Fezejet
1 1 | nemcsak Magyarországról, de még a lengyel földről, sőt
2 1 | Amellett nemcsak tanár, de felavatott pap is volt,
3 1 | az is csupa csoda volt; de ezt mind felyülmúlta az
4 1 | latin és görög nyelvekre, de mindazon tudományokra, amik
5 1 | szeret a rózsa mellett, de a fokhagyma mellett is;
6 1 | erős észbeli tehetséggel, de valódi kedvvel is tanulta;
7 1 | megcsalhatja a kérdezősködőt, de a fóliáns nem csalja meg.
8 1 | pap leányának a táncot. De más leányokkal sem engedte
9 1 | volt az udvar a kert felé, de azt meg magas kőfal zárta
10 1 | pisztrángot termesztenek, de inkább hihető, hogy házaik
11 2 | nevezték. Ami elég furcsa név. De azért miatta nem sok csúfondároskodást
12 2 | tehát teológiát tanult; de amellett nagytiszteletű
13 2 | amit ő magának tanult.~De a Henriknek bizony nappallá
14 2 | erkölcsöt, dolgot.”~Szép mondás, de a lány csak nem jegyezte
15 2 | miként én is csak az vagyok. De mint Macrobius mondja: „
16 2 | A szegénység terhes; de csendes és gondmentes!”
17 2 | sem szeretni: az lehet, de különösen egy embert nem
18 2 | veres ember ritkán jó; de hogyha jó, nagyon jó!” –
19 2 | sok bölcs tanulmány által, de még inkább, hogy magánál
20 2 | nagytiszteletű úrnak:~– De én nem mehetek ahhoz, aki
21 2 | te valakivel?~– Sehol.~– De ha te se szemmel, se szájjal
22 2 | És én feleltem neki rá.~– De hát hogy lehetett az? Házam
23 2 | hulljon tűzben a könyved!” – De hát mért hiszed, hogy azok
24 2 | eleresztettem a levegőbe.~– De hátha nem az kapta meg,
25 2 | kapta meg, akié volt?~– De bizonyosan az kapta meg,
26 2 | következni fog a punctum de utri: „Kinek híják azt a
27 3 | habet!?” Nagyszerű pofa: de nincs agyveleje! „Non bene
28 3 | hús, annál bűnösebb a hús. De én látám az ember belsejét
29 3 | és virginálók pajtása. – De még mindez elnézhető volna.
30 3 | elhervasztja a szomszédját.~De hiszen talán nem is volt
31 3 | asztalra Mikhál a két galambot, de nem sülve és mártásban,
32 4 | haragszik is eltűnt fia miatt. De majd a szép menyecske kibékíti
33 4 | magyarázat nem egy bűnt csinál, de százat.” A többiről gondoskodjék
34 4 | adhatott is a leányával, de amiben gazdag volt, abból
35 4 | száz csapban omlott alá.~De Mikhál figyelmét nem ez
36 4 | lomhán körül, felriasztva, de messze nem távozva a közeledő
37 4 | tudom, hogy mi vár rám, de érzem, hogy az tele van
38 4 | hogy valamit rebegjen; de nem jött ki azokon szó,
39 4 | tárogatós volt az: a Simplex.~– De messze elmaradtál az asszonyodtul!~–
40 4 | Nincs az kodifikálva; de a közéletben mégis dívott,
41 4 | száma is elég nagy ugyan, de nem tudnak egymás között
42 4 | belekeveredni. Pap nem ért ahhoz. De meg a lengyel úrral se menjenek,
43 4 | Nem való nagy társaságnak, de egypár ember, három, négy
44 4 | kiérünk az ördög kastélyához.~De bizony mégse jó helyen jártak,
45 4 | Csak nem bolondultál meg!~De már akkor meg is tette.
