 | a gonosz boszorkánytól, az ne találjon többet reájuk.~–
1508 25 | egyébért találta ki ezt az öltözködési parádét, mint
1509 25 | asszonynak még jobban tetszett az, hogy ilyen egyszerű ruhát
1510 25 | Majd kissárfűvel csinálunk az arcra, homlokra szeplőket,
1511 25 | szeretni, ha rút leszek?~– Fog az téged már szeretni, kincsecském,
1512 25 | le nem kopik, de eltart az félesztendeig is. Azzal
1513 25 | Pirka a Mikhál arcát, hogy az olyan lett, mint egy pulykatojás.
1514 25 | bizony nem törődött az egy cseppet sem a szeplőkkel,
1515 25 | bejöjjön, s meglátta azt az elrútított alakot, azt kérdezé,
1516 25 | kérdezé, hogy hová lett az a szép tündérasszony, aki
1517 25 | szép tündérasszony, aki az imént itt volt?~A Pirka
1518 25 | egy seprőre, s kirepült az ablakon, s ezt a szolgálóját
1519 25 | hagyta itt maga helyett.~Az Ancsa elhitte, s rákiáltott
1520 25 | a dologból; meg hogy ha az Eperjesről hazatérő hóhérlegények
1521 25 | elhistórizálta neki, hogy ő az égő ház közeléből nézte,
1522 25 | hogy kiabált a két asszony az ablakon keresztül segítségért,
1523 25 | házasságlevélben Kalondai Bálint az igazi nevét diktálta fel,
1524 25 | lehetnek.~A Babura Pirka pedig az ideig, amíg ez megtörtént,
1525 25 | annyit tartott meg, amennyi az útra szükséges volt, s azzal
1526 26 | Huszonhatodik fejezet ~(Az aalortzassaag elveezi megeerdemlett
1527 26 | megeerdemlett bevanteteesit, azonban az irgalmassaag segitseegeere
1528 26 | irgalmassaag segitseegeere eerkezic az zanakozaasval, ees megzabaditia
1529 26 | zanakozaasval, ees megzabaditia az zorongattataasbavl.)~Bálint
1530 26 | Bálint e szókkal mutatá be az ő kedves Milkáját Sára asszonynak,
1531 26 | kegyelmed, hogy legyen bár az, akit szeretek, szegény
1532 26 | menyének fogadja: imhol az én kedves hitvestársam.~
1533 26 | fiam, ha ez a személy volt az, akiért te el tudtad hagyni
1534 26 | akiért te el tudtad hagyni az édesanyádat, s inkább szenvedted
1535 26 | éktelen arcát. Mit bánta ő, ha az egész világ rútnak hiszi
1536 26 | ő maga tudta, hogy szép.~Az első napokban mindjárt kipróbálta
1537 26 | menyét, s úgy találta, hogy az tetétül talpig angyal. Engedelmes,
1538 26 | haragot akarta is kifejezni az orcáján (ami ugyan nagyon
1539 26 | neki: olyan gömbölyű volt az arca, hogy nem tudta ötszögletűvé
1540 26 | szereti a szegény teremtés az ő fiát, s milyen boldog
1541 26 | ő fiát, s milyen boldog az ő egyetlen Bálikája ez asszony
1542 26 | hozta Mikhált a házhoz, hogy az volt mindene, ami a rajtavalója
1543 26 | kínnal készült ruhát, hát az csupa nevetség volt rajta.
1544 26 | ebben a ruhában is tetszett az urának!~Volt pedig nagy
1545 26 | legalább előkelő családbeli: az apja főispán a juhok között!”~„
1546 26 | főispán a juhok között!”~„Az mind hagyján, de milyen
1547 26 | asszony a kedves menyét az ismerősöknek; az előkelő
1548 26 | menyét az ismerősöknek; az előkelő polgároknak.~No,
1549 26 | Bálint ablakára, felzörgette az álmábul, s bekiáltott hozzá,
1550 26 | rögtön megindítá a csapatját az ezredeskapitány: nem tekintve
1551 26 | a szent vasárnapot; mert az volt a híre, hogy egy török
1552 26 | egész Nagyidáig felhatolt, s az útba eső falvakat sarcoltatja.
