Fezejet

   1 1  |            tudományok folyvást virágzottak, s az ottani líceumokba nemcsak
   2 1  |               Magyarországhoz számíttattak, s a lengyel kegyelmes úr volt,
   3 1  |                     felavatott pap is volt, s mind a két katedrát be tudta
   4 1  |                 amelyen a leánya született, s az özvegyen maradt tanár
   5 1  |                     férfinévnek fogadja el, s nem keres mögötte leányt;
   6 1  |                  észak felé fordítva lenni? S a kenyérsütés ott az északi
   7 1  |               rozsliszt nagy ritkaság volt, s minden más elképzelhetlenből
   8 1  |                    tizenkét adag chinaport, s azzal elvetik a gondját.
   9 1  |                    specifikumának neveztek, s amihez vettek preparált
  10 1  |              természetes orvosa és ápolója.~S a konyhaművészet semmivel
  11 1  |                    gyökerébe lyukat fúrtak, s abba galagonyacsapot vertek;
  12 1  |                   jól beáztatta csukavérbe; s ha Tarestinus tanácsát követte,
  13 1  |                     eperfába ójtott körtét, s annak a húsa aztán piros
  14 1  |                    fa oldalába lyukat fúrt, s aromatikus olajakat töltött
  15 1  |                  papírba takarva elültetni, s akkor héj nélküli diót fog
  16 1  |               válogatott fűszernövényekkel. S a végtelen nagy számú gyógyfüvekkel
  17 1  |                mázsaszámra került eladásra, s elhordták Törökországig:
  18 1  |                alatt. Miknek árt a d, e, +, s mily ritka növények azok,
  19 1  |           tulipánnak és szegfűnek volt ura, s hajókat járatott Európa,
  20 1  |                    mostaniak a politikával, s Verulami Bacon, a nagy filozóf
  21 1  |              Verulami Bacon, a nagy filozóf s Anglia államkancellárja,
  22 1  |               melyet Scaliger fedezett fel, s melynek az a tulajdonsága,
  23 1  |                 levő virágoknak szájuk van, s azokkal a boramec a körüle
  24 1  |            mendemondákat és hivalkodásokat.~S ha pedig szerelemről vagy
  25 1  |             gazdasága, virágai mulattatták, s jövedelmet hoztak, ami nem
  26 1  |                     a világi hivalkodástól. S ebben feküdt a nagytiszteletű
  27 1  |                  líceumban kellett tölteni, s azzal bezárta a ház ajtaját,
  28 1  |                azzal bezárta a ház ajtaját, s zsebébe tette a kulcsot.
  29 1  |                   feladott leckét pontosan. S ez csalhatatlan ellenőr.
  30 1  |                     is egészen fekete volt, s arra hosszú fátyol volt
  31 1  |                  szegekkel volt kiprémezve, s a fal és szegsor még nem
  32 1  |                    azt ott a város közepén, s csak felhőszakadások alkalmával
  33 2  |                     Dávid professzor úrnak, s aki e kitüntetésre egészen
  34 2  |                  tartá a condiscipulusokat, s a birkózás nemes vetélkedése
  35 2  |                 Arisztotelész is ajánlotta; s ebben nem is mérkőzhetett
  36 2  |                   be tudta törni a derekát, s egyedül bírt megküzdeni
  37 2  |                    gyepen, összekapaszkodva s egymás vállára téve az állaikat.
  38 2  |                     nagyon a professzor úr, s már messziről őt szánta
  39 2  |              viselte azt a díszes hivatalt, s aki a delikvensre ki tudta
  40 2  |               pálcárum” kegyelmes ítéletét, s aztán tudott correspondálni
  41 2  |                celebritással végbe is ment, s Henrik ott is első és kitűnő
  42 2  |                     a vendégek eltávozának, s a szép Mikhál a szolgálókkal
  43 2  |                  reverendát sem vetette le, s azon nem szabad megérzeni
  44 2  |                  excessusok is előkerülnek, s a mai nap az volt. Egy lelkész
  45 2  |                  lelkész lőn felszentelve – s egy leányzó lőn megkérve.~
  46 2  |               füstöt támasztott maga körül, s a füstfellegből bölcs mondatokat
  47 2  |                     A méltóság hullóvirág”, s Drexelius Trismegistos szerint: „
  48 2  |                görög és latin filozófusnak, s azt merte mondani a nagytiszteletű
  49 2  |                   tőled, mert nem szeretem. S nem szeretem azért, mert
  50 2  |           lecsapódott éppen a mi kertünkbe, s fennakadt egy almafán. Én
  51 2  |                   odamentem, hogy levegyem, s amint a kezembe vettem,
  52 2  |                     írva mindenüvé a nevem; s Mikhálnak nem hínak rajtam
  53 2  |                 ráragasztottam a sárkányra, s azután a rajta maradt spárgánál
  54 2  |             sárkányt megint felbocsátottam, s eleresztettem a levegőbe.~–
  55 2  |                     tetted a viszonválaszt, s visszaröpítetted azt.~Hogy
  56 2  |                   levelezés posta nélkül!~– S mennyire mentetek ezzel
  57 2  |         eldicsekedett ezzel egy barátjának, s nekem elmondták azt az égi
  58 2  |              kérdőre fogom őt vonni holnap, s addig a vallatást félbeszakítom.
  59 3  |                 nagytiszteletű úr Henriket, s erős examinálás alá fogta.
  60 3  |                   volt, mint a megfőtt rák, s háttal kifelé jött ki az
  61 3  |                állított phalanx a tékákban, s a szekrények fölött kitömött
  62 3  |               Mindmegannyi tanú és vádtevő. S aki legjobban figyelni látszik,
  63 3  |                  szerint csóválja a farkát, s öltögeti a nyelvét.~Mikhálnak
  64 3  |                 kutyán veszett a tekintete, s még azután is, valahányszor
  65 3  |                    szeretet kandidátusával, s megtudtam tőle mindeneket.