46 4 | kell szűnni a nevetéstől.~– De most már aztán iramodjunk
47 4 | Lengyelországig.~Lenn a völgy fenekén, de a várromtól legalább két
48 4 | Árgirus királyfi üveghegye. De annak táltosa volt. Két
49 4 | négykézláb. S mi csak hagyján! De hát ez a gyönge teremtés?~–
50 4 | négyezer lábnyi mélységbe. De kígyó nem tud jobban láb
51 4 | hogy épkézláb lejutottak. De még több okuk is lett a
52 4 | ismerni az elmúlt veszedelmet, de még nem tanulta meg előre
53 5 | addig, amíg a hóban tartott; de amint előre látható volt,
54 5 | békés tűzhelye mellett, de ugyan nem kedves szózat
55 5 | monda Henrik szárazon.~– De bizony csak vannak. A Babura
56 6 | aki e ház gazdája lesz. De ő maga emlékezik a saját
57 6 | neki birtokot vásárlani? De nem a kincseiért jöttem
58 7 | házat körülfogó palánkig; de ez a híd már fel volt vonva,
59 7 | annyi formájú és nagyságú; de mind kettős keresztvasakkal
60 7 | megcsippentve a némber állát. – De régen nem láttuk egymást,
61 7 | van a laboratóriumában. De megszakállasodtál!~– Amióta
62 7 | bosszantá őt a Simplex.~De azért a hanák csak nem volt
63 7 | ismert már rá Henrikre, pedig de sokszor megtépázták egymást
64 8 | lezen az ew aallapotiaat.)~De még ha akarta volna is Mikhál
65 8 | az agg nagyot sóhajtott, de nem viszonozta azt.~-– Tisztelendőséged
66 8 | helyett az inkább vizet kért, de azt nem adtak neki. Azt
67 8 | hivatásomra gondoltam.~– De hát ha nem azért jött tisztelendőséged
68 8 | kiálltam, sok nyomort eltűrtem, de megvolt érte a jutalmam
69 8 | szegény mendikás diákkal, de előttem nem ült soha egy
70 9 | Mikhál felállt a térdéről. De a fiának nem nyújtá kezét
71 9 | férjének, félénken kérdezve:~– De te is utánam jössz nemsokára?~
72 9 | életkioltásra használták; de amiknek leírásával az anélkül
73 9 | atyád. Bírád és bakód!~– De hát miért akarsz engem megölni?~–
74 9 | elküldtem a másvilágra; de ilyen rettenetes gazember,
75 9 | Meg kell neked halnod.~– De ha vétkes vagyok, akkor
76 9 | irtsam el. Irtóztató sors. De egynek viselni kell azt
77 9 | harminc év utáltatás után. De amint kezemet letettem a
78 9 | utálnak, mint a rosszak. De az mind nem fáj nekem. Egyedül
79 9 | szolgálsz. Nem ítéllek meg érte. De énnekem nem adott oly erős
80 9 | irtani, amit te irtasz, de nem vassal, hanem Isten
81 10 | ezerjófüvet főzött volna neki, de Mikhál minderre azt mondta,
82 10 | akarom, rosszat teszek. De még akivel jót teszek is,
83 10 | vágtam le a haját ollóval. De szép hajakat vágtam le!
84 10 | gazdát, aki befogadjon. Hej, de hidegek a pici lábacskái!
85 10 | maga nem fog elalhatni. De azért csak mégis elmondta
86 10 | kevesbednének az énekesek.~– De soká jön Henrik! – sóhajt
87 11 | amiket nemcsak magában, de az ágy szélére ülve félig
88 11 | emberhalál lesz belőle!”~„De hát, mire valók akkor az
89 11 | dolgozik. Hopp hírével! De sokszor megfizettem én neki
90 11 | behozta neki az ebédet; de ahogy behozta, úgy ki is
91 11 | szólni sem tudott semmit; de mint a leforrázott kutya,
92 11 | nem a létai lelkész volt?~De nem bizony! Hol van az már?
