Fezejet

 1 I  | megforgatá azt a feje fölött, s azzal úgy hasította vele ketté
 2 II |    engem az utolsó csatámban.~S azzal elmélázott újra, s mintha
 3 III|      monda Disabul. – Ne vádolj azzal, hogy kegyetlen vagyok.
 4 III|       Észrevehetni arcomon? – s azzal erőt véve meglepetésén,
 5 III|      eszébe, hogy mit kérjen, s azzal ostoba képpel mondá:~– Uram!
 6 III|      Kell e boglár valakinek?~S azzal leszakítá boglárát süvegéről.~–
 7 III|        Osztozzatok meg rajta!~S azzal egyenkint letépve magáról
 8 III|         mérkőzzél meg velem.” S azzal a harcsíkra szólított, s
 9 IV |       segítségökre nem leend, s azzal magukra hagyták őket.~A
10 IV |       hitt, vére arcába futott. Azzal lihegő kebellel fordult
11 IV |    bűnöd vádja alól föloldalak!~Azzal délceg, haragos tekintettel
12 IV | világgal, hogy te boldog lehess azzal, akit szeretsz. Nevezd meg
13 IV |     Érzem hideg lehelleted. – S azzal ajtóőreit szólítá. Keressétek
14 IV |    várjatok egy pillanatig! – S azzal sietett trónjához, koronáját
15 IV |       nő – nem létezik sehol. S azzal ájultan rogyott össze.~E
16 IV |        szellemcsöndes hangon.~S azzal a mellékterembe sietve,
17 IV |     mellé fektették a kardot, s azzal együtt temették el. Elemér
18 IV |          sóhajtá még egyszer, s azzal összerogyott.~Kubláj fogait
19 IV |       volt a fájdalomnak utána.~Azzal ördögi vérörömmel foglalta