1567-arany | arasz-bekul | beldi-bus | busul-diada | diagr-elhuz | eli-enges | enmia-felel | felem-fogok | fogol-hadak | hadfi-hetet | heti-incse | indit-kapos | kapra-kezes | kezet-konyv | kopco-latat | latha-lucif | lud-megko | megku-meste | mesza-nosul | notai-oltal | oltar-pokha | poklo-rokaf | rokol-szala | szale-szoba | szobo-temet | temia-tuszo | tuze-valto | valts-vissz | visza-¤
Fezejet
11552 24 | hogy egy helyen a legsűrűbb szálerdő közepett egy fa derekából
11553 33 | hogysem a német katonákat szállásolják be hozzá; a másik ellenben
11554 29 | megjelenését, a kihívó csak egyedül szálldolgált a kötélverő piacon lóháton
11555 4 | meg az utat, vagy terhet szállítanak, ráment a karaván száz ember
11556 1 | és Kína között növények szállítása végett. – Európa legkitűnőbb
11557 5 | vállalkozzék a Szebenig szállításra, mindenképpen ahhoz kötötte
11558 4 | közül kisiklani a gazdag szállítmánnyal megrakodott kalmárokat,
11559 4 | kalmárokat megkínozták, a szállítmányaikat felprédálták, s a teherhordó
11560 4 | kik posztót és fűszert szállítottak az eperjesi vásárra, és
11561 5 | látni, ami őket Kisszebenig szállítsa.~A fuvaros, akit rá tudtak
11562 23 | átelleni végét fogva, s úgy szállítva alá fogásról fogásra a vedre.
11563 34 | ismeretes zsoltárt:~„Ne szállj perbe énvelem:~Óh én édes………”~
11564 5 | éjszakára. Nincs itt hová szállni. Elkapnak bennünket éjszaka
11565 35 | olyat ütök rád, hogy előttem szállsz a másvilágra!~Azzal leveté
11566 4 | mormogó vízesések keltek, szálltak egymás után. Friss gyepen,
11567 31 | a népriadal zaja közé; a szalmát egy pillanat alatt felseperték
11568 16 | fonatos, juhtúró bödönnel, szalonna, sonka, s a vándor éléstár
11569 10 | törpékről? Elmondjam a „Szalonnavár” történetét? Nem hallotta
11570 4 | számmal vannak. Az utazók száma is elég nagy ugyan, de nem
11571 11 | nagyapját is. Még a városi számadások rubrikáiban sem volt annak
11572 Jeg| Regényem bevégeztével némi számadással tartozom a tisztelt olvasóközönségnek.~
11573 38 | temetőárokba, hallgatni a szamár vemhe ordítását, mikor a
11574 26 | elég hely volt tíz ember számara is.~Mikor Sára asszony és
11575 11 | hogy szekérre kapva, hol szamaragolva igyekezett egyenesen Nagylétára.
11576 20 | harminckét mészáros; azért nem számítanak többet kétszáz forintnál.
11577 34 | vallott a pszichológiai számítása.~Kaczenreiter Henrik természete
11578 9 | azonban nagyon rosszul számított. Az öregnek a bal karja
11579 1 | azért azok Magyarországhoz számíttattak, s a lengyel kegyelmes úr
11580 27 | egynehányat a lóról; nem számláltam hány volt.~– De csakhogy
11581 4 | tartja a rablócsapat. Nagy számmal vannak. Az utazók száma
11582 10 | terheli, ha van lelke; ő számol róla a másvilágon, ha van
11583 39 | saját kastélyukban laktak a Szamos mentén.~Homonnai gróf azonban
11584 25 | lesz. Mást gondoltam én ki számotokra.~– Igen; de én felesége
11585 4 | ráment a karaván száz ember számra is, s ilyen nagy tömeget
11586 3 | előtt, addig elkövetett számtalan bűnei: erdőn való táncolása,
11587 1 | fűszernövényekkel. S a végtelen nagy számú gyógyfüvekkel és festőnövényekkel
11588 6 | lásson, és végigfeküdt a szánban.~Amint a szán a sáros, kátyulós
11589 4 | megzabadvlaasoc.)~Henrik abban a szándékban állapodott meg, hogy esküvője
11590 14 | volna, ha ő is olyan gonosz szándékbul indult volna el felkeresni
11591 32 | ajánlatért, az ördögi rossz szándékért, mellyel egy ártatlan lelket
11592 16 | nekifordítják a mocsárnak, azzal a szándékkal, hogy belékergessék.~Itt
11593 31 | szeplők voltak odafestve szándékosan – s ennek valami okának
11594 4 | simára derült már.~Ezt a szándékot tudós Frölich professzor
11595 17 | imádsága sikeresebb volt az ő szándékuknál, mert amint az ónodi nagy
11596 39 | Homonnainak nem volt más szándoka, mint hogy országszerte
11597 6 | kellene szöknie ez ördög szánkájából, mely fut a száraz fű felett,
11598 32 | bolondokkal ő is menjen ki szánkázni a városba: talán a friss
11599 32 | dévaj csőcselék elkezdte a szánkázókat hógömbökkel megdobálni.
11600 32 | lábán nem akart menni, úgy szánkáztatták végig a hóban a városházáig.
11601 7 | tréfálózással, mialatt a besikamló szánkó után két felgyürkőzött suhanc
11602 7 | Ott szedi le a feleségét a szánkóbul. Itthon van-e a patrónus? (
11603 32 | csárdánál; öt mokány ló fogva a szánkója elé. Odáig velem jössz az
11604 9 | Csak azt kérdeztem, hogy szánod-e? Többet ne vallj.~– Úgy
11605 33 | leste a Pozsonybul jövő szánokat.~Jól benn volt már az idő
11606 32 | Odáig velem jössz az én szánomon.~– Én?~– Ne félj – hoztam
11607 5 | a batyuját vegyék fel a szánra, hisz ő is Eperjesre igyekszik.