1553 26 | ahogy illett, felvette az új ruháját az ifjú asszony,
1554 26 | felvette az új ruháját az ifjú asszony, ami nagyon
1555 26 | asszony koromban; ez volt az én menyecskeruhám, azóta
1556 26 | rajtam többet.”~Aztán még az aranycsipkés tarajos főkötőjét
1557 26 | milyen szép haja van.~(Ha már az arca olyan rút!)~Így aztán
1558 26 | selyem rajta, mikor végigment az utcán.~A Mikhál pedig egészen
1559 26 | megszereté.~De nem soká tartott az ő boldogsága, csak addig,
1560 26 | benne isteni tiszteletet.~Az első padsorban volt az előkelő
1561 26 | Az első padsorban volt az előkelő polgárnők helye,
1562 26 | Mikhál is utána akart menni, az előtt visszaült a helyére;
1563 26 | felindulva mondá neki:~– Ő az én Bálint fiamnak a felesége.~
1564 26 | Mikhál sírva fakadt.~Nem az keseríté meg, ami saját
1565 26 | ifjúasszony? Jöjjön ide az én padomba; ott van elég
1566 26 | Homonnai Izabella grófné, az ezredeskapitánynak, kassai
1567 26 | hadparancsnoknak a felesége, akit az nemrég vett nőül, ahogy
1568 26 | ahogy említettük.~Ezzel az egész asszonyi cőtus kegyetlenül
1569 26 | Mindenhatóhoz azért, hogy az ő kedves Bálintját oltalmazza
1570 26 | volt.~S mikor vége volt az isteni tiszteletnek, a grófné
1571 27 | mvtatwa, mell erews hatalom az azzonoc akaratia ez wilaagon
1572 27 | giorsasagval megtvdia forditani az feerfiac altal rendeltetett
1573 27 | vármegyébe; verje mármost az is tovább!~Bálint épkézláb
1574 27 | Bálint épkézláb lovagolt be az udvarra, s volt a Milkának
1575 27 | zsengéjét mégis átengedte az ő napának.~– No, hát vágtál-e
1576 27 | padba? A jó Homonnai grófné. Az ám, oda ültette maga mellé
1577 27 | előtte állna a grófné.~– Az Isten áldja meg érte! Megköszöntétek-e
1578 27 | más ruhát váltani, amidőn az ezredeskapitánytól egy hintó
1579 27 | s egy hajdú jött azzal az izenettel, hogy a gróf és
1580 27 | szobája ajtajában várta az érkezőket, s nagyon szívesen
1581 27 | közül, azalatt kegyelmednek az ura meg az én férjemet szabadította
1582 27 | kegyelmednek az ura meg az én férjemet szabadította
1583 27 | ugye?~– Nem hallottam. Az én férjem nem dicsekszik
1584 27 | Bálint pedig csak köznemes és az ő csapatjában káplár, kezét
1585 27 | társaságba jutva elő fogja venni az otthon megszokott finom
1586 27 | Bizony, török foglya volna az én férjemuram – monda a
1587 27 | más nem érhette utol, mint az ő gyors paripája. El is
1588 27 | Kalondai uram észrevette az ezredeskapitánya veszedelmét,
1589 27 | tizedjével utánarugaszkodott az elfogóinak. Mikor aztán
1590 27 | fogva a férjemuramat, akkor az egyik nekimérte a nyakának
1591 27 | töröknek a fejét. Így menté meg az én uramnak az életét és
1592 27 | menté meg az én uramnak az életét és szabadságát. Íme,
1593 27 | dörzsölése most is meglátszik az uram nyakán, s a pányvát
1594 27 | őkegyelmének a foglyok és az elvett paripák közül, s
1595 27 | jámbor, közrendű ember, hogy az anyámnak segítsen a házimunkában,
1596 27 | úgy adasson jobb lovat az én pajtásom, az ezredtrombitás,
1597 27 | jobb lovat az én pajtásom, az ezredtrombitás, Simplex
1598 27 | megköszönöm. Nem nekem való rang az, ki a katonai tudományt
1599 27 | anyámnak minden kívánsága az, hogy valahára venném le
1600 27 | kilépést, s hogy mehetnék az anyám kívánsága szerint
1601 27 | pedig kifelejtett kegyelmed az argumentumai közül; azt,
1602 27 | mellett enyelegni, mint az ellenség után szaladni!”
1603 27 | Meglesz! – hagyá helyben az ezredeskapitány.~– Jaj,
1604 27 | megfelelni. – Féltem én az uramat nagyon ettől a hivataltól.
1605 27 | tudatlan. Nem sokat vett be az iskolában. Ki is marasztották
1606 27 | felelne meg mindezeknek az én szegény jámbor uram?
1607 27 | fogják tudtul adni, mert az nem állná meg, hogy a fél
1608 27 | megengedte Milkának, hogy az ő udvarába feljárjon, s
1609 27 | udvarába feljárjon, s ott az ő szakácsától konyhaművészetet,
1610 27 | nagy lőn Sára asszonynak az elcsodálkozása, mikor a
1611 27 | hogy bámulni kellett rajta.~Az meg aztán egészen megnyerte
1612 28 | mennec weegbenn, ugi hogi az emberec alig ewsmernec immaaron
1613 28 | immaaron magvc magvkra iss. Az Mikhal pedig raagalmaztatic
1614 28 | raagalmaztatic wala, holott ebben az egiben weetkes nem wolna.)~
1615 28 | gyors felfogáson, mellyel az ő tudományos tanításait
1616 28 | hallásra.~– Lángesze van annak az asszonynak! – magasztalá
1617 28 | hic, haec, hoc”-ot. Talán az érett ésszel párosult akarat
1618 28 | akarat is sokat segített az elméjén.~Egypár hónap alatt
1619 28 | alatt annyira ment, hogy az ezredes által eléje tett
1620 28 | mindnyájuknak nagy öröme telt az előmenetelben.~– Ejh, mily
1621 28 | Lajosunk édesanyja szerzett, az én arcom attól ilyen finom
1622 28 | mondta, hogy elébb megkérdi az urától, hogy kívánja-e,
1623 28 | kívánja-e, hogy a szeplők az arcáról elmúljanak, mert