93 11 | élete is zárdai lét volt; de mégis mennyország ehhez
94 11 | szeretett, aki nem volt tudós, de bizonyára becsületes, őszinte,
95 11 | kutyának a farkára taposnak; de aki kitanulta a módját,
96 11 | a tilinkós Nagy Jakab.~De akkoriban is nagy tudomány
97 11 | professzor úr a leányának; de milyen nagy vigasztalásara
98 11 | nyelve együtt jár az eszével. De hogyha bántják, üldözik,
99 11 | virág harmatja, ami Arnoldus de Villanova bizonyítása szerint
100 11 | meglátszott, hogy nem leoldva, de erővel volt leszakítva a
101 11 | amely a városon kívül van.~De ugyan, hogy is jöhetett
102 12 | asszony, hogyha mást szeret?~– De már ahhoz meg nagyon értek!~–
103 13 | Meeg chac gianittatnac; de egeezlen nem tvdatnac az
104 14 | s mást szeretett igazán; de mint afféle németnek, aki
105 14 | viseltek, mint társaik; de azért mégis voltak olyan
106 14 | Simplex iránt a dühös Havrán; de azt mégis követelte tőle,
107 14 | annyi evésre és ivásra, de végre is úgy belefáradt,
108 14 | tudott aludni rövid ideig; de azalatt oly mélyen, hogy
109 14 | ki e rettentő helyzetből; de rettegett, ha arra gondolt,
110 14 | jól lesz így, pacholec?~De a Simplexnek sehogy sem
111 14 | pacholec, nem hagylak bántani.~De a többiek mind rátámadtak.~–
112 14 | káromkodtak, mint a jégeső; de a Jankó nem hagyott nekik
113 14 | szabott a számára öt rőföt.~– De hát mármost adja vissza
114 14 | kapott tizenkét tallért; de ugyan majd megjárta vele;
115 15 | sikeresebben, mint a jó borral?~De a Bálint baján csak nem
116 15 | nevezhető a leányasszony, de biz annak az anyja sem volt
117 15 | édesanyja egyedül maradjon! De mindez nem fogott a Bálinton
118 15 | édesanyád, hát eredj vele. De énnekem úgy halj meg, hogy
119 16 | neki a praeceptor diákul; de azt nem tudta megtartani.
120 16 | ivott tehetsége szerint; de utoljára szabódni kezdett,
121 16 | van lehet többet eszni”!~– De német: muszi eszni, vagy
122 16 | csókolta az áldott teremtést.~– De mármost térjen vissza kegyelmed,
123 16 | szekérrel, hogy visszamenjek? De elkísérem én fiamat, ha
124 16 | is követni akarta őket; de ezt semmiképpen meg nem
125 16 | törökkel tülekedni fog.~– De ugyan vigyázzon magára,
126 16 | mintha megfutamodnának, de csak azért, hogy az üldöző
127 16 | menten lebukott a lováról; de ugyanakkor meg az ő embere,
128 16 | lehet fúvatni és veretni. De még nagyobb baj volt az
129 16 | ezredeskapitány uram nem két, de hat lovas vitézt adott a
130 16 | utóharc még folyt a távolban; de a közelben már csak azok
131 17 | áldja meg érte, édes szülém, de nekem nem kell a kegyelmed
132 17 | A bizony meglehet.~– De hát kibe?~– Azt nem mondhatom
133 17 | volt szabad őrá nevetni. De én imádkozni fogok az Istenhez,
134 17 | megszabadult győzelmesen, de még foglyot is ejtett, akinek
135 17 | egypárnak be is törte az orrát; de utoljára a sokaság őt is
136 18 | martalócok – szabott árért. De aki csak tehette, eltagadta
137 18 | begyógyultak a talpán a sebei; de ez nem volt rá nézve semmi
138 18 | tréfál így vele a kajmakám, de elvégre is bot neki semmiképpen
139 18 | hogy félig el van bocsátva; de kötelessége lészen az érte
140 19 | Potiphaarne tewrteeneteehez; de meeg sem egeeszlen olian,
141 19 | csak úgy mosolygott rá; de egy szemhez hozzá nem nyúlt
142 19 | jobb kedvvel dolgozik; de különösen azért, hogy azáltal
143 19 | akkori időknek szomorú nótái.~De még ezt a nótát is abbahagyta
144 19 | csaptak ki az iskolából; de fogadásom tartja, hogy míg
145 19 | öccse annak a vízilónak.~De mielőtt a Bálint szólhatott
146 19 | alszik, nem látja meg.~– De meglátja az Isten.~A török
147 19 | láthatatlan, nem üthet vele.~– De nagyon is tud ütni láthatatlan
148 19 | pénz neme volna: csók.~– De ez vétek volna Isten előtt.~–
149 19 | vétek volna Isten előtt.~– De hát mi sérelme van abból
150 19 | Adott értem ötszáz aranyat. De ha te adnál neki értem ezer
151 19 | mondtam el. Ülj ide le mellém. De úgy ülj, hogy a szemembe
152 19 | te választasz a számomra.~De már ez igazán nagy csábítás
153 19 | neki – átugrani azt a fát.~De segített is neki a Bálint;
154 20 | érte, hozzá adja feleségül.~De a Bálint megköszönte szépen
155 21 | onnan a te kedvesedet.~– De hisz az Isten ellen való
156 21 | kifáradt a muzsikálásban, de nem a Jankó a táncban. Még
157 22 | nekem is oszthatja más; de azt nem akarom látni, hogy
158 22 | tépve, vágva, sütögetve. De azért egy se mutatott töredelmességet.