11608 1 | gyömbér, sárga és veres szantálfa-forgács, citromhéj, arméniai márga,
11609 33 | elmegy a saját birtokára szántani, vetni s bölényre vadászni.~–
11610 5 | Praszkinócon hó esett, s ott most szánút van. Kénytelenek voltak
11611 6 | fenyéren megint olyan sima szánútra talált, amin iramodhatott
11612 17 | szükségünk van. Ha pénzt akarsz szaporítani, nem vagy te arra szorulva,
11613 7 | valóságos kutyakardallá szaporodott fel. Lehetett ott talán
11614 1 | dűlt négyszög azt, hogy „szappan”; egy háromszög azt, hogy „
11615 34 | zsebmetszőivel. Néha a saru szárában hordott ezüstnyelű evőkését
11616 16 | lovas; kurdok, szpáhik és szarácsiak, s mint a darázsraj omlik
11617 11 | öltönyeim, amikben idejöttem?~– Száradnak még. Nagyon nedvesek még.
11618 29 | hogy aki azt magán engedte száradni, annak nem volt többé maradása
11619 23 | vére e ház lakóinak kezén száradt, ahogy előjönnek visszakövetelni
11620 11 | szarvasbőr irhát viselt a szárán, az is tele paszománttal.
11621 1 | tulajdonítottak, a franciák szárazbetegséget gyógyítottak vele; a burgundiak
11622 5 | boszorkányok – monda Henrik szárazon.~– De bizony csak vannak.
11623 16 | mind kihúzták Tokajnál a szárazra: amazok nem jöhetnek át
11624 7 | állatok bőre volt kiakasztva szárítás végett.~A ház falai téglából
11625 1 | lehet kenyeret készíteni szárított vackorból, birsalmából,
11626 26 | szolgálóleány, nem tekinti származását, csak jó szíve legyen, menyének
11627 17 | cseléd? Nem bánom, akármi származású, csak jámbor hajadon legyen:
11628 39 | kulcsárné, akik mindketten török származásúak voltak, s török házasságban
11629 33 | következéseket, amik e nyakasságból származhatnának a városra: tüzes golyókkal
11630 27 | jámbor uram? Veszedelem származnék ebből.~– No, hát tudja mit,
11631 23 | megivott ólomcukros bortól származott, úgy bizonyosan a két boszorkány
11632 34 | van felírva azon sáskák szárnyaira kháldeai betűkkel, amik
11633 14 | S már fogták kétfelől a szárnyait a szegény Simplexnek, hogy
11634 11 | Aztán kinyitá az ablakot, s szárnyára bocsátá a galambot.~A galamb
11635 11 | csodálkozva bocsátá be ablakán a szárnyas postát, s még nagyobb lett
11636 34 | szeretője ott ni! – Nesze két szarv a fejedre: viseld!~A hóhérlegények
11637 34 | holtig. Te kakaslovag! Te szarvas állat! Megkoronáztál? Megkoronázlak
11638 11 | sárga csizmához feszes szarvasbőr irhát viselt a szárán, az
11639 36 | arcul veri, ha egy ilyen szarvashibát követ el, amiért hivatalvesztésre
11640 11 | vitae-t használt, amibe szarvaskönnyek voltak vegyítve és napraforgó
11641 1 | sáfrány, calmus, égetett szarvasszarv, kámfor, thériák és nádméz!
11642 25 | hogy jól utazzék, sohase a szarvát fogja meg az ördögnek, hanem
11643 33 | felkunkorodott farkú, hegyes szarvú, vasvillán nyargaló, pókhasú,
11644 1 | borszesz”; egy kör négy szarvval azt, hogy „olaj”; egy dűlt
11645 30 | szépséget osztogatták; széles szatírábrázatja volt, bajuszára konyuló,
11646 7 | azok helyett finom, piros szattyáncsizmácskákat húzott fel a lábaira Mikhálnak.
11647 19 | szem szilvát leszedni a szatyorba: a rabszolga kezének nem
11648 30 | tanultam táncolni.”~És minden szavában igazat mondott; mert csakugyan
11649 Jeg| A korszakra a törvény szavai legélesebb világot vetnek.~
11650 8 | katedrába, a nép áhítattal leste szavaimat, s senki nem aludt, ha én
11651 3 | ellen!~A tudós észrevette szavainak lesújtó hatását leányának
11652 11 | elhagyatottságában ilyen szavakra mert volna fakadni.~S hogy
11653 32 | végigborzadt ez érintéstől, e szavaktól.~– Nemhiába bomlik úgy utánad
11654 32 | hasonlót csinálhatok; aztán meg szavamat adtam, hogy elviszlek; boszorkányi
11655 32 | kezdesz. Tudod, hogy csak egy szavamba kerül, csak egy megírott
11656 33 | elvétetése – hogy amidőn szavazásra került volna a dolog, a
11657 Jeg| fenntartásáról (I. fejezet.)~A két század előtti utazásmódot leírja
11658 11 | nem találtatott. Abban a században az asszonyok olyan szemérmetesek
11659 33 | többé ki nem téphető; a késő századok, mikben a barbarizmus napról
11660 Jeg| magyar és lengyel közönit a százával összecsoportosult haramiabandák,
11661 23 | vetett a forró vízbe.~– Százesztendős kalendáriumból kivágott
11662 9 | egynek viselni kell azt százezrek között. Úgy terem a rossz
11663 39 | Egy kivégzett gonosztevő száznak csinál kedvet. A bűnösöknek
11664 14 | szeme attól, amit látott. Száznál is több rabló hemzsegett
11665 25 | pénzét, volt még több mint százötven aranya, csak annyit tartott
11666 32 | férjed; akit elhagytál a szebbért, jobbért. Mármost folytasd!
11667 16 | anyámat. Amen.” Biz ennél szebbet is tanított neki a praeceptor
11668 33 | postakocsis maga is az egész úton szebbnél szebb nótákat szokott trombitálni
11669 4 | fiatal feleségét elviszi Szebenbe, mielőtt a létai parókiában
11670 5 | beszélni, hogy vállalkozzék a Szebenig szállításra, mindenképpen
11671 1 | ami a jelenkor alapítási szédelgésében találja csak párját. A virágkertésznek
11672 4 | bérelni. Azután össze kellett szedelőzni egész nagy csapat társaságnak
11673 19 | annak nyelvét megfesti szederjesre. Szegény Bálint sokszor
11674 7 | hol az a létai pap?~– Ott szedi le a feleségét a szánkóbul.