1624 28 | arcáról elmúljanak, mert az őtet ezekkel együtt szerette
1625 28 | dolgot, vajon nem veendi-e az kacérságnak a menyétől arcának
1626 28 | grófnének mosdani tisztesség, az a Milkára nézve is becsület.~
1627 28 | nézve is becsület.~Annak az arcáról pedig természetesen
1628 28 | királyné vizével való mosdásra az elrútító szeplők, amik csak
1629 28 | elrútító szeplők, amik csak az euphorbia nedvével voltak
1630 28 | kezdé visszanyeregetni azt az ő imádott eszményképét,
1631 28 | megnyugodni ebben a változásban az asszonyi nyelvek.~Mivelhogy
1632 28 | Mivelhogy Kassán abban az időben (most bizonyosan
1633 28 | hét évben kiütő pestistől az asszonyi arcoknak mind valami
1634 28 | liliom, mint a többieké, s az sem áll többé, amit ugyanazon
1635 28 | Zipperlein”.)~Hát amint az asszonyok a legközelebbi
1636 28 | őmellette ülve vett részt az isteni tiszteletben, szerfelett
1637 28 | kijövet, s elhatározák, hogy az esetet feljelentik a nagytiszteletű
1638 28 | jár a templomba, akinek az ábrázatja keresztyénellenes
1639 28 | pirosra, ami nagy gyalázat az egész eklézsiára nézve.~
1640 28 | volt azon időkben, hogy az ifjú személyek, legények,
1641 28 | hajadonok, de legkivált az idegen földről beszármazott
1642 28 | médiumra kiszólíttattak, s ott az Úr asztala előtt a nagytiszteletű
1643 28 | alaptételeiben, s feleletet adjanak az egész hitközség élő hallatára,
1644 28 | hitsorsosok, nehogy másnap az úrvacsorája osztásakor olyanoknak
1645 28 | akik azt sem tudják, hogy az mire való, vagy akik arra
1646 28 | délután a nagytiszteletű úr az asztal elé hívott, Kalondai
1647 28 | nagytiszteletű úr, ahelyett hogy az Istenség szentháromságának
1648 28 | pogányok módjára, abból az ábrázatból; amelyet számukra
1649 28 | akkor mért cselekeszed az ellenkezőt?~– Az én arcom
1650 28 | cselekeszed az ellenkezőt?~– Az én arcom olyan, amilyennek
1651 28 | nagytiszteletű úr intésére az egyházfi egy nagy ezüst
1652 28 | Milka készséggel megmosá az arcát a medencében. És oly
1653 28 | törülköző kendőt nyújta az asszonynak, amellyel az
1654 28 | az asszonynak, amellyel az nedves arcát körös-körül
1655 28 | ellenben még pirosabb lett az arca, a dörzsöléstől.~A
1656 28 | kérdezé:~– S hogyan támadhat az, hogy egykor szeplőkkel
1657 28 | egykor szeplőkkel volt tele az arcod, most pedig nincsenek
1658 28 | nagytiszteletű úr, s lecsapva az asztalra a katekizáló könyvet,
1659 28 | Fürmenderné asszonyom, mint akinek az orra vére eleredt, osont
1660 28 | Csaknem belefelejtette magát az examinálásba. Mindig nehezebb
1661 28 | kérdéseket igyekezett feltenni az asszonyszemélynek, amikre
1662 28 | asszonyszemélynek, amikre az folyvást ékesen és helyesen
1663 28 | tudósok, mint egy káplán. Az esperes végre megdicséré
1664 28 | megszégyenítésére volt szánva, végződött az ő felmagasztalásával s az
1665 28 | az ő felmagasztalásával s az ő rágalmazóinak megszégyenülésével,
1666 28 | kettőt Istentől nyerte is az asszony, de a balsors körülményei
1667 29 | devhews harag lakozic wala az Balint ziweebenn, ha az
1668 29 | az Balint ziweebenn, ha az ew hitwews taasaat baantiaac
1669 29 | eset után dühös lett, mint az oroszlán, s ha valakivel
1670 29 | valakit, akit megverjek, az Isten áldjon meg!~– Szívesen
1671 29 | fürmenderék Nácija. Annak az anyja sértett meg, most
1672 29 | meg, most verekedjék meg az anyja gorombaságáért a fia.~–
1673 29 | szolgáltatja; s azzal kiadta neki az írott engedelmet Kassa város
1674 29 | város trombitását (mert az nem illett, hogy ő maga
1675 29 | de különben is ez levén az illendőség, megfúvatta a
1676 29 | aztán elkiáltá a kihívást az egész utcai sokaság hallatára.~–
1677 29 | igaz legény vagy, s nem az anyádasszony katonája.~Erre
1678 29 | hangzott a statutum, hogy az ilyen legénykedő párviadaloknak
1679 29 | kifejezni a bölcs tanács, hogy az egész párviadalt nem tekinti
1680 29 | torzsalkodjanak. Aminthogy rendesen az ilyen párviadal után szoktak
1681 29 | ilyen párviadal után szoktak az egymást jól elpáholt legények
1682 29 | volna.~Hasonló gyalázat volt az is, ha a kihívott a tornahelyen
1683 29 | reggeltől estig hiába várta az egész fiatalság meg a rend
1684 29 | nem lehetett hinni, hogy az ellenfél megjelenjen, sem
1685 29 | gyávaságát meg szokták torolni.~Az ilyen gúnykiáltásra pedig
1686 29 | úgy összeröffent rendesen az egész fiatalság, hogy aki
1687 29 | eljött lóháton, megnézni az összecsapást.~Csakugyan
1688 29 | ott is sebhető része van az embernek.~Mikor aztán helyeikre
1689 29 | közepén találta meglökni az Ignácot, ami annak elég
1690 29 | miatt, s ki lévén a ruhái az anyja által tömve lószőrrel
1691 29 | be lett volna rekesztve az egész fejezet a mendemondák
1692 29 | statutumokat, s futott fel velük az ezredeskapitányhoz, és az
