Fezejet

 1 4 |    amazok meg ne lőhessenek.~– Mármost az a kérdés – monda Henrik –,
 2 5 |     fejét vakarva. – Hálhatunk mármost valami kazal alatt! Mondtam,
 3 11|         most nem volnék itten. Mármost eredj haza. Vidd vissza
 4 13|         s azt mondá neki, hogy mármost feleljen a második kérdésére.~–
 5 14|     számára öt rőföt.~– De hát mármost adja vissza a tizenkét tallért –
 6 16|      az áldott teremtést.~– De mármost térjen vissza kegyelmed,
 7 16|       hogy a kezében kard van (mármost ő hol vágja meg ezt a körülvas
 8 18|   mikor a Simplex elkészült –, mármost hát írd meg a levelet, hogy
 9 19|     azt mondta neki hogy: „No, mármost megyünk Ónod felé; aztán
10 23|       A feleségéből mi lehetne mármost egyéb, mint boszorkány?
11 25|     azt mondá Pirkának, hogy: „Mármost mi megyünk Erdélyországba,
12 27|     szomszéd vármegyébe; verje mármost az is tovább!~Bálint épkézláb
13 32| elhagytál a szebbért, jobbért. Mármost folytasd! Azt gondolod,
14 34|         és a kezeit csókolá. – Mármost hát csak az utolsó ajánlatunkat
15 38|    fölötte. Hahhaha-hoho-hó!~– Mármost beszéltél kedveseddel, siess!~–