Fezejet
1 4 | amiknek vezérei voltak: Jankó, Bajusz és Havrán. Jankó
2 4 | Jankó, Bajusz és Havrán. Jankó nevezetes volt a testi ügyességéről,
3 4 | leskelődik a hegyek közt Jankó, Havrán és Bajusz. Mind
4 4 | nagy furfangos; hanem a Jankó az igazi hős! Az a bátor,
5 4 | itt a magányban?~– Óh, a Jankó nem bánt minket – monda
6 4 | ha átmentek a hídon, ahol Jankó útjukat állja, s lefizették
7 4 | békességben át engedte kelni Jankó, az egyik csapat vezére,
8 14| A harmadik vezér volta Jankó. Alacsony, szikár termet,
9 14| Ezalatt a fő-fő rabló, a Jankó elaludt. Az a szokása volt,
10 14| tárogatója tölcsérét az alvó Jankó füléhez, s olyat trombitált
11 14| embermagasságra ugrott fel altából.~– Jankó bácsi! Ne hagyjon! El akarnak
12 14| aztán a nyavalyás.~Mire a Jankó nagyot nyújtózva, széttolta
13 14| Egyiket sem tesszük – monda a Jankó –, hanem kifizetjük: aki
14 14| káromkodtak, mint a jégeső; de a Jankó nem hagyott nekik békét,
15 14| Nem, urak! – mondá a Jankó. – Ami pénzt egy úr a muzsikusnak
16 14| muzsikustól a pénzét! Fizessen a Jankó is annyit, vagy agyonütlek.~
17 14| valamit – szólt végre a Jankó. – Ássunk ide egy mély vermet:
18 14| menyecskének megvinni a Jankó izenetét; hanem annyit megtett,
19 21| kegyelmet nyerjenek. Hanem a Jankó története mégis a legcsodálatosabb.
20 21| egyenesen odamenekült a Jankó a szeretőjéhez. Az asszony
21 21| muzsikálásban, de nem a Jankó a táncban. Még délig is
22 21| Az a kopanicsár volt.~A Jankó egész éjjel kereste, hogy
23 22| a harmadik rablóvezér, a Jankó. Ennek kellett a Vihodár
24 22| méltó volt a bámulatra.~A Jankó, a nagyszerű gimnaszta,
25 22| megtudta, hogy a vén Vihodárt a Jankó egy harapással megölte a
26 23| Beleharapott a nyakába az ördöngös Jankó a mérges fogával, s az öreg
27 24| Vihodárt.~– Már megtette. A Jankó beleharapott a nyakába,
|