Fezejet

 1 4 |    gyalogösvényen, utolérte őket a sűrű köd. Benne jártak a felhőben,
 2 4 |        marcona alak emelkedék ki a sűrű boróka közül, alig tízlépésnyi
 3 4 | napfeljövet látványában, útjok egy sűrű, fiatal fenyőerdőn vitt
 4 4 |        óvatoson lopakodott előre a sűrű geszt között, hogy zajt
 5 4 |           a friss havat felfogta a sűrű fenyőlomb, s enciánt és
 6 4 |        takarta oldaláról egyszerre sűrű puskaropogás kezdett felhangzani.
 7 5 |           a kéményéből kihömpölygő sűrű füst, az maradt fekete.~
 8 7 |         kérdé a némber, összehúzva sűrű szemöldeit. – Igazán nem
 9 11|       jutott?~Amint így törülgetné sűrű könnyeit: egyszer csak hallja,
10 25|            kiállott szenvedésekért sűrű csókokkal meg ne vigasztalták
11 32|          ezt a rongyot. Esik a hó, sűrű a köd, senki se látott meg.
12 32|            el innen. Közel a szán, sűrű a köd, esik a hó. Senki
13 34|       piacon. Akik korán keltek, a sűrű ködön keresztül mint pokoli
14 35|           drabantoknak.~A néptömeg sűrű volt: ember ember hátán