Fezejet

 1 4 |         öszvérnek szólt.~A tájék egyre változott: tüneményes hegycsoportok,
 2 4 |          éneklő diákokkal.~Az út egyre zordonabb lett, amint a
 3 4 |     hatalmasok azok a zsiványok. Egyre akasztják, nyakazzák, kerékbe
 4 4 |     egész havason. Simplex pedig egyre fújta a tárogatót tüdőszakadtából;
 5 9 |          elkárhozottakkal. Mégis egyre nőnek, mint a mérges gomba.
 6 10|  Henriknek pedig forrósága volt: egyre hánykolódott a fekhelyén,
 7 11|      találta őket sehol.~Arra az egyre nem jött rá, minden tudománya
 8 14|      éles tekintetű szemeivel, s egyre majszolta a helleborust.~–
 9 14|        Simplex már csak azért is egyre fújta a tárogatót, hogy
10 14|   Simplex fejére mért, s aközben egyre nevetett, hogy a sárga szája
11 14| elkezdett megtelni vízzel. A víz egyre nőtt, már a szájához ért;
12 19|   dolgozott. A Dzsigerdila pedig egyre kötődött vele, gúnydalokat
13 24|       kezdett felhangzani. A dal egyre közelített. Mikhál szíve
14 32|       boszorkány.”~A szép Mikhál egyre hervadt, fogyott. És senki
15 34|      készen volt rá.~– Most csak egyre kérlek – szólt Bálintnak –,