Fezejet
1 2 | kálvinista magyar fiú, Kalondai Bálint; az még be tudta törni a
2 2 | tudományból, míg Kalondai Bálint csak úgy a sereghajtók között
3 2 | között a különbség. Kalondai Bálint nem utálta a bort és a muzsikát;
4 3 | merészkedett?~– Kalondai Bálint.~A tudós nagyot ütött tenyerével
5 3 | áldását egyesítetten.~Kalondai Bálint mind ez idő alatt semmi
6 4 | szotyák hajcsár Kalondai Bálint volt.~– A Krisztus öt sebeire,
7 4 | A Krisztus öt sebeire, Bálint! – szólt visszafojtott ijedelemmel
8 4 | megtudjam, hová visznek.~– Bálint! – szólt a nő, kihúzva az
9 4 | eltávozó nőt utolérni.~Kalondai Bálint pedig ott maradt a tetőn,
10 15 | Tizenötödik fejezet ~(Bálint hasonlatoskeeppen felchap
11 15 | weerbenn dolgoznac wala)~Bálint édesanyja fiatal korában
12 15 | kiadásban.~Volt is gondja a Bálint illendő neveltetésére. Mindig
13 15 | Azt a szomorúságot, amit Bálint nem tudott előtte eltitkolni,
14 15 | mint a jó borral?~De a Bálint baján csak nem fordított
15 15 | ment.~El is vitte magával a Bálint fiát a kalákába, ahol az
16 15 | egymással megismerkednek.~Bálint azonban senkit se vitt el
17 15 | fürmenderék Katalinja odavitte a Bálint elé a vánkost, s térdre
18 15 | térdre ereszkedék előtte, a Bálint se fel nem emelte őt, se
19 15 | való terhet, s mihelyt a Bálint megígérte, hogy kész letenni
20 15 | természetesnek találtatott, ha Bálint úrfi egy egész délelőttöt
21 15 | édes szülém – mondá erre a Bálint –, nem ott van az én céhmesterem,
22 15 | belőle; hanem aztán, mikor a Bálint előhordta az apja szerszámait:
23 15 | a fegyvereit – mondá rá Bálint, s nem is kért az anyjától
24 16 | éjszaka volt a kiindulás. Bálint vitéz ott lovagolt a maga
25 16 | bajtárs – beszélgetett hozzá Bálint –, ez a mi mostani utunk
26 16 | káromkodtak, mint a veszedelem!~A Bálint pedig hátramaradt a csapatból:
27 16 | itt kegyelmed? – kiálta rá Bálint, odavágtatva a szekérhez.~–
28 16 | újrakezdette vele a lakomát.~A jó Bálint pedig többet gyönyörködött
29 16 | indítá meg. Ebben volt a Bálint is, az ő pajtásával, a Simplexszel.
30 16 | szegény apja látná mostan!~A Bálint sohasem tanulta a katonamesterséget,
31 16 | lováról.~Szerencséjére, a Bálint észrevette a bajtársa veszedelmét,
32 16 | kiáltása tette-e, vagy a Bálint gyors keze, a fiú úgy vágott
33 16 | foglyot magával szerencsésen a Bálint a tartalékig, ahol a vezér
34 16 | ígérte volt?~Azért is a Bálint azt mondá a kapitányának,
35 16 | hat lovas vitézt adott a Bálint mellé, hogy azokkal az ezredtrombitást
36 16 | vitéz pedig, kinek a fejét a Bálint belikasztá, a földön hevert,
37 16 | lovagolt vissza a tábor felé. Bálint és társai már szemközt találták.~
38 16 | vette el a lovát alóla! A Bálint pedig csak hallgatta csendesen,
39 16 | saját ujját, ahol ráütöttek.~Bálint a maga fogoly törökjét odavitte
40 17 | anyámasszony! – kiálta fel Bálint megrettenve. Véghez ne vigye
41 17 | megkerestem.~– Ej, ej, fiacskám Bálint, te valami titkos dologban
42 17 | mondhatom meg, jó anyám.~– Bálint, Bálint! – szólt Sára asszony,
43 17 | meg, jó anyám.~– Bálint, Bálint! – szólt Sára asszony, megfenyegetve
44 17 | hogy rátaláltam a bibédre. Bálint, rossz úton jársz! Gondolj