1693 29 | az ezredeskapitányhoz, és az előtt felolvasott egy paragrafust,
1694 29 | egyetértve, Kassa városát az ellenség kezére akarta játszani,
1695 29 | Sára asszony megéré azt az időt, hogy az ő fiának a
1696 29 | megéré azt az időt, hogy az ő fiának a felesége, a bártfai
1697 29 | szolgálóleány, odaült a templomban az első padnak az első helyére,
1698 29 | templomban az első padnak az első helyére, melyet a fürmenderné
1699 29 | többé elfoglalni, megizenvén az esperesnek, hogy ezentúl
1700 30 | fejezet ~(Meghlaatia leezen az kegiess olwaso, hogi ambaator
1701 30 | giewniezewrevseegess dolog az testi zeepseeg; azonbann
1702 30 | wezedelmeknec wernzeiben sokakat az belevízen.)~Ez időtől fogva
1703 30 | Bálint, hivatala folytán, az ezredeskapitány házánál;
1704 30 | városházánál is nagy vala az ő becsületi.~Mert veszedelmes
1705 30 | akkoriban ez ország felett. Az olyan három úr közé szorult
1706 30 | kassaiak nem várták, míg az anglusok meetinget fognak
1707 30 | fogták a kardot, s ütötték az ő fejedelmök fejedelmének
1708 30 | akárhányszor egy társaságban az ő ellenségeikkel, az osztrák
1709 30 | társaságban az ő ellenségeikkel, az osztrák császár magyar királyságához
1710 30 | melyik a jó barát, melyik az ellenség. Kinek kell ígérni,
1711 30 | szerétszámát nem tudta az ember a pereputtyának. Homonnai
1712 30 | akkora helyet elfoglalt, hogy az alig tudta magát a vendége
1713 30 | csekély becsülete volt előtte az asszonyoknak.~Azt hitte,
1714 30 | lehessen venni, csakhogy az egyik drágábban tartja magát,
1715 30 | ellenállt volna, lett légyen az bárminő fiatal és szép,
1716 30 | udvarlóval, és mindent elmondott az urának.~Egyszer nagy dáridót
1717 30 | Bizony legszebb volt akkor is az egész társaságban a szép
1718 30 | utánacsinálni senki, akivel az vele nem született; gyönyörű
1719 30 | s egyszerre lángot vet az egész pudvás fa!~Nem is
1720 30 | sarkával quasi véletlenül.~Az asztalnál annyira kitünteté
1721 30 | szerelmes Zurdoki, hogy az egész asszonyi gyülekezet
1722 30 | esze van!~Mikor asztal után az eddigi andalgó nóták és
1723 30 | kivonultak a táncterembe.~Az akkori magyar táncok nem
1724 30 | falusi lagzikban járták. Az úri mulatságokon minden
1725 30 | mostani táncok, amiknél az a szisztéma, hogy az ember
1726 30 | amiknél az a szisztéma, hogy az ember hogyan kaszálhassa
1727 30 | csináljon szélmalmot. Jó volt az a régi „lassan járj” világban.~
1728 30 | nyitotta meg a táncot.~És aztán az egész tánc alatt azon törte
1729 30 | egyszer aztán a tilalmasban az orrára koppintottak.~Ami
1730 30 | intézkedések közé tartozott az is, hogy a lovas posta által
1731 30 | aztán átadta a tartalmukat az ezredeskapitánynak, aki
1732 30 | ilyenformán ellenőrizhette, hogy az elöljárók a háta mögött
1733 30 | kegyelmetek eszéhez való az.~Csakugyan furfangos egy
1734 30 | furfangos egy epistola is volt az. Először is úgy összevissza
1735 30 | mindjárt első látásra tudhatta az ember, hogy az cryptographia:
1736 30 | tudhatta az ember, hogy az cryptographia: titkosírás.~
1737 30 | avatva e titokba, s minthogy az akkori idők titkosírása
1738 30 | közlött kulcs segélyével az egész levelet könnyűszerrel
1739 30 | Hasonlított a némethez; de mégsem az volt. Ismét Mikhálhoz kellett
1740 30 | kibonyolított talánnyal sietett az ezredeskapitányhoz.~Hej
1741 30 | Zurdoki.~– Még ma talán az; de holnap már nem az. Tehát
1742 30 | talán az; de holnap már nem az. Tehát II. György nem érve
1743 30 | alkudozik, jutalmul kérve az egész lengyel királyságot,
1744 30 | lengyel királyságot, s hogy az osztrák császár helybenhagyását
1745 30 | megnyerje, odakínálgatja neki az öt tiszáninneni magyar vármegyét.~–
1746 30 | más, mint a várnagyom?~– Az a mészároslegény? Az a kicsapott
1747 30 | Az a mészároslegény? Az a kicsapott diák?~Azonban
1748 30 | hogy tiszta bolondság lesz az erdélyi fejedelemtől a lengyeleket
1749 30 | más ország dolgába. Csak az eddigi ellenségeinktől győzzük
1750 30 | fog beleegyezni, s majd az lesz a vége, hogy Rakóczi
1751 30 | hogy Rakóczi György odaadja az öt vármegyét is; mégsem
1752 30 | visszapattogott, hogy ki meri az ő titkos leveleit elolvasgatni,
1753 30 | valamit mondania rá, amiben az epéjét kiöntse. Felfújta
1754 30 | miféle ördöngös könyv lehet az. Alig várta, hogy a hajdú
1755 30 | maroken táblájú kötés volt az, melyet midőn szétnyitott
1756 31 | ewssi kewzmondaas, hogi az howaa az********** maga
1757 31 | kewzmondaas, hogi az howaa az********** maga nem mehet,
1758 31 | oda ween azzont kevld. Az mi pedig chac az gonoz azzoniokra
1759 31 | kevld. Az mi pedig chac az gonoz azzoniokra eertetendew;
1760 31 | istenfeelew eeletet eelmec ees az emberekwel ioot chelekeznec.)~
1761 31 | kassai főbíró megnyálazza az ujját, s letörli azt a pergamenről.
