Fezejet
1 1 | vándoroltak a tanulni vágyó ifjak, minthogy ott nagyon olcsó volt az
2 4 | vett leányától és vejétől, minthogy a karaván holnap még napfelkelt
3 4 | mégse jó helyen jártak, minthogy az ördög kastélya semmiképpen
4 4 | nevethet egyet kedvére.~Minthogy pedig a nagy veszedelem
5 7 | fel a lábaira Mikhálnak. S minthogy tükör nem volt a szobában,
6 9 | kezét a Mikhál kezéből, s minthogy az még mindig ott térdelt
7 14| merre menjen ki Sáros felé, minthogy a tárogatós azt állította,
8 14| jámbor, igaz ember volt, s minthogy iskolákat is járt, jól tudta
9 14| ugráló kedve, akár sem, s minthogy ez a tréfa nagyon megtetszett
10 15| is készen áll a fiókban, minthogy előrelátható, hogy a gyenge,
11 16| grófnak sem volt több ideje, minthogy éppen egy csókot nyomjon
12 16| erősen megdicsértetett, s minthogy az az albán lovat neki ajánlotta
13 17| nekik könnyen megadatott, minthogy a gróf úr éppen a mézesheteit
14 18| szép ragyás ábrázatú.~S minthogy pedig Eger városában akkor
15 19| ezalatt beült a gunyhóba, s minthogy a töröknek tiltja a vallása
16 19| összetöröm a kopasz fejeden.”~Minthogy pedig Ibrahim Kermesz nagyon
17 27| hímző munkákat tanuljon. S minthogy a Milka mindezekhez már
18 27| sem engedett rátenni, s minthogy a török neve Ali volt, ő
19 29| fürmenderék háza elé, s minthogy annak a kapuja zárva volt,
20 30| társaságban a szép Mikhál. S minthogy legegyszerűbben volt öltözködve,
21 30| azután kézbesítették. S minthogy a magyar ember mindig szégyenlette
22 30| volt avatva e titokba, s minthogy az akkori idők titkosírása
23 31| Pirka.~Azokban az időkben, minthogy üldözték a boszorkányokat,
24 31| mámoros álmokat láttak, s minthogy képzeletük azzal volt megterhelve,
25 32| megkötözték a kezeit, s minthogy a maga lábán nem akart menni,
26 33| örökre megbélyegezve! S minthogy évkönyvünkből, ami bele
27 34| holnap tüzes billog! – S minthogy kastélya elégésekor kincseinek
28 36| pedig ekképpen hangzott:~„Minthogy a jezsuitáknak szabadalmuk
|