  66 3  |                     Miért hagyta el atyját, s miért mondá magát árva gyermeknek? – „
  67 3  |                 minden szülői hatalom alól, s ami kánon a fiúra nézve,
  68 3  |                 intett „nem”-et a farkával, s öltögette a nyelvét az ilyen
  69 3  |                     előkeresé a katalógust, s ráolvasott a vádlott nevére: „
  70 3  |                leányának holthalvány arcán, s aztán szelíden szólt hozzá.~–
  71 3  |                     Mikhál lement a kertbe, s annak hosszú, rózsákkal
  72 3  |              vegetáriánusok lehettek volna. S most a kedvenc galambjait
  73 3  |            táncolása, nagy kutyának tartása s annak mesterséges uszítgatása,
  74 3  |           viszálykodása, pedellus leitatása s ittas fővel asszonyruhába
  75 3  |                akadály nélkül megköttetett, s a szép Mikhál elvégre is
  76 4  |                mikor mindent pénzért adnak.~S biz az öregúr az efféléből
  77 4  |                   pedig a kegyetlenségéről. S ezek ötven-hatvan főnyi
  78 4  |                  néha mindannyit egyesíték, s egész csatákat víttak az
  79 4  |               karaván száz ember számra is, s ilyen nagy tömeget mégsem
  80 4  |                    ha pedig lövésseb volna, s a golyó bennmaradt leszen
  81 4  |                 verni, a seb szájára kötni, s ez kihúzza azt a másik golyót.
  82 4  |               pestisölő virágok leveleivel, s rányomtatva aranybetűkkel
  83 4  |                   pestis van, hamar elmenj, s soká térj vissza. Ez a védszer
  84 4  |                 nyakába. Most megvált tőle, s könny tódult szemébe, mikor
  85 4  |               leánya fehér nyakára felköté, s gyöngéden rebegé: „Soha
  86 4  |             fölvevésre és ifjú asszonyoknak s hajadonoknak kedvükben való
  87 4  |                testét átadta a nyugalomnak, s tudva van, hogyha valakit
  88 4  |             gyalogoló diákcsoport közepett, s vidám hahotája kihangzott
  89 4  |                     Kézsmárk kerített falai s az ismerős hegyormok messze
  90 4  |            hegyormok messze elmaradtak már, s Mikhál elgondolkozott rajta,
  91 4  |                    minden szem ügyelni fog, s mondani fogják az emberek:
  92 4  |                   nyelven okosan beszélni – s aztán meg azon az egyetlen
  93 4  |                  közt visz keresztül az út; s nógassa, ha meredek hegyoldalba
  94 4  |             menyecske körül is forgolódott, s ki-kivette az alamuszi hajcsár
  95 4  |                  hajcsár kezéből az ostort, s szidta azt lengyelül, amit
  96 4  |                   éjszakának kellett lenni, s versenyt futott vele a hegyipatak,
  97 4  |                     tetején volt egy kerék, s ezen a keréken feküdt valami,
  98 4  |                 kezei, lábai lelógtak róla, s egy hátraszegett koponya
  99 4  |                        kérdé összeborzadva, s önkénytelenül visszarántva
 100 4  |             védelmezzelek, ha baj fenyeget, s utoljára azért, hogy megtudjam,
 101 4  |               kalapját, lecsüggeszté fejét, s ott maradt az útfélen állva,
 102 4  |                  fülébe egy tréfálózó hang, s vállára ütött valaki.~A
 103 4  |                     most a maga dolga után, s nem kísérget bolond fővel
 104 4  |                      akit egy másik szeret, s egy harmadik feleségül vett: –
 105 4  |                      dolguk sem volt annyi, s fennállt a társadalomban
 106 4  |                    közéletben mégis dívott, s fóliánsokat írtak róla. (
 107 4  |                dolgokat lehetett követelni, s akik ezt a jogot fölvették,
 108 4  |                 erősebb minden rokonságnál. S majd később példákból megtudjuk,
 109 4  |                   előle az erdők sötétsége, s hallgatta a patkók dübörgését,
 110 4  |               keresztül-kasul ömlött rajta, s kimosta a görgeteg köveket,
 111 4  |                    alá a szédítő mélységbe, s a hídon túl aztán az út
 112 4  |                   azonban a Simplex kéznél, s az megmagyarázta a sok útban
 113 4  |                    mélyén letörték előttük, s itt nyomorultul leölték
 114 4  |               koponyát felvettek a földrül, s végiggurigáztak vele az
 115 4  |                 zörgetésre felnyílt a kapu, s a legelébb érkezett diákokat
 116 4  |                összvéreikkel és marháikkal, s legutol a lengyel úr fegyveres
 117 4  |              befogadni. Széna az állatoknak s ugyanaz fekhelyül az utazóknak
 118 4  |             Mikhálnak a rablók kalandjairól s borzasztó végéről, amit
 119 4  |                  még csak egynapos házasok, s ez az első éjszaka, amit
 120 4  |                      Követet küld Jankóhoz, s váltságdíjat ajánl neki,
 121 4  |                 katonát is hoztak magukkal, s nagyon bizakodnak, hogy
 122 4  |                  egy acélra, az szikrát ád, s attól gyullad meg a puskapor.
