Fezejet

 1 10|          tiszta búza is eltéve.~– Jaj, szívecském, nem marad ám
 2 10|           a ruháit őrá feladta.~– Jaj, lelkem, az igen szomorú
 3 11|          is tovább itt tartják.~– Jaj, virágom! – monda a Babura
 4 13|       asszony, aki mást szeret?~– Jaj, lelkecském, erre nem olyan
 5 15|      annyi arany lesz a bírság.~– Jaj, édes szülém – mondá erre
 6 17|           törökkel, mint a fia.~– Jaj, fiam! Nagyon jó, jámbor
 7 23|         is egészen száraz volt.~– Jaj, de nagy vacsora készül
 8 25|           legyünk olyan szépek.~– Jaj, de fog-e akkor engem a
 9 27|     helyben az ezredeskapitány.~– Jaj, kegyelmes grófné – szólalt
10 32|         tolvajkulcs segélyével?~– Jaj, babám, de meghalványodtál! –
11 33|    véremet kiontani a városomért.~Jaj, de annál inkább félt ám
12 34| játékbarlangban. – Ilyenkor aztán jaj volt annak, aki keze alá
13 36|           visszakerülhet, s akkor jaj lesz az ő fejüknek. A jezsuiták