|
Mikor ezen a reggelen a Babura Pirka feljött az
asszonyához, nagy bámulatára teljesen felöltözve találta őt maga előtt.
A szép granátszín selyemrokolya volt rajta.
Mikhál kikergette a gazdasszonyt a minden reggeli
levessel.
– Hozz nekem sült húst és vörösbort! – parancsolá
ehelyett.
Megjött hát már a szava is, meg az étvágya is.
(Ezt már bizonyosan a csizmájába dugott üröm és a
békakorsócska okozá.)
Mikor aztán a Babura Pirka előjött a mindig kész
hideg fokhagymás sülttel és a palack borral, Mikhál leült az asztalhoz, s elébb
ivott, aztán evett – aztán megint ivott.
– Tölts még! – parancsolá a gazdasszonynak.
Mikor aztán jól evett és ivott, akkor odafordult a Babura
Pirkához, és azt kérdé tőle:
– Mit csinál akkor egy asszony, hogyha nem szereti az
urát?
– No, ahhoz én értek egy kicsit – felelt rá a Pirka.
Akkor megint azt kérdé tőle a Mikhál:
– Hát akkor mit csinál egy asszony, hogyha mást szeret?
– De már ahhoz meg nagyon értek!
– Hát akkor mit csinál egy asszony, ha nem hisz többé a
mennyországban?
– No, ahhoz meg már tökéletesen értek.
|