 123 4  |                     kegyelmére bízza magát, s sarcot fizet nekik, vagy
 124 4  |                   menjenek a lengyel úrral, s ha átmentek a hídon, ahol
 125 4  |                   ahol Jankó útjukat állja, s lefizették a taksát, a praszkinóci
 126 4  |            bocskorokat, ezeket felkötötték, s még a hajnal előtti sötétben
 127 4  |                behízelgette magát már nála; s legalább a kalauzzal is
 128 4  |                      tolmács kellett mellé, s Simplex tudott a nyelvén.~
 129 4  |                 félórányira a kopanicsától, s amint felfelé haladtak a
 130 4  |                    Benne jártak a felhőben, s csak a kalauz tapasztaltságának
 131 4  |                felyülről fognak lenézhetni, s túl rajta tiszta derült
 132 4  |                     föl a kifáradt Mikhált, s ketten a vezetővel cepelték,
 133 4  |                tévedni abban a nagy ködben, s belebodorodnak a havas szakadékaiba,
 134 4  |           táskájából a pávafarkú galambját, s megetette a tenyeréből,
 135 4  |                hiúznak pedig két szeme van, s ez csak egy volt. Egy puska
 136 4  |                  rájuk egy hang a bokorból, s egy marcona alak emelkedék
 137 4  |                    volt, a másiknál fejsze, s nem bízott hozzá, hogy vajon
 138 4  |                 inkább kegyelmet gyakorolt, s szépen beszélt.~– Kend az,
 139 4  |                    a meredek hegyi ösvényen s a medvejáráson keresztül
 140 4  |                 csillámlana körül a légben, s egy szellőlebbenésre kiderül
 141 4  |                   Kis idő múlva visszatért, s nagyon lógatta a fejét.~–
 142 4  |                kilopózott a csalit szélére, s látta saját szemeivel, hogy
 143 4  |                    romtanya egyik odújában, s ott sütnek-főznek reggelire.~
 144 4  |          visszhangzottak erdők-bércek bele; s azzal elordítá magát a csalitban.~„
 145 4  |                    az is elkezdett röhögni, s végül Henrik is leszállt
 146 4  |                 Henrik is leszállt a fáról, s ő is kacagott hangosan.~
 147 4  |                     mikor az asszony nevet, s aztán a férje együtt kacag
 148 4  |                  mindannyian felkerekedtek, s ahogy az erejük bírta, igyekeztek
 149 4  |                   délután süt rá egy óráig, s amit azalatt leolvaszt róla,
 150 4  |                 oldalán derült ég mosolyog, s ellátni egész Lengyelországig.~
 151 4  |                 mászunk le ezen négykézláb. S mi csak hagyján! De hát
 152 4  |              trombitás! – biztatá a kalauz, s nekiállt egy jó szál fenyőfának,
 153 4  |                  felfogta a sűrű fenyőlomb, s enciánt és angelikát keresett,
 154 4  |              enciánt és angelikát keresett, s tökéletes volt az öröme,
 155 4  |           puskaropogás kezdett felhangzani. S az egyszerre felriaszta
 156 4  |                feleségét veszi a háta mögé, s az átöleli a derekat. Ki-ki
 157 4  |                     vastag végére nyergelt, s azzal a három férfi, mint
 158 4  |                  azt röptében jobbra-balra, s ha nagyon nekilódult, megveté
 159 4  |          jégpatkókkal, hogy feltartóztassa, s mondogatta neki: „Hő ne,
 160 4  |                   taszítás, egy fennakadás, s mind a négyen összezúzva
 161 4  |               lekapta vállárul tárogatóját, s fél kézzel fogózva a fenyő
 162 4  |                     karjait férje nyakáról, s elkezdett gyönyörűségében
 163 4  |                    mint a viasz; elszédült.~S még Mikhálnak kellett őt
 164 4  |                  súlyegyent el ne veszítse, s úgy tartani kebléhez szorítva,
 165 4  |              szállítmányaikat felprédálták, s a teherhordó állatokat elvették.
 166 4  |                   pedig odaborul a vállára, s vigasztalá:~– Adjunk hálát
 167 5  |                 mert Praszkinócon hó esett, s ott most szánút van. Kénytelenek
 168 5  |                   amint előre látható volt, s amit a paraszt sehogy sem
 169 5  |            csúfolták. Ők maradtak leghátul. S késő este lett, mire megpillantották
 170 5  |                    templomát, réztetejével, s csupa kertekkel körülvett
 171 5  |              bezárnak, a hidakat felvonják, s többé semmi élő lelket,
 172 5  |                    a kulcsos város tornyait s aztán a falakon kívül egy
 173 5  |                  kísérték a leáldozó napot, s felriadt varjúsereg szállt
 174 5  |                négyszögű falból felmeredve, s felyül semmi tető, hanem
 175 5  |                    az oszlopokat összeköti, s minden oszlopbul egy vashorog
 176 5  |                     szán mellett ballagott, s kezével fogta annak az oldalát,
 177 5  |                 rivallt rá Henrik mogorván, s nem hagyta neki végigmondani.~
 178 5  |                  szoktatva, hogy vezessék), s elkezdte letéríteni az útról.~–
 179 6  |                     megijedtek a bitófától, s arra elkedtek futni a szánnal,
 180 6  |                   muzsikáltam neki egyszer, s ő danolt hozzá. Utoljára
 181 6  |                     Henrik Mikhál fülébe. – S a ház ura félelem ember.
 182 6  |                    felnevelt és nemesített. S én ennek az egyetlen jóltevőmnek
 183 6  |                    Vihodárnak nevezte róla, s így fognak híni ivadékról
 184 6  |                   emlékezik a saját nevére, s tudja jól, hogy azt rajta
 185 6  |                ember. Sok aranyat szerzett, s azt megtakarította. Mire
 186 6  |                  adám okul, hogy ő pápista. S ez nem igaz. Ő protestáns.
