Fezejet
1 1 | A Szepességen azonban a szomorú idők alatt is a tudományok
2 5 | csapat varjú megszállt azon a szomorú épületen, ami a veres házon
3 6 | őhozzá. Nem azért hoztalak e szomorú ház kapujáig. Hanem azért,
4 7 | sem emlékeztetett a háziúr szomorú mesterségére. Ódon szekrények
5 8 | vendége szokott lenni e szomorú háznak.~Azzal megkínálta
6 8 | legkellemetesebb. Jelen lenni azoknál a szomorú jeleneteknél, a bűnösök
7 8 | lelkész szokott minden ily szomorú alkalomnál együtt ülni a
8 8 | akkor minek köszönheti az én szomorú házam ezt a szerencsét?~
9 8 | elhagyott atyámat felkeresni szomorú magányosságában, ki engemet
10 9 | gyönge teremtés, hogy ama szomorú látványt megnézze? Ezt szeretem.
11 10| Jaj, lelkem, az igen szomorú történet. Attól maga nem
12 10| keresztül is áthangzott még ez a szomorú zűrhang Mikhál szobájáig.~–
13 14| maga szerencsétlenségéhez a szomorú gyászindulóját. Ezt megengedték
14 15| pestist, és meghalt bele, szomorú özvegységre és árvaságra
15 15| gyógyszerekből. Az ilyen szomorú képű legényeket legjobban
16 19| voltak az akkori időknek szomorú nótái.~De még ezt a nótát
17 22| rettenetes liget: száraz fákbul, szomorú gyümölccsel; akasztófák,
18 22| udvarából, s megindult a szomorú menet.~Elöl a tanácsurak
19 30| volt, Kassa városának egy szomorú epizódja következtében,
20 34| csapat, hordta magával a szomorú társaság szörnyű színpadának
21 34| előtt készen állt már a szomorú alkotvány a kassai piacon.
22 34| szegény bűnösök csengettyűje, szomorú, szívreszkettető hangú lélekharang;
23 35| városház kapuja megnyílt, s a szomorú nászmenet közepén ott jött
24 35| a szép Mikhálját abba a szomorú ágyba, amiből nem költenek
25 35| Bálintra is elragadt az, ami e szomorú színpadnak oly sajátszerű
26 39| se beszél róla többé.~*~Szomorú vége lett a szegény nagyfejedelemnek
|