Fezejet
1 I | suhantak el oldala mellett, mert nemegyszer jövendölte meg
2 I | kínjaitól, de senki sem mert hozzá közelíteni, hogy megitassa.~
3 I | a közelgő halálveszélyt, mert olvasták tetteit, látták
4 II | s kit meg kellett ölnie, mert a törvény úgy parancsolá.
5 II | legény szökött meg tőle, mert nem állhatta a kegyességit
6 II | őket ölnöm. Meggyilkoltam – mert a törvény parancsolá.~A
7 II | Fáj, hogy meg kell halnom, mert ártatlan vagyok”. Bekötém
8 II | te nem vagy rossz ember, mert ha az volnál, engemet nem
9 II | a nép urait nem szereti, mert nincs is oka rá; nyúzták,
10 II | Vigyázzanak kutaikra, szérűikre, mert az urak meg akarják őket
11 II | gyanút kapott szavaimra, mert régóta hallá, hogy az urak
12 II | nagy szükségem volt rá, mert már harmadszor szökik, s
13 III | aznap nem mertem odamenni, mert féltem, hogy majd azt hiszik,
14 V | szegény ember halottjánál. Mert a halál igazságos bíró.~
15 VI | utcaajtót jó korán kinyissa.~Mert noha kerítésnek nyoma sem
16 VI | Parasztjaink haragusznak ránk, mert rosszul bántunk velök, kegyelmed
17 VI | miért hízelkednek most? Mert félnek.~– Mert el akarnak
18 VI | hízelkednek most? Mert félnek.~– Mert el akarnak bennünket veszteni.
19 VI | Ez az én tanítványom, mert verekedhetnék – gondolá
20 VI | leszakasztják.~(Igen, balgatag, mert a konkolyosából és csermelésiből
21 VI | mikor megettem.~(Persze, mert cupákossá sütötte a feleséged,
22 VI | bántásodra akarnánk lenni, mert hiszen te arról nem tehetsz,
23 VI | szükségünk van rá, hogy éljen, mert sokat tud.~– De hát ki vele,
24 VI | lámpást el kell oltani, mert akadna ember, aki ha ránézne,
25 VII | jobbágyai hálálkodva emlegetik, mert irgalmasan bánik velök;
26 VII | iskolás nép örvend láttára, mert közvizsgálatok alkalmával
27 VII | büntette szigorúan embereit, mert a dicsekvést a gyávasággal
28 VII | Természetesen csak háta mögött, mert a kötekedéssel igen rosszul
29 VII | majd korán fel kell kelni, mert bizonyosan hajnalban történik
30 VII | kegyelmezne meg neki, aki vétett; mert az „vas ember”.~A vas ember
31 VII | ez több volt a tréfánál, mert a derék hadfi egészen elfeledkezék
32 VII | szólani felőle senkinek, mert jó vagy, az az egy pedig
33 VII | az az egy pedig hallgat, mert fél. Az a halvány delnő,
34 VII | tanúsított, amikor hozzám mert jönni, aki arról voltam
35 VII | teneked soha meg nem mondom, mert az a te tiszta, szép kedélyedet
36 VII | törülni, de nem lehetett, mert öklei nagyon össze voltak
37 VII | Hogy gondolja ön ezt?~– Mert akkor tulajdon apja szolgáltatta
38 VII | ítéltem ellenségem fiát, mert szomjaztam vérét! S te azt
39 VIII | vele beszélni, ugyebár, mert már imádkozni ment, s rendesen
40 VIII | sikoltotta magát a némber, mert a tapogatott, fehér kacsók
41 VIII | borzongatja valami. Nem mert az idegenre többet pillantani.~–
42 VIII | nem töltött a hűvösben; mert a többi mind visszakívánkozik
43 VIII | kérdeztem, hogy öreg ember-e, mert akkor valószínűbb, hogy
44 VIII | és megcsókolá azt. Nem mert kezével hozzányúlni, csak
45 VIII | gunyhók lakói között jár, mert mindegyiknek más szenvedése
46 VIII | azért remeg az enyémben, mert ártatlan vér foltjait érzed
47 VIII | remény még jobban elhagyott, mert a nő szívében, óh, uram,
48 VIII | nagyon – mondám neki –, mert lassabban is megértem.” – „
49 VIII | élet minden kincseinél; mert ezekkel kezdődnek lelkem
50 VIII | engem azután elbocsátottak, mert megvakultam. Igazán mondom,
51 VIII | ember mért szökik?~– Igenis, mert a kapitányát meglőtte egy
52 VIII | Nem, csak úgy gondolom, mert annak írt levelet a futás
53 VIII | most ez ember? Ne hazudj, mert megtudom, s akkor véged.~–
54 VIII | mondhatom, hogy megsértette, mert én testvére vagyok azon
55 IX | voltam (azért mondom „talán”, mert nem tudom egész bizonyossággal,
