Fezejet

 1 I  |               gazdagsága vas; a vad geoug nép – ahogy e nevet görög klasszikusok
 2 I  |           elnyomott, erdei közé szorított nép között ismételve lőn Romulus
 3 I  |                nem készített a varchonita nép láncot magának és kardot
 4 I  |                 tért engedve a varchonita nép kifejlődésének, s bár örökké
 5 I  |                 adófizetést.~A varchonita nép megnagyobbodva, lassankint
 6 I  | státusbölcsészetük alapja levén, hogy oly nép nem harcolhat, melynek városai
 7 I  |                bőrkötényt kötve, az egész nép előtt egy megtüzesített
 8 II |                 orvos között, ők voltak a nép jósai csaták előtt, énekesei
 9 II |                   titka. Az avar és török nép, amióta Bertezena meghalt,
10 II |              Egyszer úgy kifáradt mindkét nép a harcban, hogy nem volt,
11 III|                  világítnak a nomád török nép őrtüzei.~A nagy próféta,
12 III|                  az ördögöt.~Kitől minden nép borzad, s kit minden rossz
13 III|                  sátorokban és mezőkön, a nép arcra vetette magát, a sötét
14 III|               örömünnepet tartott a török nép. Keserű áldozat kellett.
15 III|                 munka kell. Ez a sok apró nép, aki körös-körül lakott,
16 III|           szövetségre minden körüled lakó nép fejedelmei éber szemekkel
17 III|                  okom van, hogy ti munkás nép vagytok, az enyim dologtól
18 III|                  meg. Elsüllyedt mind – a nép a vízbe fúlt – egyetlen
19 III|                 úgyis csak szedett-vedett nép volt, merő csőcselék, csak
20 III|                 ordíták Astaroth nevét. A nép körül a földön arcra borulva
21 III|                  nyújtok utat neked. Ha a nép közül, mely itt köröttünk
22 III|           erőtudattal mondá:~– Én az ogur nép követe vagyok. Kubláj suttogva
23 III|                Magas király! Én a csuvasz nép követe vagyok.~– Ki az ördögöké? –
24 III|                   jókedvvel széttekinte a nép között.~Nehány paraszt összeszólalkozott,
25 III|                    Netek! – kiálta, azt a nép közé vetve. – Kell kardom
26 III|                magáról fejedelmi ékeit, a nép közé hányta azokat, mely
27 III|                 nekik szórt tárgyakból.~A nép szertebeszélte, hogy a király
28 III|              ruháit felszakítva, miután a nép eloszlott. – Hát ez kinek
29 IV |             heverészett a fehérbeöltözött nép; a fehér szín kedvence volt
30 IV |             jelenték, hogy a khagán jő.~A nép tolakodva nyomult elé. Az
31 IV |          fényesebb volt rajta a mosoly. A nép tódulása nem engedte őt
32 IV |               kezdve egész a sorompókig a nép feje fölé tartott pajzsain,
33 IV |             tenyerével megüté a földet.~A nép riadalt kiáltott. A törpe
34 IV |          hallatszék a sorompók előtt, s a nép közt egy ifjú közeledék
35 IV |                  kínos jelenetnek, mely a nép előtt egy vezér arcát megalázta,
36 V  |                 fogá a nehéz pörölyt, s a nép színe előtt a szikrázó vasból
37 V  |              könnyeztek, midőn beszélt, a nép azt hívé: örömkönnyek.~Ekkor
38 V  |                   Bertezena parancsait.~A nép választottai tisztelegve
39 V  |                  Élj dicsően és sokáig.~A nép azt hívé, Dalma örömkönnyeket
40 V  |             örvendő arcok vették körül. A nép boldog volt, és derült,