Fezejet

1 II | halványabb lett, mint azelőtt.~E pillanatban fölnyilák a sátor szőnyegeit,
2 II |        földet korbácsolá, s azon pillanatban, midőn te kopjádat hajítád
3 II |  szeretni és félni fog téged egy pillanatban.~– Most menj, az idő becses.
4 II |      mellére bocsátá.~A táltos e pillanatban belépett a sátorba, s reszketeg
5 III|  rohantak vele a bálvány felé.~E pillanatban egy magas, délceg levente
6 IV |        előttem megjelent, s azon pillanatban vége volt lelkem erejének,
7 IV |   erejének, elvesztém magamat.~E pillanatban kürtszó hallatszék a sorompók
8 IV |         Elégült vagy-e velem?”~E pillanatban hívatlan látogató zavará
9 IV |     tieddel egyesüljön?~Halila e pillanatban azon ritka nemével a lélek