Fezejet

 501 15 |           professzor diákul, németül, hogy most a goromba töröktől
 502 15 |           aztán látta a Sára asszony, hogy a szép szó, az anyai rimánkodás
 503 15 |           nekem a fürmenderék Nácija, hogy van teneked egy korhely
 504 15 |          gonoszra.– Az biztatott fel, hogy ülj fel katonának. No, ha
 505 15 |              De énnekem úgy halj meg, hogy el se temettetlek; ha levágják
 506 15 |             megkeményítette a szívét, hogy mikor még azon éjjel trombitaszó
 507 15 |              ki, annak kívánva utána, hogy „törjön ki a nyakad”, ami
 508 15 |       Simplexen, csak hajszálon múlt, hogy be nem teljesedett.~
 509 16 |              Híre futamodott ugyanis, hogy a török Tokajnál betört,
 510 16 |              erdélyi fejedelem által, hogy a zempléni és abaúji bandériumok
 511 16 |              az a hivatal is adatott, hogy két üstfenekű dobot verjen,
 512 16 |     valamirevaló paripa nem állta ki, hogy a füle mellett doboljanak
 513 16 |        ítélete lesz. Elmondtad nekem, hogy az én szegény Mikhálom boldogtalan,
 514 16 |              Mikhálom boldogtalan, és hogy engemet látni óhajt, hogy
 515 16 |             hogy engemet látni óhajt, hogy nem jutott el Nagylétára,
 516 16 |               jutott el Nagylétára, s hogy a férje által rútul meg
 517 16 |           által rútul meg van csalva. Hogy sokat szenved, és leírhatlan
 518 16 |               az a gondolat megrémít, hogy ezt az ártatlan teremtést
 519 16 |        csábító módon tudsz hívogatni, hogy immár alig tudom megkülönböztetni,
 520 16 |               tudom megkülönböztetni, hogy mi lesz a jó, mi lesz a
 521 16 |              lát, meglátja benne azt, hogy én az én Mikhálomat, akit
 522 16 |             azon való bizonyság lesz: hogy a mennyei hatalom kész még
 523 16 |                Hanem akkor azon légy, hogy én is visszakerüljek, mert
 524 16 |               nem kezdte az éjszakát, hogy a maga rövid kis imádságát
 525 16 |                secula seculorum”-mal; hogy mit kérjen ő „tízezer esztendőre”
 526 16 |              gyere ide, te trombitás! Hogy a mennykő mindig három ölnyire
 527 16 |            utoljára szabódni kezdett, hogy már „nincs van lehet többet
 528 16 |            eszni, vagy beléd rázom.~S hogy szavát tartsa, megfogta
 529 16 |        megzötyögtette, mint a zsákot, hogy több férjen bele, s még
 530 16 |           többet gyönyörködött abban, hogy az anyja két hatalmas kövér
 531 16 |              tiszt urak is biztatták, hogy forduljon vissza.~– Vissza-e?
 532 16 |             ide egy rakott szekérrel, hogy visszamenjek? De elkísérem
 533 16 |            félek.~Hiába mondták neki, hogy bajos dolog mégis asszonynak
 534 16 |            szeretném én látni! Tudom, hogy olyat adok neki a csontvágó
 535 16 |              bárddal a kopasz fejére, hogy két darabban szalad el.
 536 16 |             Meg kellett neki engedni, hogy kísérje hát a sereget hátul
 537 16 |       tudósítók eközben hírül hozták, hogy a száguldozó török hadak
 538 16 |         Rakamaznál gyűlnek össze; jó, hogy a kompokat mind kihúzták
 539 16 |              uram azonban elhatározá, hogy ő fogja az ellenséget a
 540 16 |              csalogatni a magyarokat, hogy aztán a Tiszának szorítsa.
 541 16 |               asszony csak azt kérte, hogy engedjék őt a legmagasabb
 542 16 |       legmagasabb dombra felhajtatni, hogy onnan nézhesse a maga fiacskáját,
 543 16 |        vigyázzon magára, édes szülém, hogy valami ágyúgolyóbis meg
 544 16 |           voltál, s annyit sem tudsz, hogy a golyóbis nem megy át a
 545 16 |           azonban nem lehetett tudni, hogy hányan lehetnek még a dombon
 546 16 |             Fel lehetett róluk tenni, hogy azok tele vannak elrejtett
 547 16 |      magyarokat csúfolni. Tudniillik, hogy olyan messzeségből élőszóval
 548 16 |          feszületet, s azzal mutatta, hogy a Krisztust szidja, a magyar
 549 16 |       megfutamodnának, de csak azért, hogy az üldöző törököt a második
 550 16 |        mocsárnak, azzal a szándékkal, hogy belékergessék.~Itt azonban
 551 16 |                amint nekiiramodtak.~– Hogy megüli a lovat a lelkemadta
 552 16 |             bal karja körül csavarta, hogy majd azzal védelmezi magát.~
 553 16 |        szemközt jutott, úgy elbámult, hogy azt is elfelejtette, hogy
 554 16 |             hogy azt is elfelejtette, hogy a kezében kard van (mármost
 555 16 |             olyat húzott a kardjával, hogy majd leütötte a lováról.~
 556 16 |       veszedelmét, s odakiáltva neki, hogy: „Ne hagyd magad, pajtás!”