 187 6  |                belépjen a bakó a templomba, s megfogja palástom szegélyét,
 188 6  |                    a nő felugrott fektéből, s egy percig úgy érezte, mintha
 189 6  |                     fut a száraz fű felett, s aztán futni, futni, futni,
 190 6  |                 kezeit eldugta köpenye alá, s azt mondá:~– Engedelmes
 191 7  |                     híd már fel volt vonva, s elzárta a bejáratot. A sánckarókra
 192 7  |                    tehát már el volt zárva, s ugyan könyöröghetett volna
 193 7  |              kutyákat verné valaki széjjel, s amint azok ordítva hátrafutottak,
 194 7  |               szemöldökei és villogó szemei s magas nagy homloka. Csakhogy
 195 7  |                 mindez csupa ránc volt már, s a homlokán a redők olyanok
 196 7  |                     becsukta a dörgő kaput, s aztán elkezdte megint felhúzni
 197 7  |                     kantárt vet a nyakadba, s ellovagol rajtad a Kriván
 198 7  |                  egy karikába futott össze, s onnan függött le egy mécses.
 199 7  |                    lefekünni a meleg ágyba, s egy kis jó forró borlevest
 200 7  |                     inni. Az fölmelegítené. S nem kellene az estelire
 201 7  |                 Azzal kifordult a szobából, s nem telt bele több idő,
 202 7  |             levetkőztetni a gazdasszonynak, s aztán engedte magára adatni
 203 7  |                   nedves saruit is kifűzte, s azok helyett finom, piros
 204 7  |                    fel a lábaira Mikhálnak. S minthogy tükör nem volt
 205 8  |                    az estebéd fel van adva, s az étteremben vár a háziúr
 206 8  |                   vállára, mint egy álmodó, s engedte magát vezettetni
 207 8  |                   hatos bolthajtásra épült, s fehérre volt meszelve.~A
 208 8  |                     zászlóban csüggött alá, s végei az övébe voltak bedugva.
 209 8  |                    egész alak ércbül volna, s egész termete hangzanék
 210 8  |                    a kezét a szék támláján, s szemeit behunyva, elimádkozá
 211 8  |                 öreg összevonta szemöldeit, s félrefordítá arcát.~Leültek
 212 8  |                 elfogtak közülök a katonák, s azok holnapután a többivel
 213 8  |                     tekinte Henrik szemébe, s inte neki, hogy itt már
 214 8  |                  áhítattal leste szavaimat, s senki nem aludt, ha én prédikáltam.
 215 8  |          megválasztottak rendes lelkésznek, s a superintendens megerősítette
 216 8  |            kiáltotta rá: „Eminentissime!” – S végre, hogy fel legyen téve
 217 8  |                     már rég halottnak hisz, s bús elhagyatottságban éli
 218 9  |                 öreg kinyújtá hosszú kezét, s fiának vállára téve, visszanyomta
 219 9  |              kezében tartá azt a vas kezet, s úgy kulcsolá össze az ujjait,
 220 9  |                     kezét a Mikhál kezéből, s minthogy az még mindig ott
 221 9  |               körmei hegyéig eltakarta azt, s úgy tette a kezét a Mikhál
 222 9  |                  hogy csak hagyja azt abba, s elébb való dolgának tekintse
 223 9  |          megköszönte a kegyes gondoskodást, s aztán kezét nyújtá férjének,
 224 9  |                    egy dupla tollú kulcsot, s azzal egy fortélyos závárt
 225 9  |           felnyitott egy alacsony vasajtón, s azt feltárta. Az ajtón túl
 226 9  |                 tolvajkéz hozzá nem férhet, s annálfogva kedvező jelnek
 227 9  |             felvette a kétlángú mécstartót, s előrement a lépcsőn, az
 228 9  |           múzeumokban láthatók az eszközök, s az emberek megjavítására
 229 9  |                  szét e rémséges arzenálon, s nem tudta elgondolni, hogy
 230 9  |          köszörüléstől. Azt kivette belőle. S akkor azt monda a fiának
 231 9  |                    olvassák rám a törvényt, s ítéljen fölöttem a törvényszék.~–
 232 9  |                bakóhoz; az legyen a bírája, s válasszon számára a halál
 233 9  |                kérlek, add atyai áldásodat, s bocsáss a feleségemhez,
 234 9  |         feleségemhez, aki önkényt követett, s nyugtalanul vár rám.~– A
 235 9  |                    előtt olyan nagyra volt, s elkeseredésében rárohant
 236 9  |                 magának ebből a kelepcéből, s ahogy meg tudott ugrani
 237 9  |                    irtózat éjjelemnappalom, s nem szeretem magamat, amikor
 238 9  |                  kegyelme feloldja a bakót, s a királyi levél „becsületes”-
 239 9  |                  lehetett utazni e vidéken, s a városokból fényes nappal
 240 9  |                  elrabolták az asszonyokat, s a gonosztevők odamentek
 241 9  |                   öreg kettévágja a bűnöst, s a fia összeragasztja a lelkét!”
 242 9  |                   összeragasztja a lelkét!” S aztán kacagjanak az én palloscsapásomon,
 243 9  |                   az ötödik parancsolatról, s nem suttognának a füledbe
 244 9  |               támaszt fél kezével a földön.~S a hideg kő mintha megszánta
 245 9  |                     magát a földre zokogva, s arcával nedvesíté a kőlapokat.~–
 246 9  |                  kétszáz aranyat kiszámlál, s azt a tüszőbe csúsztatja.
