Fezejet
1 2 | voltak, hogy én azt ki nem tudom mondani.~– Profánus „virágdalok”!
2 4 | rettenetes völgyben, ahol nem tudom, hogy mi vár rám, de érzem,
3 5 | vannak. A Babura Pirka, tudom, hogy csak az. Itt jönnek
4 14 | Sziléziában születtem. Nem tudom, minek kereszteltek. Társaim
5 15 | hogy nem félek a vértől, s tudom folytatni az apám mesterségét.~
6 15 | akarsz hozni az én fejemre. Tudom jól az egész praktikádat,
7 16 | hívogatni, hogy immár alig tudom megkülönböztetni, hogy mi
8 16 | törököt szeretném én látni! Tudom, hogy olyat adok neki a
9 19 | te lábadról minden éjjel; tudom, hol tartja a békó kulcsait
10 21 | a nagy bűntől.~– Én nem tudom. Én lutheránus vagyok: nem
11 23 | megfogadta.~– No, én nem tudom. Csak azt mondom, amit a
12 25 | Lengyelországig meg se állok. Tudom, hogy szerettek, lelkeim,
13 27 | feleségével.~– No én nem tudom, mi lesz ebből! – szepegett
14 31 | szép Mikhálnak:~– Én nem tudom, de úgy örülök, hogy a fogam
15 32 | Kendnek pénz kell, azt jól tudom. Adok, amennyi tőlem telik,
16 32 | minden félelem nélkül. Tudom már a házi szokásokat. Délután
17 32 | deli termetedet talán nem tudom én megbecsülni, hogy mennyit
18 32 | megkapnak, megseprőznek. Tudom én azt. De az ördög nem
19 Jeg| krónikákból összeállítva.~Tudom, hogy a két szerető szívnek
|