45 17 | Isten meghallgat engem!~A Bálint pedig arra gondolt, hogy
46 17 | az leszámlálta a pénzt Bálint vitéz kezébe, Ahmedet pedig
47 17 | induljon Ónodra. Odáig Bálint is együtt ment a Simplexszel;
48 17 | fegyvertelen ifjút megrohanták; a Bálint sokáig küzdött velük, egypárnak
49 17 | olyan akadályba lépne a Bálint fia, amely őt a továbbhaladástól
50 18 | sem tudott már tovább. A Bálint nem nézhette, hogy a martalócok,
51 18 | tulajdonságait; mutogatva a Bálint hatalmas karjait, ki dacos
52 18 | közülök az igazit. Az volt a Bálint gazdája, Ibrahim.~Azzal
53 18 | amíg élek.”~– Ember vagy, Bálint! – mondta rá a Simplex,
54 18 | nemzetes és vitézlő Kalondai Bálint uram őkegyelmének, az akasztófára
55 19 | miképpen szabadulhatott ki a Bálint a maga fogságábul, azt érdemes
56 19 | kísértetve magát a rabszolgája, Bálint által: mivelhogy az utakat
57 19 | megfesti szederjesre. Szegény Bálint sokszor majd eldűlt a kívánságtól,
58 19 | Dzsigerdila belevágott a Bálint nótájába, s együtt énekelt
59 19 | kísérni.~Csakhogy azok a Bálint nótái mind olyan szomorúak
60 19 | a nótát is abbahagyta a Bálint, amint a Dzsigerdila belevágott,
61 19 | fölötte, mégsem ébredne fel.~Bálint csak nem akart belőle érteni
62 19 | át nem melegedni.~Hanem a Bálint tartotta magát, s nem vágott
63 19 | mákonnyal, s aztán, ahogy a Bálint nem akarta a virágdalait
64 19 | lesz most neked ezért, Bálint!~Szégyenkedve sompolygott
65 19 | zöld diókkal hajigálta.~Bálint ezúttal olyan rossznak érezte
66 19 | vízilónak.~De mielőtt a Bálint szólhatott volna, a Dzsigerdila
67 19 | hátát fedetlenül láthatta a Bálint; melynek sima bársonyán
68 19 | daganatok csíkjai látszottak.~Bálint bekenegette a miatta kapott
69 19 | ha megcsókolnád őket.~Bálint visszaborzadt e szótól.~–
70 19 | hibádat magamra vállaltam?~Bálint csak nem akarta kimondani
71 19 | mert kapzsi és fösvény.~Bálint jóízűt nevetett ezen.~–
72 19 | kelepcébe volt szorítva a jó Bálint. Mit szóljon most erre?
73 19 | Hanem hát nem az járt a Bálint eszében. Lehetett akárki,
74 19 | ordított a rabszolgája után.~Bálint odacammogott hozzá.~– Hol
75 19 | asszonyok olyan torkosak. Te, Bálint, nem ettél abból a szilvából!
76 19 | segíts egy kicsit röpülnöm.~A Bálint aztán felsegítette az Ibrahimot
77 19 | neked) – gondolá magában a Bálint, s amíg Ibrahim a szilvát
78 19 | fát.~De segített is neki a Bálint; mert abban a percben, amikor
79 19 | a más dolgára ügyelni.~A Bálint aztán bezárva a kösk ajtaját
80 19 | Dzsigerdila igazat mondott. A Bálint nem várt másodszori kínálást,
81 19 | legközelebbi faluba hajtatni, ahol Bálint a keresztyén bírónál rögtön
82 20 | rá azokban az időkben.~A Bálint, amint szerencsésen megérkezett
83 20 | a vitéz urak tetszését a Bálint, hogy rögtön megtették őt
84 20 | hozzá adja feleségül.~De a Bálint megköszönte szépen az ajánlatot,
85 20 | lettek egymás között.~Végre a Bálint ráadta még a kétszáz forintot
86 20 | ideje már, hogy meginduljon Bálint a szerencsétlen Mikhál felkeresésére,
87 21 | tegyek? – tépelődék a szegény Bálint.~– Nem tehetsz te ottan
88 21 | burokban születtél-e te, Bálint? Tele van a város gaudiummal.