 247 9  |                  fia derekára: „Ez a tied.” S aztán int neki, hogy vegye
 248 9  |                     vegye fel a mécstartót, s ismét elölbocsátja maga
 249 9  |                   soha, amíg életben tudja.~S az öreg tudta jól, hogy
 250 9  |                     a fia most erre gondol. S tett róla, hogy az meg ne
 251 10 |                     is a táskájában kuttog, s arra kérte a Pirkát, hogy
 252 10 |                párja nélkül tojást tesz le, s azt kikölti, hát abból lidérc
 253 10 |                   egyedüli némber a háznál. S akármilyen nő, mégiscsak
 254 10 |            megetette, megitatta a galambot, s azzal megint visszarejtette
 255 10 |                     a kis selyemtarsolykát, s erre dühösen kezdtek villogni
 256 10 |               kijönni, ott levetni magáról, s felvenni a szőrzubbonyt.
 257 10 |                     kezébe vette a pallost, s aztán meglátta maga előtt
 258 10 |                keresztülbukott a pallosban, s leesett a padról fejtetőre.
 259 10 |                     térdeplő asszony mellé, s a kard markolatát, mint
 260 10 |                  aki „Venger” földön lakik, s leköpte a vérpadomat. Erre
 261 10 |                jöttem. Felkaptam a pallost, s egy csapással leütöttem
 262 10 |                 leütöttem a felesége fejét, s azután felkaptam azt a fejére
 263 10 |                   kimegyek, szép báránykám, s hallgatózom az ajtón, mit
 264 10 |               vissza akarna menni a földbe, s a virágok gyökerét kirágta
 265 10 |                   cigány áldás lehetett az, s azzal elkotródott a szobából.~
 266 10 |                   fiatal asszony didergett, s fogai vacogtak. Összehúzta
 267 10 |                Jézus, Mária, Szent József!” S ha egy percre el találta
 268 10 |                   tett, mintha fojtogatnák, s aztán nagyot rúgott a lábával,
 269 10 |                    éjszakát virrasztott át, s akkor aztán aludt, rémséges
 270 10 |                   vele, hogy az boszorkány, s nem sokat kérdezte, hogy
 271 10 |                     a városba az apjával.~– S mit csinál a városban az
 272 11 |                   az apja vérben dolgozott? S ő is azt fogja tenni, amit
 273 11 |                 nemhiába csóválta a farkát, s öltötte a nyelvét egyre-másra,
 274 11 |                      kiálta dacosan Mikhál, s visszafeküdt az ágyba. –
 275 11 |             közelítettek.~Az ajtó felnyílt, s belépett rajta Henrik.~Skarlátpiros
 276 11 |                     termete körül csavarta, s haragtól csattogó hangon
 277 11 |                szavakra mert volna fakadni.~S hogy ez valósággal varázslat
 278 11 |                 kioldalgott az ágyasházból, s elhordta a cifra zsinóros
 279 11 |               mennyország ehhez a pokolhoz.~S ha pedig arra gondolt, hogy
 280 11 |       boszorkányoknak, ráülnek egy seprűre, s ki tudnak repülni az ilyen
 281 11 |            elfacsarja az embernek a szívét, s maga se tudja mért, sírva
 282 11 |                 tőle édesanyjának dajkadala s édesapjának temetésén szólott
 283 11 |                veszi hozzáértő a tárogatót, s nekiereszti annak harsogó
 284 11 |             mérföldnyire fölveri a csendet, s felkölt minden érzést, ami
 285 11 |                   alá újra honfoglaló ősei, s úgy érzi, mintha eléjük
 286 11 |             tanítványnak, akit felfogadott, s az embernyi embernek aljas
 287 11 |               tanulók Simplexnek csúfolnak, s aki a dalaival sok kárt
 288 11 |               barátját, és elbeszéli neki.”~S ez is vigasztalására szolgált.~
 289 11 |                     az esze, mint a nyelve, s mást mond, mint amit érez.~
 290 11 |                    az! Az én trombitásom.~– S mikor viszik el innen a
 291 11 |                     azt kétlábra állította, s úgy táncolta vele a „kutyakopogóst”.
 292 11 |               kiszivattyúzta a régi lelket, s újat fújtatott beléje.~Az,
 293 11 |               párducokat szelídített volna; s amely asszony a mézeshetek
 294 11 |                    alak, a két lábszárával, s szintén, mint az embernél,
 295 11 |             éjszakára nyitva voltak hagyva, s azért megfeddé Mikhált: „
 296 11 |                kutya megharapta a bokáját – s nem lehetett tudni, hogy
 297 11 |                   az állati szenvedélyeket, s mely napon valaki vért ontott,
 298 11 |                  szögletbe szokta állítani, s megdöngeti a guzsalynyéllel;
 299 11 |             ajtajára, nekivetette a vállát, s betörte azt erőszakosan.~
 300 11 |                   készített a pestis ellen, s amit az apjától kapott nászajándékba.~–
 301 11 |                   Azzal fogta az amulettot, s a szalagnál fogva, melyen
 302 11 |                   Aztán kinyitá az ablakot, s szárnyára bocsátá a galambot.~
 303 11 |                  aztán felrepült a magasba, s Mikhál nem tudta meg többé,
 304 11 |                    hazaérkezett Kézsmárkra, s amint a nagytudományú férfiú
 305 11 |                  ablakán a szárnyas postát, s még nagyobb lett megütközése,
 306 11 |            megsértése a linzi békekötésnek, s kárbaveszése négy körmöci
 307 11 |              keresve a vejét meg a leányát, s nem találta őket sehol.~
 308 12 |                  Mikhál leült az asztalhoz, s elébb ivott, aztán evett –
 309 13 |                   ne lásson, se ne halljon. S nem terem a hegyek között
 310 13 |              asszony megcsókolja a szemeit, s azt súgdossa a fülébe: „
 311 13 |                mindig a fején ül az urának, s oda viszi, ahova akarja.
