Fezejet
1 Elo | emlékezem reá. Én láttam ezt.” – Annál jobb. Az élő emlékezet
2 I | s megmondta gazdájának: „Ezt loptad, most lopd vissza!”.~
3 I | családnak, melynek ablakán ezt kiáltá be:~– Készíttess
4 II | vinnyogva.~– Vidd a tatárba ezt a piszkos medvefókát, Mekipiros!
5 II | egy hóhér házában?~– Hát ezt a leányt még mindig üveg
6 II | megjövendölhető járványról hallott, ezt hitte el. Gyanúja megvolt.
7 III | Leonórának kisfia, Ödönke.~Ezt a szegény asszonyt sok csapás
8 IV | Amazt tán bevégzi a sír, ezt az sem; innen is, túl is
9 VI | éneklés arra szolgált, hogy ezt meghallva otthon a tisztes
10 VI | hozzánk édesgetni akarni, mint ezt némely atyánkfiai akarják,
11 VI | iskátula port; hintesse el ezt kegyelmed a szérűkön, a
12 VI | erőhatalommal adassa be ezt a parasztoknak. Mi ugyanakkor
13 VI | ölték el egy éjszaka, mint ezt a biblia tanúsítja.~Egyébiránt
14 VI | elő azt a suhancot, aki ezt a levelet hozta.~Két legény
15 VI | Ugye bizony, édes fiam, ezt a levelet neked egy úr adta? –
16 VI | hallgatásod mellett; ki adta neked ezt a levelet?~– Na, nyomorú
17 VI | zsebembe.~– Jó, megállj, hát ezt az erszény aranyat is én
18 VI | tanítottalak valamire? Nézzétek ezt a kitanult akasztófa bimbóját;
19 VII | történő dolgok.~Különben ezt a megtisztelő elnevezést
20 VII | tudja, mért küldte magának ezt a szakácsné?~– Azért, hogy
21 VII | bogra akadt. Mármost, ha ezt a szobalyány tartaná, ön
22 VII | lesznek emiatt. Csodálom, hogy ezt a tanárok be nem tiltják.
23 VII | négy évig tanulmányoztam ezt a pert.~– Mint alperes?~–
24 VII | előtti napon hagyta oda ezt a leányt.~– E tettem okait,
25 VII | Mármost folytassuk a mesét. Ezt a szegény családot nagyon
26 VII | szóljon semmit. Tudja, hogy ezt nekem nem szabad hallanom.~–
27 VII | tábornok.~– Hogy gondolja ön ezt?~– Mert akkor tulajdon apja
28 VII | történt.~– S hogy tudhatod te ezt elébb, mint nekem jelentve
29 VII | helyen van.~– Hogy mondhatod ezt? Nem személyes ellenségem-e
30 VII | ellensége fiát. Óh, én ismerem ezt az urat jól; bizonyosan
31 VII | balhelyzetben.~– Testvéredet nem; de ezt igen. Én meg vagyok abban
32 VII | nem gondolsz.~És amidőn ezt mondta, olyan jól tudott
33 VIII | valamit.~– Ejnye, pedig ezt tán nem is kellett volna
34 VIII | ismeretlen nem látszott ezt észrevenni.~E percben hangzottak
35 VIII | lelkész? Soha nem remélhettem ezt.~– Én messze földről jövök –
36 VIII | ki tudja, miért rendelte ezt így az Úr? Ki tudja azt,
37 VIII | mégis ki ne menjen, megnézni ezt a csodabogarat, aki az ujja
38 VIII | megütközve nézett rá; nem értette ezt a franciát.~A doktor meg
39 VIII | leánya házasságát önnel. És ezt rosszul tevé. Az igaz útról
40 VIII | keres. Önök megtalálták ezt az utat.~– Uram!~– Csendesen.
41 VIII | rebegé:~– Honnan tudhatja ön ezt? (Ami olyan mélyen rejtett
42 VIII | volt szabad, jóvá is tette ezt a hibáját; azt mondák róla,
43 VIII | szobában alá s fel.~– Ki mondta ezt önnek? – kérdé, hirtelen
44 VIII | beteg. Erős kínjai vannak; ezt szeretem; ez arra mutat,
45 VIII | szemek, e kiduzzadó ajk, mind ezt a gondolatot tolmácsolják.
46 VIII | érintheté.~– Eliz, Eliz. Ezt viselte. Olyan szép volt…~–
47 VIII | jellemén rozsda, mutassa fel ezt a levelet a világ előtt,
48 VIII | A tábornoknak bejelentik ezt a furcsa kívánságot, ami
49 VIII | Még egy levelem van önhöz. Ezt kellett volna legelébb mutatnom;