 557 16 |            úgy bökte fejbe az albánt, hogy az menten lebukott a lováról;
 558 16 |          emelé fel a kardját őellene, hogy mindjárt levágja vele a
 559 16 |             vágott ellent a töröknek, hogy kiütötte a török kezéből
 560 16 |          magával. Az könyörgött neki, hogy ne bántsa, s ígért neki
 561 16 |   magaviseletéért, s azt mondta neki, hogy elég volt ez mára. Az ütközet
 562 16 |      megírhatta a maga uralkodójának, hogy a győzelem az övé volt;
 563 16 |           kukoricagórét, elmondhatta, hogy bevett egy várat. S ezzel
 564 16 |          lehet hírül adni a seregnek, hogy már be van fejezve az ütközet;
 565 16 |             volt az a Bálintra nézve, hogy a Simplexet nem találta;
 566 16 |               akiről csak annyit tud, hogy a férje nem vitte el őt
 567 16 |             azt mondá a kapitányának, hogy ő vállalkozik harmadmagával
 568 16 |      leginkább a martalócok előjönni, hogy az elesett halottakat kifosztogassák,
 569 16 |          vitézt adott a Bálint mellé, hogy azokkal az ezredtrombitást
 570 16 |           sokkal együgyűbb volt, mint hogy ily dicső halált keressen
 571 16 |               melyiktől őrizze magát, hogy ki ne üssék a szemét. Kapta
 572 16 |             hencegett legislegjobban. Hogy vágta ketté az albán vitézt
 573 16 |          albán vitézt a nyeregkápáig! Hogy vette el a lovát alóla!
 574 16 |               közt az volt a törvény, hogy amikor az egyik két emberre
 575 16 |          engedje át, s ha azt hallja, hogy a barátja dicsekszik, azt
 576 16 |              is engedte a jó asszony, hogy a szegény törököt a szekér
 577 16 |       odakötni a lábát a saraglyához, hogy bolond fővel el ne szaladjon.
 578 16 |             fürmenderék Nácija többé, hogy a Bálintot a lelkek járják,
 579 16 |           Bálintot a lelkek járják, s hogy fél a vértől!~
 580 17 |         valahogy azt a kegyes dolgot, hogy megtérítse a törökömet,
 581 17 |           soha hitetlenek nem voltak! Hogy mondhatsz ilyen istentelen
 582 17 |            nem vagy te arra szorulva, hogy emberhúst árulj. No, kellenek-e
 583 17 |       anyádnak megvallani. Valld meg, hogy szerelmes vagy. Valld meg
 584 17 |              két esztendeig titkolta, hogy szerelmes belém, csak úgy
 585 17 |              őtet megkérnem. No ugye, hogy szerelmes vagy? – A bizony
 586 17 |          hibáját, csak azt látom meg, hogy te szereted. – Ha tudatlan
 587 17 |         orcádról, a leesett álladról, hogy rátaláltam a bibédre. Bálint,
 588 17 |               úton jársz! Gondolj rá, hogy annak a jutalma itt e földön
 589 17 |          pedig a pokol tüze! – Tudod, hogy erkölcs dolgában a mi törvényeink
 590 17 |            egyéb vétke nem volt, mint hogy összenevetett egy asszonnyal,
 591 17 |          imádkozni fogok az Istenhez, hogy tégedet mindjárt az első
 592 17 |               olyan akadályba ejtsen, hogy tovább ne mehess, és az
 593 17 |            Bálint pedig arra gondolt, hogy hiszen ő is az Úristenre
 594 17 |       apellálta az ügyét: azt mondva, hogy ha épen hazakerül a csatából,
 595 17 |            nyilvánulni azon szándéka, hogy hajdani kedvesét boldogtalan
 596 17 |                  Azért alig is várta, hogy a fogoly Ahmed váltságdíját
 597 17 |          azért is mindent elkövetett, hogy a törököt megtérítse. Mindennap
 598 17 |             is már annyira a törököt, hogy a keresztyén vallásból elfogadta
 599 17 |         kényes kérdésre került a sor, hogy hát aztán a keresztyén hitre
 600 17 |               Hüh, lélekadta törökje! Hogy a mennykő csapkodjon a papucsodba,
 601 17 |               a Bálintnak pénze elég, hogy amit az agyában kifőzött,
 602 17 |       posztóköpönyeg, amit úgy hínak, hogy „gyöngyösi privilégium”;
 603 17 |           kapitánynak azon rendelete, hogy a lovasezred, amelyhez ők
 604 17 |              elhallgatva anyja előtt, hogy szabadságot kapott. Onnan
 605 17 |          ketten együtt felkerekedtek, hogy felmenjenek a Szepességbe,
 606 17 |           átkozott mesterséget űzték, hogy a városok körül ólálkodva,
 607 17 |              kikötötték: természetes, hogy a kétszáz aranyat sem hagyták
 608 17 |               Sára asszony kívánsága, hogy bárcsak az első lépésnél
 609 18 |            barátságos törvényük volt, hogy ha magyar ellenség közeledett,
 610 18 |                A Bálint nem nézhette, hogy a martalócok, mint az oktalan
 611 18 |             összegörnyedve bánatában, hogy a martalóc kénytelen volt
 612 18 |       odacsippenteni a lába ikrájába, hogy táncra kerekítse; a fehérnépnek
 613 18 |     lerángatta a válláról a köntösét, hogy lássák a vevők, milyen ép
 614 18 |           mikor megtudta a Bálinttól, hogy ő is mészároslegény. Nem
 615 18 |             előtt, biztatva útközben, hogy ne féljen semmit, nála jó
 616 18 |              jöttek, mind azt nézték, hogy milyen a tenyere. Az pedig
 617 18 |              mint a medvét.~Utoljára, hogy senki se vette meg, felhajtotta
 618 18 |             annak elmondá a martalóc, hogy íme, ez egy fogoly katona.
 619 18 |             aki nem tudta eltitkolni, hogy katona volt, azt a basának
 620 18 |             olyan nehéz vasat vertek, hogy volt rajta mit cepelni.
 621 18 |           vagy török öveket vetéltek, hogy néhány aspert keressenek
 622 18 |         reggel, este lejött hozzájuk, hogy a kötéseiket felbontsa,
 623 18 |               Simplex kérdezte tőlük, hogy merre utaztak olyan messze,
 624 18 |           merre utaztak olyan messze, hogy így feltörött a talpuk?
