Fezejet

1 II | Oldamúr odainté őt magához.~– Jer közelebb, jer közelebb,
2 II |      magához.~– Jer közelebb, jer közelebb, fiam.~– Meddig
3 III|     rám büszke tekintettel. – Jer, mérkőzzél meg velem.” S
4 III|  leány. Ne térdelj lábaimnál. Jer keblemre, és ölelj meg.
5 IV |   remegett Dalma az övétől.~– Jer, fejedelmi leány – szólt
6 IV |          Jól van, nagyon jól. Jer közelebb hozzám. Suttogjunk
7 IV |       volna fojtani a szót.~– Jer, súgd fülembe – szólt Dalma,
8 IV |       mindkettőjük arcához.~– Jer, ülj e kerevetre – szól
9 V  |   hogy te ölted meg férjemet; jer, tedd sebére kezedet, hadd