Fezejet

 1 I  |      kezünkben, mint azokéban, akik ezt velünk készíttetik? – monda
 2 I  |        leányára meri vetni szemeit! Ezt nem lehete bosszulatlan
 3 II |             időd van még csak élni. Ezt izeni Isten neked.~– Meghajtom
 4 III|         kifogása.~– De már meguntam ezt. Nekem munka kell. Ez a
 5 III|   csörrenése felriasztá.~– Ki tette ezt? – Ordíta, felkapva a kardot. –
 6 III|        addig dongsz, míg a nap süt, ezt bámulom.~Kubláj mosolygott,
 7 III|      gondolatodért. Honnan gyanítod ezt?~– Szokásom kétkedni, gyanakodni.
 8 III| megházasodjék? S még ha tehetnők is ezt, meglehet, hogy ő elárulná
 9 III|               Őt nőül ajánlva neki, ezt nem utasíthatja vissza.
10 III|      fejedelmi család egyesítéséért ezt még a közjó is kívánni fogja.
11 IV |        suttogá fogai közül Dalma.~– Ezt visszautasítni nem lehet.
12 IV |            hogy őt szeretheti, hogy ezt megvallhatja előtte. Nagyon
13 IV |            juttatod eszembe. Fogadd ezt, hogy hallgatni tudj.~A
14 IV |        Elemér lázas örömmel szorítá ezt szívéhez.~– Így, most már
15 IV |          lehetett még hátra. Elemér ezt visszafojtá. Úgy akart meghalni
16 Uto|           kuriozitása rávitte, hogy ezt az elbeszélést átlapozza.~