1567-arany | arasz-bekul | beldi-bus | busul-diada | diagr-elhuz | eli-enges | enmia-felel | felem-fogok | fogol-hadak | hadfi-hetet | heti-incse | indit-kapos | kapra-kezes | kezet-konyv | kopco-latat | latha-lucif | lud-megko | megku-meste | mesza-nosul | notai-oltal | oltar-pokha | poklo-rokaf | rokol-szala | szale-szoba | szobo-temet | temia-tuszo | tuze-valto | valts-vissz | visza-¤
Fezejet
11050 7 | sugár alak volt, sárga rokolyában, a feje veres kendővel átkötve,
11051 18 | való? Mi sorsban van? Kik a rokonai? Hol a birtoka?~A Simplex
11052 4 | láncolva, mely erősebb minden rokonságnál. S majd később példákból
11053 30 | grófhoz, kivel anyja után rokonságot tartott. Egész udvart hozott
11054 Jeg| háromszáz özvegyasszony táncá”-ról azt mondja: egyszer az erdélyi
11055 21 | változtat azon; s ha meg van rólad írva, hogy a hegy tetején
11056 34 | amit senki le nem törülhet rólunk többé. Mi helyünkben maradunk,
11057 4 | Simplex ezalatt felkutatta a rom búvhelyeit, ha nem találna-e
11058 22 | kolnák, nyári lakok csak romjaikban mutatták, hogy minő szép
11059 24 | mire hazatér, csak a háza romjait fogja találni, s azt fogja
11060 31 | összeégett koponya, amit a romok között találtak, nem a Pirka
11061 4 | a gyepen, tüzet raktak a romtanya egyik odújában, s ott sütnek-főznek
11062 17 | saját török poklodba; be ne rondítsd a mienket! – Többet aztán
11063 2 | fejezet ~(Elewadatic mikippen ronghaalaa vala megh az saarkan naghilizteleter: ’
11064 31 | végig az utcán, a maguk rongyaiban; s egyenkint megálltak a
11065 6 | és dideregtem. Jártam a rongyban, amit irgalomból adtak rám.
11066 32 | ott kaptam magamra ezt a rongyot. Esik a hó, sűrű a köd,
11067 32 | hogy vajon ki és mivel ronthatta meg, hogy ilyen búskomor
11068 4 | sem az ő kedvüket el nem rontotta, se a Mikhálét meg nem javította.~
11069 32 | hímzést, hogy a Mikhál ne rontsa vele a szemeit. Az urának
11070 33 | hogy nejeivel felkerekedve, rontson rajta az engedetlen vazalluson.~
11071 32 | ki.~„Az én menyem meg van rontva – mondá magában. – És azt
11072 4 | felé puskáját, aminek a ropogását a visszhang megszázszorozta,
11073 14 | senki sem nézte ki azt a roppant erőt, ami benne lakott.
11074 33 | rá nézve a halálnál.~– Ne rosicruciánuskodjunk, kedves főbíró uram. Ha
11075 32 | összefolyt a világ, lábai roskadoztak, a zsibbadás egész ujjai
11076 9 | magadat. Végezzünk!~Az ifjú roskadozva keresett támaszt fél kezével
11077 14 | útban talált embert, nem is rosszakaratból, hanem csak játékból úgy
11078 36 | még a hóhérnak is vannak rosszakarói: még annak is lehetnek irigyei.
11079 18 | hogy amicsoda jóval és rosszal leszünk mi itt tehozzád,
11080 19 | hajigálta.~Bálint ezúttal olyan rossznak érezte magát, mint egy kárt
11081 34 | volt nyírva, s szakálla két rőt csomóba hosszan leeresztve;
11082 14 | háromlábú bakokra akasztva rotyogtak a pattogó tűz felett. Egyik
11083 14 | kettőjüknek van már egy a rováson. Az asszonynak is, az urának
11084 14 | csergedezett elé, aminek két rovátkolt kő közé szorított zsilipje
11085 17 | peelda aaltal, hogi a ki roz vtra indvl, mindiart azonnal
11086 14 | annak a végére egy-egy arany rozinoble akasztva. Mikor inni vagy
11087 14 | köröskörül csüggtek le a rozinoblék, az akkori divat szerint
11088 1 | spárga szereti a nádat; a rozmaring a zsályát, ezért, aki rozmaringot
11089 1 | rozmaring a zsályát, ezért, aki rozmaringot akar ültetni, annak elébb
11090 1 | fog teremni; a naspolyát rózsafába ójtani, amikor az édes és
11091 3 | kertbe, s annak hosszú, rózsákkal szegett útján végig-végigsétált.
