Fezejet

 1 4 |     utoljára azért, hogy megtudjam, hová visznek.~– Bálint! – szólt
 2 4 |    valamennyit. A holtakat nem volt hová eltemetni. Most is itt vannak.
 3 4 |    gazdasszonynak, hogy honnan jön, hová megy, hogy még csak egynapos
 4 5 |      oldalát, hogy fel ne dűljön.~– Hová megyünk még? – jajveszékelt
 5 5 |      rekedtünk éjszakára. Nincs itt hová szállni. Elkapnak bennünket
 6 5 |        szólt húzódozva a fuvaros. – Hová megyünk, arra? Ott nincs
 7 11|          gyönyörűség okozói voltak.~Hová lett minden öröm és tudomány?~
 8 14|         valódi nevét, sem azt, hogy hová való igazán, hanem hazudott
 9 14|             Mi neved? Honnan jössz? Hová mégy? Kit szolgálsz?~A Simplex
10 19|        vásik a fogad, gyaur disznó! Hová tetted a feleségem? Legjobb
11 25|           feleség; s mehettek haza: hová is?~A Bálintnak már a nyelvén
12 25|           alakot, azt kérdezé, hogy hová lett az a szép tündérasszony,
13 29|            Zwirina Nácit? Ki tudja, hová bújt el: kályhasutba, ágy
14 32|         amit az parancsolt: mennie, hová az hítta.~Még a haragját
15 32|           Senki sem tudja meg, hogy hová lettél.~Mikhál végtül végig
16 34|            apellálom az ítéletet!~– Hová mitőlünk? – kérdé a főrektor
17 36|       főrektor az alabárdosaival.~– Hová mentek? – kérdezé a farsang
18 38|                Hát Zwirina Ágostont hová tettétek, ha Mikhálomat
19 38|     helyeztétek ebbe a sírba?~– Hát hová tettük volna? A jó embert
20 39| naplójegyzetei Sztambulból szólnak. Hová lett? Mi volt az igazi neve?