Fezejet

 1 I  |        melynek magas hegyeiről a világ mind a négy részeiben lakók
 2 I  |     lakók azt tarták, hogy ott a világ vége.~E hegyek fehér ormai
 3 III| elpusztult már, vagy elszaladt a világ végire. Minden ellenségemet
 4 III|   Parancsoljanak a másvilágon, e világ az enyim, itt azt kell akarniok,
 5 III|           ahol őt levertem, amíg világ van jobb és bal felől.~–
 6 III|      tépve a király. Hogy fuss a világ végeig, és soha meg ne pihenj!
 7 III|      apjának szeme fénye is és a világ szépsége, esküszöm, áldozat
 8 IV |     midőn ez idő szerint a kerek világ minden országait Isten sűrű
 9 IV |        engem?~Halila szívében új világ derült e szavakra.~– Nem
10 IV |       ismerék. Egymaga egy őrült világ ellenében lépett védelmemre,
11 IV |          Tehát te vagy az mégis! Világ derül agyamban!… Most látlak
12 IV |    világra szólt… Lesz hát szebb világ.~– Azt meglátod azonnal! –