11092 1 | Christit, diagrydát, testszínű rózsaleveleket, fahéjfaolajat és alkermes
11093 32 | meg ne érne, s amihez a te rózsás ujjad hozzaér: az arannyá
11094 24 | parasztöltöny helyett a gyenge rózsaszín rokolyát; befűzte a vállját,
11095 23 | megnevezett ruháit, a gyönge rózsaszínt, a búzavirágszínt és a császárpirost,
11096 23 | egymás után: először gyenge rózsaszínűbe, azután búzavirágszínbe,
11097 25 | kirí a szépasszony. Ezzel a rózsával hintett tejszínű bőrrel
11098 15 | lévén, természetesen nagyon rozsdásak lehettek; minélfogva igen
11099 1 | tréfadolog azon időkben, mert a rozsliszt nagy ritkaság volt, s minden
11100 33 | hogy „pvblica privatis rpaecedvnt”, az az: az nilwaanwaloo
11101 11 | rá.~– Nem öltözünk fel, rubintom?~– Nem! – kiálta dacosan
11102 11 | Még a városi számadások rubrikáiban sem volt annak más neve,
11103 30 | kifelé vannak fordítva a rudak.~Ez már aztán nagy gorombaság
11104 34 | festett, veres kerekű és rúdú járművek, amiken, mint vándorkomédiás
11105 2 | vereses haja van? „Homo rufus raro bonus; sed si bonus,
11106 5 | minden oszlopbul egy vashorog rúg ki messzire; e vasrudakat
11107 25 | udvarra a trombitáját, hadd rúgják a port, amit az készségesen
11108 19 | gyöngéd felébresztésre elébb rúgkapálózni kezdett a kezével-lábával,
11109 25 | Mikhál készséggel ráállt a ruhacserére, s a mellékszobába térve,
11110 29 | páncél miatt, s ki lévén a ruhái az anyja által tömve lószőrrel
11111 25 | mondá, hogy ha az elsőbbik ruhájában olyan volt, mint egy menyasszony,
11112 31 | kastélyából azok a pompás ruhák és ékszerek, amiket ő maga
11113 31 | ékszereket; végre a cifra ruhákra került a sor: azokból is
11114 26 | vasárnapra templomba menő ruhának, hogy legyen, amiben tisztességes
11115 34 | volna. Állj elő, te veres ruhás pojáca: és mutasd elő azt
11116 4 | lefordítva így hangzott „Büszke ruházat, festett ábrázat, hazug
11117 26 | asszony mind a pad szélére rukkolt, hátát forgatva feléje,
11118 1 | megtudhatták; hogy a fügefa és a ruta szeretik egymást: azért
11119 32 | pokolba! Nekem nem kell se rútan, se szépen. Nekem van férjem,
11120 1 | szeretik egymást: azért szokás rutát ültetni a fügefa mellé:
11121 32 | egyszer? Akkor szeplősre, rútra. Ha az akkori szeretődnek
11122 16 | Nagylétára, s hogy a férje által rútul meg van csalva. Hogy sokat
11123 23 | annac straazsamesterei az rvt bozorkanioc, walamellec
11124 2 | ronghaalaa vala megh az saarkan naghilizteleter: ’vr vrvncnac
11125 2 | Drexelius Trismegistos szerint: „Saepius ima petit, melius qui scandere
11126 14 | abba fahéj, szegfűszeget, sáfrányt hintve marokkal, ami igazi
11127 Jeg| wer in die Leut,~Kann er sagen von guter Zeit.”~Simplex
11128 24 | hasonlatos ahhoz, amidőn Mirza sah a perzsa varázsló szavára
11129 28 | asszonyi arcoknak mind valami sajátságos sárgás halovány színe volt,
11130 9 | Többet ne vallj.~– Úgy van.~– Sajnálod az apádat?~– Szeretlek és
11131 4 | háziasszony. – Mást mondok én. Sajnálom ezt a szép fiatal gyönge
11132 9 | Tehát ha szeretsz élni, ha sajnálsz engem, ha szánod azt a szegény
11133 2 | huszáros bajusza.~Hanem sajnos, hogy csak a testi birkózásnál
11134 8 | az asztalra, azután meg sajt. Semmi hús. Semmi olyan
11135 16 | elég háborút. Öntöttem le sajtárvízzel a tüzes golyót, amit a házamba
11136 1 | Plinius dicsérve emleget, és sajtkenyeret, ami Zoroasternek volt kedvenc
11137 Jeg| caetera membra resolve.”~Ha a sajtot hozták: „Caseus et panis,
11138 34 | haldoklók által felveendő sakramentumban részesítését.~A nagytiszteletű
11139 19 | Ibrahim kantusát, kaftányát, salaváriját, felkötötte a turbánját,
11140 14 | senki, ha mindjárt maga Sámson lett volna is.~Erre is könnyen
11141 23 | körülvevő vízárok fenekén hegyes sánckarók voltak leverve, mik a keresztülúszni
11142 4 | körülpalánkolva hegyes sánckarókkal, amik közt lőrések voltak
11143 7 | s elzárta a bejáratot. A sánckarókra mindenféle állatok bőre
11144 22 | kivégezték a megelőző napokon a sáncokon kívül; a három rablóvezérnek
11145 9 | előtt padlásablakon át, sáncpalánkon, vízárkon keresztül, újra
11146 24 | Pirka, a csupor fenekére sandalogva. – Már hallom a kecske troppolását:
11147 31 | azt tette, hogy átment Sandomirba; felvette a cifra öltözetet
11148 Jeg| panis, sunt optima fercula sanis.”~A dióra mondta: „Prima
11149 31 | kendővel bekötött fejű némber sántikált felé, aki fél kezével eltakarta
11150 32 | babám, de meghalványodtál! – sápítozott a Pirka, mikor a Mikhált
11151 5 | elfogyott a hó, elkezdődött a sár: Simplexnek többször kellett
11152 5 | belekapaszkodva a hátulsó saraglyába. Szaladt ám addig, amíg
11153 16 | cigányszatyinggal odakötni a lábát a saraglyához, hogy bolond fővel el ne
11154 3 | vádlott nevére: „parentes”: „Sarah, vidua macellarii” – „mészáros
11155 4 | három nagyszámú rablóbanda sarcoltatá, amiknek vezérei voltak:
11156 26 | s az útba eső falvakat sarcoltatja. Homonnai gróf uram tehát
11157 4 | kegyelmére bízza magát, s sarcot fizet nekik, vagy a kereskedőkkel,
11158 14 | két sor foga is egészen sárgának látszott, amit borzasztó
11159 1 | kékre, zöldre, veresre, sárgára megfesteni ártalmas hatás
11160 24 | Ki az urát nem szereti,~Sárgarépát főzzön neki,~Jól megpaprikázza
11161 28 | arcoknak mind valami sajátságos sárgás halovány színe volt, hasonló,
11162 29 | hideglelést kapok, vagy sárgaságba esem! Lelkem, Simplex barátom,
11163 32 | valakinek az öt ujja, meg a sarka helye; de azért annál csúfabb
11164 25 | boszorkánynak beleszállt a tűz a sarkába, rákiáltottak a Simplexre,
11165 30 | lejtésből állt, összevert sarkantyúk pengésétől kísérve, összhangzó
11166 25 | ördög ülne a hátán, s az sarkantyúzná őket az ugrabugrálásra:
11167 3 | nagy téren a balomjátszás, sárkányeresztés: talán be is csukták szegényt.