 625 18 |               Azok azt felelték neki, hogy: „Várj csak, majd te is
 626 18 |         elutazol oda, aztán megtudod, hogy merre fekszik Bambusonia!”~
 627 18 |             Nem is telt bele egy hét, hogy megtudta a Simplex, amire
 628 18 |              a rablóvezérnek mondott, hogy ő ilyen szegény, meg olyan
 629 18 |             kötélnél fogva felemelte, hogy a talpai az ég felé álltak,
 630 18 |      Simplexnek annyira nem tetszett, hogy az ismételt kérdésekre azt
 631 18 |              kérdésekre azt vallotta, hogy „ő királyfiú, apja a velencei
 632 18 |            szegény Simplex azt hitte, hogy most mindjárt bele fog halni:
 633 18 |             Minek vallod egyszer azt, hogy zabgyerek vagy, máskor meg
 634 18 |       zabgyerek vagy, máskor meg azt, hogy király fia? Hiszen valakid
 635 18 |               aztán rájött a Simplex, hogy csakugyan van neki egy testi-lelki
 636 18 |     felcsődítteté a kajmakám a várba, hogy a Simplex válassza ki közülök
 637 18 |           Mért nem írtál az anyádnak, hogy váltson ki?~– Írtam biz
 638 18 |          Írtam biz én; fel is kértem, hogy küldjön váltságdíjat teérted
 639 18 |        feleletet rögtön. Azt felelte, hogy szíves örömest lefizeti
 640 18 |             szeretek, úgy elfeljtsem, hogy soha rá ne gondoljak a szívemben
 641 18 |               rá?~– Hát azt feleltem, hogy: „Isten megáldja hát édes
 642 18 |              elmélkedhetett mellette, hogy milyen bolond állapot az,
 643 18 |         valaki a talpára veret azért, hogy a jó pajtása szerelmes egy
 644 18 |           előre meg volt neki mondva, hogy amint talpra állhat, megint
 645 18 |             nekem róla egy teszkerét, hogy mit kaptál. Ha piláf kell,
 646 18 |              Ha piláf kell, azt írod, hogy piláfot kaptál; ha bot kell,
 647 18 |                ha bot kell, azt írod, hogy botot kaptál.~A Simplex
 648 18 |              egész dolgot. Nem tudta, hogy mit tréfál így vele a kajmakám,
 649 18 |       hozzáült az utóbbihoz, s tudva, hogy a töröknek nagyon tetszik
 650 18 |        mármost hát írd meg a levelet, hogy jól tartottalak mai nap
 651 18 |        hitetlen kutyának; aki nemcsak hogy magát kiszabadította a rabságbul
 652 18 |        cserébe, s azzal fenyegetőzik, hogy amicsoda jóval és rosszal
 653 18 |        kellett írnia a bizonyítványt, hogy őtet a törökök tejbe-mézbe
 654 18 |             az övébe, annak a jeléül, hogy félig el van bocsátva; de
 655 19 |   tewmlewtzbenn, hanem az Potiphaar.)~Hogy miképpen szabadulhatott
 656 19 |             csodadolog, mindamellett, hogy igazán megtörtént valóságos
 657 19 |        rabszolgára ráparancsolhatott, hogy meg ne próbálja a szőlőt
 658 19 |            hítták, ami annyit jelent, hogy „szívetszúró”. Cserkesz
 659 19 |             és rabszolgáló között az, hogy a rabszolgáló dolgozik,
 660 19 |         helybenhagyta a jó veres bor, hogy ketten kétfelül támogatva
 661 19 |              parancsolta a Bálintnak, hogy daloljon, amikor dolgozik;
 662 19 |              dolgozik; nemcsak azért, hogy ha dalol, jobb kedvvel dolgozik;
 663 19 |         dolgozik; de különösen azért, hogy azáltal meg van óva attól
 664 19 |              óva attól a kísértettől, hogy a szőlőt megcsipegesse.
 665 19 |      Lengyelországba”, azután meg az, hogy „Amott kerekedik egy fekete
 666 19 |          holló”, s ami végződik azon, hogy „Rab vagyok, rab vagyok:
 667 19 |            énekelni kezdtél, s félek, hogy felébreszted az Ibrahimot,
 668 19 |            közé. Ilyenkor úgy alszik, hogy akár puskát sütögethetnének
 669 19 |                s azt tartották róluk, hogy a tiszta erkölcs megvesztegetésére
 670 19 |            bizony furcsa dolog is az, hogy mi minden szabad egy énekben!
 671 19 |            úgy nyakon felejtené érte, hogy a szeme is szikrát hányna;
 672 19 |             egy harmadik gavallérnak, hogy: „Kóstolja csak kend, be
 673 19 |               puskát, kardot ragadna, hogy bosszút álljon érte; ha
 674 19 |          hívogató, csalogató dalokat, hogy lehetetlen volt tőlük át
 675 19 |       iskolából; de fogadásom tartja, hogy míg rabságban leszek, addig
 676 19 |            Előre megmondta Bálintnak, hogy le ne próbáljon egyet venni
 677 19 |             magának, mikor azt hitte, hogy senki se nézi, odalopózni
 678 19 |              s erre ő úgy megrezzent, hogy ijedtében az egész szilvafaágat,
 679 19 |           munkához, s úgy nekifogott, hogy egy óra alatt két órára
 680 19 |              török mindig azt mondta, hogy nem adna oda egy ágat arrul
 681 19 |               akkorát ivott ébredőre, hogy a feleségének és a rabszolgájának
 682 19 |              Csak az a baj lett érte, hogy az Ibrahim nem sajnálta
 683 19 |           volta Bálinttal megértetni, hogy mily forró indulattal viseltetik
 684 19 |    lecsúsztatta a válláról a köntöst, hogy a hófehér nyakát és hátát
 685 19 |               kérdé a Dzsigerdilától, hogy enyhülnek-e?~– Hamarább
 686 19 |              megcsókol egy nőt?~– Az, hogy megsérti az ő parancsolatját,
 687 19 | parancsolatját, melyben azt rendelte, hogy mindenki szeresse azt, aki
 688 19 |              nézhetted el azt tegnap, hogy engemet Ibrahim megvert
 689 19 |          kezét, és nem vallottad meg, hogy te voltál a kártevő?~– Megmondom
 690 19 |         szóltam, mintha féltem volna, hogy az ütéseket, amik téged
 691 19 |             azért, mert attul féltem, hogy ha megmondom az igazat,
 692 19 |              megöl.~– S miért féltél, hogy akkor engem az Ibrahim megöl?~–
 693 19 |           volna meg abból az Ibrahim, hogy én a te hibádat magamra
 694 19 |       segített rajta a Dzsigerdila –, hogy én inkább a tied vagyok,
 695 19 |            ide le mellém. De úgy ülj, hogy a szemembe láss. Hát mikor
 696 19 |      Ibrahimnak idekinn maradni, úgy, hogy idekinn kellett kenyeret
 697 19 |            senkinek; csak azt vártam, hogy éjszaka legyen, akkor fogtam
 698 19 |    betapasztottam sárral, ráfűtöttem, hogy az agyag cseréppé égjen.
