Fezejet
1 II | jóslatokból? – kérdé a khagán.~– Légy készen halálodra, Oldamúr–
2 II | jelképe kard, tűz és napvilág, légy jelen, és halld meg a nevedre
3 II | fogok… Halld eskümet, és légy tanúm örökké. Isten, Ormuzd,
4 II | veled fejedelmi hatalmamat, légy úgy tisztelve, miként én
5 II | tegyen urává tenmagadnak. Légy erős koronád terhét viselni,
6 II | nehéz, mint a tiéden lesz. Légy áldva még a túlvilágon is,
7 III| mint ki sírból kelt föl… Légy átkozott, miért remegsz?…
8 III| kezedet megkérje tőlem, légy azé. Astarothnak nem kell
9 III| soha el nem múló Isten! Légy velem! S ha van szemed meglátni
10 III| is. Oh, meg ne rettenj, légy erős!~– Ne félj. Ez olajág
11 III| skorpiószívű udvaronc, te aranyos légy, ki csak addig dongsz, míg
12 IV | míg a trónig ért.~– Üdvöz légy, ifjú fejedelem. Üdvöz légy
13 IV | légy, ifjú fejedelem. Üdvöz légy még egyszer; üdvöz légy
14 IV | légy még egyszer; üdvöz légy harmadszor is. – Te napja
15 IV | hajnala a dicsőségnek. Légy általam köszöntve királyom
16 IV | Látom arcodon.~– Ha látod, légy irántam irgalommal.~– Amit
17 IV | ösztön azt súgja lelkednek, légy hideg irántam?~Halila nem
18 IV | Szívedre hallgass, és légy bátor. – Atyámra gondolok,
19 IV | hozom választottodat. Te légy nő, és hódítsd meg őt. Ki
20 IV | szégyentől ég.~– Büszke légy reá, ha szereted.~A lány
21 IV | szenvedélyhagyta hangon szólt:~– Légy nyugodt. Ha arcomat fenyegetőnek
22 IV | kezeit az égre.~– Atyám! Légy velem. Erőm roskadoz: e
23 IV | Dalma mosolyogva. – Te rajta légy, hogy felvidítsd. Szíve
24 IV | Soha! – sóhajta Dalma.~– Légy boldog örökre – szólt a
25 IV | úton, az ég oltalmazzon. Légy boldog örökre.~– Miért mondod „
26 IV | énreám – sóhajta Elemér. – Légy boldog örökre! – suttogá,
27 V | lásd hazádat felvirulva, és légy áldott. Boldog, aki alattad
28 V | urává tetted nemzetünket, légy erős, légy hatalmas, három
29 V | nemzetünket, légy erős, légy hatalmas, három tenger legyen
30 V | árasztál tűzhelyeink körül. Légy oly boldog egykor, mint
31 V | leányokat, kikben tenmagad légy megdicsőülve. Élj sokáig.~
32 V | midőn rebegő hangon szólt:~– Légy áldva, oh, Dalma, ki bennünket
33 V | szerelemmel a sors, mindenkitől légy szeretve, s legjobban szeretve
|