11168 2 | fordítva ráragasztottam a sárkányra, s azután a rajta maradt
11169 2 | hitte először, hogy arról a sárkányról van szó, akit Szent György
11170 32 | a Mikhál keskeny, piciny sarkos cipőjének a nyomait. Ezek
11171 30 | bárdolatlan ember, mikor sarokba szoríták, gorombáskodással
11172 14 | megérkezvén szerencsésen Sárosba, maga szolgáltatta kézhez
11173 14 | trombitálni tanultam; megyek Sárosra, szolgálatot keresni valami
11174 19 | otthagytam, újra betapasztottam sárral, ráfűtöttem, hogy az agyag
11175 34 | és zsebmetszőivel. Néha a saru szárában hordott ezüstnyelű
11176 7 | szabták volna! Azután a nedves saruit is kifűzte, s azok helyett
11177 39 | szép velencei tükör.~A vén sas odaállt e tükör elé, s két
11178 16 | közé, maga pedig elbújt a sásba, ahol legsűrűbb volt, s
11179 16 | elcsendesült, akkor kimászott a sásbul, és körülókumlált.~Az utóharc
11180 14 | bejáraton a szebeni vihodár sasfészkébe belopózzanak, a hóhérlegényeket
11181 34 | mondás van felírva azon sáskák szárnyaira kháldeai betűkkel,
11182 32 | prédájáról felriasztott saskeselyű hangja, s amint felugrott
11183 4 | kis tavat képezett, ami sásliliomokkal és ernyős piros virágú eleckével
11184 23 | maga az + + + pokolbeli satan, ees annac straazsamesterei
11185 22 | nézett ki belőle. A piacon sátorok voltak felállítva, amikben
11186 22 | asszonyságok, mintha valami sátoros ünnep volna, úrnapi processióval,
11187 16 | ételt a táborba, mikor kinn sátorozott; s akit megsebesítettek,
11188 31 | udvaron felállított tágas sátrak alatt; azután került a tálalás
11189 1 | mindenféle vizek, ecetek, savak, ellenmérgek, flastromok
11190 2 | elrakván a szekrénybe a sávolyos abroszokat és kendőket,
11191 1 | csakugyan létezik, melyet Scaliger fedezett fel, s melynek
11192 2 | Saepius ima petit, melius qui scandere novit.” – „Gyakran a mélybe
11193 Jeg| ergriffen werden, zu seinem Scheiterhauffen gebraucht werden, wie schon
11194 Jeg| Scheiterhauffen gebraucht werden, wie schon einsten eine solche Verräetherei
11195 34 | visszavigasztalta őket.~– Sebaj, komám! Csigavér! Máson
11196 4 | hasonlóra faragott fát kell a sebbe bocsátani, azután kihúzván,
11197 18 | begyógyultak a talpán a sebei; de ez nem volt rá nézve
11198 4 | Bálint volt.~– A Krisztus öt sebeire, Bálint! – szólt visszafojtott
11199 18 | felbontsa, s a talpaikat, amik sebesek voltak, enyhítő írokkal
11200 16 | se golyó, se kard meg nem sebesít, akit ugyan nem fogok kerülgetni,
11201 16 | befejeződött: halott és sebesült volt mind a két félen, amennyinek
11202 39 | magát vitézül; de annyi sebet kapott, hogy azokba belehalt.
11203 29 | nyilván sejtette, hogy ott is sebhető része van az embernek.~Mikor
11204 Jeg| Geschichtsspiegel”-ben.~A gyógyszerek és sebkuruzslások módját nagy komolyan leírja
11205 33 | Senki sem orvosa ennek a sebnek, csak a bakó.~Bakó?~Erre
11206 23 | wadnac.)~A Babura Pirka sebtében, inaszakadtából vágtatott
11207 16 | nem tudott kibékülni a „secula seculorum”-mal; hogy mit
11208 16 | tudott kibékülni a „secula seculorum”-mal; hogy mit kérjen ő „
11209 2 | szerint: „Paupertas dura; sed secura, et sine cura.” – „A szegénység
11210 22 | Az első rablóval csak a segédei bántak el a Vihodárnak:
11211 4 | fejedelem seregei és a török segédhadak ide, e mélyútba beszorítottak
11212 14 | valami toronyőrnél, akinek segédre van szüksége.~A rablóvezér
11213 30 | királlyal, ki iskoláinkat segélyezte.~– Akkor fordítsd le nekem
11214 3 | akinek panaszát elmondja. Nem segítenek itt a bölcsek, nem a borjúbőrbe
11215 17 | váltságdíjával sokkal könnyebben segíthet minden ismeretlen bajon,
11216 28 | eléktelenítve lenni. Hátha segíthetnénk ezen? Nekem van egy mosdóvizem,
11217 26 | azonban az irgalmassaag segitseegeere eerkezic az zanakozaasval,
11218 1 | fölneveli minden asszonyi segítség nélkül.~Hogy dajkálta, hogy
11219 25 | asszony az ablakon keresztül segítségért, de nem lehetett hozzájuk
11220 17 | az alkalmatossága.~Nagy segítségükre volt a kapitánynak azon
11221 2 | La tavola è un ladrone segreto.” Írjad le és mondjad, mi
11222 32 | mondd ki igazán: ilyen sehonnai boszorkányfajta ellen: ha
11223 Jeg| Verräetherei begangen werden sein soll, desswegen das Folgaster
11224 Jeg| solte ergriffen werden, zu seinem Scheiterhauffen gebraucht
11225 Jeg| muss: und hat mancher über seinen Willen ein Weib nehmen müssen.”~
11226 8 | Henrik arca elsápadt.~Az öreg sejtett valamit.~– Merthogy ez a
11227 3 | lakik abban, amennyit én nem sejtettem: add próbáját. Ha van bátorságod
11228 34 | összejövetelt, minő a mostani, nem sejtheté előre.~Minden szem őrá nézett,
11229 28 | összedugták a fejeiket a sekrestyében kijövet, s elhatározák,
11230 36 | serrel, borral. A bolond sekrestyések aztán mindannyiszor felköltötték
11231 13 | aranybánya, hogy nincs az a selmeci bánya, ami úgy fizesse a
11232 4 | egyszerűséget a pompánál: selyemkantus, bársonyrokolya helyett
11233 14 | rablásban vett részt, milyen selyemkapcája, milyen úrasszony szeretője
11234 30 | szépek szépe: Mikhál elé, s selyemkendőjét eléje nyújtva, jelezé, hogy
11235 30 | fogadá el a felé nyújtott selyemkendőt, hogy annak a másik végét
11236 7 | hímezve a szegélyeire színes selyemmel és skófiummal: öv is volt
11237 32 | zsírfoltos és kopott volt a selyemruha, ahogy a kurta korcsmákban
11238 26 | boldog volt; nem azért a selyemruháért, hanem azért, mert ebből
11239 26 | ifjúasszony korabeli szép selyemruháját, aranyvirágos pruszlikját,
11240 25 | nem állhatunk be ezekkel a selyemruhákkal és kösöntyűkkel – mondá
11241 10 | meglát egy szép gránátszín selyemruhat a feleségén. Kérdi tőle:
11242 13 | vén boszorkányok szoktuk. Selyemszál is jó még annak: hízelkedő
11243 13 | annak: hízelkedő hangjának selyemszála. Aztán a szép asszonynak
11244 10 | észrevette a nyakában azt a kis selyemtarsolykát, s erre dühösen kezdtek
11245 10 | Mikhál, ajkához szorítva a selyemvánkosát.~– Ne tegye azt – inté a
11246 15 | az ifjak és leányok egy selyemvánkost visznek az elé, akit táncra
11247 3 | Flocci, nihili! Pehely, semmi-ember! Classis primae ex ultimis!