11675 1 | az óraművet szét tudta szedni és újra összerakni; az időjárást
11676 19 | elpusztult a harcban. Nem szedtem én fel a kincset, otthagytam,
11677 22 | felforr a vérem. Magam nem szédülök, akármilyen meredély útján
11678 23 | rögtön meggebedt.~Mikhál szédülve gondolt rá, hogy íme ezt
11679 34 | hogy az öltönyének valamely szegélye hozzáérjen.~Ez volt a hóhér.~
11680 7 | virágfüzérek hímezve a szegélyeire színes selyemmel és skófiummal:
11681 6 | templomba, s megfogja palástom szegélyét, és azt mondja: „Én, Kaczenreiter
11682 26 | pruszlikját, széles csipkével szegélyzett selyem előkötőjét, drága
11683 16 | jókat? Elégnek tartotta szegényesen mindennap egy napra valót
11684 24 | tűztől, akkor megpihenget szegényke.~Mikhál máskor nevetett
11685 2 | secura, et sine cura.” – „A szegénység terhes; de csendes és gondmentes!”
11686 2 | mert aranymondás! Kérődnek szegénységétől se rettenj vissza. Cyprianus
11687 4 | számukra hegymászó botokat, szeges talpú bocskorokat, ezeket
11688 3 | annak hosszú, rózsákkal szegett útján végig-végigsétált.
11689 25 | horpaszaiba beleállt már a szegezés; de úgy meg volt babonázva,
11690 1 | alatt pedig a lelkészre szegezve maradni; amikor férfi a
11691 1 | forint ára tulipánnak és szegfűnek volt ura, s hajókat járatott
11692 1 | sigillata, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, sáfrány, calmus, égetett
11693 14 | víz helyett, s abba fahéj, szegfűszeget, sáfrányt hintve marokkal,
11694 11 | megfűszerezve fahajjal, szegfűszeggel, szerecsendióval.~Mikhál
11695 35 | számára készen álló koporsó szegletébe, hogy elszédült bele.~Az
11696 32 | Szánon jöttem én idáig is; a szegleten hagytam el a szánt, ott
11697 39 | gyászesete óta Homonnai grófhoz szegődött tárogatósnak, ahol ötszáz
11698 1 | volt kiprémezve, s a fal és szegsor még nem volt elég: túl rajta
11699 17 | szerelmes vagy. Valld meg no, ne szégyelld magad. Az apád is ilyen
11700 39 | Homonnaival, keményen rátámadva:~– Szégyen-gyalázat ez kegyelmedtől: kelepcébe
11701 30 | mondania; mert különben nem szégyenítette volna meg magát is és a
11702 16 | azt csúfondárosan meg ne szégyenítse.~Amiért is a Simplex az
11703 22 | Az öreg Vihodár meg volt szégyenítve. Tapasztalá, hogy e héroszi
11704 19 | most neked ezért, Bálint!~Szégyenkedve sompolygott vissza a munkához,
11705 26 | hely.~Azzal kézen fogá a szégyenkőre állított Mikhált, s odavezette
11706 1 | legkitűnőbb literátorai nem szégyenlettek a virágokkal foglalkozni,
11707 22 | alá kellett volna bújni szégyenletükben inkább, mint azt a csúfságot
11708 5 | kötőféknél fogva. Úgy kínlódtak szégyenszemre egy fakó szánnal a sáros
11709 34 | bizony nem vallanak velem szégyent. Amint a Simplex eltávozott,
11710 19 | az Isten.~A török asszony széjjelnézett bámulva.~– Én egyet se látok
11711 31 | megálltak a három lépcsőre emelt székajtó előtt. Ott a lépcsők legalsóján
11712 22 | egyszer – a prédikátori székből.~Az pedig folytatá:~– Van
11713 8 | az asztal előtt, kezével széke támláját fogva.~Magas, öles
11714 9 | vállára téve, visszanyomta azt székébe; mintha egy vas emelőrúd
11715 33 | spanyolnád botot, s felkelt a székéből. S valóban jó angyala volt
11716 34 | bírói pálcát, felkötötte a székéhez támasztott kardot, s feltette
11717 7 | lábakkal, bőrrel bélelt székek; egy pohárszék fényes cintányérokkal
11718 30 | fejedelem pedig Erdélyben székelt, annak a fennura pedig a
11719 1 | római császár, Váradtól a székely földig pedig Rákóczi György
11720 33 | Kalondai Bálint az elnöki széken alig tudta fenntartani a
11721 16 | amit lehetett: odaült a szekérderékba, Sára asszony mellé, evett,
11722 30 | bizony mondom, hogy minden szekerébe helyre vanak téve a kerekek,
11723 16 | törökjét odavitte az édesanyja szekeréhez, akinek nem kisebb volt
11724 34 | döcögtek végig a szebeni hóhér szekerei, feketére festett, veres
11725 16 | hátul a többi poggyászos szekerekkel egyben.~A tudósítók eközben
11726 16 | meg nem engedték neki. A szekereknek az innenső parton kellett
11727 19 | rögtön fogadott egy négylovas szekeret, és azzal magát és foglyul
11728 16 | rá Bálint, odavágtatva a szekérhez.~– Hát te gonosz fiú, ha
11729 33 | elvégezve kelt föl azután elnöki székéről.~Az egész tanács meghajtotta
11730 31 | leköszönt főbíró, leszállva a szekérről, azt kérdezé:~– Kinek adjam
11731 31 | polgárok?~– Bebocsáttatást szekerünkkel és eszközeinkkel! – felelt
11732 32 | többen üljenek a kassai székesegyházban?~– Rettenetes asszony! Mit
11733 33 | iszonyú hadisarc, sőt még a székesegyháznak is protestáns kézről való
11734 33 | még fel is akarták emelni székestől együtt, mint bíróválasztáskor,
11735 33 | tartsák bevonulásukat a székesvárosba, amit Pozsonyban fogadtak.~
11736 32 | szokott találkozási helyre. A széknek a kapu felől is kettős ajtaja
11737 32 | keresni: azért jött. Itt szekrényem kulcsa: adj neki pénzt.