159 22 | végigpróbálta a rablón, de az is végig dacolt vele.
160 22 | káromkodjanak olyan nagyon! De a vérpad olyan teátrum,
161 23 | úrasszonyok oly kíváncsiak voltak; de meg az ura sem akarta magával
162 23 | biztosítva érezhette magát.~De annál kevésbé volt megvédve
163 23 | gondolattól, hogy atyja elfelejté; de még jobban attól, hogy kedvese
164 23 | egészen száraz volt.~– Jaj, de nagy vacsora készül itt! –
165 23 | kártyavetésnek, az megadja az árát; de aki nem hisz neki, az még
166 23 | vetette ki a kártyákat.~– Hűh, de nagy dolgok állnak itt! –
167 23 | csókolódnak a háztetőn.~– De hát én hogy jutnék oda?
168 23 | egyszer se volt rajta. Hej, de nagyot ugorjunk benne!~–
169 23 | valami sötét zugba hajítsa, de már a parasztruhát nem vethette
170 23 | melyet lelkében utált, de amely mégis, azt hivé, hogy
171 23 | kísértettől szabadítá meg ezúttal.~De nem az jött eléje. Hanem
172 23 | háznál. Minden kincs az övé. De még a méltóság is. Ott rögtön
173 23 | csapszék, csárda előtt megállt, de még egy régi bevett szokás
174 23 | kerékkel szépen leeresztem, de nem a vízbe, hanem csak
175 23 | mert még fenn van a hold.~– De a pince meggyulladhat tőle:~–
176 23 | hogy merre menekültünk.~– De a pincétől meggyulladhat
177 24 | Kiálltak minden tortúrát, de az aranyat, ezüstöt mégsem
178 24 | járt egy asszonyi állat. De nem a talpain járt, mint
179 24 | az ilyen babonaságokon, de ma annyi borzasztó érte,
180 25 | beleállt már a szegezés; de úgy meg volt babonázva,
181 25 | akit menyasszonyának ismer, de akinél tekinti azt, hogy
182 25 | kiküldé a szobából a Bálintot, de megsúgta neki, hogy szabad
183 25 | tárogatóját nem hallották ők, de még az arkangyal Uriel trombitaszavát
184 25 | a háza ugyan szépen ég; de a kincsei a csonka toronyban
185 25 | én ki számotokra.~– Igen; de én felesége akarok lenni
186 25 | érvényes az egész országban.~– De hát ha az egyik fél már
187 25 | hogy kimondja: „Kassára.” De a Simplex megelőzte, s elébb
188 25 | Tetszik-e, amit mondtam?~De bizony olyan nagyon tetszett
189 25 | legyünk olyan szépek.~– Jaj, de fog-e akkor engem a Bálint
190 25 | sokára magától le nem kopik, de eltart az félesztendeig
191 25 | ablakon keresztül segítségért, de nem lehetett hozzájuk jutni,
192 25 | aki elcsábítsa egyhamar. De biz annak a szolgálatideje
193 25 | hogy szerettek, lelkeim, de azért mégis szeretitek,
194 26 | szidni, pirongatni fogja. De hisz ez a szidás, hurogatás,
195 26 | egész Kassa városában!”~„De legalább előkelő családbeli:
196 26 | között!”~„Az mind hagyján, de milyen gazdag! Ha felmászik
197 26 | milyen nagyon megszereté.~De nem soká tartott az ő boldogsága,
198 27 | mikor eléje jött jókedvvel – de a csókok zsengéjét mégis
199 27 | számláltam hány volt.~– De csakhogy tégedet le nem
200 27 | annyira el voltunk fogódva, de a kegyes úrnő meginvitálta
201 27 | tábor kutyafejű tatár elé, de hogyan menjek én teveled
202 27 | alább, hol feljebb kezdte.~De hát menni kellett, mert
203 27 | a kardját, hogy megölje. De Kalondai uram gyorsabb volt,