 699 19 |             tőle. Még aztán is marad, hogy eltarthatsz belőle.~Most
 700 19 |            mondani: „Távozz tőlem!” – hogy eloszoljék a légben.~Mást
 701 19 |               azt a nagy gonoszságot, hogy én az én gazdámnak a feleségét
 702 19 |          arcára terítette a fátyolát, hogy ne is lássa többet az orcáját
 703 19 |              volt iránta a megvetése, hogy még csak félni sem tartotta
 704 19 |        megrugdosva az alvó Ibrahimot, hogy ébredjen már fel.~A mákonyos
 705 19 |             hazament.~– Azt álmodtam, hogy megint meglopta a piros
 706 19 |              mit ád érte? Azt hiszed, hogy én nem tudok felmászni erre
 707 19 |               az a bolondságuk marad, hogy igen erőseknek és gyorsaknak
 708 19 |         rabszolga elgondolta magában, hogy ha ő most hazamegy az urával:
 709 19 |           halálra vereti az urával.~S hogy az eset tökéletesen hasonlítson,
 710 19 |               amit az imént álmodtam, hogy egy csirke lecsapott egy
 711 19 |               oly igen gyönyörű volt, hogy észre se vette, amikor a
 712 19 |          fújni.~Ez pedig azt jelenté, hogy minden ember siessen a dolgát
 713 19 |       leereszkedni, kérve a Bálintot, hogy segítsen neki – átugrani
 714 19 |        valamennyi bonamerával együtt, hogy annak tele lett szilvával
 715 19 |          foglalva a maga sietségével, hogy kapuzárás előtt elérhessen
 716 19 |              nyakára, azt mondta neki hogy: „No, mármost megyünk Ónod
 717 19 |            úgy találj egyet kiáltani, hogy a saját rézcsákányodat összetöröm
 718 20 |          hagyott békó arra való volt, hogy őt emlékeztesse, miszerint
 719 20 |       kezességet vállalt őérette úgy, hogy ha a kitűzött napra vagy
 720 20 |         állapodott meg a Simplexszel, hogy mire becsüli ő magamagát.
 721 20 |      magamagát. A Simplex azt mondta, hogy megér ötszáz magyar forintot.
 722 20 |           Erre a kajmakám azt mondta, hogy no hát legyen négyszáz:
 723 20 |            parancsolta kegyes szokás, hogy amennyi váltságdíjat a megkínzott
 724 20 |        szerencséje volt a Simplexnek, hogy neki is volt egy testi-lelki
 725 20 |               egyiknek a másik iránt, hogy azt a bajban segítse, a
 726 20 |       várkapitánynak, abból a célból, hogy a készpénzzel váltson ki
 727 20 |              urak tetszését a Bálint, hogy rögtön megtették őt káplárukká;
 728 20 |              felfedezte magát előtte, hogy ő egy gazdag földesasszony,
 729 20 |          ajánlatot, s azt mondá neki, hogy csak nevelje más boldogabb
 730 20 |               az eszében!~Alig várta, hogy a Simplex újra előkerüljön,
 731 20 |             Simplex újra előkerüljön, hogy indulhasson vele útnak.~
 732 20 |            nem ment ám olyan könnyen, hogy adsza, nesze! Az egri kajmakám
 733 20 |            írta az ónodi kapitánynak, hogy ő az egri juhölőt el nem
 734 20 |            melyben kérik a kapitányt, hogy teljesítse a kajmakám kívánságát,
 735 20 |     siralomleveleket az egri basához, hogy talpára ne veressen az ottani
 736 20 |           olyan nagy dáridó a háznál, hogy a Simplexet is meghívták,
 737 20 |     megesküdött a próféta szakállára, hogy soha többet kálvinista hitű
 738 20 |          mérgében azt a tromfot adta, hogy egy disznófarkot zárt szelencébe,
 739 20 |             viszont azt felelte neki, hogy: „Vettem a te ajándékodat:
 740 20 |              a te ajándékodat: látom, hogy a legdrágább kincsedtől
 741 20 |            Ezek után aztán ideje már, hogy meginduljon Bálint a szerencsétlen
 742 20 |  felkeresésére, akivel nem tudhatjuk, hogy mi történt azóta, akár benn
 743 20 |              harámbasa fenekedett rá, hogy hunyortól sárga ajkaival
 744 21 |             meg a Bálintnak a szívét, hogy elmondta előtte, miket hallott
 745 21 |         mindent elmondani, mert félt, hogy nagyon megijeszti vele;
 746 21 |            annyit felfedezett előtte, hogy a Kaczentreiter nem vitte
 747 21 |          monda neki a Simplex –, mint hogy elhozod magaddal onnan a
 748 21 |                Neked kell azt tudnod, hogy mindaz, ami veled történt
 749 21 |              s ha meg van rólad írva, hogy a hegy tetején halj meg:
 750 21 |              csak azt mondom teneked, hogy az első lépés után következik
 751 21 |               Ha arra szánod magadat, hogy meglásd a régi kedvesedet,
 752 21 |             és pallossal, csákánnyal, hogy minden rongyos martalóc
 753 21 |           elébb ki kellett azt tudni, hogy merre tanyáznak most, mert
 754 21 |           mert sokszor megtették azt, hogy átmentek egész Lengyelországba,
 755 21 |              Simplex magára vállalta, hogy tudakozódni fog a rablók
 756 21 |              örömtül.~– Mondtam ugye, hogy szerencse fiai vagyunk!