11738 26 | kinyitá a kétszárnyajtós szekrényét, s előszedte belőle a maga
11739 20 | hogy egy disznófarkot zárt szelencébe, s azt küldé meg a kajmakámnak;
11740 27 | kegyelmed ura nélkül. Mert szeleskedett őkegyelme. Mikor a „seregtörököt”
11741 5 | füst, az maradt fekete.~A szelet jósló felhők izzó veres
11742 26 | átabotába varrta össze a szeleteket; pötyögős volt, ráncot vetett
11743 1 | a kórusban, hogy annak a szélétől éppen sehova se láthattak,
11744 10 | némber. Mikhál aztán, hogy szelídebb gondolatokon pihentesse
11745 3 | holthalvány arcán, s aztán szelíden szólt hozzá.~– Most eredj
11746 11 | nemkülönben, mintha párducokat szelídített volna; s amely asszony a
11747 34 | földön, s azzal a vérpad szélire ugorva, kezét a korbáccsal
11748 38 | a böjti szél az ég egyik szélitől a másikig kergette az idomtalan
11749 35 | előtte lejátszott színészek szellemei repkedték körül, azok súgták
11750 4 | csillámlana körül a légben, s egy szellőlebbenésre kiderül a szép felhőtlen
11751 30 | táncosnéjából hogyan csináljon szélmalmot. Jó volt az a régi „lassan
11752 25 | rendén, s azzal eresztették szélnek. A kiadott házasságlevélben
11753 28 | osont ki a templomból, szélről ülvén a legelső padban,
11754 4 | meg a zsivány; ez itt a szélső előőrs volt: a tanya odalenn
11755 38 | a hostádi temetőhöz.~Egy széltől kidöntött jegenye volt a
11756 10 | háztetőkön csikorogtak a szélvitorlák, a hiu alatt sikoltozott
11757 39 | s elkapva tőle a kardot, szembeszállt Homonnaival, keményen rátámadva:~–
11758 32 | opált, amennyit a te két szemed meg ne érne, s amihez a
11759 2 | bemocskoltatik!” Kinek engedtél te a szemedbe nézni?~– Senkinek – felelé
11760 32 | de egy görbe nézés a te szemedből – meglehet, hogy kiugratja
11761 32 | voltak bekenve, hogy akinek a szeméhez ért vele, az egy napra megvakult
11762 35 | Olyan keresztbe állnak a szemeid, mintha nem aludtál volna
11763 1 | vagy gesztenyeszínű. A szemeinek sem volt szabad elárulni,
11764 22 | az ember?~S lekapva kezét szemeiről, odatekinte.~És ráismert
11765 19 | ideig feküdve és nyitott szemekkel folytatta azt az álmot,
11766 34 | úgy beszélt hozzá harmadik személyben, s ahogy amazt kiejtése
11767 29 | lóháton, páncélban, saját személyedben, s állj helyt a kihívásnak,
11768 28 | azon időkben, hogy az ifjú személyek, legények, hajadonok, de
11769 34 | tétovázott, hogy a meghívásra személyesen jelenjen meg. Az, hogy a
11770 1 | hónapra 1, 2, 4, 8 stb. személyre hány részecske lisztet,
11771 26 | Sion hegyénél. És ha ezt a személyt ilyen nagyon meg tudtad
11772 19 | mellém. De úgy ülj, hogy a szemembe láss. Hát mikor az Ibrahim
11773 17 | tudatlan, behunyom a fél szememet, nem látom meg a hibáját,
11774 34 | megesküdni rá, hogy láttam a két szememmel, mikor a Vihodár kastélyában
11775 27 | parasztos tempókba: elébb szemérmesen húzódozik a leüléstől, azután
11776 30 | természetes bájt, azt a mosolygó szemérmességet nem tudná utánacsinálni
11777 11 | században az asszonyok olyan szemérmetesek és tartózkodók voltak, hogy
11778 19 | menyecske mindjárt eleve szemet vetett a szép, deli magyar
11779 16 | magát, hogy ki ne üssék a szemét. Kapta magát, leugrott a
11780 11 | úgy meghátrált villogó szemétől, hogy még csak szólni sem
11781 36 | koporsóból, s megitatták a szemfedőn keresztül. Az is valami
11782 36 | farsang?~S azzal lerántá a szemfedőt a koporsóban fekvő alak
11783 Jeg| mozdulatlanul, az arcát leteríték szemfedővel, akkor a zenészek rákezdték
11784 19 | úgy mosolygott rá; de egy szemhez hozzá nem nyúlt volna.~A
11785 33 | maga Belzebub, Asztaróth, Szemiázáz; aki a többit hajtja maga
11786 28 | menyének ez átalakulását szemlélve napról napra; de legboldogabb
11787 19 | bámult a világba, elkezdett a szemöldeivel, az állával rángatózni;
11788 7 | piros orcái voltak, fekete szemöldökei és villogó szemei s magas
11789 10 | csak az álom a nő fáradt szempilláit, ki már két éjszakát virrasztott
11790 1 | zsoltárba nézve, a lesütött szempillák alá kelle rejtőzni azoknak,
11791 33 | a szebeni hóhérnak kell szemtől szembe állni Kalondai Bálinttal,
11792 28 | szeplő sem volt látható.~Ott szemtül szembe semmi gorombaságot
11793 19 | szép asszonyt: nagy fekete szeműt, pici piros szájút; hozzá
11794 4 | gyermek volt még, hogy sem a szemvillogásbul, sem a mosolygásbul nem
11795 4 | ott valamennyit befogadni. Széna az állatoknak s ugyanaz
11796 21 | pedig el volt bújva egy szénaboglyában délig. Délben aztán előbújt
11797 33 | előhordták az aktákat, amikben a szenátus meghozta már az ítéletet,
11798 11 | apja legényeitől hallott; a szenny és piszok megszokása; a
11799 9 | van! Én az emberi fajzat szennyét tisztogatom. A kezem nem
11800 34 | harapott, karmolt; szidta a szenteket és az embereket, s invitálta
11801 25 | kevesebbet szeretett oltárról meg szentekről hallani; azért ismét kikergeté
11802 38 | lehetsz felőle, hogy kedvesed szentelt földben nyugszik, s az esztendő
11803 19 | ami a pasa számára volt szenteltetve.~A szegény rabszolga elgondolta
