Fezejet

1 VIII|  Valami nehéz, kimondhatatlan teher nyomta szívemet örökké,
2 VIII| könnyű a lelkem, mintha semmi teher sem fekünnék rajta. Embernek
3 XVI |       a kötelet, mintha semmi teher sem volna rajta.~– Bárcsak
4 XVI |     feszülni kezdtek a kettős teher alatt. Senki sem segíthetett