Fezejet

 1 I  |          az égnek azúrkék színe.~Így szól a pars mitológia.~De
 2 I  |      innen kereskedni, ha szabad így neveznünk a háborút.~Valami
 3 I  |          akarsz velem ugye, hogy így beszélsz? Mutasd azt a kardot.~
 4 II |   szálljon a másik uralma alá, s így a varchoniták ismét egy
 5 II |      annak jelképeül, hogy ők is így egyesülendenek egy vérré,
 6 II |          Utolsó időm pillanatjai így múlnak el legkedvesebben
 7 II |         én keleten, te nyugaton, így országunk mindenütt boldog
 8 III|        azért hizlallak itt, hogy így bánj velem? Te pokollal
 9 III| elveszett seregeim. Volna másik. Így meg kell hajtanom fejem,
10 III|       meg kell sajnálnod, melyet így megölnek, nem saját leányodat,
11 III|        Ez nem lehet férfi szíve, így csak asszony nézhet asszonyok
12 IV |       hozzák vissza őt férjének. Így lesz rajta ég áldása.~Dalma
13 IV |          Ne lett volna soha! Oh, így belső seb által vérzem el. –
14 IV |          szorítá ezt szívéhez.~– Így, most már nem reszketek.~
15 IV |        most? Ha e percben, ahogy így keblemen fekszel, e kardot
16 IV |    gyógyfüvet – haláladó bürköt. Így jött aggodalomtól dobogó
17 V  |       egykor Bertezena idejében; így állt Dalma is közöttük,
18 V  |         megmentsen bosszúmtól. – Így! Így! – biztatá Halila,
19 V  |    megmentsen bosszúmtól. – Így! Így! – biztatá Halila, megfogva
20 Uto|  tetszhalott nemzettől.~Ez a mű, így regényalakban, csak jóval
21 Uto|       mikor a tavasz kinyílik. – Így lett később belőle regény. –