Fezejet

 1 1 |           a szép Mikhál szíve egy oly megerősített várnak volt
 2 9 |        érte. De énnekem nem adott oly erős szívet az ég. Én az
 3 10|        senki olyan szép termetet, oly gyönyörű fejet, olyan fehér
 4 11|           harsogó zenéjét, az meg oly hatalmas riadót ad, hogy
 5 11|           venni, ami az akkoriban oly nagy becsben tartott contrayerva
 6 13|         nem terem a hegyek között oly bűvös-bájos gyökér, amitől
 7 14|        neveztek akkoriban, s amin oly keskeny út vezetett végig,
 8 14| alattomban veszteni; másfelől meg oly méregerő volt a szájában,
 9 14|           rövid ideig; de azalatt oly mélyen, hogy semmi lármára
10 15|      nehezen esett anyai szívének oly hosszú időre megválni a
11 15|         betegség ellen.~Nem ugyan oly hathatós szereket, minőkben
12 19|        capo!”~A Dzsigerdila pedig oly csábítón, oly melegen tudta
13 19|   Dzsigerdila pedig oly csábítón, oly melegen tudta énekelni azokat
14 19|           élhetetlen rabszolga; s oly nagy volt iránta a megvetése,
15 19| szilvaszedésbe, s a szép bonamera oly igen gyönyörű volt, hogy
16 22|   bámulásukra jött asszonynépekre oly gyalázatos szavakat mondtak,
17 22|         következő pillanatban egy oly általános elszörnyedés hangja
18 23|            amikre más úrasszonyok oly kíváncsiak voltak; de meg
19 23|       vele.~Ez orcátlan merészség oly dühbe hozta a gyönge asszonyt,
20 23|       asszonyt, hogy amit magában oly keményen föltett, azt most
21 24|          ki az erdők tömkelegében oly biztosan vezette őt, hogy
22 24|           annyi borzasztó érte, s oly meglepő volt rá nézve, hogy
23 25|          a szeplőkkel, hanem csak oly szerelmesen ölelé a kedvesét
24 25|        hogy már ezt csak nem lesz oly vakmerő siheder, aki elcsábítsa
25 26|       Sára asszony a menyét, hogy oly loncsos. Aztán vett neki
26 28|         az arcát a medencében. És oly tiszta maradt utána a víz,
27 28|          feltenni, amikre a Milka oly biztosan, helyesen felelt
28 31|     dolgát. Amióta, mint várnagy, oly kitűnően járt el a hivatalában,
29 32|          vele ez a némber, akinek oly nagy hatalma van fölötte?
30 33|  napjaiban: hisz az ő bölcsessége oly magasan áll mindannyié felett;
31 33|   ítéletnek, hogy azt az ő máskor oly erőteljes calligráphiáját
32 34|     megoldandó tárgyak sem voltak oly pehelykönnyűk. A város részéről
33 35|   jelenlétével megfertőztette, és oly hosszú ideig méltatlanul
34 35|  ráhalmozott nagy tiszteletet. Ez oly bűn, amit az egy halál maga
35 35|          ami e szomorú színpadnak oly sajátszerű komédiája, s
36 37|         nyomban megütötte a guta. Oly hirtelen érte ez a halálveszedelem,
37 39|       szép Izabella.~Erre a szóra oly hevesen pattant fel térdéről