89 22 | nem nézem meg – monda a Bálint Simplexnek. – Énnekem a
90 22 | világcsalók.~Simplex és Bálint még azon éjjel elindíttattak,
91 22 | vette körül, hármas sorban. Bálint igyekezett a hátulsó sorba
92 22 | mi az ára?~– Négy tallér.~Bálint közbeszólt:~– Ugyan, ne
93 22 | hóhér, aki embert nyúzott.~A Bálint kiköpött erre a szóra.~–
94 22 | s a szemével odavágott a Bálint felé, mire a Pirka gonoszul
95 22 | kínzóeszközöket hozták a nyomában.~Bálint félrefordítá a fejét, hogy
96 22 | közönségből, hogy még a Bálint is odatekintett a vérpadra.
97 22 | valamit, arra várnak.~A Bálint eltakarta szemeit; minden
98 22 | végezze őt ki a világból.~Bálint megütközve figyelt: ez a
99 22 | gonosztevőt.~– Mi ez? – kiálta Bálint. – Ez a hang? Kinek a hangja
100 24 | ajtaján Mikhál elé – Kalondai Bálint – – –~ ~Nem is öröm,
101 24 | csorogtak annak az arcára.~Bálint is elfelejté ettől az öleléstől,
102 24 | is – kiálta fel dacosan Bálint –, én nem adnám neki oda
103 24 | Mikhál pedig odaborult a Bálint nyakába, és azt rebegé:~–
104 25 | elmondanivalójuk. Elébb a Bálint mondatá el a Mikhállal a
105 25 | Dzsigerdila történetét a Bálint elmondá, a Mikhál nem volt
106 25 | őmiatta megtagadott. – A Bálint azonban úgy bánt az ő kedvesével,
107 25 | behívta ismét az ifjút.~Bálint el volt ragadtatva a szép
108 25 | akar fölébredni. S amíg a Bálint a padláson zsörtölődött
109 25 | amelyben midőn meglátta őt a Bálint, azt mondá, hogy no most
110 25 | olyan bátorságot kapott a Bálint, hogy esküvel ismétlé, amit
111 25 | sor. Hanem vigye őt haza a Bálint az atyja házához: aztán
112 25 | felbontatik, jöjjön érte a Bálint, kérje meg rendén, s bizonnyal
113 25 | hamisított pecsétekkel, s még a Bálint úrfit fogják majd elmarasztalni
114 25 | de fog-e akkor engem a Bálint szeretni, ha rút leszek?~–
115 25 | elrútított arccal kivitte őt Bálint elé, s aztán azt kérdezé
116 25 | házasságlevélben Kalondai Bálint az igazi nevét diktálta
117 25 | lappangott a városban: akkor a Bálint hálából nekiadta minden
118 26 | az zorongattataasbavl.)~Bálint e szókkal mutatá be az ő
119 26 | Úgy van – válaszolt rá a Bálint, s megcsókolta a Milka éktelen
120 26 | meglágyult a szíve iránta.~Bálint úgy hozta Mikhált a házhoz,
121 26 | ötven mérföldnyire fáradni a Bálint úrfinak.”~„Nem volt ilyen
122 26 | azonban jött a strázsamester a Bálint ablakára, felzörgette az
123 26 | ügessen fel a piacra.~A Bálint még katona volt, hozzá káplár,
124 26 | ebből megtudta, hogy őt a Bálint anyja milyen nagyon megszereté.~
125 26 | felindulva mondá neki:~– Ő az én Bálint fiamnak a felesége.~A fürmenderné
126 27 | verje mármost az is tovább!~Bálint épkézláb lovagolt be az
127 27 | mellé a cifra kukullóriumba.~Bálint lekapta a süvegét a fejéről,
128 27 | Hűh – szörnyűködék a Bálint, öt körmével esve a füle
129 27 | lesz ebből! – szepegett a Bálint, s úgy meg volt ijedve,
130 27 | Annál derekabb ember.~A Bálint vörös lett, mintha tűzön
131 27 | zászlósúr és ezredeskapitány, a Bálint pedig csak köznemes és az
132 27 | hatalmasan megrázta azt, amitől Bálint arasznyit hízott.~A grófné
133 27 | gobelinszőnyeggel volt bevonva.~A Bálint azt hitte, hogy a Milkája