1762 31 | fürmendernétől, aki azt neki az első emlékezetes tánc után
1763 31 | útján kelt össze – és hogy az első időkben, amidőn ide
1764 31 | időkben, amidőn ide került, az orcája ocsmány volt a nagy
1765 31 | később csodamódra eltűntek az arcáról. Ő azt vallá, hogy
1766 31 | nyár is, s csak nem lett az ő arca többé szeplős.~Ebből
1767 31 | többé szeplős.~Ebből Zurdoki az ő furfangos eszével kiokoskodhatá,
1768 31 | mesterségesen kendőzve, akkor azok az elrútító szeplők voltak
1769 31 | fáradságot, elmenni Bártfára: ott az anyakönyvből kikerestetni
1770 31 | hogy miféle asszony volt az, aki a leányt ide elszegődtette.~
1771 31 | ő gyújtotta fel, s hogy az a két összeégett koponya,
1772 31 | zsibvásárra honnan kerültek az ő kastélyából azok a pompás
1773 31 | a Babura Pirka.~Azokban az időkben, minthogy üldözték
1774 31 | özvegyek is, és olyanok, akik az uraikkal nem éltek, fejükbe
1775 31 | büszkeséget találtak abban, hogy az emberek őtőlük félnek, hogy
1776 31 | veszedelmének kitenni ezért az oktalan fennhéjazásért.
1777 31 | azzal volt megterhelve, az ördögök társaságában, a
1778 31 | megtörtént dolgot. – És aztán az ilyen kuruzslónőhöz, ki
1779 31 | feltalálják.~Így volt tudomása az Ancsának folyvást a Babura
1780 31 | Pirka hollétéről, bárha az nem találta is tanácsosnak
1781 31 | pénzben tartott; aztán eladta az ékszereket; végre a cifra
1782 31 | bizonyságlevelet, hogy ő az udvartartásához való személy,
1783 31 | kézsmárki tanárok, amért őt az iskolából kicsapták, de
1784 31 | őmellette a főbíróságra. – Hisz az apja is abban a hivatalban
1785 31 | a hivatalban áldozta föl az ő életét; ő pedig sokkal
1786 31 | sokkal alkalmatosabb még az apjánál is.~Az is sokat
1787 31 | alkalmatosabb még az apjánál is.~Az is sokat tett pedig, hogy
1788 31 | polgármesteri tisztségre pedig az eddigi fürmendert, Zwirina
1789 31 | fürmendernek a Zwirina Ignácot, az utóbbinak a fiát, így aztán
1790 31 | csakugyan a temetőbe vitt ki az út, s az az utca vastagon
1791 31 | temetőbe vitt ki az út, s az az utca vastagon be volt
1792 31 | temetőbe vitt ki az út, s az az utca vastagon be volt hintve
1793 31 | csizmadia a kaptát, a szabó az ollót, a kőműves a vakolót,
1794 31 | vakolót, a rézöntő a mozsarat, az ács a bárdot, az asztalos
1795 31 | mozsarat, az ács a bárdot, az asztalos a gyalut, csak
1796 31 | asztalos a gyalut, csak az orgonacsinálóknak volt megengedve
1797 31 | a temetőbe is bevonult; az is be volt terítve szalmával,
1798 31 | valamint minden háznak az ablaka és ajtaja zárva tartozott
1799 31 | lement a választópolgárok elé az udvarra, s átvette a tizennyolc
1800 31 | megfútták a tárogatókat, az öreg dobot a székesegyház
1801 31 | pillanat alatt felseperték az utcákról, s helyébe frissen
1802 31 | polgárkatonasággal, középen a mennyezet az új főbíróval, sorba járni
1803 31 | szerint tisztelni fogja az új tanácsfő. Ott magyar,
1804 31 | fel hozzám ebédre.”~Mert az volt a jó szokás hogy a
1805 31 | megválasztott bíró aztán az ünnepélyesség végeztével
1806 31 | ünnepélyesség végeztével az egész tanácsot megvendégelte,
1807 31 | méltatá.~Hátravolt pedig még az asszonyok dolga; akiknek
1808 31 | népséget kellett ellátni az udvaron felállított tágas
1809 31 | között első hely illeté az ezredeskapitányt és szép
1810 31 | hosszú sorban cammogtak végig az utcán, a maguk rongyaiban;
1811 31 | fazekába annyi sert, amennyit az befogadott.~A koldusok után
1812 31 | mindegyiknek szívesen viszonzá az üdvözlését, s ha jött olyan
1813 31 | válaszolá a „mindörökké ámen”-t. Az eltávozók hálálkodva mondták
1814 31 | esztendeig tartsa meg Isten az életét!”~Egyszer a koldusasszonyok
1815 31 | fekete szemével majd felfalta az előtte álló asszonyt.~Mikor
1816 31 | álló asszonyt.~Mikor ez az alak odaért a szép Mikhál
1817 31 | senki; nem is törődtek vele.~Az asszonyok összeszaladtak