11804 4 | hozott országgyűlés, nem szentesített király, nem őrzött bíró,
11805 33 | Halálítéletet bíró nem szentesíthet, mielőtt a vádlott védelmét
11806 28 | ahelyett hogy az Istenség szentháromságának titkáról, s a szent vacsora
11807 22 | mesterlegények, kalmárok, szentképárulók és mindenféle világcsalók.~
11808 34 | imádkozni. És ma a haldoklók szentségét óhajtja.~– Ki pöröl Istennel? –
11809 34 | feleségétől megfosztott.~Mikor a szenvedélye rávitte erre a lépésre,
11810 11 | látása felkölti az állati szenvedélyeket, s mely napon valaki vért
11811 34 | Elvesztve azt a nőt, akit szenvedélyesen szeretett, egészen lealjasult,
11812 25 | hogy egymást a kiállott szenvedésekért sűrű csókokkal meg ne vigasztalták
11813 1 | gyomortúlterhelés miatt ne szenvedjen. (NB: a sót jól el kell
11814 20 | mind kegyetlen botbüntetést szenvednek őmiatta; úgyhogy az ilyen
11815 26 | abban a másik házban kellett szenvednie; úgyhogy Sára asszony, mikor
11816 1 | jó balzsamok, amikkel a szenvedőnek az orra nyílásait kellett
11817 26 | az édesanyádat, s inkább szenvedted a török rabláncát, hogysem
11818 38 | Magyarországnak, hősi halált szenvedve esett el.~
11819 4 | sziklaösvényen, mind a hárman a szépasszonnyal együtt hanyatt-homlok fognak
11820 23 | be tudott jönni, ott az ő szépasszonyát is ki tudja vinni, s úgy
11821 23 | ajtót.~– No, csak csendesen, szépasszonykám – mondá, megfogva a kezét,
11822 23 | mivel gyönyörködtessem a szépasszonykát? Mesét mondjak, vagy kártyát
11823 25 | gondoskodtam én előre. Az én szépasszonyom, a Vihodár felesége, nincsen
11824 23 | ami nekem kedves, vagy a szépasszonyomnak kedves?~
11825 25 | velem Bártfára, ott én a szépasszonyt az én tulajdon leányomnak
11826 30 | hetykeséggel lépdelt a szépek szépe: Mikhál elé, s selyemkendőjét
11827 27 | tudom, mi lesz ebből! – szepegett a Bálint, s úgy meg volt
11828 18 | százat a talpadra? No, ne szepegj, hanem válassz tetszésed
11829 17 | felkerekedtek, hogy felmenjenek a Szepességbe, a szép Mikhált meglátogatni.~
11830 16 | rögtön üljenek fel, s a szepességiekkel igyekezzenek Ónod alatt
11831 1 | innen Nagyváradig és a Szepességig a római császár, Váradtól
11832 10 | lábacskái! Ne meséljek valami szépet, galambom?~A galamb szórul
11833 28 | menyétől arcának ily módon való szépítését.~Azok pedig mind a ketten
11834 25 | csinálunk az arcra, homlokra szeplőket, hogy ne legyünk olyan szépek.~–
11835 28 | azok rajta?~– Szokásuk a szeplőknek, hogy télire visszamennek –
11836 31 | ocsmány volt a nagy veres szeplőktől, amik később csodamódra
11837 31 | nem lett az ő arca többé szeplős.~Ebből Zurdoki az ő furfangos
11838 32 | festettelek már ki egyszer? Akkor szeplősre, rútra. Ha az akkori szeretődnek
11839 28 | magaviselet mellett, ennyi rút szeplővel kell eléktelenítve lenni.
11840 15 | délceg Kalondai Bálinttól. Szépnek ugyan nem volt nevezhető
11841 30 | öltözködve, annál jobban kitűnt a szépsége. Még a grófnénál is szebb
11842 39 | így gyönyörködve a maga szépségében, hetyke szóval mondá:~–
11843 32 | hogy még jobban ragyogjon a szépséged.~– Nekem nem kellenek az
11844 13 | igaz, hogy elhozom neked, szépséges violám, a te szeretődet.
11845 4 | gyönyörű vidék annyi új szépségével kölcsönadta nevető képét
11846 30 | ami jelvénye annak, hogy e szépségnek már „ura” van.~Hej, hogy
11847 33 | hogy szándéka volt őt, ha szépszerével lehet, úgy; ha nem, erőszakkal
11848 1 | márga, terra sigillata, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, sáfrány,
11849 32 | asszony hirtelen egy kis szerecsendiós borlevest nem készít számára,
11850 11 | fahajjal, szegfűszeggel, szerecsendióval.~Mikhál a bórleves szürcsölése
11851 1 | balzsamot, paradicsomfát, szerecsendióvirágot, aranyfüstöt, pézsmát, bezoárt,
11852 15 | professzor bővelkedett; az ő szerei sokkal egyszerűbbek voltak;
11853 31 | kuruzslónőhöz, ki bódító szereivel minden érzéküket rabságban
11854 30 | leveleket, hogy azokat vészrontó szerekkel megfüstöljék. Hanem bizony
11855 35 | hites felesége, tiltott szerelemben élt egy férfival, az első
11856 1 | hivalkodásokat.~S ha pedig szerelemről vagy ellenszenvről kellett
11857 Jeg| A mandragoragyökér mint szerelemszerző, egész kereskedés tárgyát
11858 38 | mondá Simplex –, hanem a te szerelmed, a szép Mikhál. Azon éjjel,
11859 39 | végrendeletet.~– Ez mind a tied, szerelmem, ha engemet jól fogadsz.~–
11860 24 | szép göndör legyen: ha a szerelmese megjön, annak tetszetős
11861 25 | szeplőkkel, hanem csak oly szerelmesen ölelé a kedvesét a karjai
11862 21 | a haramiák tanyáján az ő szerelmesének elvesztésére terveztetni.~
11863 25 | Kassán, ha valakit tilos szerelmeskedésen kapnak, lenyakazzák. A bártfaiak
11864 39 | vers; de azért ugyan forró szerelmeslevél. Az ígérő azt hitte, hogy
11865 39 | Zurdoki rábízta az Ancsára a szerelmeslevelét, melyet ezúttal a szép Izabellához
11866 30 | a szép tüneménybe a vén szerelmesnek! Mint mikor pajkos pásztorfiúk
11867 25 | pedig bement a szobába a szerelmespárhoz, megkérdezni, mit álmodtak.
