Fezejet

 1 I  |       de volt erkölcstisztaság.~Egyszer egy varchonita nő geoug
 2 I  |     velünk készíttetik? – monda egyszer egy pihenő órában izzadságaikat
 3 II |    hírét, de fogyaszták népeit. Egyszer úgy kifáradt mindkét nép
 4 III|         sem meré őt háborítani.~Egyszer azonban újra kardcsörgés
 5 III|    király – szólt a hindu – még egyszer visszajöttünk, megtudni
 6 III| tanácsot ad, mint az éj; mi még egyszer felszólítunk békére.~– Engedelmes
 7 III|         férfiaké szokott lenni. Egyszer harcjátékon tréfából azt
 8 III|      embert nem tűr maga körül. Egyszer nők társaságában láttam
 9 IV |   engedte őt előre haladni. Aki egyszer meglátta, nem tudott tőle
10 IV |         Miért nem keresitek fel egyszer az erényt is, s írnátok
11 IV |       fejedelem. Üdvöz légy még egyszer; üdvöz légy harmadszor is. –
12 IV |       Isten veled – susogá, még egyszer megszorítva kezét. A nő
13 IV |       föl. Visszatérő lelke még egyszer arcába és szívébe hajtá
14 IV |        szeretlek! – sóhajtá még egyszer, s azzal összerogyott.~Kubláj