11248 11 | ki is vitte. Nem evett ő semmiből.~Este későn aztán hazajött
11249 34 | sorába jut. Őt nem vádolja semmiért a belső bíró. Ellene volt
11250 26 | Ha felmászik a diófára, semmije sem marad a földön.”~Vártak
11251 16 | Ha épen visszajövök, ha semminemű veszedelem nem ér, bizony
11252 10 | egyszer a piacon; nem tudott semmire menni a munkával: aztán
11253 13 | anyja amulétja erőtlen semmiséggé lett szemei előtt; megcsalták,
11254 14 | consistorium meg szokta semmisíteni; márpedig itt világos a
11255 4 | lefelé repülni! Nem rettegett semmitől, öröme volt a vészben. Ártatlan
11256 Jeg| boldogságot egy ökölcsapással semmivé tett.~S ennyi küzdelem közepett
11257 2 | se szájjal nem szóltál senkihez, akkor hogy szerethettél
11258 3 | kedvenc galambjait ölje-e meg?~Senkije sem volt, akihez tanácsért
11259 31 | őt a polgártársai, hogy senkiről másról nem lehetett szó
11260 4 | az igazi hős! Az a bátor, senkitől meg nem rettenő vitéz.~Hogy
11261 37 | mikor hazavitték, már akkor senkivel se volt baja ezen a világon.~
11262 2 | azt mondja: „Amore non è senza amaro” – „a szeretet keservvel
11263 25 | felelé neki, hogy felült egy seprőre, s kirepült az ablakon,
11264 34 | vette az áztatott nyírfa seprőt, s megint egyet facsart
11265 32 | sietve váltott lovakon, (seprűnyélen!) vágtatni fog Sáros várába,
11266 11 | boszorkányoknak, ráülnek egy seprűre, s ki tudnak repülni az
11267 33 | Akkor aztán élesre metszett seprűvel verték, míg újra eszméletéhez
11268 2 | szőke, hosszú haja volt és serdülő, vereses szakálla, Kalondainak
11269 4 | előtt az erdélyi fejedelem seregei és a török segédhadak ide,
11270 1 | előmozdítóját. Ismerték és mívelték seregeit az olyan kerti növényeknek,
11271 Jeg| harcban a római császár seregeivel, aki a másik részt bírta.
11272 16 | engedni, hogy kísérje hát a sereget hátul a többi poggyászos
11273 2 | Kalondai Bálint csak úgy a sereghajtók között kullogott.~Ex moribus
11274 16 | nem lehet hírül adni a seregnek, hogy már be van fejezve
11275 27 | szeleskedett őkegyelme. Mikor a „seregtörököt” szétzavarták, s a huszárok
11276 19 | Isten előtt.~– De hát mi sérelme van abból az Istennek, ha
11277 23 | azzal várt, a tűzhely körül serénykedve, annak az arcnak a megjelenésére,
11278 1 | felesége, leánya készíté a serét: nem ittak azt a korcsmából.~
11279 4 | amicta, in facie picta, in sermone ficta – non uni vitio est
11280 25 | találnak térni egy pohár serre, legyen, aki a füleiket
11281 36 | kancsókat újra megtöltették serrel, borral. A bolond sekrestyések
11282 16 | magyar nem állhatta tovább a sértegetést.~Odavágtatott a törökökhöz
11283 8 | voltak, fején simára nyírva a sertekemény haj, a szakálla pedig, mely
11284 30 | fáin ember volt; aki ha sérteni akart is, azt válogatott
11285 7 | innom, amitől bizonyosan sertéssé változom.~– Legalább szebb
11286 20 | segítsen; ha becsületét sértik, helyette megverekedjék;
11287 16 | valami ágyúgolyóbis meg ne sértse.~– Ugyan, ugyan! Diák voltál,
11288 28 | sonderlich das Weibs-Volck, seynd einer gelben und bleichen
11289 2 | Macrobius mondja: „Honores sunt, sicut flores.” „A méltóság hullóvirág”,
11290 19 | jelenté, hogy minden ember siessen a dolgát abbahagyni, aki
11291 4 | katonákkal! – monda a kalauz. – Siessünk ám innen.~Azzal a levágott
11292 19 | el volt foglalva a maga sietségével, hogy kapuzárás előtt elérhessen
11293 25 | aztán rajtatok áll, hogy siettessétek a végét. Onnan ki nem menekültök
11294 4 | Praszkinócig meg se álljunk! – sietteté őket a kalauz; mire mindannyian
11295 32 | Pirka azt ígérte, hogy most sietve váltott lovakon, (seprűnyélen!)
11296 1 | citromhéj, arméniai márga, terra sigillata, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg,
11297 28 | grammatikát, s ferula és signum helyett édes csókokkal préselték
11298 25 | csak nem lesz oly vakmerő siheder, aki elcsábítsa egyhamar.
