Fezejet

 1 2 | engedélyt az atyjátul arra, hogy engem elvehet?~– Neki nincs atyja;
 2 6 |      énnekem atyám. Hallgass meg engem, és ne utálj meg. Gyönge
 3 6 |   házasságunk semmis. – Értesz-e engem?~E szóra a nő felugrott
 4 9 |     bakód!~– De hát miért akarsz engem megölni?~– Azért, mert negyven
 5 9 |        tulajdon fiam is megutált engem! A másvilágon ezeregy rémalak,
 6 9 |       szeretsz élni, ha sajnálsz engem, ha szánod azt a szegény
 7 11|    minden ember számára van hét! Engem is így lopott ám el az uram
 8 11|    beszélve –, ha meg nem tudtál engem védelmezni? Mely pestisnek,
 9 17|        reád. Az Isten meghallgat engem!~A Bálint pedig arra gondolt,
10 19|     felébreszted az Ibrahimot, s engem ver meg érted.~– Ne félj
11 19|         miért féltél, hogy akkor engem az Ibrahim megöl?~– Azért,
12 25|    szépek.~– Jaj, de fog-e akkor engem a Bálint szeretni, ha rút
13 32|         cifra ruhába.~– Ne félts engem! Szánon jöttem én idáig
14 32|          a cselédek, szomszédok, engem fogjanak el, s aztán vallassanak
15 32|          a némber. – Ne fogj meg engem, mert bizony megbánod. Harapok!
16 34|          Ellene volt annak, hogy engem elvégy. De az én apám maga
17 38|      érdemeiről.~– Mért vezettél engem ide – kérdé felháborodva