11868 2 | Amantes sunt amentes” = szerelmesség esztelenség. Mit nem szeretsz
11869 39 | akinek vén emberhez illetlen szerelmessége okozá ezt a két boldog szívet
11870 39 | hahota fogadta a pórul járt szerelmest, akinek szeme-szája koppant
11871 32 | aztán?~– Van nekem egy fáin szerem; ilyen halavány asszonynak
11872 25 | nem esketnek, mondja magát szerencsegyereknek.” S a bártfai házasság érvényes
11873 34 | festett kártyákkal való szerencsejátékot, a mit Gringenőr Péter talált
11874 1 | paragonner” rendkívüli szerencséjének; ami annyit jelent, mint
11875 16 | majd leütötte a lováról.~Szerencséjére, a Bálint észrevette a bajtársa
11876 19 | fogtad már meg az anyját a szerencsének! Kapj utána mind a két kezeddel,
11877 7 | hallotta volna azt meg, ha szerencsére ott nem lett volna a tárogatós,
11878 8 | az én szomorú házam ezt a szerencsét?~Mikhál bátorítólag tekinte
11879 14 | neki, hadd fúja el a maga szerencsétlenségéhez a szomorú gyászindulóját.
11880 34 | Mikhál az arcáról olvashatá a szerencsétlenséget.~– Mindennek vége. El vagyunk
11881 30 | György nem érve be azzal a szerencsével, hogy Erdélynek és tizenöt
11882 4 | asszony; tanuljatok tőle szerénységet, jó magaviseletet, jámborságot;
11883 4 | szeretsz rajtam valamit, szeresd a lelkemet; ha féltesz,
11884 2 | Amorem, Morem, Rem.” – „Szeretetet, erkölcsöt, dolgot.”~Szép
11885 30 | elhitetni, hogy ő olyan szeretetreméltó férfi, aki nem talált még
11886 11 | ilyen az asszonyember. Ha szeretettel, gyöngédséggel bánnak vele,
11887 2 | szóltál senkihez, akkor hogy szerethettél meg valakit? Megvallj mindent!
11888 25 | lelkeim, de azért mégis szeretitek, ha két ország fekszik közöttünk.~
11889 9 | Sajnálod az apádat?~– Szeretlek és tisztellek.~– Ne mondj
11890 2 | erőszakkal eltuszkolni a háztul, szeretne otthon maradni inkább; később
11891 13 | úgy tesz, mintha nagyon szeretné, mert a féltő indulat olyan,
11892 32 | szeplősre, rútra. Ha az akkori szeretődnek úgy tetszett. De a mostaninak
11893 21 | egyenesen odamenekült a Jankó a szeretőjéhez. Az asszony nyájasan fogadta;
11894 24 | szép menyecskének a deli szeretőjét. Csak készítsd a vacsorát,
11895 13 | elszakította őt az igaz szeretőjétől, azon hazug kecsegtetéssel,
11896 22 | megtéríti a makacskodó szeretőket.~– S mi az ára?~– Négy tallér.~
11897 14 | az én izenetemet viszi a szeretőmnek, s aki hozzányúl, azt én
11898 23 | legelébb felbuggyan, ez a szeretőnknek a neve.~Aközben felvett
11899 32 | kezével, s azt súgá a fülébe: „Szeretsz-e még, gyémántom?” De az ujjai
11900 30 | inast, apródot, kocsisokat: szerétszámát nem tudta az ember a pereputtyának.
11901 25 | meg se állok. Tudom, hogy szerettek, lelkeim, de azért mégis
11902 6 | ellened, az, hogy nagyon szerettelek. Meg fogsz-e gyűlölni érte?~
11903 34 | Elvettem őt tőle; mert szerettem. Elvettem őt tőle, mert
11904 6 | világban élni, emberektől szeretve, tisztelve lenni. Elmentem
11905 34 | kapzsi lett: vissza akarta szerezni az elvesztettet. Akkortájban
11906 23 | jelmeztár volt – ki tudja, hol szerezte) s aztán körülforgatta magát,
11907 36 | koporsót, hogy meggyőződést szerezzen felőle, ha nem Bálintot
11908 34 | nagytiszteletű úr csodálkozott ezen szerfölött; hisz még tegnap ott látta
11909 3 | ebédül, elkészítve tetszésed szerinti mártásban. Ebből megtudom
11910 32 | ujjai valami olyan átkozott szerrel voltak bekenve, hogy akinek
11911 34 | tőle, hogy elég éles-e a szerszáma, s azután köszöntetni az
11912 34 | forgolódni, melyben szörnyű szerszámaikat tüzesítették, s a kezeiket
11913 13 | magával egy tégelyben olyan szert, amitől az ütések kék foltjai
11914 39 | búgjon, turbékoljon.~A szent szertartás a maga szokott egyszerű
11915 39 | protestáns püspöknek, ki a szertartást végezni jött ide, hogy fordítsa
11916 4 | törzsek ott feketültek még szerte a fiatal geszt között. Ezen
11917 25 | rókafogójukba bele ne lépjenek, szertelenül örülnek rajta, ha abban
11918 4 | lovak csontjai voltak azok; szerteszét hevertek egymással összekeverve.~–
11919 18 | ujjával a kajmakámnak. – Szervusz, basa! Küldhetsz a tömlöcbe
11920 Jeg| az udvari karmesterével szerzette ezt a dallamot, s mire azután
11921 25 | csattogtak a papucsok, a szétbomlott kontyaikat csak úgy repítette
11922 4 | tüzek; elszórva körülök szétdarabolt véres koncok, fanyársra
11923 18 | az összekötött lábait egy széthúzott kötélnél fogva felemelte,
11924 17 | sem hagyták nála. Aztán szétmentek új prédát keresni. Estig
11925 35 | vele.~Bálint e zaj közepett szétnézett a vérpad magaslatáról. Hallotta
11926 14 | sárga szája és sárga fogai szétnyíltak bele, mint az oroszlán torka.~–
11927 14 | nedvétől, s amint nevetésre szétnyitá az ajkait, a két sor foga
11928 30 | kötés volt az, melyet midőn szétnyitott Zurdoki, nem talált abban
11929 32 | azt rázni bundájáról, a szétomló hógömb közepéből egy kis
11930 34 | sorba a kisgyermekeit, s szétosztotta a komái közt.~– A kisfiamat
11931 9 | kutya vonít, legelő gulya szétszalad, ha közeledni lát, ha megérez
11932 14 | Jankó nagyot nyújtózva, széttolta mellőle a körülfogó zsiványokat,
11933 10 | nagyot rúgott a lábával, majd szétütötte a nyoszolyát.~A nő didergett,