 312 13 |                  hogy Babura Pirka a nevem, s boszorkányok hadnagya vagyok,
 313 13 |               Elküldöm érte a bakkecskémet, s az elhozza őtet, ahova kívánod,
 314 13 |                   az ura a térdére ültesse, s kérlelő gyöngédséggel megcsókolja
 315 13 |              zubbonyát átszorító bőrtüszőt, s odaönté az ölébe, a kötényébe
 316 13 |                     Mikhál a Babura Pirkát, s azt mondá neki, hogy mármost
 317 13 |                  Mikhál a tarsolyába nyúlt, s kivett belőle négy aranyat,
 318 13 |                 kivett belőle négy aranyat, s odanyújtá azt a boszorkánynak,
 319 13 |                    többit megtartá magának, s ettől a naptól fogva Mikhál
 320 14 |               asszony szíve szerint szeret, s akiről annyit tudott volt,
 321 14 |                   ellenére adatott férjhez, s mást szeretett igazán; de
 322 14 |               kényük szerint kifoszthatják, s azoknak a gyöngeségéből
 323 14 |              Simplexnek útiköltség fejében, s útba igazította, hogy merre
 324 14 |                    jámbor, igaz ember volt, s minthogy iskolákat is járt,
 325 14 |                   lelkész mutatja be magát, s kisül róla, hogy hóhér.
 326 14 |      Bukfencvölgynek is neveztek akkoriban, s amin oly keskeny út vezetett
 327 14 |                  alak egy sziklahasadékból, s baltát forgatva a feje fölött,
 328 14 |                  mert zsírban volt kifőzve, s aztán a kürtőben megfüstölve;
 329 14 |                     tárogatóst közrefogták, s intettek neki, hogy menjen
 330 14 |                    volt az, akár egy kürtő. S hellyel-közzel nagyobbacska
 331 14 |                     rettenetesebb teremtés, s akinek ismerte azt a jó
 332 14 |                      csak kirántja a kését, s a nyelével a tüszőjének
 333 14 |                felett, mintegy mennyezetül, s egy gránithasadékból vidám
 334 14 |                 töltve a húsra víz helyett, s abba fahéj, szegfűszeget,
 335 14 |                   meg a hordók körül ültek, s azoknak a fenekén kockáztak.
 336 14 |                kapkodott előre a bográcsba, s nem nyúlt a csapra ütött
 337 14 |                   felfűzött aranypénzekkel, s a kalapjának a karimájáról
 338 14 |               ujjain is aranygyűrűk voltak, s a pallosának drágaköves
 339 14 |                 nevét, hosszú bajusza volt, s annak a végére egy-egy arany
 340 14 |                     akkor fogta a bajuszát, s a füle mögé kanyarította.~
 341 14 |                   pedig férfival birkózott, s beleharapott annak a nyakába
 342 14 |                    az, ha valaki tőlük fél, s inkább megkegyelmeznek annak,
 343 14 |                   éles tekintetű szemeivel, s egyre majszolta a helleborust.~–
 344 14 |                     egyszer ajkán csókolom, s az urát arcul harapom, ez
 345 14 |             szájából a helleborust a rabló, s a Simplex akkor látta, hogy
 346 14 |                    sárga a növény nedvétől, s amint nevetésre szétnyitá
 347 14 |                  Most pedig velünk maradsz, s eszel-iszol, amennyi beléd
 348 14 |                    simán megszabadulhatott, s még egy kis pénzkeresetre
 349 14 |                   kastélyokbul raboltak el, s valahányszor egy rabló ivott,
 350 14 |                    dicsőséges pályafutását, s a felköszöntő aztán elmondta
 351 14 |                   úrasszony szeretője volt, s végezetül milyen bátran
 352 14 |                     hóhér minden kínozását, s nem vallott a társaira semmit.~
 353 14 |                  száját olvasztott ólommal, s milyen torzképeket csinált
 354 14 |                     az elfogott pandúrokat, s hogy gyújtották a templomot
 355 14 |                  velük együtt enni és inni, s jó szerencséje volt a Simplexnek,
 356 14 |                  kitanulta ezt a tudományt, s győzte az italt, különben
 357 14 |                   rikácsoltak, lövöldöztek, s a baltáikat olyan ügyesen
 358 14 |                bennünket a katonák torkába, s negyven pajtásunk ment a
 359 14 |                dolgot, leugrott a hordórul, s odamenekült a Jankóhoz,
 360 14 |                   pedig éktelenül kacagott, s felkapva a puskáját, azzal
 361 14 |                szegény Simplex fejére mért, s aközben egyre nevetett,
 362 14 |             izenetemet viszi a szeretőmnek, s aki hozzányúl, azt én agyonharapom!~
 363 14 |                     ugráló kedve, akár sem, s minthogy ez a tréfa nagyon
 364 14 |                   inkább lefeküdt a földre, s meg hagyta magát csapatni
 365 14 |                    feljött a sziklák mögül, s levilágított a sötét fenyőfalombok
 366 14 |                  fényes nappal megrohanják, s amíg a városban tüzet támasztanak,
 367 14 |                    és a fiát élve elfogják, s aztán mindazt a kínzást,
 368 14 |                     odasütött, ahol ő állt, s a Havrán észrevette.~– Nini!
