Fezejet

1 II  |       És átallja~Bűneit, s hozzád megtér, ~Azt nem űzöd el
2 III |   tőled jön a halál, hanem hozzád. Engem nem ölhet meg senki.
3 VIII| úgy küldötte-e őt az ég le hozzád, tudtod-, sejtelmeden kívül;