11934 27 | Mikor a „seregtörököt” szétzavarták, s a huszárok elkezdték
11935 37 | zsoltár.~Ellenségimnek szidalma lettem,~Szomszédim rámtörtek
11936 26 | pirongatni fogja. De hisz ez a szidás, hurogatás, maga paradicsomi
11937 33 | egyik a hitetlen pogányok szidásából, túlhajtott rajta a másik
11938 16 | mutatta, hogy a Krisztust szidja, a magyar pedig az állára
11939 26 | menye csinál; mindenért szidni, pirongatni fogja. De hisz
11940 22 | végig dacolt vele. Egymást szidták, káromolták. A rabló kinevetett
11941 36 | kiabált fel az ablakba, szidva a Bálintot, és fenyegetve,
11942 Jeg| ellen csak a legnagyobb szigorral védhette magát minden város.
11943 2 | tudós most már felállt, és szigorú hangon parancsolá.~– Írjad
11944 6 | Ő protestáns. Kánonaink szigorúak. Szülői engedély nélkül
11945 26 | föltette magában, hogy nagyon szigorúan fog vele bánni: semmi sem
11946 22 | zsivány hátábul hasított szíj?~– Elűzi a pestist, nehéz
11947 22 | Csikóbőrbül vannak azok a szíjak, aminőket kaphatsz a szíjártónál
11948 22 | egy asszony, aki hosszú szíjakat árult egy póznára feltűzve,
11949 22 | szíjak, aminőket kaphatsz a szíjártónál darabját egy dénárért.~–
11950 22 | zsivány hátábul hasított szíjat?~A Simplex rögtön ráismert
11951 19 | békókból, s a lánctartó szíját leoldá a derekáról, s azzal
11952 19 | hátrakötözte a kezeit a lánctartó szíjával, s azzal belökte őt a köskbe.
11953 22 | közt súgni-búgni, mintha a szíjra alkudnának. Azután nemsokára
11954 14 | vezér volta Jankó. Alacsony, szikár termet, amiből senki sem
11955 14 | Szeretett volna belebújni abba a sziklába, amihez hozzálapult, hogy
11956 4 | összeszorult, két meredek sziklafal közé, miknek sima palatábláin
11957 14 | nagyobbacska lyukak tátongtak a sziklafalból, amikből félelmes morgás
11958 4 | terjesztve az egész sötét sziklafolyosóban, amire a magasból düledező
11959 4 | oldalán.~Ott egy kiemelkedő sziklahasadékba volt feltűzve egy magas
11960 14 | ugrik két marcona alak egy sziklahasadékból, s baltát forgatva a feje
11961 14 | füttyentés után előjött, a sziklákról leugrálva, hasonló négy
11962 14 | öleléséből.~Amint a szűk sziklakürtő végit érte, egy tágas, körös-körül
11963 21 | le magát a legmeredekebb sziklalejtőn, s aztán egy másik sziklameredélyen
11964 21 | sziklalejtőn, s aztán egy másik sziklameredélyen meg úgy felkapaszkodott,
11965 21 | katonaság: kiszorították őket a sziklaodúikból, mindenfelé elállták az
11966 4 | zsákmánnyal nagy nehezen tudott a sziklaodúk között elmenekülni.~Azonban
11967 4 | csuszamlani ezen a keskeny sziklaösvényen, mind a hárman a szépasszonnyal
11968 14 | volt a fegyelem közöttük.~A sziklatér közepén málhakötegek voltak
11969 14 | több rabló hemzsegett a sziklateremben. Csoportokban ültek a bográcsok
11970 14 | hogy menjen velük.~Egy szűk sziklavágányon kényszerítették fölhágni,
11971 14 | akkor látta, hogy az egész sziklavölgy egy vízmedencévé lett, s
11972 34 | az emberi érzésnek utolsó szikráját is kioltá szívéből. Elvesztve
11973 32 | megtudja valaki.~A Pirka szemei szikrákat szórtak, mint a farkasé,
11974 24 | lángolnának, a csillagok reszketve szikráztak a tűzfény közepett.~– Most
11975 10 | ura nem sajnált elmenni Szikszóra, megkérdezni a napától,
11976 10 | asszony: „Az anyám küldte Szikszóról a nevem napjára.” Az ura
11977 Jeg| tiltották azon időkben. (Szilády Áron értekezése e tárgyról.)~
11978 25 | mely a vérvilágban úszó, szilaj alakokhoz hosszan elnyúló,
11979 33 | ki főbírája iránt, kinek szilárd, bölcs magaviselete minden
11980 Jeg| alakot adott a még meg sem szilárdult országnak, városokat, megyéket
11981 14 | Apám, anyám nem ismertem, Sziléziában születtem. Nem tudom, minek
11982 1 | még a lengyel földről, sőt Sziléziából is vándoroltak a tanulni
11983 2 | olyan emberekkel, mint a sziléziai Simplicissimus, tartott
11984 19 | Bálint, nem ettél abból a szilvából! Nem is eszel, nagy kutya!