 369 14 |                     ne áruljon bennünket? – S azzal gallérján fogva odarántotta
 370 14 |                 majd megtalálják az utasok, s felveszik magukkal. No,
 371 14 |                 ítélne meg, ha pörre adnád.~S már fogták kétfelől a szárnyait
 372 14 |            tölcsérét az alvó Jankó füléhez, s olyat trombitált bele, hogy
 373 14 |                    a körülfogó zsiványokat, s aztán betakarta a köpönyegébe
 374 14 |              haragjában ráfogta a puskáját, s el is sütötte rá. Szerencséje,
 375 14 |           kiszabadíthatja magát a hordóbul, s odább mehet.~Ez a bölcs
 376 14 |              félfenekű hordót ráborítottak, s lelkére kötötték, hogy ha
 377 14 |                     dördült el a közelében, s a golyó keresztüllyukasztá
 378 14 |                  golyó ütött a hordó falán, s akkor látta, hogy az egész
 379 14 |          sziklavölgy egy vízmedencévé lett, s abban semmi élő teremtés
 380 14 |                 kimászott a locspocs közül, s aztán mindjárt megérté a
 381 14 |                  elzárták azok a csermelyt, s aztán ennek a medrét használták
 382 14 |                  sziklavölgyet megtöltötte, s aztán, mikor a tó olyan
 383 14 |                  veszedelemből kiszabadítá, s mely csak megerősíté benne
 384 14 |                    az, mely őt útra készté, s azzal igyekezett azon a
 385 14 |                   vele történt rémdolgokat, s azt felkérte a rabló izenetének
 386 14 |                     annak már útjába esett; s az olajkáros viszont szolgált
 387 14 |                   kihirdettették a kárukat, s ha megkapjak, és felismerik
 388 14 |                  fogadott a jámbor Simplex, s megérkezvén szerencsésen
 389 14 |                     kereskedők egy aranyat, s aztán háborítatlanul útnak
 390 15 |                    erdélyi fejedelemséghez, s így a porta hűbéresei közé
 391 15 |                 hagyván menyecske asszonyát s növendék fiacskáját. Még
 392 15 |                    napjait meghosszabbítja, s neveltesse fiacskáját Isten
 393 15 |                 gyönyörűen bekötött könyve; s mikor eljött az ideje, elküldte
 394 15 |               fiacskáját a jó Sára asszony; s mikor végre betoppant hozzá,
 395 15 |            hegyvidéki rossz víz okozza azt.~S tudott igen jó orvosszereket
 396 15 |                   jóízűen kell belőle enni. S ha a bajt a rossz víz okozza,
 397 15 |                     felejtette volna ottan, s vízzel itta a jó bort.~A
 398 15 |               megcsókolta az anyja orcáját, s azt mondta neki, hogy semmi
 399 15 |                szokták mondani, hájat vett, s megkente vele az iskola
 400 15 |                     mégis kapott feleséget, s város bírája lett. Te is
 401 15 |                annyi, mint az özvegy ember, s özvegy embernek van oka
 402 15 |                   oldalát, nehogy bedűljön, s nagyokat hallgatott, mintha
 403 15 |                      egyszer körüljár vele, s aztán ő viszi tovább a vánkost,
 404 15 |                     a Bálint elé a vánkost, s térdre ereszkedék előtte,
 405 15 |                    hogy nem félek a vértől, s tudom folytatni az apám
 406 15 |                     a férfinak való terhet, s mihelyt a Bálint megígérte,
 407 15 |                 valamennyi kedvenc ételeit, s miután jóltartotta a fiacskáját,
 408 15 |                    csapra ütve a hordó bor, s négy-öt arany is készen
 409 15 |             remekemet, hanem a csatapiacon. S nem vágok én tulkot, aki
 410 15 |                     végét fogta a dolognak, s elátkozta őt kegyetlenül.~–
 411 15 |                Simplex, aki ottan trombitás s neked testi-lelki barátod.
 412 15 |               fegyvereit – mondá rá Bálint, s nem is kért az anyjától
 413 15 |                  lengyel máriást felpénzül, s mindjárt ottfogták, mert
 414 15 |             ablakábul leskelődött ki utána, s szíve keserűségét a trombitáson
 415 16 |                    a török Tokajnál betört, s a Hegyalját pusztítja, ami
 416 16 |             bandériumok rögtön üljenek fel, s a szepességiekkel igyekezzenek
 417 16 |                    ki-ki eldobák a fáklyát, s siettek lóra ülni; magának
 418 16 |           szerelmetes menyasszonya ajakára, s azután Isten oltalmába otthagyja
 419 16 |                   nem jutott el Nagylétára, s hogy a férje által rútul
 420 16 |                   meglátni a paradicsomban, s szegény jó anyám orcájában
 421 16 |                 tett, még most is szeretem, s ha vétek ez az indulat bennem,
 422 16 |                     lidérc rohant ki rájuk, s körüllibegte őket, mint
 423 16 |             prüszköltek a megriadt paripák, s csapkodtak a farkaikkal,
 424 16 |                     a mocsár mentén jártak, s nem egy vitézt kellett kisegíteni
 425 16 |                   Uram Isten, légy énvelem! S virraszd fel holnap jó egészségben
 426 16 |               szállt volna le megszorítani, s mikor aztán már nem hallotta
 427 16 |                     a nyeregtakaró bundába, s elmondá a kis rövid fohászkodást,
 428 16 |                   ült fel ismét a nyergébe, s vágtatott társai után.~Reggelre
 429 16 |                  bödönnel, szalonna, sonka, s a vándor éléstár közepén
 430 16 |                ellepték a szekér környékét, s Sára asszony osztotta közöttük
 431 16 |                    eszni, vagy beléd rázom.~S hogy szavát tartsa, megfogta
 432 16 |               Simplexet két karjánál fogva, s megzötyögtette, mint a zsákot,
 433 16 |                      hogy több férjen bele, s még egyszer újrakezdette
 434 16 |                      amit a házamba lőttek, s hordtam ki az uramnak az
 435 16 |                      mikor kinn sátorozott; s akit megsebesítettek, ugyan
 436 16 |                    a Tiszán túl felkeresni, s seregét Tokaj felé indítá
 437 16 |                  Ugyan, ugyan! Diák voltál, s annyit sem tudsz, hogy a
 438 16 |                tromfolá őt le Sára asszony, s aztán felhajtatva a legmagasabb
 439 16 |             hét-nyolc török lovas a dombon, s elkezdte a magyarokat csúfolni.