11299 6 | kátyulós országútról a sík avarra letért, ott az aszú
11300 35 | Bálint kitört, ott egyszerre sikátor nyílt előtte, s az megint
11301 33 | Lengyelországba, s első támadását nagy siker követte, már elfoglalta
11302 10 | dörzsölgetik.~– Az én kezem pedig sikeres kéz – mondá a Pirka –, mert
11303 17 | a Sára asszony imádsága sikeresebb volt az ő szándékuknál,
11304 15 | mivel gyógyíthatta volna azt sikeresebben, mint a jó borral?~De a
11305 4 | meglódult fenyőfa mint a nyíl siklott alá a tükörfényes kígyóúton:
11306 34 | Sára asszony szívszakasztó sikoltása.~– Én apellálom az ítéletet!~–
11307 31 | súgá, ami az iszonyattól sikoltásképp akart kitörni ajkán:~– Fussunk
11308 10 | szélvitorlák, a hiu alatt sikoltozott a kuvik. Ebben telt le az
11309 24 | elborította. Felszökött nagyot sikoltva; odaveté magát kedvese keblére,
11310 30 | kézbesítettek neki.~– Dejsz, silabizálhatták ezt kegyelmetek! – szólt
11311 34 | generálissal való ügy sem volt simább az előbbinél: meg kelle
11312 16 | vitéz ott lovagolt a maga hű Simplexe mellett, akinek a tárogatófújás
11313 35 | kiálta egy ismerős hang: a Simplexé. A hű barát sietett fel
11314 15 | a nyakad”, ami a jámbor Simplexen, csak hajszálon múlt, hogy
11315 18 | muteszellim kifizetett a Simplexért a martalócnak negyven aranyat,
11316 38 | felkelt, s azt kérdezé a Simplextől:~– Nem fog ez a dolog kitudódni?~–
11317 15 | mondta neki, hogy semmi baja sincsen, csakhogy már ilyenné változott
11318 11 | volt egyedül.~Itt könyvek sincsenek.~Az éj beállt. Mindenki
11319 30 | tudott táncolni. S a vén sinkorán, ha egyszer megkapta a szimatot,
11320 22 | boszorkány. – Az én uram nem volt sintér, aki lovat nyúzott; hanem
11321 20 | akik az egri vár tömlöcében sínylődnek, valamint azt a tisztességes
11322 26 | nagyobb a te virtusod a Sion hegyénél. És ha ezt a személyt
11323 25 | tudta kivenni a szájából a síp fúvóját, s még a két sarkával
11324 31 | gúnyosan, megnyújtott, éneklő sipegéssel:~– Dicsértessék… a szépasszony!…~
11325 36 | keresztül beszélt recegő, sipegő madárhangon.~– A meghalt
11326 7 | lett volna a tárogatós, aki sípjába belefújván, azon egy olyan
11327 14 | lekapta fejét, így csak a sipkáját perzselte meg a láng.~–
11328 6 | egy marok lázsiást adott a sipkámba.~ ~– Rettenetes ház
11329 39 | rázendültek a hegedűk és sípok, olyan jó kedvvel táncolt
11330 18 | martalóc egy rekedt tilinkón sípolva elkezdte a vásárosok figyelmét
11331 10 | Egy nap, egy éjszaka még a siralomházban sem sok; egyszer majd csak
11332 20 | foglyot, s azokkal íratott siralomleveleket az egri basához, hogy talpára
11333 4 | tudta mind.~Hanem aztán a siralomra következett az örvendezés.~
11334 10 | ragály idején mind a hóhér a sírásó. Egy se halt még bele.~–
11335 4 | könyveket, no azokat nemigen siratta a hálátlan, majd megemlegeti
11336 38 | körül, rémes fényt vetve a síremlékek imádkozó angyalaira.~Azután
11337 38 | alól –, és olvasd!~A pompás síremléken e nevet látta Bálint:~„Zwirina
11338 38 | sírok között, míg egy nagy síremlékhez nem értek. Veres márványból
11339 38 | elébbi kürtszónak: mire a sírhalmok közül újra fellobbant a
11340 2 | hűségesek leszünk mind a sírig.~– Itt van mi! Hát mit ér
11341 9 | teremtést, akkor kelj fel. Ne sírj. Az nem szép. Nem hozzád
11342 38 | zöld ággal lesz fedve a sírja.~Bálint leveté magát arccal
11343 38 | embert odafektettük a Mikhál sírjába a temetőárokba, s most őfölüle
11344 10 | halott mindig egyet fordul a sírjában.~Erre aztán Mikhálnak olyan
11345 38 | Bálint –, halálos ellenem sírjához.~– Nem halálos ellened alszik
11346 35 | város szamarai legeljék le sírjaikról az ott megtermő bógácsot.~
11347 34 | parancsolt nekik, hogy ne sírjanak, de nézzék végig a jelenetet.~
11348 34 | s odaszólt hozzá:~– Ne sírjon, főbíró uram. Igazságos
11349 35 | engesztel; hanem azt még a síron túl is sújtolni szükséges.~
11350 23 | rakott, a nyirkos fahasábok sírtak, perlekedtek, bogárzengéssel
11351 2 | Ignibus iste liber, quod ipse sis ignibus liber.” „Tűzbe az
11352 4 | oldalpallossal, fejükön sisakkal és mellükön vérttel.~A kopanicsárnak
11353 24 | mikor a csupor fenekén sistergett a maradék víz.~E percben
11354 38 | ilyen időben kedve van a sivatag fenyéren végigvágtatni?~„
11355 22 | ráismert a vérpadon álló skarlátöltözetes alakra!~– Ez a te Mikhálodnak
11356 11 | s belépett rajta Henrik.~Skarlátpiros dolmány volt rajta, aranysujtással
11357 13 | hízelkedjék (pedig nem is a skárlátpiros dolmány volt rajta, hanem
11358 14 | közül, kibontotta. Abban skarlátposztó volt. Elkezdte mérni a karján.~–
11359 1 | veres klárist, preparált smaragdot; azután cubeba balzsamot,
11360 Jeg| desswegen das Folgaster Thor so dato vermauret, und mit
11361 1 | vonallal jelentette azt, hogy „só”; egy négyszög, alul egy
11362 30 | szépen magyarosan felfelé sodorintva. És hozzá még potrohos is
11363 18 | talpait, adatott neki hűsítő sörbetet innia, s aztán elkezdett
11364 16 | haladt végig a lovascsapat, a sötétből egyszerre egész sereg lidérc
11365 4 | takarta őket előle az erdők sötétsége, s hallgatta a patkók dübörgését,
11366 11 | hogy az egész világ el fog sötétülni körülötte; még az ujjai
11367 10 | De soká jön Henrik! – sóhajt az asszony.~– Mindjárt jön
11368 11 | atyámat otthon az én keserű sóhajtásaimtól.~Azzal fogta az amulettot,
11369 32 | hazulról, s volt nagy sírás és sóhajtozás amiatt a szép Mikhál részéről.