50 VIII | volna legelébb mutatnom; de ezt hagytam legutoljára. Az
51 IX | pátenst, tudtukra adá, hogy ő ezt azért fogja nekik megmagyarázni,
52 IX | okoskodott, azt tartván, hogy ezt a tilalmat csak azért tették
53 IX | hagyja a beteget. Kapni pedig ezt Kassán a patikában; aki
54 IX | mondok még tinéktek, és ezt odahaza is elmondjátok,
55 X | született valamiféle úrnak; ezt a nagyrabecsülést különösen
56 X | a filléreken kezdeni, és ezt a szent kötelességet vennék
57 X | senkinek!~Ki terjesztette ezt a borzasztó hírt? Elébb
58 X | volt az egyik ok benne. Ezt is a Hétfalusyaknak tulajdoníták.
59 X | kastélyt. Sokszor mondta ezt. „És azután nem bánom, ha
60 X | helyesen. Bámullak, mesterem. Ezt a félállatot neki lehet
61 X | tanítványára.~– S te kiejtheted ezt a szót szádon: „Ha rosszul
62 XI | összeesküvők olyan jól számították ezt ki, a terv oly regényes
63 XI | férfiúnak nem jó volna-e ezt a száraz, sovány torkát,
64 XI | lengyelek nélkül hozzá; ezt a munkát csak lengyel érti.
65 XI | és siess, ahova kívánod. Ezt a provinciát rád bízom.~
66 XI | Majd szépen elolvasom én ezt, a friss csapatokkal megyek
67 XII | égjen meg a maga vermében!~Ezt Zudár saját felesége kiáltá.~
68 XIII | valamit, a haranglábnál ezt beszélték, a templomajtóban
69 XIII | mert hogy nem állhattam ki ezt a rettentő melegséget, meg
70 XIII | rettentő melegséget, meg ezt az irtózatos port, hogy
71 XIII | méreg? Hát nem megiszom én ezt? Hát meghaltam én ettől?”
72 XIII | lesz tőle semmi bajom.” Ezt mondtam nekik. És megteszem,
73 XIII | akarok. Csak azért mondtam ezt, hogy a szegény ember fia
74 XIII | beteget meg kigyógyítja. Hisz ezt tudja minden ember. A gyógyszer
75 XIII | kendtek odáig!”~– De nem ezt az embert! – szólt akkor
76 XIV | megtörténhetik az velem.~– Jó, ezt megígérem.~– És utoljára:
77 XIV | álmodtam, nem képzeltem ezt a dolgot, hanem rettegek
78 XV | Immár pedig ez így levén, és ezt a nép megtudván, máris a
79 XV | hogy hogyan és miképpen. Ezt én meg nem mondhatom, nem
80 XV | békességes városunkhoz, ezt mitőlünk távol tartani méltóztassék;
81 XV | Keljen ön, keljen innen! Ezt nem nekem köszönheti, hanem
82 XV | senki sem zajgott a téren, ezt a csendet érezte a tábornok
83 XVI | nyeri meg a tömegek szívét; ezt biztosítani kellett.~– Hívjátok
84 XVI | nehány húsdarab, oda tudnád-e ezt adni a kutyáknak szép szóval?~–
85 XVI | vigasztalta magát azzal, hogy ezt neki élőszóval nem mondta
86 XVI | akármit szóltak hozzá, ezt kiáltotta rá vissza:~„Hamamama!”~
87 XVI | Tamás is aligha nem kívánta ezt magában. Egyiknek sem tetszett
88 XVI | valaha szerettél? Ugye, ezt a karcsú, szelíd teremtést
89 XVI | próbálgatá az elébb.~– Látjátok ezt a kulcsot? Ez a kulcs a
90 XVI | gyalázattól, hahaha! Tette ezt szegény ember valaha? A
91 XVI | hóhérasszony leánya. Ki szülte ezt, ki adta néki? Nagyságos
92 XVII | küldték tehozzád a vármegyétől ezt a sok mérget?~Az ősz nemes
93 XVII | hagyjátok osztani magatok között ezt az áldott ellenszert, amivel
94 XVII | méreg. Az orvos nem szerette ezt a gonosz ajánlatot, de ezt
95 XVII | ezt a gonosz ajánlatot, de ezt nem volt szabad észrevetetnie.~–
96 XVIII| szóval elmondani. Csakhogy ezt az ártatlant megszabadíthattuk
97 XVIII| Miféle ártatlant?~– Hát ezt a gyermeket, a nagyúr unokáját,
98 XVIII| az is meglakolt már. Most ezt halálra üldözik. Én rejtettem
99 XVIII| hátulról le nem lövik őket.~Ezt minden pillanatban kellett
|