 440 16 |                   karját mint a feszületet, s azzal mutatta, hogy a Krisztust
 441 16 |                    az állára tette a kezét, s az öt ujját lefelé lógatva
 442 16 |                    Azok aztán összecsaptak, s miután kölcsönösen minden
 443 16 |              megunta a hosszas ungorkodást, s felosztva a seregét négy
 444 16 |        sivalkodással egy sereg török lovas, s megütközik velük.~Erre a
 445 16 |                     egyszerre megfordulnak, s a közrekapott üldözőket
 446 16 |               közéjük puskáznak a bozótból, s egyúttal felkerekedik előttük
 447 16 |                      szpáhik és szarácsiak, s mint a darázsraj omlik mindenfelől
 448 16 |                Simplex is kihúzta pallosát, s a farkasbőr kacagányt a
 449 16 |              szügyén is pikkelypáncél volt, s hegyes tőr a homlokán, mint
 450 16 |             homlokán, mint az unicornisnak, s ezen a jámbor Simplex, aki
 451 16 |                    ezt a körülvas embert?), s csak a kacagányos karját
 452 16 |                     a bajtársa veszedelmét, s odakiáltva neki, hogy: „
 453 16 |                     tetejéről Sára asszony, s az ő kiáltása tette-e, vagy
 454 16 |                   galléron fogta a szpáhit, s foglyul vitte ki magával.
 455 16 |            könyörgött neki, hogy ne bántsa, s ígért neki kétszáz arany
 456 16 |                    a vitéz magaviseletéért, s azt mondta neki, hogy elég
 457 16 |                     sem több, sem kevesebb, s azzal mind a két vezér megírhatta
 458 16 |        lekaszaboltatott, aki el nem futott, s a mocsárba fulladt, aki
 459 16 |                  haja szála se görbült meg, s ha útközben felgyújtott
 460 16 |                      hogy bevett egy várat. S ezzel a katonai becsületnek
 461 16 |                dandár dobjai és tárogatója, s azok nélkül, mint tudva
 462 16 |                   visszamenni a csatatérre, s a mocsár szélében, ahol
 463 16 |                  halottakat kifosztogassák, s akit élve elkaphatnak, rabságra
 464 16 |                 sásba, ahol legsűrűbb volt, s onnan hallgatta a nagy puffogást,
 465 16 |                  felrakta rá az üstdobjait, s aztán elszedte az albán
 466 16 |               elszedte az albán cókmókjait, s azokat egy dárdára fölakasztva,
 467 16 |                     bajtársának engedje át, s ha azt hallja, hogy a barátja
 468 16 |                     erősen megdicsértetett, s minthogy az az albán lovat
 469 16 |                    általa elfogott törököt, s szopogatván a saját ujját,
 470 16 |                    szekér oldalához kössék, s gyalog vigyék Kassáig; hanem
 471 16 |               felültette őt a kocsis mellé, s elégnek tartotta egy cigányszatyinggal
 472 16 |                   Bálintot a lelkek járják, s hogy fél a vértől!~
 473 17 |                  akkor itt marad közöttünk, s aztán senki sem fizeti meg
 474 17 |                      mesternek állok mellé, s betanítom minden asszonyi
 475 17 |             olvasott neki az evangéliumból, s tanította énekelni a „Szentek
 476 17 |                   éppen a mézesheteit élte, s annálfogva nem volt szándéka
 477 17 |                    asszonyokat elfogdosták, s aztán eladták a töröknek;
 478 17 |                elnyomta, a száját betömték, s a pajtásával együtt egy
 479 18 |            lakossága volt törökkel vegyest, s olyan barátságos törvényük
 480 18 |                megadta érte a száz aranyat, s mindjárt rátette a két lábára
 481 18 |                   két lábára a maga békóit, s így hajtotta el maga előtt,
 482 18 |                dolga lesz; kap enni eleget; s majd ha a szőlőszedés ideje
 483 18 |                     dolgozhatik a szőlőben, s akkor lőrét is ihatik.~Hanem
 484 18 |                  meg ezt a gyaur disznót!”, s táncoltatta a pányván, mint
 485 18 |                     mint amit kiadott érte, s azt a portéka nem köszönte
 486 18 |               egyenesen a kovácshoz vitték, s ottan a két lábára olyan
 487 18 |                    mintha betegek volnának, s azoknak a lábaik be voltak
 488 18 |                     a kötéseiket felbontsa, s a talpaikat, amik sebesek
 489 18 |                  amire olyan kíváncsi volt, s aztán nem kellett neki többet
 490 18 |            valamennyi az „első kérdezésre”, s ha mindjárt a Zrínyi bán
 491 18 |                 neki hűsítő sörbetet innia, s aztán elkezdett hozzá szépen
 492 18 |                     jó embered, aki kivált, s akinek aztán leszolgálod
 493 18 |                 olyan szép ragyás ábrázatú.~S minthogy pedig Eger városában
 494 18 |                     muzulmán juhölő lakott, s az a mesterségével együtt
 495 18 |                 maga ver, nem másodmagával, s csak a hátamat üti; nem
 496 18 |                veszni a török fogságában.~– S mit feleltél neki rá?~–
 497 18 |                        mondta rá a Simplex, s azzal összeüté a bokáján
 498 18 |                    visszavitték a tömlöcbe, s ott azután megtanulhatta
 499 18 |     gombkötővetélést, ölét egy rézasperért, s elmélkedhetett mellette,
 500 18 |            kínálásra hozzáült az utóbbihoz, s tudva, hogy a töröknek nagyon