204 27 | a katonaságból menten.~– De nem azért, hogy székálló
205 28 | egiben weetkes nem wolna.)~De ha nagy volt a Sára asszony
206 28 | erőtetnie kellett magát.~De annál sokkal csudálatosabb
207 28 | világosan meg tudta magyarázni, de sőt azokra feleleteket is
208 28 | szemlélve napról napra; de legboldogabb volt vele a
209 28 | minden asszonyai között.~De annál kevésbé akartak megnyugodni
210 28 | személyek, legények, hajadonok, de legkivált az idegen földről
211 28 | Istentől nyerte is az asszony, de a balsors körülményei által
212 29 | taasaat baantiaac wala?)~De mind nem volt ez elég a
213 29 | gorombaságáért a fia.~– Ejnye, de jól kitaláltad! – mondta
214 29 | annak a kapuja zárva volt, de különben is ez levén az
215 29 | mellvért, sisak és karvas volt, de a Náci olyan páncélt vett
216 29 | nyomott volna a Bálintnál, de azért mégis, mikor hozzátaszított
217 29 | tömve lószőrrel vastagon, de csak mégis kapott egynehányat,
218 29 | ami bár polgári hivatal, de a katonai parancsnok alá
219 30 | háromnak eleget tegyen, de egyiknek se olyan nagyon,
220 30 | azt mindenki észrevette, de a gróf világért se tett
221 30 | könnyűszerrel kiabrakadabrázta.~De most következett a másik
222 30 | Hasonlított a némethez; de mégsem az volt. Ismét Mikhálhoz
223 30 | Zurdoki.~– Még ma talán az; de holnap már nem az. Tehát
224 30 | csak elhűlt bámulatában.~– De hát hol vette ezt kegyelmed?
225 30 | mint kedves bátyámuramat; de a mai napon túl, bizony
226 31 | szoktak eltűnni a szeplők; de bizony elmúlt már azóta
227 31 | az iskolából kicsapták, de különösen a Zurdoki cselszövényének
228 31 | Mikhálnak:~– Én nem tudom, de úgy örülök, hogy a fogam
229 31 | része abból a dicsőségből. De Kalondai Bálint is észrevette
230 31 | belesül: hamar átesik rajta; de a szegény asszonynépnek
231 31 | fintorgatta is egy kissé az orrát; de legtöbben nagyra becsülték
232 32 | megnyugtatá Bálint a szép Mikhált; de annak mégis egész éjjel
233 32 | zárt ablakon az utcára; de egész nap nem háborította
234 32 | találkozásról, még férjének sem; de alig várhatta, hogy Bálint
235 32 | hízelegve:~– Ej, kincsem, de megszépültél, amióta utoljára
236 32 | kárhozatra akart vinni; de mégis a fő ok, amiért a
237 32 | veszi ki semmi deli legény; de egy görbe nézés a te szemedből –
238 32 | nagy utat tett érte gyalog; de hízelkedni akart vele a
239 32 | Szeretsz-e még, gyémántom?” De az ujjai valami olyan átkozott
240 32 | sokáig nem hallottak hírét. De a szép Mikhál arcára csak
241 32 | vármegyéket és városokat; de azért ellene mondott a Lengyelország
242 32 | volna magával Pozsonyba is; de télvíz idején nem lett volna
243 32 | gyönge asszonnyal útra kelni. De mikor elment, rábízta az
244 32 | kész, a kard fenve van: de ki ölje meg azzal most a
245 32 | segélyével?~– Jaj, babám, de meghalványodtál! – sápítozott
246 32 | hogy tovakelj innen.~– De hogy mert kend bejönni ide
247 32 | megseprőznek. Tudom én azt. De az ördög nem hagyja a lyányát.