 757 21 |           társaik maguk kötöztek meg, hogy kegyelmet nyerjenek. Hanem
 758 21 |              senki se mehetett utána. Hogy mégis vesztébe rohant, azt
 759 21 |               meg az olajkáros által, hogy mikor látja, jókedvűnek
 760 21 |      jókedvűnek lássa, az urának meg, hogy sehol színét se lássa. Az
 761 21 |               a mezőre, s azt mondta, hogy aki utána próbál menni,
 762 21 |           senkinek olyan disznószíve, hogy utána merjen menni; csupán
 763 21 |            Jankó egész éjjel kereste, hogy megölje; ez pedig el volt
 764 22 |              fájás, ha arra gondolok, hogy egy embertársamat kínozzák.
 765 22 |                Olyan természetem van, hogy ha magamat ütnek, vágnak,
 766 22 |          nevetek; hanem ha azt látom, hogy más embert mortifikálnak
 767 22 |       végigjárok; hanem ha azt látom, hogy más ember jár az örvény
 768 22 |              de azt nem akarom látni, hogy megkötözött embereket hogyan
 769 22 |              hogyan kínoznak halálra, hogy ordítanak azok a hóhér kínzása
 770 22 |             oda.~– No, majd meglátod, hogy odamégy! – ungorkodék vele
 771 22 |         Simplex. – Mondtam már neked, hogy ha igaz kálvinista vagy,
 772 22 |       predestinációt, s sohase mondd, hogy ide megyek, oda nem megyek.
 773 22 |          miután kérdésökre megtudtak, hogy ők katonák: előmutaták nekik
 774 22 |               szabadságos) katonának, hogy Eperjesre felgyülekezzék,
 775 22 |             csak romjaikban mutatták, hogy minő szép élet volt itt
 776 22 |         jutott csupán az a szerencse, hogy a kapukon belül végeztessenek
 777 22 |             mikor a munkához kezdtek, hogy senki utánuk ne mehessen;
 778 22 |     igyekezett a hátulsó sorba jutni, hogy elrejthesse az arcát a rémlátvány
 779 22 |          Simplexet maga mellé állítá, hogy ha rosszul talál lenni,
 780 22 |            Simplex ráhágott a lábára, hogy ne beszéljen tovább. Arra
 781 22 |          Bálint félrefordítá a fejét, hogy mindebből ne lásson semmit.
 782 22 |          gyalázatos szavakat mondtak, hogy azoknak a föld alá kellett
 783 22 |                s gúnyolva hívták fel, hogy most mutassa meg, hogy mit
 784 22 |                hogy most mutassa meg, hogy mit tanult.~Az hidegvérrel
 785 22 |                Olyan csendesség volt, hogy nem lehetett egyebet hallani,
 786 22 |               kellett tennie magáért, hogy becsületet valljon.~A Havrán
 787 22 |          halmozá el. Azt mondta neki, hogy kontár!~A vén Vihodár erre
 788 22 |              bosszantotta a Vihodárt, hogy no mit tud még. Az pedig
 789 22 |                megkérdené a rablótól, hogy tetszik neki ez a mulatság.~
 790 22 |              a rablót, majd a hóhért, hogy térjenek Istenhez, ne káromkodjanak
 791 22 |              szégyenítve. Tapasztalá, hogy e héroszi ellenállás által
 792 22 |               tört fel a közönségből, hogy még a Bálint is odatekintett
 793 22 |               valami abban a mesében, hogy akit ő a méregittas szájával
 794 22 |            hóhérlegények odaugráltak, hogy az elítéltet letépjék róla,
 795 22 |             elundorította a Bálintot, hogy elfordulva odaborult a Simplex
 796 22 |        Simplex. Amint a nép megtudta, hogy a vén Vihodárt a Jankó egy
 797 22 |              emelvényen, s kihirdeté: hogy ha az öreg Vihodárnak baja
 798 22 |       általános elhallgatás tanúsítá, hogy a fellépő beszélni akar
 799 22 |            megölte, nem érdemes arra, hogy emberi kéz emberi módon
 800 23 |    megtanította őt arra a bűvészetre, hogy ördögi praktikákkal hogyan
 801 23 |       embernek csomót kötni a belein, hogy kínjába a földet rágja.