1818 31 | pirongatják ilyenkor a férjet. S az úgy tesz, mintha pironkodnék
1819 31 | kell miatta megijedni: ott az asszonyok, majd lefektetik. –
1820 31 | Nem kell erőltetni, hogy az asztalhoz üljön. Azért nagyot
1821 31 | fognak inni – és őszintéket – az egészségére s boldog felgyógyulására.~
1822 31 | csak egy kis pihenés kell az asszonykának. Ittak a hazáért,
1823 31 | hazáért, a városért, sorba az úri vendégekért; az új főbírót
1824 31 | sorba az úri vendégekért; az új főbírót annyian felköszönték,
1825 31 | így szólva Bálintról:~– Az Isten éltesse azt a férfit,
1826 31 | poharát felemelte, s ezt az áldomást mondá:~– Tartsa
1827 31 | áldomást mondá:~– Tartsa meg az Isten azt az én barátomat,
1828 31 | Tartsa meg az Isten azt az én barátomat, aki velem
1829 31 | barátomat, aki velem megosztotta az élet minden nyomorúságát,
1830 31 | élet minden nyomorúságát, az én jó Simplex bajtársamat!~
1831 31 | jó Simplex bajtársamat!~S az ezredeskapitány koccintott
1832 31 | fintorgatta is egy kissé az orrát; de legtöbben nagyra
1833 31 | közepett sem feledkezett meg az alacsony sorsban maradt
1834 31 | Mindenféle mámor küzdött az agyában. El volt telve e
1835 31 | diadalnap dicsőségétől. Ilyenkor az ember lehetetlennek hiszi
1836 31 | ragyogó orcával lépett oda az ágyhoz, melyen a szép Mikhál
1837 31 | melyen a szép Mikhál feküdt.~Az pedig rémülettől kikelt
1838 31 | magához, fülébe súgá, ami az iszonyattól sikoltásképp
1839 32 | megtadivc, hogi nem tanaachoss az †††-t megfogni; mert ha
1840 32 | megrvg.)~– Hátha nem ő volt az?~– Ő volt. Rám nézett. Hozzám
1841 32 | megvédelmezni?~– Nincs! Ha az egész világ ellen van is
1842 32 | álmai voltak: felugrott az ágyábul, s el akart szaladni
1843 32 | kikémlelt a zárt ablakon az utcára; de egész nap nem
1844 32 | már azt kezdte hinni, hogy az csakugyan nem volt egyéb,
1845 32 | hirtelen bevitte magával az oldalszobába.~Itt aztán
1846 32 | felőlem sokat? Emlegettél az uraddal? Vajon hol járhat
1847 32 | beszélhetünk sokat, mert az anyám észreveszi.~– Ah!
1848 32 | városházára, s ott végzi az ügyesbajos dolgokat. Az
1849 32 | az ügyesbajos dolgokat. Az öregasszony ugyanakkor lefekszik
1850 32 | délután, amikor kettőt üt az óra. Aztán majd mondok neked
1851 32 | érte?~Nem szólt senkinek az adott találkozásról, még
1852 32 | volt a székben, melynek az utcára nyíló belső rácsajtaja
1853 32 | lassan behúzta maga után az ajót, hogy ne nyikorogjon.
1854 32 | Nemhiába bomlik úgy utánad az a szerelmes Zurdoki.~– Zurdoki!~–
1855 32 | szerelmes Zurdoki.~– Zurdoki!~– Az hát! Bizony nem is a magam
1856 32 | Kassa városába, keresd fel az én gyönyörűséges virágszálomat,
1857 32 | bogláros övet, kösse fel az emlékemre, hadd legyen tőle
1858 32 | hadd legyen tőle még szebb…~Az öv úri asszonynak való volt,
1859 32 | szépséged.~– Nekem nem kellenek az ő ajándékai!~– Hát ki beszél
1860 32 | Amit szép asszony kap, az sohasem ajándék. Ha valaki
1861 32 | férfi sohasem fertelmes, s az ördög sohasem vén. Ha rútnak
1862 32 | szeretek.~– Kettő is van; az a nagy baj! S az egyiket
1863 32 | is van; az a nagy baj! S az egyiket nem szereted. Az
1864 32 | az egyiket nem szereted. Az egyiket már megcsaltad.
1865 32 | kastélyban ott lovagol a kakason az első, az igazi férjed; akit
1866 32 | lovagol a kakason az első, az igazi férjed; akit elhagytál
1867 32 | gondolod, meg lehet ezen az úton állni, aki egyszer
1868 32 | tenni? Neked akarom adni az egész világot! Azt akarom,
1869 32 | hogy tudd meg, mi volt azon az almafán, miről Éva anyánk
1870 32 | te rózsás ujjad hozzaér: az arannyá válik. Ha azt teszed,
1871 32 | megbecstelenítő ajánlatért, az ördögi rossz szándékért,
1872 32 | eszme megfogamzott lelkében, az volt, hogy az agyonütött
1873 32 | lelkében, az volt, hogy az agyonütött kerítőné örökre
1874 32 | Mikhálnak. – Nem asszony az, aki meg hagyja fogni magát.
