Fezejet
1 4 | Jankó nem bánt minket – monda a menyecske, és mosolygott
2 4 | Mármost az a kérdés – monda Henrik –, hogy melyik féllel
3 4 | zsiványok a katonákkal! – monda a kalauz. – Siessünk ám
4 5 | Nincsenek boszorkányok – monda Henrik szárazon.~– De bizony
5 7 | Eredj, te ördög diákja! – monda a némber. – Mi hord mindig
6 7 | Ez lesz a hálószobájuk – monda a gazdasszony –, jó csendes
7 7 | Köszönöm szívességét – monda Mikhál, kinek eszében volt
8 9 | kivette belőle. S akkor azt monda a fiának hideg, nyugodt
9 11| tartják.~– Jaj, virágom! – monda a Babura Pirka. – Fügegyerek
10 14| torka.~– Úgy kell nektek! – monda, visszaverve Havránt. –
11 14| fenyőfalombok közül.~– Pacholcék– monda Bajusz –, most már vége
12 14| középre.~– Üssétek agyon – monda a Bajusz.~A szegény Simplex
13 14| Egyiket sem tesszük – monda a Jankó –, hanem kifizetjük:
14 18| fiam, gyere ide, válassz! – monda a kajmakám a remegőnek. –
15 19| a tegnapi ütés nyomai – monda neki, s egy kis ezüstszelencét
16 19| Hamarább megenyhülnének – monda a Dzsigerdila –, ha megcsókolnád
17 19| aki a másé.~– Szólj csak – monda akkor a Dzsigerdila, hirtelen
18 21| egyebet, édes jó pajtásom – monda neki a Simplex –, mint hogy
19 22| wala.)~– Én nem nézem meg – monda a Bálint Simplexnek. – Énnekem
20 23| novitiusának.~– No, Ancsa – monda neki, mikor belépett hozzá –, „
21 24| Páratlan szám: nem szeretem! – monda Ancsa, s azzal hozzáfogott
22 24| ideje a felöltözésnek – monda Pirka, s azzal hozzáfogott
23 25| Bálintnak?~– Nem jól van még – monda a Pirka. – A parasztrokolyából
24 27| volna az én férjemuram – monda a grófné Milkának –, a kegyelmed
25 30| kegyelmednek mindjárt elküldök – monda Zurdokinak. – Abba ha kegyelmed
26 31| Isten nevével üdvözölve! – monda Bálint, s erre megnyílt
27 32| majd ha eljön az ideje – monda neki bizalmasan –, akkor
28 32| ide a városba megint? – monda Mikhál. – Mikor tudhatja,
29 33| veszett el!~– Úgy van! – monda hideg, kegyetlen szóval
30 35| Még magasabban kell – monda neki Kaczenreiter.~– Mégis
31 38| táncolnak a lidércek?” – monda egy harmadik, felütve a
32 39| bizony jól leszen fogadva – monda neki a szép Izabella.~Erre
|