Fezejet

 1 II |       kipirult a férfilelkű gyermek arca, szemei villámokat szórtak,
 2 II |            ott térdelt atyja előtt. Arca fehér volt, mint a márvány.~–
 3 III|        meglátott egy katonát, kinek arca mozdulatlan maradt.~– Miért
 4 III| gyűlöletkifejező torzvonásait nemes arca csak egy mozdulatával is
 5 III|            percben Dalmáról.~Elemér arca kigyulladt, midőn e kérdésre
 6 III|            legyőz lelkével.~Disabul arca sötétvörös lett e magasztalástól.~–
 7 IV |             reszketett az ég. Dalma arca halovány volt, és mosolygott.
 8 IV |        heves dobogásával üdvözölte, arca még szigorúbb vonásokat
 9 IV |         felsóhajtott:~– Igen.~Dalma arca kínosan vonaglott e szóra. „
10 IV |           Dalmára, szólni akart, de arca egyszerre kigyulladt, s
11 IV |       kerese támaszpontot kezeivel. Arca elsápadt.~– Uram, te ingadozol.~–
12 IV |           Vonásról vonásra: szemei, arca ugyanazok. Könnyei és mosolygása,
13 IV |             e kínzó kérdések alatt, arca elsápadt, feje szédülni
14 IV |          hanyatlik ülőhelyére, szép arca elhervadt, szemeiből kiégett