11370 23 | előjöttek azok, akik csoszogva, sóhajtozva, nyögve, dideregve adják
11371 15 | Bálinthoz vigasztalva –, akkor sohse búsulj! Az apádat három
11372 30 | wezedelmeknec wernzeiben sokakat az belevízen.)~Ez időtől
11373 25 | lemosni nem lehet, míg nagy sokára magától le nem kopik, de
11374 35 | s lekiálta a körülálló sokasághoz:~– Hej, fiúk! Ki jön ide
11375 14 | ment-e már akkor Simplexnek a sokféle ital, vagy úgy okoskodott,
11376 Jeg| wie schon einsten eine solche Verräetherei begangen werden
11377 Jeg| bestellte Aufseher, und solches Mägdelein nolens volens
11378 3 | líceum florilegiumjából solenniter elimináltatott, és ekképpen
11379 Jeg| Verrätherei mit dem Erbfeind solte ergriffen werden, zu seinem
11380 30 | bohócot, cigányzenészt, solymárt, hajdút, kengyelfutót, inast,
11381 4 | harminc diák, ellátva jó somfa fustélyokkal, hozzászámítva
11382 16 | pedig a trombitást is ott somfordálni.~– No, gyere ide, te trombitás!
11383 21 | hetednapra Ónod várábul. Somos pedig már az utolsó állomás
11384 21 | háborítatlanul elérkeztek Somosig hetednapra Ónod várábul.
11385 19 | ezért, Bálint!~Szégyenkedve sompolygott vissza a munkához, s úgy
11386 28 | ipsissima szavait: „Die Leuthe, sonderlich das Weibs-Volck, seynd einer
11387 Jeg| und Tag nicht verbrauchen, sondern soll dieses wenn er in einer
11388 16 | juhtúró bödönnel, szalonna, sonka, s a vándor éléstár közepén
11389 17 | elfogadta a borivást és a sonkaevést; hanem egyszer, mikor arra
11390 15 | levelensült: otthagyta a legszebb sonkaszeletet a tányérján, mintha valaki
11391 31 | azután került a tálalás sora a teremben összegyűlt úri
11392 31 | Egyszer a koldusasszonyok sorában egy ócska veres kendővel
11393 22 | eszméletlenül dőlt ki a sorbul: Simplex úgy vitte ki a
11394 22 | hatóság számára, s onnantúl sorfalat képezett a katonaság a vérpadig,
11395 33 | ama diadalmas napon sorrul sorra járta a templomokat, hogy
11396 22 | volt háborodva; ha a hadi sorrend nem tartotta volna, elfutott
11397 33 | mikor ama diadalmas napon sorrul sorra járta a templomokat,
11398 4 | akihez hozzá lett kötve sorsa, hogy most sokkal kedvesebbnek
11399 11 | ninchen megeleegedwe az ew sorsaawal ees nem engedelmeskedic
11400 34 | körülmény, felhevített indulat, sorserőszak kényszeríté bele, akkor
11401 3 | mint ők maguk.” Azonban sorsod felett mégis te magad határozz.
11402 3 | a te neveltetésed, hogy sorsodat örök vérontás munkájába
11403 17 | Szegény leány? Alacsony sorsú? Talán paraszt? Vagy éppen
11404 22 | gonoz embereknec rettentew sorsuk ees peeldaadasvc, mell az
11405 29 | csáti árvatölggyel olyan sort vert a földön fekvő ellenfelére,
11406 31 | nehéz muskétáiból hármas sortüzet durrogatott a népriadal
11407 10 | fedőt melegített volna, sós korpát melegített volna,
11408 34 | győztesnek maradt vikárius pedig sovány kezét feléje nyújtva, mondá:~–
11409 Jeg| geschossen”. (Wagner St. u. G. Sp.)~Kassai bíróvalasztás leírása
11410 33 | azt az aranyozott gombú spanyolnád botot, s felkelt a székéből.
11411 1 | ellenségeit elkergeti; a spárga szereti a nádat; a rozmaring
11412 2 | s azután a rajta maradt spárgánál fogva a sárkányt megint
11413 3 | kívülről láttad? „Quanta species, sed cerebrum non habet!?”
11414 1 | liktárium, amit Galenus specifikumának neveztek, s amihez vettek
11415 Jeg| tod geschossen”. (Wagner St. u. G. Sp.)~Kassai bíróvalasztás
11416 Jeg| Bártfáról így szól: „In dieser Stadt darf gegen Abend nicht wohl
11417 28 | Johann Christof Wagners Staedt– und Geschicht-Spiegel.