11985 19 | kertjében egy drága szép szilvafa, amilyen még akkor a ritkaságok
11986 19 | hogy ijedtében az egész szilvafaágat, amit magához húzott, lehasította.~
11987 19 | ugyan mi baj van azért a kis szilvafagallyért?~Csak az a baj lett érte,
11988 19 | felsegítette az Ibrahimot a szilvafára. Ő maga akart minden szem
11989 19 | is kezdett lekecmelegni a szilvafáról. Elébb leadta a Bálintnak
11990 19 | nyelvén, hanem azok a piros szilvák olyan csábítóan mosolyogtak
11991 19 | megint meglopta a piros szilvámat. Ezek az asszonyok olyan
11992 19 | lejtőn legurulva, valahol a szilvásban szedte fel magát; ott még
11993 22 | volt itt hajdan.~A szép szilvások, a gyönyörű almafák helyén
11994 19 | Ibrahim elannyira belemerült a szilvaszedésbe, s a szép bonamera oly igen
11995 16 | gönci hordó tele borral, szilvaszeszes átalag, friss cipó, kalács,
11996 19 | együtt, hogy annak tele lett szilvával a szája, s ezzel lerántva
11997 30 | sinkorán, ha egyszer megkapta a szimatot, tovább üldözte a vadat.~
11998 1 | virtusait, az antipátiákat és szimpátiákat, sőt amuletumok készítésében
11999 Jeg| babonával, az orvoslás titkos szimpátiákkal foglalkozott, nem csoda,
12000 28 | Nehogy alaptalan rágalmazás színébe keveredjünk, ideiktatjuk
12001 32 | hogy visszanyerd a piros színedet valahogy, mert így hamar
12002 31 | arcára nem a rózsa és liliom színei vannak mesterségesen kendőzve,
12003 Jeg| Ez szólt a habnak a bor színén: ha elmúlsz, maradunk, ha
12004 7 | virágfüzérek hímezve a szegélyeire színes selyemmel és skófiummal:
12005 22 | elcsendesült, mint mikor egy új színész lép fel a színpadra.~Az
12006 35 | neveznek. Az előtte lejátszott színészek szellemei repkedték körül,
12007 21 | az urának meg, hogy sehol színét se lássa. Az üldözés után
12008 29 | volt kirendelve a viadal színhelyére; maga a Homonnai gróf is
12009 22 | más alakot öltött a véres színjáték.~Az első rablóval csak a
12010 22 | lehetett elégedve mind a két színjátszóval, a vén Vihodár egész tudományát
12011 32 | agyában. Azt tette fel, hogy színlelni fogja, mintha ráhajlana
12012 39 | küldjön vissza Zurdokinak: azt színlelve, hogy ajánlatai kedvező
12013 34 | szomorú társaság szörnyű színpadának kellékeit. Lovas darabontok
12014 35 | elragadt az, ami e szomorú színpadnak oly sajátszerű komédiája,
12015 22 | voltak már azon az elátkozott színpadon.~A magas ősz alakot rettentő
12016 22 | egy új színész lép fel a színpadra.~Az általános elhallgatás
12017 19 | paradicsomban van, s amiben szinte nem vásik a fogad, gyaur
12018 14 | tágas, körös-körül meredek szirtektől körülfogott szakadékban
12019 30 | mostani táncok, amiknél az a szisztéma, hogy az ember hogyan kaszálhassa
12020 23 | hőrögető kiabálásával, mocskos, szitkos beszédével, részeg danáival
12021 10 | állt a közelben, elkezdett szitkozódni, gyávának, pipogyának nevezve
12022 34 | puffadtságában. Ajkait a durva szitok elszélesíté: a vadból nemesült
12023 31 | azt a pártot, mely Bécshez szított, kellett volna akcióra bírni,
12024 9 | felszisszent, fogai közt szíva a levegőt, mint akit tüzes
12025 4 | sima palatábláin folyvást szivárgott alá a nyirok, pincebűzt
12026 38 | azok a könnyek le fognak szivárogni odáig, ahol kedvese alszik,
12027 2 | kedve volt a tudós úrnak, a szívderítő válogatott italoktól is,
12028 34 | fenevadi kegyetlenséget oltott szívébe. Kastélyának leégése aztán
12029 34 | utolsó szikráját is kioltá szívéből. Elvesztve azt a nőt, akit
12030 10 | tiszta búza is eltéve.~– Jaj, szívecském, nem marad ám meg a galamb
12031 3 | Én erőszakot nem teszek szíveden. Ha csakugyan annyi eltitkolt
12032 23 | tisztességért rabigába veri a szívek érzéseit: azon kapta magát,
12033 11 | legénykedő hőség támad a szívekben. Aki azt hallja, azt hiszi,
12034 11 | mindennek! Miért fájt a szívem olyan nagyon miattad? Miért
12035 16 | fogunk állni, az, aki a szívembe lát, meglátja benne azt,
12036 29 | ezt a fürmender annyira szívére vette, hogy rögtön kardot
12037 18 | rögtön. Azt felelte, hogy szíves örömest lefizeti énértem
12038 7 | estelire átjönnie.~– Köszönöm szívességét – monda Mikhál, kinek eszében
12039 19 | ami annyit jelent, hogy „szívetszúró”. Cserkesz leány volt; úgy
12040 11 | minden nótát a leggyöngédebb, szívhez szóló hangokon tud eljátszani
12041 4 | felejteni, mint megcserélni a szívijedelmet, szemébe nézni annak, aki
12042 Jeg| Tudom, hogy a két szerető szívnek ily kegyetlen bűnhődése
12043 24 | ajkait, mintha ki akarná szívni a lelket belőle, és a könnyei
12044 34 | bűnösök csengettyűje, szomorú, szívreszkettető hangú lélekharang; melyre
12045 1 | teszi, azután a mérget a szívről eltávolíja; végre a nedves
12046 34 | felhangzott Sára asszony szívszakasztó sikoltása.~– Én apellálom
12047 18 | termete. Hosszú szárú pipából szívta a füstöt, maga elé szedett
12048 34 | te kutya! Boszorkánytejet szívtál; attól légy ördöngössé!~–
12049 2 | háznál soha, annyira erős szívűnek nőtt fel, hogy ebben az
12050 1 | francia ellenében, hogy a szkítiai boramecfa csakugyan létezik,
12051 32 | kendőjét megint, s kisurrant a szobábul, koldus módra tipegve, csoszogva
12052 3 | szólt hozzá.~– Most eredj szobádba vagy még inkább kis kertedbe,
12053 2 | leányom, huszonnégy órai szobafogságba.~Ezen végződött a nagy örvendetes
12054 39 | és hajadonok eltávoztak a szobáikba tánchoz öltözni, az uraságok
12055 10 | a szomorú zűrhang Mikhál szobájáig.~– Majd elhallgatnak azok
12056 4 | cselédeket, a kis udvarra nyíló szobáját, a rézedényektől ragyogó
12057 7 | bolthajtásos folyosókbul és szobákbul állt, amiknek mind vasveretes
12058 15 | neki a kulcsot, ami azt a szobát felnyitja, ahol az apja
|