 802 23 |            hitt neki; érezte magában, hogy az nem lehet más, mint tettetés,
 803 23 |             Pirkának meg volt hagyva, hogy míg mind távol lesznek,
 804 23 |       kapusnak is megparancsoltatott, hogy azalatt se ki, se be a kapun
 805 23 |           Mikhál azt mondta Pirkának, hogy amíg távol lesz a gazda,
 806 23 |             hajtotta fel a vizet úgy, hogy mikor az egyik kerék alászállt,
 807 23 |        akiknek nem kell nyitott ajtó, hogy megjelenjenek. Mikor a mindennap
 808 23 |               nélkül, kilátás nélkül, hogy innen valaha kiszabaduljon,
 809 23 |           innen valaha kiszabaduljon, hogy ez a balsors valaha más
 810 23 |         valaha más fordulatot vegyen, hogy enyhülést nyerjen. Kínozva
 811 23 |          Kínozva attól a gondolattól, hogy atyja elfelejté; de még
 812 23 |       elfelejté; de még jobban attól, hogy kedvese most is emlékezik
 813 23 |              az ő balsorsáról semmit, hogy őt boldognak hiszi, és átkozza
 814 23 |              köt a nő és férj kezére, hogy egymásé legyenek; gyűlölte
 815 23 |           érzéseit: azon kapta magát, hogy kétségbeesésében tudna rossz,
 816 23 |            arra képesnek hitte magát, hogy ha valaki megtámadná, azt
 817 23 |            egyszerre azon vevé észre, hogy a vederemelő-kerék magától
 818 23 |           Mikhál csakugyan azt hitte, hogy a Pirka egyenesen a vízből
 819 23 |              egyikbe tegyünk valamit, hogy legyen belőle jó leves!~
 820 23 |                Valentinus.”~– No hát, hogy mulatott olyan egyes-egyedül
 821 23 |             szép kezeit. Nem kívánta, hogy bárcsak itt volna már a
 822 23 |               Mikhál azt mondta neki, hogy vessen kártyát.~– Hanem
 823 23 |             gondol, hát amilyen igaz, hogy én innen a kút fenekéről
 824 23 |               a háztetőn.~– De hát én hogy jutnék oda? Én nem ülnék
 825 23 |             keresztül a boldog házig, hogy még csak a pillangós cipői
 826 23 |          szépasszony parasztleánynak, hogy valaki rá ne ismerjen, ha
 827 23 |             szép ruhákat hoz magával, hogy mikor az ő kedvesét várja,
 828 23 |   megcselekszi; a szépasszony gondja, hogy hiszi-e vagy nem. Ha hiszi
 829 23 |                nem is.~Annyiban hitt, hogy előhordta a megnevezett
 830 23 |               Azután azt is megtette, hogy fel hagyta magát öltöztetni
 831 23 |            aztán körülforgatta magát, hogy milyen kackiásan mórikál
 832 23 |              azt mondta neki a Pirka, hogy no hát menjünk, visszariadt,
 833 23 |          visszariadt, és azt felelte, hogy ez Isten ellen való vétek.~
 834 23 |               vére.~– Látod, a kártya hogy hazudott? Az uram jött meg.~
 835 23 |          Azzal csak annyi ideje volt, hogy a három szép selyemruhát
 836 23 |              fogja mondani az urának, hogy a konyhában a főzéshez vette
 837 23 |             pedig odaadta a Pirkának, hogy bocsássa be az alant dörömbözőt.~
 838 23 |             de amely mégis, azt hivé, hogy nagy bűnbeeséstől, súlyos
 839 23 |              azt mondá az asszonynak, hogy: „Adj innom, szép ifjasszony,
 840 23 |        megveszekedem.”~S csak azután, hogy egy kupa sert fenékig leöblített
 841 23 |           Mikhál szédülve gondolt rá, hogy íme ezt megmondta a kártya.~–
 842 23 |          remekét a gonosztevő Jankón, hogy az még most is ordít kínjában,
 843 23 |               még két nap, két éjjel, hogy végighangzik egész Eperjesen,
 844 23 |            remeket! Nem gondolt arra, hogy meneküljön, midőn senki
 845 23 |         megmondta a jósnő kártyája.~S hogy a borzalom, az undorodás,
 846 23 |         hágjon, még az kellett hozzá, hogy a kisebbik legény odalépjen
 847 23 |             visszaijedő asszonynak –, hogy aki legelőször hírül viszi
 848 23 |          viszi a vihodár feleségének, hogy az urát felcsapták mesternek:
 849 23 |       bajuszát, és kinyújtá a karját, hogy a Mikhál derekát átölelje
 850 23 |              hozta a gyönge asszonyt, hogy amit magában oly keményen
 851 23 |        forrázta a tolakodó gazembert, hogy annak szeme-szája tele lett
 852 23 |        káromkodott és fenyegetődzött, hogy minden rosszat el fog követni
 853 23 |            fog követni a Mikhállal, s hogy a fenyegetőzésnél ne maradjon,
 854 23 |               összetörni, nekifogtak, hogy azzal az erős tölgyfa ajtót
 855 23 |           betörjék.~Mikhál azt hitte, hogy el van veszve. Inkább bele
 856 23 |            akart ugrani a kútba, mint hogy bevárja, míg gyilkosai rátörik
 857 23 |          kezét, a boszorkány. – Ugye, hogy a kártya már kétszer is
 858 23 |         kijárat pedig arra való volt, hogy ha egyszer a bakót rablócsapatok
 859 23 |              az úton, ha észreveszik, hogy merre menekültünk.~– De
 860 24 |              elriadtak más vidékekre, hogy azok ez idén vissza nem
 861 24 |       kínzással nem lehetett kivenni, hogy a rablott kincseket hova
 862 24 |              oly biztosan vezette őt, hogy egy helyen a legsűrűbb szálerdő
 863 24 |        kérdezé tőle a Pirka.~– Azért, hogy az ördög ragadja el a vén
 864 24 |          örülnek azon, ha azt látják, hogy egy ártatlan lélek veszendőbe
 865 24 |               tőle az Ancsa.~– Annak, hogy mire annak a vize tisztára
 866 24 |           annak a vize tisztára lefő, hogy semmi se marad benne, csak
 867 24 |               Jól megpaprikázza neki,~Hogy gyóntató kelljen neki.”~
 868 24 |              való az.~– Ez azért van, hogy ha nagyon bugyog a víz,
 869 24 |              vágtat a dali legénnyel, hogy annak elfullad a lélegzete
 870 24 |            oly meglepő volt rá nézve, hogy amit a kártyán kivetett
 871 24 |              lehetetlen, beteljesült, hogy már a harmadikat sem merte
 872 24 |              fele megtörtént már: az, hogy ő elszökjék a férje házából,
 873 24 |               a lengyel nyergen. Huj, hogy aprózza a lépést! Gyorsan,
 874 24 |          rokolyát; befűzte a vállját, hogy karcsú legyen, s újrafonta
 875 24 |          legyen, s újrafonta a haját, hogy szép göndör legyen: ha a
 876 24 |              Ráismert. Azt hitte már, hogy álmodik, hogy nem is ezen
 877 24 |              hitte már, hogy álmodik, hogy nem is ezen a világon él.