11418 Jeg| vermauret, und mit einer starken Pastey verwahret und, verwachet
11419 29 | szerint, ahogy azt Kassa város statutumai megállapíták.~Azzal a Simplex
11420 Jeg| törvényeken kívül saját statutumait is jogerőben tartá, s használta
11421 25 | van határozati joga, amit statutumnak hínak. Ahány, annyiféleképpen
11422 29 | rögtön kardot kötött, vette a statutumokat, s futott fel velük az ezredeskapitányhoz,
11423 Jeg| Gassen oder an der Hausthüre stehend, kecklich reden, dass er
11424 1 | csillag volt a „regulus stellatus”. Ennek a tudása nélkül
11425 39 | gondot fordított ebben a stílusra: poétai ömlengésekben sem
11426 23 | pokolbeli satan, ees annac straazsamesterei az rvt bozorkanioc, walamellec
11427 14 | megérté a zsiványok egész stratagémáját.~Azzal az említett zsilippel
11428 38 | vacogni kezdenek.~*~„Átkozott strázsahely ez itt!”~*~Az éjféli lovag
11429 26 | hajnalban azonban jött a strázsamester a Bálint ablakára, felzörgette
11430 Jeg| von Würtemberg mit einer Stückkugel auf der Batterie zu tod
11431 1 | mint most), abban harcolt Sturmius és Wormius német tudósok
11432 4 | gondolatja.~– Hallod-e, Styetko! – mondá a kalauznak. –
11433 34 | stylusával szemben az ő szabatos stylus curialisa, s a generális
11434 34 | beszélőknek. A jezsuita culinaris stylusával szemben az ő szabatos stylus
11435 Jeg| Mensibus erratis valet sub prandio cancer.”~A halra
11436 34 | otthon öltözve volt, még kis subáját sem vette magára, rohant
11437 32 | a jó Ali, s kongatott a sudaras ostorral nagyokat.~Amint
11438 34 | most egyszerre a mámorba süllyeszté érzékeit, s nem szeretett
11439 Jeg| maradsz, mi megyünk el.~A sültnél a szokott felszelési regulát: „
11440 12 | mindig kész hideg fokhagymás sülttel és a palack borral, Mikhál
11441 3 | Mikhál a két galambot, de nem sülve és mártásban, hanem elevenen
11442 10 | Összehúzta magát, mint egy sün, és nem merte behunyni szemeit.
11443 16 | Izabellával, mikor jött a sürgető parancsolat. Éppen az utolsó
11444 33 | aláírására várnak azok. Ezek sürgősek, mert bűnügyiek, mikben
11445 24 | csupor fenekén percegve süstörékelt szét.~– Megjött a kecském! –
11446 4 | felolvasztani a nap, csak délután süt rá egy óráig, s amit azalatt
11447 27 | kastélyból valami új, drága sütemény készítésével lepé meg, s
11448 26 | Ő, aki odahaza tortákat, süteményeket készített, híres gazdasszony
11449 31 | előtte nincsen pihenése a sok sütés-főzés miatt; annyi sok vendéget
11450 4 | aminek a kereke nem kanóccal süti el a lőport, hanem egy darab
11451 4 | romtanya egyik odújában, s ott sütnek-főznek reggelire.~A kétségbeesés
11452 1 | bedagasztani, kenyeret sütni? – Miért kell a lisztesládának
11453 19 | idekinn kellett kenyeret sütnöm. Egyszer amint a kisült
11454 19 | alszik, hogy akár puskát sütögethetnének el fölötte: mégsem ébredne
11455 22 | össze voltak tépve, vágva, sütögetve. De azért egy se mutatott
11456 34 | Visszaütlek, hóhér! És sütök a pofádra olyan billogot,
11457 19 | mintha alunnék.~A nap forrón sütött, Bálintnak majd a szája
11458 15 | jó eledelek, miket maga sütött-főzött a fiacskájának. Minden baj
11459 14 | ráfogta a puskáját, s el is sütötte rá. Szerencséje, hogy lekapta
11460 22 | méhsert árultak, nagy üstökben sütötték a kofapecsenyét, s volt
11461 19 | legelébb is felfeszegette a sütőkemence fenekét. Ott bizony volt
11462 34 | árnyalakokat láthatták a hegyes süveges bakólegényeket az égő katlan
11463 37 | palástot, fejéről a skarlát süveget a saját öreg legénye, s
11464 34 | Gyújtogató! – s azalatt hagyta süvöltetni a korbácsot a levegőben.~–
11465 4 | vakmerő bolond ötleteket sugall az embernek. Simplex pedig
11466 33 | ösztökélték, míg a jó angyal sugallatát elnémítá a becsvágy, a városa
11467 32 | szabadulhat. Asszonyi ravaszság sugallt neki egy gondolatot, amit
11468 7 | kulccsal a kezében.~Magas, sugár alak volt, sárga rokolyában,
11469 13 | megcsókolja a szemeit, s azt súgdossa a fülébe: „Galambom, gyémántom.”
11470 39 | felesége körül legyeskedjék, súgjon, búgjon, turbékoljon.~A
11471 22 | Arra elkezdtek egymás közt súgni-búgni, mintha a szíjra alkudnának.
11472 35 | szellemei repkedték körül, azok súgták talán a fülébe e keserű
11473 10 | Babura Pirka Mikhálhoz, azt súgva neki, ravasz vigyorgással:~–
11474 35 | túlvilágon.~Egy villanás, egy suhanás, s a sértett emberi törvénynek
11475 26 | belecsíptetve. Csak úgy suhogott a selyem rajta, mikor végigment
11476 35 | hanem azt még a síron túl is sújtolni szükséges.~Hanem annyi emberség
11477 23 | hogy nagy bűnbeeséstől, súlyos kísértettől szabadítá meg
11478 35 | megtermő bógácsot.~Ez az utóbbi súlyosítása volt a büntetésnek.~De emlékezetes
11479 32 | megcirógatá a szép Mikhál arcát, sunnyogón hízelegve:~– Ej, kincsem,
11480 4 | exercitiumos könyvébe: Mulier superbe amicta, in facie picta,
11481 32 | odábbcammogott. Úgy ki tudott surranni a kapun, hogy senki sem
11482 22 | elfogott rablóbanda még sűrűbbé tette azt a gyászligetet.
11483 39 | ügyelt volna arra, hogy mit suttog Zurdoki a szép háziasszonnyal?~
11484 30 | asszonyi gyülekezet irigy suttogását fölkelté ellene. Kivéve
11485 23 | hozzá; háta mögött örökös suttogást, csoszogást hallott, s ha
11486 9 | ötödik parancsolatról, s nem suttognának a füledbe az ördögök ezalatt?