248 32 | ujja, meg a sarka helye; de azért annál csúfabb boszorkánynak
249 32 | szeretődnek úgy tetszett. De a mostaninak meg emígy tetszik.~–
250 32 | és bocsásson el innen.~– De azt a bolondot nem teszem.
251 32 | emelve, mint az a rablómadár.~De nem használt neki az a tíz
252 33 | Meg is érté azt a Bálint, de nem fogadta meg az intést;
253 33 | segítse, nem teljesíté. De viszont a szultánnak sincs
254 33 | kiontani a városomért.~Jaj, de annál inkább félt ám Zwirina
255 33 | mint bíróválasztáskor, de csak intett, hogy azt ne
256 33 | forgott kezében a fegyver – de embert ölni hidegvérrel,
257 33 | kardlappal akart ráütni; de az ördög megtaszította a
258 33 | apjukat kivégzi a törvény. De ha kegyelmet adunk neki,
259 33 | kezébe. Nehéz kötelesség ez; de teljesíteni kell.~Kalondai
260 33 | elferdített kifejezése; de azt mind a kettő homályban
261 34 | felett prepotenskedett.~De mind e hatalmaskodásának
262 34 | még összetalálkozhatik; de akkor azt mondta: „Készebb
263 34 | mikor azt végrehajtják.~De Kalondai Bálint nem takarta
264 34 | nekik, hogy ne sírjanak, de nézzék végig a jelenetet.~
265 34 | Bálint a Mikhált megszerette.~De Henrik is ráismert arra
266 34 | erőszakkal tartott magánál. De én kérlek téged, ne mondjuk
267 34 | jutottam: ne tudja meg soha!~– De nekem is van anyám!~– Csak
268 34 | annak, hogy engem elvégy. De az én apám maga intézte
269 34 | hogy el nem menekülnék; de ketten vagyunk hozzá, s
270 34 | van – mondá a Simplex. – De hát védjétek magatokat.
271 34 | hamis tanúbizonyságot!”, de azt egy szóval sem mondja,
272 34 | inkább a vérem a földre, de ne szökjék az arcomba! –
273 34 | előtt félrefordított arccal? De szemközt akarok vele állani
274 34 | kapkodott a felelet után.~De még jobban megrettent Mikhál.
275 34 | kebléhez szorítva tartá.~De a bekövetkező ünnepélyes
276 35 | súlyosítása volt a büntetésnek.~De emlékezetes példát kellett
277 35 | Hiszek egy Istenben; de nem abban a vérontó Istenben,
278 35 | ember ember hátán állt. De amerre Bálint kitört, ott
279 35 | mögötte, melyben megmenekült.~De mikor Sára asszonynak hírül
280 36 | Ő érteni fogja a többit.~De bizony egyebet is beszélt
281 36 | még a Simplex Bálintnak; de azt még Sára asszonynak
282 36 | Csak egy percig tartott az, de a perc elég volt arra, hogy
283 37 | fölött. Szent énekek azok.~De még a temetés napján is
284 38 | fogsz vele. Jöjj utánam. De görnyedj meg, hogy meg ne
285 39 | együtt.~Ez nem volt vers; de azért ugyan forró szerelmeslevél.
286 39 | csúffá tenni a vendéget! De ezzel nem fog kend eldicsekedni
287 39 | is vágta magát vitézül; de annyi sebet kapott, hogy
288 40 | fejezet ~(Mindenec elmvlnac, de az igaz tvdomaan ewrewkkee
289 Jeg| nagy hatalommal ellátva; de azért ő és minden hozzátartozandója
290 Jeg| melyet az üldözés nem irtott, de növelt. A kuruzslás együtt
291 Jeg| mai kor fogalmai szerint; de így történt az meg, s így
292 Jeg| ez így nagyon tetszenék, de a korrajznál kötelezett
293 Jeg| hiszem, hogy unalmas is. De szokásban volt. Még gyermekkoromban
294 Jeg| Vivere si velis diu, tu nil de arbore sume.”~A csízió még
295 Jeg| volt; csak mint játék már; de hű utánnyomata a múlt századbeli
296 Jeg| elkezdtek vele táncolni; de az merev maradt, mint egy
297 Jeg| Wagner krónikái szólnak, de világosan csak Debrecen
|