1875 32 | egyszerre. Megteszi azt az urával, hogy mikor legjobban
1876 32 | bízd magadat énrám. Ahogy az eddigi titkoknak nem jött
1877 32 | jött még nyomára senki, az ezután valókra sem fog rátalálni
1878 32 | is jöjjön el hozzá ebben az órában erre a helyre.~–
1879 32 | helyre.~– Aztán majd ha eljön az ideje – monda neki bizalmasan –,
1880 32 | a hátán, sőt inkább hogy az igen nagy utat tett érte
1881 32 | szobájába, s levetette magát az ágyára, és sírt keservesen.~
1882 32 | aztán eldugta a szekrénybe az egész fehér hímzést, hogy
1883 32 | ne rontsa vele a szemeit. Az urának pedig, mikor hazajött,
1884 32 | Mikhál szobájából, amik ott az ablak hídján mázos cserepekben
1885 32 | mázos cserepekben álltak. Az urának ma is azt hazudta
1886 32 | és Bálint mentek ezúttal az Isten házába.~Azalatt pedig
1887 32 | Szeretsz-e még, gyémántom?” De az ujjai valami olyan átkozott
1888 32 | akinek a szeméhez ért vele, az egy napra megvakult tőle.~
1889 32 | napon át rendesen abban az órában, amikor ő el szokott
1890 32 | huzamosabb idő múlva jött ki.~„Az én menyem meg van rontva –
1891 32 | tudta, mi baja.~*~Eközben az országos dolgok gyors fejlődésnek
1892 32 | részére hódítsa, odaengedte az egész Tiszán inneni birodalomrészét:
1893 32 | hajtotta; a császár elvette az ajánlott vármegyéket és
1894 32 | De mikor elment, rábízta az anyjára, hogy úgy őrizze
1895 32 | hogy úgy őrizze azalatt az ő kedves Mikhálját, mint
1896 32 | friss hideg lég megcsípi az orcáit, talán újra kivirulnak
1897 32 | talán újra kivirulnak rajtuk az eltűnt rózsák.~Mikhálnak
1898 32 | hogy mikor nincs itthon az asszonynak a férje.~A szép
1899 32 | minden erejét, hogy amikor az a gonosz asszony eljön,
1900 32 | engedelmeskednie kellett, amit az parancsolt: mennie, hová
1901 32 | parancsolt: mennie, hová az hítta.~Még a haragját is
1902 32 | megseprőznek. Tudom én azt. De az ördög nem hagyja a lyányát.
1903 32 | mikor bejön Kassa városába az eperjesi kapun, ne mankóval
1904 32 | selyemruhát ismerte meg rajta, ami az övé volt hajdan, amire a
1905 32 | korcsmákban rajta maradt valakinek az öt ujja, meg a sarka helye;
1906 32 | ezzel egy kicsit bedörzsölöm az arcodat, olyan lesz az,
1907 32 | bedörzsölöm az arcodat, olyan lesz az, mint a rózsa.~– Az én arcomat
1908 32 | lesz az, mint a rózsa.~– Az én arcomat ki akarj a festeni! –
1909 32 | való ez, hogy akinek sápadt az arca, piros legyen tőle.
1910 32 | Akkor szeplősre, rútra. Ha az akkori szeretődnek úgy tetszett.
1911 32 | itt vár a városon kívül az eperjesi csárdánál; öt mokány
1912 32 | szánkója elé. Odáig velem jössz az én szánomon.~– Én?~– Ne
1913 32 | nincs itthon a férjed.~– Az Isten irgalmára, bocsásson
1914 32 | innen.~– Ne emlegesd azt az urat, mert megbántod vele
1915 32 | urat, mert megbántod vele az ördögöt, annak a barátságára
1916 32 | Lengyelországba a fejedelem után; az mindenüvé magával fog vinni,
1917 32 | azt hazudhatod neki, hogy az apádat látogatni voltál,
1918 32 | ismeretségünk van egymás között! Az lesz a szép!~– Könyörüljön
1919 32 | egyszer nekem adtad magadat, az enyim vagy, s ha az enyim
1920 32 | magadat, az enyim vagy, s ha az enyim vagy, az ördögé vagy.
1921 32 | vagy, s ha az enyim vagy, az ördögé vagy. Nos, jer velem!~
1922 32 | ne aludjék.~Egyszer csak az jutott eszébe, hogy megnézze
1923 32 | vezetett ki a folyosóra, az most nem volt bezárva. Az
1924 32 | az most nem volt bezárva. Az ifjú asszonynak ezen keresztül
1925 32 | a Babura Pirka lehajolt az elájult asszonyhoz, s annak
1926 32 | felszakítá Sára asszony az ajtót, s berohant rajta.~–
1927 32 | körmét csapásra emelve, mint az a rablómadár.~De nem használt
1928 32 | rablómadár.~De nem használt neki az a tíz köröm semmit, ha mindjárt
1929 32 | kérte volna is kölcsön, az ellen a megrohanás ellen,
1930 32 | szakasztott. Megkapta őt az a két vasmarok olyan erővel,
1931 32 | S ahogy én megharaplak, az rosszabb a veszett kutyáénál.
