Fezejet

 1 4 |          kellett beszélni jó eleve, amíg tíz rőfös és fűszeres kalmár
 2 4 |              Addig tartogatta őket, amíg csak elő nem álltak a csengős
 3 4 |        vidékben. Maradja közelében, amíg lehet. Aztán ha jól lesz
 4 4 |            tetőn, és nézett utánuk, amíg el nem takarta őket előle
 5 4 |           vesztőhelyi lakomájukhoz, amíg ez a fekete alak ott állt.~
 6 4 |          Eleinte csak kövek között, amíg az út egy széles hegyszakadékhoz
 7 4 |          aztán iramodjunk ám innen, amíg szabad az út, Praszkinócig
 8 4 |          tartani kebléhez szorítva, amíg a völgy fenekére le nem
 9 5 |       saraglyába. Szaladt ám addig, amíg a hóban tartott; de amint
10 6 |          aztán futni, futni, futni, amíg valami mélységbe elbukik;
11 8 |             a beszélő ajkait nézte, amíg az mesélt előtte.~– Tehát
12 8 |        szájával teszi azt.~– És így amíg atyjának áldását meg nem
13 9 |             háza tájára jönni soha, amíg életben tudja.~S az öreg
14 10|    látásoktól gyötörve egész addig, amíg késő reggel be nem jött
15 11|          mosni, főzni és fát vágni, amíg felszabadította.~Azért beszéltünk
16 11|            sem a másik napon. Várt, amíg Mikhál egyszer fel fog kelni.~
17 11|             él, tán sohase hal meg, amíg abban nem hagyja.~A Henriknek
18 13|          mindaddig nem kelhet útra, amíg aranypatkót nem vernek a
19 14|      tárogatósnak, hogy várjon ott, amíg a többiek előkerülnek, majd
20 14|        fényes nappal megrohanják, s amíg a városban tüzet támasztanak,
21 14|         elárulhasson a pandúroknak, amíg innen odább nem álltunk.
22 14|            mely járható volt addig, amíg a patak a sziklavölgyet
23 15|             üt a fejére a taglóval, amíg az ökör leesik, annyi arany
24 16|    órahosszat vegzálta a lovasokat, amíg csak a mocsár mentén jártak,
25 17|       darabonkint a fogamhoz verni, amíg megkerestem.~– Ej, ej, fiacskám
26 18|          fogadtam, meg nem tagadom, amíg élek.”~– Ember vagy, Bálint! –
27 19|   akármilyen szép asszony a földön, amíg az ő Mikháljának a képe
28 19|         gondolá magában a Bálint, s amíg Ibrahim a szilvát szedte,
29 20|             más fogollyal kiváltsa; amíg fogságban van, a vagyonát
30 21|          szájtátó parasztok közé, s amíg azok kapkodták a tallérokat,
31 22| díszkarzatra, s ott állva maradtak, amíg a kikiáltó tanácsjegyző
32 23|           azt mondta Pirkának, hogy amíg távol lesz a gazda, addig
33 23|          húzott a konyhai kútból, s amíg a kereket forgatta, azt
34 24|             egy esztendő beletelik, amíg az új rablócsapatok a régiek
35 25|           mégsem akar fölébredni. S amíg a Bálint a padláson zsörtölődött
36 25|        Babura Pirka pedig az ideig, amíg ez megtörtént, ott lappangott
37 26|           azt adta fel a menyére, s amíg annak karcsú derekán befűzte
38 27|             No, lássa, ifjúasszony, amíg a múlt vasárnap én kegyelmedet
39 27|            érte, el is fogta, hanem amíg a basával bajlódott, annak
40 29|            illett, s addig püfölte, amíg csak a botban tartott, ami
41 32|       felment a szobájába, és sírt, amíg csak a napa fel nem ébredt.~
42 32|             Semmit se bízol hozzám, amíg hegyiről tövire mindent
43 32|       bocsátja addig a kezei közül, amíg az a pokolnak nem adja tarkabarka
44 33|  főbíróságot csak addig tartja meg, amíg a dolgok új rende bekövetkezik,
45 33|        reszketett a nagy erős keze, amíg aláírta a nevét az ítéletnek,
46 34|            addig tartóztatni magát, amíg a syndicus felolvasta a
47 36|         lehettek megnyugodva addig, amíg ez az ember él; sőt félniök