 878 24 |         elfelejté ettől az öleléstől, hogy mi van még ezen kívül az
 879 24 |               Mikhálnak úgy tetszett, hogy ez hosszú idő volt; mert
 880 24 |       felsóhajtott:~– Óh, milyen kár, hogy már reggel van! Nézd, már
 881 24 |           találni, s azt fogja hinni, hogy a felesége is odaégett,
 882 24 |             puskája agyával a földet, hogy a két boszorkány a mestergerendáig
 883 24 |          legyen más halálom, mint az, hogy az én vérem a te véreddel
 884 24 |               lakodalmast fújt rajta, hogy minden bérc visszhangzott
 885 25 |             rákiáltottak a Simplexre, hogy hozza ki az udvarra a trombitáját,
 886 25 |               úgy meg volt babonázva, hogy nem tudta kivenni a szájából
 887 25 |             azóta. El lehet gondolni, hogy ez nem történt meg anélkül,
 888 25 |              nem történt meg anélkül, hogy egymást a kiállott szenvedésekért
 889 25 |                de akinél tekinti azt, hogy mégsem esküdt felesége.~
 890 25 |      Simplexet felküldték a padlásra, hogy aludja ki magát. A kopanicsárné
 891 25 |           Bálintot, de megsúgta neki, hogy szabad lesz az ablakon beleskelődni,
 892 25 |               látásától, s azt mondá, hogy ha az elsőbbik ruhájában
 893 25 |           Bálintot, azon ürügy alatt, hogy menjen felkölteni a barátját,
 894 25 |          Simplexszel, ki esküdött rá, hogy ő egész éjjel muzsikált
 895 25 |               őt a Bálint, azt mondá, hogy no most olyan, mint egy
 896 25 |            elhitették a boszorkányok, hogy álmodta ő azt, hogy egész
 897 25 |     boszorkányok, hogy álmodta ő azt, hogy egész éjjel muzsikált, s
 898 25 |           bátorságot kapott a Bálint, hogy esküvel ismétlé, amit az
 899 25 |            amit az éjjel felfogadott, hogy rablóbandát alakít, ha a
 900 25 |            sötét éjjel, az azt mondá, hogy arra nem kerül a sor. Hanem
 901 25 |               azt fogják bizonyítani, hogy a kézsmárki professzor jól
 902 25 |             professzor jól tudta azt, hogy mi az ő mestersége. Készíttet
 903 25 |          énrám hallgasson. Tudja már, hogy az én kártyám mindig igazat
 904 25 |     titoktartó vagy, s tudod már jól, hogy aki az ördöggel összetalálkozik,
 905 25 |        összetalálkozik, s azt akarja, hogy jól utazzék, sohase a szarvát
 906 25 |          város: Bártfa. Azt tudjátok, hogy minden városnak van határozati
 907 25 |              Ott az a statutum dívik, hogy ha esteli harangszó után
 908 25 |              egy legény rajtakapatik, hogy egy leánnyal, aki este a
 909 25 |      állandóul Bártfán a püspök maga, hogy legalább a diszpenzációt
 910 25 |             többé. Az apja azt hiszi, hogy férjhez adta a nagylétai
 911 25 |              Henrik megint azt hiszi, hogy a felesége odaégett a kastélyába,
 912 25 |             Akkor aztán rajtatok áll, hogy siettessétek a végét. Onnan
 913 25 |         Bálintnak már a nyelvén volt, hogy kimondja: „Kassára.” De
 914 25 |            kötelessége a jó barátnak, hogy ha látja, hogy a bajtársa
 915 25 |              barátnak, hogy ha látja, hogy a bajtársa nem tud hazudni,
 916 25 |            nem mondani meg az igazat, hogy hol van Bálintnak a hazája;
 917 25 |               van Bálintnak a hazája; hogy ha egyszer megszabadulhat
 918 25 |          olyan nagyon tetszett nekik, hogy kicsiny híja, hogy még a
 919 25 |             nekik, hogy kicsiny híja, hogy még a Pirkának is nem jutott
 920 25 |             mint azon előszámításból, hogy mindez a sok drágaság majd
 921 25 |               még jobban tetszett az, hogy ilyen egyszerű ruhát vehetett
 922 25 |        mindenütt azt fogják kérdezni, hogy melyik palotából szöktünk
 923 25 |            arcra, homlokra szeplőket, hogy ne legyünk olyan szépek.~–
 924 25 |               a Pirka a Mikhál arcát, hogy az olyan lett, mint egy
 925 25 |             mint egy pulykatojás. Jó, hogy tükör nem volt a háznál:
 926 25 |            mikor megengedtetett neki, hogy bejöjjön, s meglátta azt
 927 25 |       elrútított alakot, azt kérdezé, hogy hová lett az a szép tündérasszony,
 928 25 |              A Pirka azt felelé neki, hogy felült egy seprőre, s kirepült
 929 25 |             maradt a kopanicsárnénál, hogy valami leskelődés ne legyen
 930 25 |             ne legyen a dologból; meg hogy ha az Eperjesről hazatérő
 931 25 |                s elhistórizálta neki, hogy ő az égő ház közeléből nézte,
 932 25 |              égő ház közeléből nézte, hogy kiabált a két asszony az
 933 25 |             lehetett felőle nyugodva, hogy egy és ugyanazon napon nemcsak
 934 25 |               mert olyan csúnya volt, hogy meg voltak felőle nyugodva,
 935 25 |               voltak felőle nyugodva, hogy már ezt csak nem lesz oly
 936 25 |       Negyednap este már rajtakapták, hogy ott tereferélt a kapuban
 937 25 |                akik nagyon vigyáznak, hogy a saját rókafogójukba bele
 938 25 |               nem is gondoltak akkor, hogy ez mégis hamisítás, csak
 939 25 |           mégis hamisítás, csak arra, hogy már most egymásé lehetnek.~
 940 25 |             azzal azt mondá Pirkának, hogy: „Mármost mi megyünk Erdélyországba,
 941 25 |  Lengyelországig meg se állok. Tudom, hogy szerettek, lelkeim, de azért
 942 25 |              a krónikások úgy hívták, hogy „Magyarország” és „Törökország”.~
 943 26 |       édesanyám, azt mondá kegyelmed, hogy legyen bár az, akit szeretek,
 944 26 |                Elég, ha ő maga tudta, hogy szép.~Az első napokban mindjárt
 945 26 |              a menyét, s úgy találta, hogy az tetétül talpig angyal.
