Fezejet

 1 26|          volt a Homonnai Izabella grófné, az ezredeskapitánynak,
 2 26|         az isteni tiszteletnek, a grófné nem szégyenlett a Mikhállal
 3 27|    magához a padba? A jó Homonnai grófné. Az ám, oda ültette maga
 4 27|    fejéről, mintha előtte állna a grófné.~– Az Isten áldja meg érte!
 5 27|         izenettel, hogy a gróf és grófné óhajtanak beszélni a Bálinttal
 6 27|           menni illik.~A Homonnai grófné már a szobája ajtajában
 7 27|           gróf maga is belépett a grófné szobájába. S amilyen szép
 8 27|  szobájába. S amilyen szép volt a grófné asszonynak, éppolyan szép
 9 27|        Bálint arasznyit hízott.~A grófné pedig azt tette, hogy leültette
10 27|    becsülettudással: ami felett a grófné csendesen elmosolyodott.~–
11 27|           én férjemuram – monda a grófné Milkának –, a kegyelmed
12 27|        menjen – szólt bele a szép grófné. – Ilyen embernek nem ott
13 27| ezredeskapitány.~– Jaj, kegyelmes grófné – szólalt fel erre a Milka,
14 27|         mit, kegyelmed? – szólt a grófné. – Én tudok diákul is, németül
15 27|           Sára asszonynak, hogy a grófné megengedte Milkának, hogy
16 28|  magasztalá Milkát a gróf előtt a grófné. Azt nem sejtette, hogy
17 28|       rajta eladni.~Ilyenformán a grófné oktatta a Milkát, a Milka
18 28|         nagy kár – mondá egykor a grófné Milkának –, hogy egy ilyen
19 28|     gyönge bőre, mint a harmat. A grófné diadalmaskodott örömében,
20 28|         feltámasztása csakugyan a grófné érdemének nevezhető.~
21 30|            Hogy Homonnai Izabella grófné körül is pulykakakaskodott,
22 30|          Mikhálra nézve, holott a grófné is jelen volt a táncteremben.~
23 39|      következik, mely egyenesen a grófné szobájába vezet. A légyott
24 39|   közöttük megjelenni, mégpedig a grófné szobája ajtaján keresztül.~–
25 39|        elpusztíttatásra.~Izabella grófné pedig mikor meghallá, hogy