1932 32 | kutyáénál. Mert attól meggebed az egész famíliád! Magammal
1933 32 | elkékült, szemei kidülledtek az üregeikből, közel volt hozzá,
1934 32 | bizonyára nagy jót tett volna az egész családjával, s megbocsátotta
1935 32 | addig a kezei közül, amíg az a pokolnak nem adja tarkabarka
1936 32 | Bosszút állok én ezért az egész házatokon!”~Mikhál
1937 33 | pvblica privatis rpaecedvnt”, az az: az nilwaanwaloo dolgoc
1938 33 | privatis rpaecedvnt”, az az: az nilwaanwaloo dolgoc
1939 33 | privatis rpaecedvnt”, az az: az nilwaanwaloo dolgoc elewbb
1940 33 | elinteeztetendewk, hogi sem mint az magaanos tenniwalooc.)~Mikor
1941 33 | tenniwalooc.)~Mikor eljött az idő, hogy Kalondai Bálint
1942 33 | szánokat.~Jól benn volt már az idő a farsangban, mikor
1943 33 | Aminthogy a postakocsis maga is az egész úton szebbnél szebb
1944 33 | trombitálni a bakon, ha az utazók érdemesek voltak
1945 33 | lovam, siess haza,~Beteg az asszonyod maga.”~Gondolta,
1946 33 | Bálint, de nem fogadta meg az intést; azt mondta a kocsisnak,
1947 33 | Nem voltam még – felelt az. – „Publica praecedunt privatis.”~–
1948 33 | rossz hírre mennék haza, s az vagy elvenne valamit a lelkierőmből,
1949 33 | mindjárt, mihelyt előadta az országos dolgok állását
1950 33 | állását ez idő szerint.~Az erdélyi nagyfejedelem, hogy
1951 33 | Rákóczi Györgyre, amiért az ő engedelme nélkül háborút
1952 33 | helyébe Barcsaynak adta az athnámával a fejedelmi botot,
1953 33 | felkerekedve, rontson rajta az engedetlen vazalluson.~Most
1954 33 | aminek a legelső következése az, hogy az eddigi fejedelmi
1955 33 | legelső következése az, hogy az eddigi fejedelmi hadak a
1956 33 | beköltöznek a városba.~Ez az egyik keserű falat.~A másik
1957 33 | keserű falat.~A másik pedig az, hogy ha nem tetszik a német
1958 33 | részére, s behívhatja védelmül az egri basát.~Lehet választani
1959 33 | drága a jó tanács.~Itt volt az a kő, amit egy bolond beledobott
1960 33 | viharossá vált. Kalondai Bálint az elnöki széken alig tudta
1961 33 | közöttük; s ha kifogyott az egyik a hitetlen pogányok
1962 33 | egyik sem akart engedni.~Az elnök csak hallgatott.~Végre
1963 33 | rektor hozzá fordult, s kérte az ő véleményét.~– Ha kívánják,
1964 33 | akkor én kimondom, hogy sem az egyik, sem a másik véleményhez
1965 33 | nem hajlok. Jog szerint az átengedés Ferdinándnak nem
1966 33 | rendelkezni; mert ezzel csak az ország rendei parancsolhatnak.
1967 33 | parancsolhatnak. Így Rákóczit is csak az erdélyi rendek tehetik le,
1968 33 | csak őt választhatják meg. Az én hitem tehát az, hogy
1969 33 | választhatják meg. Az én hitem tehát az, hogy ide sem a vallon lovasok,
1970 33 | aranyozott kulcsait, s odadobá az asztalra, kimondva, hogy
1971 33 | azzal ő is végigfektette az asztalon azt az aranyozott
1972 33 | végigfektette az asztalon azt az aranyozott gombú spanyolnád
1973 33 | valóban jó angyala volt az, aki azt súgta neki, hogy
1974 33 | barátai úgy, mint ellenségei (az utóbbiak még jobban), könyörögtek,
1975 33 | e nehéz napjaiban: hisz az ő bölcsessége oly magasan
1976 33 | nélkül a városban felbomlik az egyetértés; éppen ilyen
1977 33 | válságos időkben van szükség az olyan erős lélekre, melynek
1978 33 | oldalát is megtámadták: hogy az gyávaság, megfutni éppen
1979 33 | a fiskálisok előhordták az aktákat, amikben a szenátus
1980 33 | a szenátus meghozta már az ítéletet, s csak a főbíró
1981 33 | végett, volt egy halálítélet. Az első halálítélet, melyet
1982 33 | kérdezte, mit vétett ez az ember.~„Megölte a feleségét…”~
1983 33 | jöjjön igazságot tenni!~Az kínos találkozás lesz, mikor
1984 33 | egymás elé fognak lépni: az egyik mint nyomorult bűnösök
1985 33 | nézni?~Nem akart megnyugodni az elfordíthatlanban; azt kivánta,
1986 33 | védelmét hallotta volna.~Az előadó kunrektor aztán felolvasá
1987 33 | mészárosmester volt; éjjel az őrjáratból részeg fővel
1988 33 | kardot rántott, s hozzávágott az asszonyhoz. Csak a kardlappal
1989 33 | kardlappal akart ráütni; de az ördög megtaszította a kezét,
1990 33 | a kard hegye úgy találta az asszonyt, hogy meghalt bele.
1991 33 | igázni, jogot fognak keresni az előrement példában arra,
1992 33 | keze, amíg aláírta a nevét az ítéletnek, hogy azt az ő
1993 33 | nevét az ítéletnek, hogy azt az ő máskor oly erőteljes calligráphiáját
1994 33 | kissé, hogy megtudjuk, mi az. Mind a két német szövegű
1995 33 | hagyja, hogy mit értettek az alatt. A debreceni várostanács
1996 33 | hogy ritka, aki ezt túléli. Az elítélt koponyáját három
1997 33 | míg a végeik összeértek. Az elítéltnek pokoli kínokat
1998 33 | Bálintnak aláírni.~Mikor az elítélt nevét meglátta,
1999 33 | hitte, hogy elsüllyed vele az az egész ház.~„Babura Pirka.”~
2000 33 | hogy elsüllyed vele az az egész ház.~„Babura Pirka.”~
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2367 |