 946 26 |               Pedig föltette magában, hogy nagyon szigorúan fog vele
 947 26 |          olyan gömbölyű volt az arca, hogy nem tudta ötszögletűvé csinálni,
 948 26 |         hangja is olyan mézédes volt, hogy maga a veszekedés is nyájaskodásnak
 949 26 |              sem ért el egyebet, mint hogy a Mikhál összecsókolgatta
 950 26 |               hozta Mikhált a házhoz, hogy az volt mindene, ami a rajtavalója
 951 26 |              a Sára asszony a menyét, hogy oly loncsos. Aztán vett
 952 26 |       kiszabta neki maga, s odadobta, hogy varrja meg magának jövő
 953 26 |               templomba menő ruhának, hogy legyen, amiben tisztességes
 954 26 |               tettetni kellett magát, hogy mindahhoz egy hangot sem
 955 26 |            sem volt szabad elárulnia, hogy ért a varráshoz, piperéhez,
 956 26 |               úgy ejtette a varrását, hogy felét mindig felfejtette
 957 26 |               földön.”~Vártak már rá, hogy mikor mutatja be Sára asszony
 958 26 |          álmábul, s bekiáltott hozzá, hogy Homonnai gróf ezredeskapitány
 959 26 |      vasárnapot; mert az volt a híre, hogy egy török portyázó csapat
 960 26 |            nagyon alkalmas volt arra, hogy gyönyörű szép termetét egészen
 961 26 |          Milka fejére, s megdicsérte, hogy milyen szép haja van.~(Ha
 962 26 |           azért, mert ebből megtudta, hogy őt a Bálint anyja milyen
 963 26 |          saját magával történt, hanem hogy a kedves urát így lepiszkolták.~
 964 26 |            mintegy tudtuladás végett, hogy: „Ide se ülsz be!” A szegény
 965 26 |       zsoltárát is eléje tolta félig, hogy ketten énekelhessenek belőle.~
 966 26 |     imádkozott a Mindenhatóhoz azért, hogy az ő kedves Bálintját oltalmazza
 967 26 |          csókoló Mikhálnak azt mondá, hogy látogassa meg őt minél elébb
 968 27 |        meginvitálta magához a Milkát, hogy látogassa meg a kastélyában.~–
 969 27 |          Dehogy voltam. Terád vártam, hogy elviszesz magaddal.~– Hűh –
 970 27 |              jött azzal az izenettel, hogy a gróf és grófné óhajtanak
 971 27 |                s úgy meg volt ijedve, hogy a nyakravalóját sem tudta
 972 27 |              kétszer úgy gombolta be, hogy egy gombbal hol alább, hol
 973 27 |      kettőjükhöz, s nem tekintve azt, hogy ő zászlósúr és ezredeskapitány,
 974 27 |               grófné pedig azt tette, hogy leültette maga mellé a Mikhált
 975 27 |          bevonva.~A Bálint azt hitte, hogy a Milkája ily úri társaságba
 976 27 |            meglepve, mikor azt látta, hogy a Milka hogy el tudja feledni
 977 27 |               azt látta, hogy a Milka hogy el tudja feledni a Mikhált,
 978 27 |    ezredeskapitány uram fejébe vette, hogy ő maga meg a basát ejti
 979 27 |             őket, s a törökök látták, hogy nem vihetik el fogva a férjemuramat,
 980 27 |       nekimérte a nyakának a kardját, hogy megölje. De Kalondai uram
 981 27 |               jámbor, közrendű ember, hogy az anyámnak segítsen a házimunkában,
 982 27 |           kívánnám kegyelmes uramtól, hogy miután szegény anyámnak
 983 27 |         anyámnak minden kívánsága az, hogy valahára venném le a válláról
 984 27 |         katonaságból való kilépést, s hogy mehetnék az anyám kívánsága
 985 27 |              argumentumai közül; azt, hogy: „Éspedig most házasodtam,
 986 27 |               menten.~– De nem azért, hogy székálló legénynek menjen –
 987 27 |              fel erre a Milka, látva, hogy a férje nem tud hirtelenében
 988 27 |             franciául is vannak írva. Hogy felelne meg mindezeknek
 989 27 |               nagylelkű ajánlat volt, hogy azt el nem fogadni s mindkettőjük
 990 27 |              Azt azonban megfogadták, hogy e titoknak elárulásától
 991 27 |                mert az nem állná meg, hogy a fél városnak el ne dicsekedjék
 992 27 |           megmondtak Sára asszonynak, hogy a grófné megengedte Milkának,
 993 27 |           grófné megengedte Milkának, hogy az ő udvarába feljárjon,
 994 27 |              olyan hímzéseket vetett, hogy bámulni kellett rajta.~Az
 995 27 |            asszonynak a meglepetését, hogy Bálint egy jámbor törököt
 996 28 |         asszony csudálkozása afelett, hogy a Milka mily nagy előmenetelt
 997 28 |             grófné. Azt nem sejtette, hogy ez mind tudja ezt már régen,
 998 28 |    nagyravágyásának céljává tűzte ki, hogy ő a várnagyi hivatalt elfoglalhassa,
 999 28 |             hónap alatt annyira ment, hogy az ezredes által eléje tett
1000 28 |         franciában is annyira haladt, hogy nem lehetett volna őt rajta