11487 28 | a hallgatóság azt kezdé suttogni, hogy íme, a bárfai szolgálók
11488 31 | házba. Aztán mosolyogva suttogtak egyet-mást felőle. Ifjú
11489 29 | s hogy keresem, mind a sváb a lovát, amin rajta ült.
11490 12 | fog aallani, hanem annaal svlosabbacbol.)~Mikor ezen a reggelen
11491 29 | A Zwirina Náci pedig már syndicusi helyettes volt: nem szökhetett
11492 14 | cepelt batyut feljelenteni a syndicusnál; mert a kirabolt kereskedők
11493 28 | rágták volna a szájába a syntaxist, grammatikát, s ferula és
11494 19 | kiment a szőlőbe, ott már szabadabban szólhatott a Bálinthoz,
11495 34 | melynek értelmében a jezsuiták szabadalmai, birtokai biztosíttatnak,
11496 32 | nádorispánnyal értekezzenek a város szabadalmainak fenntartása s a vallásszabadság
11497 34 | hadseregnek és a városi szabadalmaknak úgy, hogy ezentúl mindeniknek
11498 36 | Minthogy a jezsuitáknak szabadalmuk van kolostorukban menhelyet
11499 36 | csempészik-e ily módon ki a szabadba. S ugyanakkor kemény rendeletet
11500 8 | féltünkben nem mertünk kinn a szabadban meghálni éjszakára. Megláttuk
11501 23 | bűnbeeséstől, súlyos kísértettől szabadítá meg ezúttal.~De nem az jött
11502 27 | az ura meg az én férjemet szabadította ki a törökök kezéből. Hallotta,
11503 27 | vasárnap én kegyelmedet szabadítottam ki a philisteusok közül,
11504 14 | kebelbarátját rávenni, hogy Mikhált szabadítsa ki e rettentő helyzetből;
11505 4 | érni Mikhált, segíts rajta: szabadítsd meg. Te okos vagy, jártas
11506 4 | imádkozhatom Isten oltalmáért, hogy szabadítson ki minden veszélyből, ha
11507 34 | minden vagyonával, hogy szabadlábon védhesd magadat.~– Ezt köszönöm
11508 Jeg| maradni embernek, magyarnak, szabadnak és istenfélőnek. Ezt volt
11509 27 | én uramnak az életét és szabadságát. Íme, a szőrkötél dörzsölése
11510 22 | környékben tartózkodó fellábos (szabadságos) katonának, hogy Eperjesre
11511 14 | tudta pedig, hogy minden szabadulása abban van, hogy bírja-e
11512 32 | gonosz lélektől meg nem szabadulhat. Asszonyi ravaszság sugallt
11513 19 | Potiphaar.)~Hogy miképpen szabadulhatott ki a Bálint a maga fogságábul,
11514 34 | védjétek magatokat. A legelső szabály, tudod: „si fecisti, nega”.
11515 34 | stylusával szemben az ő szabatos stylus curialisa, s a generális
11516 32 | titoktartását, vajon mi árt szabhat érte?~Nem szólt senkinek
11517 14 | olyan dolmányt, nadrágot szabnak neki belőle, hogy holtig
11518 31 | a csizmadia a kaptát, a szabó az ollót, a kőműves a vakolót,
11519 16 | tehetsége szerint; de utoljára szabódni kezdett, hogy már „nincs
11520 7 | ember, mintha csak a testére szabták volna! Azután a nedves saruit
11521 Jeg| szerelem botlásaira halál volt szabva.~Ezért aztán a hóhér a legnevezetesebb
11522 35 | s arra, mint a villám, száguldott át agyán egy gondolat.~„
11523 16 | eközben hírül hozták, hogy a száguldozó török hadak a Tiszán túl
11524 4 | azt laposra verni, a seb szájára kötni, s ez kihúzza azt
11525 2 | De ha te se szemmel, se szájjal nem szóltál senkihez, akkor
11526 14 | őket, a népmonda szájról szájra adott leírása szerint.~Az
11527 14 | felismerheté őket, a népmonda szájról szájra adott leírása szerint.~
11528 21 | marokkal szórta a pénzt a szájtátó parasztok közé, s amíg azok
11529 1 | lehajló ágain levő virágoknak szájuk van, s azokkal a boramec
11530 27 | e titoknak elárulásától szájukat tisztán fogják tartani,
11531 19 | fekete szeműt, pici piros szájút; hozzá tömérdek sok pénzt,
11532 38 | nyugszik, s az esztendő minden szakában virággal, zöld ággal lesz
11533 14 | felett. Egyik zsivány a szakács, a másik a bébillér. Ez
11534 27 | udvarába feljárjon, s ott az ő szakácsától konyhaművészetet, a frajjaitól
11535 30 | csatlóst, íródeákot, káplánt, szakácsot, vadászokat, pecért, bohócot,
11536 4 | pápista volna, beletaszítnám a szakadásba. Hanem ha odább megy kend,
11537 4 | s belebodorodnak a havas szakadékaiba, vagy belecsúsznak a jéghegy
11538 14 | meredek szirtektől körülfogott szakadékban találta magát a tárogatós.
11539 24 | lelke ki akart testéből szakadni.~A dal mind közelebb hangzott.
11540 26 | füle hallatára – és szíve szakadtára.~
11541 20 | Kermesz megesküdött a próféta szakállára, hogy soha többet kálvinista
11542 32 | maga dühe teljességében reá szakasztott. Megkapta őt az a két vasmarok
11543 18 | a kettőre. Legalább nem szakították el őket egymástól.~Azután
11544 11 | a nyakárul meg le volt szakítva az a drága amulett, amit
11545 16 | belőle; neki pedig a haja szála se görbült meg, s ha útközben
11546 16 | fejére, hogy két darabban szalad el. Nem ijednek meg a kassai
11547 4 | elordítá magát a csalitban.~„Szaladjatok: itt jönnek a katonák!”~
11548 35 | átszorítá (most már piros szalag volt az), saját dús hajzatát
11549 11 | fogta az amulettot, s a szalagnál fogva, melyen meglátszott,
11550 31 | E ravasz praktikának a szálait kuszálta össze a Kalondai
11551 23 | idehozná azt a Pirkát!”~Alig szalasztotta ezt ki, amint egyszerre
|