Fezejet

 1 3 |  igyekező. Hát még ex moribus! Milyen az erkölcse? Borivó! „Ubi
 2 4 |       fogja már megtudni, hogy milyen az a „anya”.~Talán még akkor
 3 4 |      példákból megtudjuk, hogy milyen nagy szükség volt abban
 4 4 |    azután elmesélte neki, hogy milyen hatalmasok azok a zsiványok.
 5 4 |    menyecske gondolta magában, milyen furcsa az, mikor az asszony
 6 4 |        Mikhál gondolá magában, milyen furcsa az, hogy mikor egy
 7 4 | gyönyörűségében tapsolni! Hej, milyen gyönyör így, lefelé repülni!
 8 4 |        lelkét semmi bűn. Hajh, milyen jó volt megmenekülnie attól
 9 4 |   tolvajok prédája lett. Pedig milyen nagy kincs volt az!~Hogy
10 9 |     tőlük fogva: tapasztaltad, milyen hatalmasok. Pedig már e
11 10|       meleg takaró alatt is.~– Milyen soká jön Henrik – suttogá
12 11|      mikor beesteledett.~Hajh, milyen boldog volt Mikhál, mikor
13 11|       pedig arra gondolt, hogy milyen boldog lehetett volna akkor,
14 11|     kettős vasrácsozatán, hogy milyen jó dolguk van a boszorkányoknak,
15 11|  professzor úr a leányának; de milyen nagy vigasztalásara szolgált
16 11|     elgondolkozott rajta, hogy milyen erős lehet azoknak az embereknek
17 14|     hány rablásban vett részt, milyen selyemkapcája, milyen úrasszony
18 14|   részt, milyen selyemkapcája, milyen úrasszony szeretője volt,
19 14|    szeretője volt, s végezetül milyen bátran állotta ki a hóhér
20 14|   száját olvasztott ólommal, s milyen torzképeket csinált az attól;
21 16|       is bekötötte szegénynek.~Milyen kevélyen fogja ő ezt a törököt
22 17|        nyelte a szép oktatást. Milyen dicsőség volna, ha meg tudnám
23 18| köntösét, hogy lássák a vevők, milyen ép bőrük van.~Legelébb is
24 18|  jöttek, mind azt nézték, hogy milyen a tenyere. Az pedig nagyon
25 18|        ez már okos beszéd. Hát milyen az a mészárosmester, aki
26 18|  elmélkedhetett mellette, hogy milyen bolond állapot az, mikor
27 23|      körülforgatta magát, hogy milyen kackiásan mórikál benne.
28 24|      tért, felsóhajtott:~– Óh, milyen kár, hogy már reggel van!
29 26|  szegény teremtés az ő fiát, s milyen boldog az ő egyetlen Bálikája
30 26|  között!”~„Az mind hagyján, de milyen gazdag! Ha felmászik a diófára,
31 26|    fejére, s megdicsérte, hogy milyen szép haja van.~(Ha már az
32 26|         hogy őt a Bálint anyja milyen nagyon megszereté.~De nem
33 27|     tudja feledni a Mikhált, s milyen jól bele tudja magát találni
34 31|      maguk hókuszpókuszain; ki milyen oratiót betanult, azt csak
35 31|        mondták egymásnak: „Óh, milyen drága szépség! Óh, milyen
36 31|      milyen drága szépség! Óh, milyen áldott jó teremtés! Száz
37 32|   felnyitá, azt gondolta, hogy milyen különös volna, ha a boszorkány
38 32|           Mikor tudhatja, hogy milyen erős tilalom van minden
39 39|  amiből meg lehet ítélni, hogy milyen nagy becsben tartottak egykor
40 39|        Ekkor vette észre, hogy milyen nagy csúfot űztek a boncsokos