134 27 | ura van ám kegyelmednek!~Bálint alig fért már a dolmányában
135 27 | uram jóvoltát – felelt a Bálint a grófnak – (férfiakkal
136 27 | asszonynak a meglepetését, hogy Bálint egy jámbor törököt keresett
137 28 | urán, a jó Bálinton. Mert a Bálint most már egészen komolyba
138 28 | korábban is tudott volna a Bálint jól tanulni, ha ilyen kedves
139 28 | legboldogabb volt vele a Bálint, aki ily módon lassan-lassan,
140 29 | jól kitaláltad! – mondta a Bálint, kóstolóba jót ütve barátságbul
141 29 | bejelenté, hogy a Kalondai Bálint kihívja egy pár szál kopjára
142 29 | hogy kihívhatja a Kalondai Bálint a Zwirina Ignácot egy szál
143 29 | tégedet a jó vitéz Kalondai Bálint nevében egy, két vagy három
144 29 | a Simplex odaszegezte a Bálint fél kesztyűjét a fürmenderék
145 29 | sem akaródzott a Kalondai Bálint fustélyával megismerkedni.~
146 29 | ürüggyel kimentse, akkor Bálint felszabadíttatott, hogy
147 29 | rászánta magát, hogy kimegy a Bálint ellen kopjaöklelésre másnap.
148 29 | hozzátaszított a kopjával, a Bálint úgy ütötte azt félre a fustélyával,
149 29 | megüsse a földet.~Mely után a Bálint is leszökött a lováról,
150 29 | felmentetett a Kalondai Bálint a katonai szolgálat alól:
151 29 | És ekként lőn a Kalondai Bálint ellenségeinek tökéletes
152 30 | fogva mindennapos volt a Bálint, hivatala folytán, az ezredeskapitány
153 30 | földet; pedig egypárszor a Bálint oldalba is ütötte könyökkel,
154 30 | cryptographia: titkosírás.~Bálint emlékezett rá, hogy a tudós
155 30 | egyenlő kulccsal bírt. Bálint a Mikhál által közlött kulcs
156 30 | megtette, ami rá volt bízva, s Bálint aztán a kibonyolított talánnyal
157 31 | kuszálta össze a Kalondai Bálint által megmagyarázott levél.~
158 31 | Homonnai gróf és Kalondai Bálint ellen.~És aztán harmadszor –
159 31 | kikerestetni a Kalondai Bálint házasságáról tanúbizonyságot
160 31 | nemzetes és vitézlő Kalondai Bálint becsületes polgárnak.~Erre
161 31 | zörgetésére megjelent Kalondai Bálint a háza erkélyén.~– Mit kívánnak
162 31 | mindezekkel?~– Kalondai Bálint, ma tégedet Kassa városa
163 31 | nevével üdvözölve! – monda Bálint, s erre megnyílt a ház kapuja,
164 31 | súgá neki a szép Mikhál.~Bálint pedig lement a választópolgárok
165 31 | dicsőségből. De Kalondai Bálint is észrevette a magas paripáról
166 31 | értek, azt is megtette a Bálint, hogy a mutatóujját elébb
167 31 | megosztani minden dicsőségemet.~Bálint pedig erre a maga poharát
168 31 | fényes nap befejezésére.~Bálint sietett Mikháljához. Mindenféle
169 31 | Babura Pirka!~Ekkor aztán a Bálint arcáról is lefagyott minden
170 32 | nagy nehezen megnyugtatá Bálint a szép Mikhált; de annak
171 32 | de alig várhatta, hogy Bálint elmenjen a városházához,
172 32 | férjének, s akkor a férj, aminő Bálint, bizonnyal meg fogja ölni
173 32 | templomba. Csak Sára asszony és Bálint mentek ezúttal az Isten
174 32 | elégítve és eltávozott, Bálint még aznap kidoboltatá, hogy
175 32 | tértek vissza a rózsák, s a Bálint homlokáról nem akartak eltűnni
176 32 | megválasztva a főbíró: Kalondai Bálint.~A küldetés miatt hosszabb
177 32 | a szép Mikhál részéről. Bálint örömest elvitte volna magával
