Fezejet

 1 1 |   rózsafába ójtani, amikor az édes és szagos gyümölccsel ajándékoz
 2 10| Mindjárt jön már, tulipántom, édes!~Csak két kutya üvöltött
 3 15|   arany lesz a bírság.~– Jaj, édes szülém – mondá erre a Bálint –,
 4 16|      térjen vissza kegyelmed, édes szülém, elég volt a jóbul –
 5 16|       ugyan vigyázzon magára, édes szülém, hogy valami ágyúgolyóbis
 6 17|      asszony.~– Ugyan, ugyan, édes fiam! Hát elébb való neked
 7 17|         Isten áldja meg érte, édes szülém, de nekem nem kell
 8 18|      szépen beszélni.~– Lásd, édes fiam, minek beszélsz hiábavalóságokat?
 9 18|     hogy: „Isten megáldja hát édes szülémet: akkor én maradok
10 19|   igaz hitet.~– Az nem lehet, édes asszonyom – mentegetőzék
11 21|     tehetsz te ottan egyebet, édes jó pajtásom – monda neki
12 26|   összecsapta a kezeit.~– No, édes fiam, ha ez a személy volt
13 28|      ferula és signum helyett édes csókokkal préselték volna
14 29|      meg!~– Szívesen kerítek, édes kedves pajtásom, hogyne
15 32|    minden tagom!~– Ne remegj, édes. Tedd a kezedet ide a keblembe.
16 32|      így szólt hozzám: eredj, édes Pirka húgám, eredj el Kassa
17 34|   szállj perbe énvelem:~Óh én édes………”~Csak idáig énekelhette.