56 IX | meg; lám, őneki nem árt, mert ő nem fél a vésztül. Csak
57 IX | száját, amíg róluk beszél, mert berepülnek rajta.”~És azután,
58 IX | egész falu talpra álljon; mert:~Jön, már itt benn is van
59 IX | gyümölcsétől elriasszák a népet, mert hiszen más ember nem vesződik
60 IX | mindenféle mosdás hideg vízzel, mert azáltal is könnyen elromlik
61 IX | használatos a pálinkaivás (mert ezáltal a spiritus mindenesetre
62 IX | az érdemes néptanítóra, mert meg kellett, utasítás szerint,
63 IX | Idehallgasson mindenik, mert majd kikérdezem, hogy mit
64 IX | Guszti volt az első a padban, mert az apja a szeszgyárt bérlette,
65 IX | hogy nem lesz több iskola, mert jön a morbus! Neki a luteránus
66 IX | nagy reményű növendékeinek; mert hogy jön a morbus, s nem
67 IX | kétlábú állatok vagytok, mert bizony olyan világ lesz,
68 IX | borzas Hanák.~A harangozó nem mert feleselni. Becsukta csendesen
69 X | beteljesülés napjáig reá mért.~Mert, hogy a beteljesülésnek
70 X | szigorának, bár ez csekély, mert a nép dühe éppen a legjobbakat,
71 X | bánat, a lélekfurdalásban, mert az öreg olyan mérget is
72 XI | meg; de meg nem szakítá, mert Mária azon férfias elhatározottsággal,
73 XI | rá, hogy ne menjen oda, mert puska van a kezében.~A mester
74 XI | katonaságtól nem kell félni, mert az is nekünk fogja pártunkat.
75 XI | kellett kivezetni az udvarból, mert erőnek erejével be akarta
76 XII | S vessetek belé kanócot, mert még kitör az ajtón!~Az udvar
77 XII | lehetett már a szobában járni, mert a füstfelhők háromlábnyira
78 XIII | voltaképpen volt is részem benne; mert hogy nem állhattam ki ezt
79 XIII | Sámsi!” A Sámsi maga nem mert kijönni a szobából, azt
80 XIII | Nagyságos uram! Nehezemre esett, mert nem jár belém a pálinka;
81 XIII | bárha nehezemre esik is, mert nem élek italfélével; de
82 XIII | harangot. Még ez is több annál, mert ebben az egyhangú, búskomoly
83 XIII | valami állat meg ne egye, mert mindjárt elveszne tőle,
84 XIII | egyszerre megkeserítődött, mert amikor legkevésbé várt volna
85 XIII | azután ne vallassák többet, mert ő nem akart semmi rosszat
86 XIV | ellenséged fiának fejére?~Nem mert hazamenni: félt.~Amint sokáig
87 XV | és abban igaza is vagyon, mert a céhbeliek már nagyon nagy
88 XV | azért nyitott előtte utat, mert a lovag egy iratot lobogtatott
89 XV | nagyságos tábornok úr. Mert talán nem is tetszett engemet
90 XVI | gyújtson beléd! Eredj már, mert kiütöm a fogadat!~A szegény
91 XVI | kezébe adva.~Kiáltani nem mert a kis szörny, csak súgva
92 XVI | a fegyvert kezeitekből, mert az meg nem véd titeket többé!
93 XVI | történni ezen az éjszakán, mert én ingyen nem jöttem ide.~
94 XVI | Szeretem és áldom az Úristent, ~Mert meghallgatá az én kérésemet. ~
95 XVI | a fenevadaknak; kiveté, mert félt a gyalázattól, hahaha!
96 XVI | Rémnek kell őt neveznem, mert nem hasonlított semmihez,
97 XVI | annál jobban rettegett tőle, mert nem tudta, miért. De azt
98 XVI | vagyok én mostan Hanák, mert én mostan kuruc vagyok.~
99 XVI | úgyis ő az oka mindennek, mert ő beszélt a méregről. Bár
100 XVI | Lássak könnyet szemeidben, mert addig nem vagyok boldog.~
101 XVI | kell sírnod, ősz átkozott, mert amit mondtam, azt megteszem.~–
102 XVII | kénytelen volt elereszteni, mert nem segítettek neki, s az
103 XVII | kétszer törtem el önkényt, mert rosszul forrt egybe, s kész
104 XVII | nyúljon e fehér porokhoz, mert ezekben a halál lakik! Ha
105 XVII | Doktor, segíts rajtam, mert meghalok!~
106 XVIII| már az ő kezei is tiszták, mert olyan vérben mosta meg azokat,
107 XVIII| gazdálkodniok kellett a lövésekkel, mert csak négy töltényük volt;
108 XVIII| siessen innen a székvárosba, mert ha megmenekültek a véres
109 XVIII| egypár fegyveres embert, mert a „tatár legyen ott doktor,
110 XVIII| hívhatja ő azt ezentúl is, mert aki valóban az volt, aki
|