178 32 | búskomor lett egy idő óta.~A Bálint eltávozása után rögtön nagy
179 32 | megbénítá a körülmény, hogy Bálint most éppen elutazott. Íme,
180 32 | övé volt hajdan, amire a Bálint azt mondta, hogy olyan benne,
181 33 | eljött az idő, hogy Kalondai Bálint visszatértét, a pozsonyi
182 33 | Simplex azt a nótát fújta a Bálint érkeztére, aminek a verse
183 33 | megérti!~Meg is érté azt a Bálint, de nem fogadta meg az intést;
184 33 | kocsisa már öreg legény volt; Bálint atyját is sokat hordta a
185 33 | leszálltában találkozott Bálint, Homonnai gróf volt.~– Volt
186 33 | azután a magam háza.~S hogy Bálint így cselekedett, azért neki
187 33 | viharossá vált. Kalondai Bálint az elnöki széken alig tudta
188 33 | megyek – mondá erre Kalondai Bálint –, s én is leteszem a ház
189 33 | többé semmi dolga.~Kalondai Bálint pedig kijelenté, hogy a
190 33 | találkozás lesz, mikor Kalondai Bálint és Kaczenreiter Henrik azon
191 33 | polgárkatona, nevét jól ismerte Bálint, mészárosmester volt; éjjel
192 33 | tettét – mondá Kalondai Bálint mentségképpen.~– Ez szolgált
193 33 | maradt utána! – sóhajta fel Bálint. – Akiknek ártatlan fejéről
194 33 | teljesíteni kell.~Kalondai Bálint homlokán, mint a reggeli
195 33 | mondá a főrektor.~Kalondai Bálint olvasott.~Mintha egy csoport
196 33 | elfogott nő vallomásai, Bálint anyjának vádbizonysága,
197 33 | kivallotta, hogy ő a Kalondai Bálint feleségének az édesanyja:
198 33 | alól – a felesége anyját. Bálint érzé, hogy az egész világ
199 33 | hogy ne bántsák?…~Kalondai Bálint pedig fogá az írótollat,
200 33 | aztán sietett a saját lakába Bálint.~Nem kérdezett semmit: nem
201 34 | Rosszul ismeré pedig Kalondai Bálint Kaczenreiter Henriket, s
202 34 | egészen elfajult.~Mikor Bálint a kézsmárki kollégiumban
203 34 | meghívó levél alá Kalondai Bálint mint főbíró van aláírva,
204 34 | alól, az bizonyára Kalondai Bálint lehetett. Rá nézve ez nemcsak
205 34 | mondá:~– Híttak; jöttem.~Bálint hidegvérrel egészíté ki
206 34 | kezdett csapni.~Erre Kalondai Bálint kitolta maga alul az elnöki
207 34 | nyelven kell beszélni. És Bálint tudott értekezni a jezsuitával
208 34 | hitvallásra áttérítésétől.~Bálint el tudta találni józan bölcsességgel
209 34 | az egyezménnyel, s midőn Bálint a tollat kezébe fogta, hogy
210 34 | fog adni az aratónak.~S Bálint arra gondolt, mikor rányomta
211 34 | Istennel? – mondá Kalondai Bálint.~Szép Mikhál fölvette az
212 34 | végrehajtják.~De Kalondai Bálint nem takarta el a szemeit;
213 34 | mondhatta el az ő Urának.~Bálint megtanult valamit.~Ezután
214 34 | császárpíros öltönyt, amiben a Bálint a Mikhált megszerette.~De
215 34 | kezét a korbáccsal kinyújtá Bálint felé.~A tanácsurak elszörnyedve
216 34 | helyeikről valamennyien.~Bálint pedig nyugodt, csendes hangon
217 34 | főbírói pálcát, Kalondai Bálint uram!~Bálint átnyújtá a
218 34 | pálcát, Kalondai Bálint uram!~Bálint átnyújtá a pálcáját, s aztán
219 34 | mennyországot is bezárná előtte.~Bálint megcsókolá szép Mikhálját.~–
220 34 | fölöttetek deliberál.~Erre Bálint azt mondá:~– Ha magam volnék
221 34 | kínvallatás alá vonják?~Bálint félve szorítá magához a
222 34 | És elvégre is! – szólt Bálint büszkén felemelve fejét. –
223 34 | közé köpni!~– Helyesen, Bálint! Úgy cselekszel, ahogy igazi
224 34 | vádlevelet, mely szerint Kalondai Bálint elszöktette Kaczenreiter
225 34 | Mikhál. Ijedten szorítá meg Bálint kezét.~S arra Bálint felemelé
226 34 | meg Bálint kezét.~S arra Bálint felemelé nyugodt, méltóságteljes
227 34 | megdicsőülten tekinte fölfelé, míg Bálint erős karja kebléhez szorítva
228 35 | fehér szalaggal átkötve, Bálint pedig ünnepi öltözetében,
229 35 | Ágoston.~A gyászpadhoz érve, Bálint felsegíté Mikhált a lépcsőkön,
230 35 | posztóval bevont emelvényre, a Bálint megcsókolgatá a Mikháljának
231 35 | jutalmazza meg az Isten.~Bálint azt kérdezé tőle:~– Bekössem-e
232 35 | rá oroszláni dörgő hangon Bálint –, mert olyat ütök rád,
233 35 | koporsóba tennem – mondá neki Bálint. – Aztán amire kértelek,
234 35 | végpercében, és imádkozzék.~Bálint elutasítá őt magától.~–
235 35 | jó barátom – enyelgett Bálint Henrikkel. – Ma van-e nálad,
236 35 | hajamat felkötni? – szólt Bálint, leülve eléje a kis székre,
237 35 | pallossal éppen oda talált, ahol Bálint fején legsűrűbbre volt csombókolva
238 35 | úgy ütötte halántékát a Bálint számára készen álló koporsó
239 35 | másik bakó, s végezzen vele.~Bálint e zaj közepett szétnézett
240 35 | agyán egy gondolat.~„Ide, Bálint, ide!” – ez Simplex hangja
241 35 | ez Simplex hangja volt. Bálint leszökött a néptömeg közé
242 35 | ember hátán állt. De amerre Bálint kitört, ott egyszerre sikátor
243 35 | drabantok az alabárdokkal.~Bálint egy nyitott kaput talált
244 35 | hogy azok a betűk, amiket a Bálint azon okmány aláírásakor
245 36 | számítottak, hogy ha Kalondai Bálint megmentése által ezt az
246 36 | bosszúnál arra törekedni, hogy a Bálint fejét megkaphassa. Ezúttal
247 36 | hajtania, azért hibázta el a Bálint fejét. S a hóhérnak is van
248 36 | kitérése által. Kalondai Bálint így is le lesz nyakazva:
249 36 | kedd. – Bolondok napja.~Bálint még mindig nem közölte végelhatározását,
250 36 | állítatá újból a vérpadot. Bálint nézhette azt a kolostor
251 36 | volt az, hanem Kalondai Bálint.~A halálraítélt felkapott
252 37 | hozták, hogy a Kalondai Bálint szerencsésen elillant, a
253 38 | hagytak fel azonban Kalondai Bálint üldözésével.~Mindjárt in
254 38 | így okoskodott: Kalondai Bálint még egyszer vissza fog térni
255 38 | ördögök, vagy a Kalondai Bálint.”~„Ha a Kalondai Bálint,
256 38 | Bálint.”~„Ha a Kalondai Bálint, akkor az majd helyünkbe
257 38 | Hadd lessenek – dörmögé Bálint. – Kard van velem. Ha ott
258 38 | síremléken e nevet látta Bálint:~„Zwirina Ágoston!”~Alatta
259 38 | ide – kérdé felháborodva Bálint –, halálos ellenem sírjához.~–
260 38 | ággal lesz fedve a sírja.~Bálint leveté magát arccal a földre.~*~„
261 38 | Aztán mikor kisírta magát Bálint, s megnyugodott felőle,
262 38 | s én még jobban tudok.~Bálint kebléhez ölelte együgyű
263 38 | hallgatva odafenn. Kalondai Bálint annál a fényes ostromnál,
264 39 | tárogatón a cigányzenészekkel. Bálint gyászesete óta Homonnai
265 Jeg| Mikhállal, és így Mikhál és Bálint nem követhettek el házasságtörést,
266 Jeg| házasságtörést, s ezzel Bálint nagy diadallal vinné el
|